Kapu, 2012. február (