Kapu, 2012. február (25. évfolyam, 2. szám)

KULTÚRA - Budai Kulcsár János: Petőfi titkai

„1989 július 17-én Barguzinban kiá­sott lelet vizsgálatát a magyarnak neve­zett Tudományos Akadémia Petőfi - bizottsága csak hat hónap múlva kezdte el.” Vagyis a lelet vizsgálatát szabotálta! Pl.: Glatz Ferenc krónikája mellőzi Petőfit a magyar történelemből. A barguzini sírfeltárásnál milyen csontvázat talált a Megamorv Petőfi­­bizottság kutatócsoport Kiszely István antropológus vezetésével? Jókai Mór — Petőfi Sándor barátja­­ írásaiban több­ször említi a költő jellegzetes, kiálló fogát. 1848 című könyvében így jellem­zi barátját: „Petőfi nem volt eszményi alak egy férfiban. (...) Termete szikár, középmagasságú, arcszíne sápadt, szemei aprók, feketék, szemöldökei satyrvonal­­ban menők, orra hegyes, tövén a homlo­kán benyomott, haja fölfelé szoktatott, szája kicsiny, és egy rendületlenül előre­­ álló fog miatt gunyoros kifejezésre nyíló.” Orlay Petrich Soma nemcsak lefestet­te a költőt, hanem leírást is adott róla (1839-ből): „középmagasságú, szikár, fehér színű arcú, sötét, kemény barna hajú ifjú, villogó fekete szeme fehérjét vércsíkok futották át. Dacos kifejezésű, duzzadt ajkai fölött a bajusz csak most serkedett, hosszú nyaka leeső vállai közül meztelenül nyúlt föl.” A különleges szemfog mellett Petőfi furcsa járását is többen megemlítik. Egressy Ákos így jellemzi: „Petőfi térde nem hajolt. Bicegni, sántítani kezdett a meredeken.” A bicegés magyarázható a hiányzó térdkaláccsal. A költő sík tere­pen kitűnő gyalogló volt, de emelkedőn sántított. A barguzinban vizsgálatokat végző nemzetközi tudóscsoport - a magyar Kiszely professzor, az amerikai (USA) Latimer és Simpson, a szovjet Burajev - antropológiai és igazságügyi azonosítás során huszonöt Petőfire jellemző testi rendellenességet találtak. Ez a tény min­den tévedést kizár! 1989 július 2-án magyar-szovjet-amerikai közös expedí­ció feltárta a barguzini temető 7-es számú sírját. A tudósok így nyilatkoztak: „Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy ( az ott ) talált csontváz azonos Petőfi Sándoréval. (...) A Habsburg­­ház tudta, hogy Petőfi él! Ha száz száza­lékig bebizonyosodik, hogy a barguzini lelet Petőfi földi maradványai, akkor fejet kell hajtanunk a cár előtt, hogy a költőt nem adta ki a gyilkos Habsburgoknak. ” „A Megamorv Petőfi-bizottság közle­ménye szerint történelmi kutatócso­portjuk Szibériából eddig mintegy 130 olyan dokumentumot hozott, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az 1848—49-es szabadságharc leverése után az oroszok tizenötezer hadifoglyot hur­coltak el, akik között voltak magyarok, lengyelek, oroszok, csehek és románok.” Az MTA kérésére a magyar és a szov­jet kormány megegyezett abban, hogy a világ közvéleménye elől eltitkolják az 1848-49-es szabadságharcban részt vevők Szibériába való elhurcolását. A bizottság megbízásából Nehéz Mihály és Csank Csaba kutatók a szibériai levéltá­rakban az 1848 nyarán fogságba került, s a Bajkál-tó vidékére hurcolt magyar honvédekre vonatkozóan ugyancsak bőséges anyagot találtak. Ez a tény a kételkedőket is elbizonytalaníthatja a feltárt lelet azonosságával kapcsolato­san. Nagyon érdekes feljegyzést olvastam a barguzini ásatások körülményeiről: 1989 július 17-én, az ásatások második napján megjelent a temető fölött egy nagy testű, sasszerű madár. „Szétterjesztett, szinte mozdulatlan szárnyakkal, fensége­sen körözött sokáig a sírok fölött. A fel­tárást végző helybeliek - főként tanárok és mérnökök - módfelett csodálkoztak. Azon a vidéken ugyanis rendkívül ritka látványnak számít az ilyen madár.” Kiszely István professzor fölpillantott a madárra, s bizonyára a magyarokat segí­tő ősi szent madárra, a turulra gondol­va, megjegyezte: ez jó jel! PETŐFIELLENES BOLSEVISTA KUKK Morvai Ferenc és a nemzetközi tekin­télyű Kiszely István antropológus tudós professzor mindent elkövetnek, hogy a barguzini leletet egy független, a kor­mány által felkért nemzetközi tudóscso­port hitelesíthesse. Az MTA titokban elrendelte a cson­tok sürgősséggel történő jeltelen sírba való temetését, vagyis megsemmisítését. A Megamorv Petőfi Bizottság megbízá­sából 1991. január 14-én levelet írtak Göncz Árpád köztársasági elnöknek, valamint Antal József miniszterelnök­nek, és segítséget kértek a barguzini lelet megmentése érdekében. A levél aláírói: Kardos Lajos, Nehéz Mihály és Kiszely István. Idézek a levélből: „a Magyar Tudományos Akadémia olyan személyeket jelölt ki a kontrollvizsgála­­tokra, akiknek 1956-os politikai múltja (ha az eddig cáfolatalan újságközlemé­nyeknek lehet hinni) összefonódott a hírhedt ÁVH -val” „Amikor 1991. február 7-én este a szerződés és a leltár szerint átvették a földi maradványokat, megdöbbenve lát­ták, hogy a bal 3-as, eredetileg kiálló fogat valaki tövig benyomta, s beragasz­totta olyan ragasztóval, amelyet Kiszely professzor a helyszínen nem tudott kiol­dani. ( Később az amerikai tudósok old­ják fel a ragasztást, s helyezik vissza a fogat az eredeti helyére.)” Morvai Ferenc az Egyesült Államokba menekí­tette a csontokat. Amikor Morvai Ferenc hazatért, a parlamenthez fordult. Idézet a levélből: „Petőfi Sándor földi maradványainak 100 százalékos azonosí­tása érdekében szükséges, hogy Petőfi Sándor rokonaitól (akik a budapesti Kerepesi temetőben nyugszanak), kont­­roll-csontmintákat vegyünk, és lehető­leg tizenöt napon belül juttassuk ki az Egyesült Államokba. (...) Kérjük önö­ket, kezdeményezzenek büntetőeljárást Farkas Gyula professzorral, Harsányi László professzorral és Tigyi József volt MTA alelnökkel szemben, mert tudato­san, az igazságot eltussolva félrevezették ebben az ügyben a magyar népet, tuda­tosan meghamisították, és folyamatosan ma is meghamisítják a magyar történelmet.” „Az MTA Petőfi-bizottságának mód­szerei feltűnően hasonlítanak a volt kommunista rendszerben alkalmazott metódusokra. Ez érthető, hiszen a vizs­gálatokban az MTA részéről a követke­ző négy ember vett részt: Tigyi József, az MTA akkori alelnöke, akinek Baranya megyei, nem éppen feddhetetlen mun­kásőr múltját sokan ismerik, hiszen állí­tólag élet-halál ura volt. Farkas Gyula szegedi antropológusprofesszor, a JATE volt párttitkára, aki Kiszely professzort ’antimarxista és klerikális’ vádakkal az MSZMP Központi Bizottságánál több­ször feljelentette. Szabó Árpád rendőr­orvos és Harsányi László professzor a pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője igazságügyi orvos szakértőként vett részt a lelet vizsgálatában.” Idekívánkozik még az a tény is, hogy „Szabó Árpád igazságügyi szakértő leejti az állkapcsot - ami példátlan gondatlan­ság egy tudósnál -, véletlenül éppen úgy, hogy letörik mindkét oldalán a határo­zottan férfias állkapocsszöglet.” Ez a „baleset” sem véletlenül történt! „Az Egyesült Államok hadseregének DNS-print eljárást kifejező laboratóriu­ma is megállapította a csontminták alapján, hogy az MTA állításával ellen­tétben nem női, hanem férfi maradva-KAPU XXV. ÉVFOLYAM

Next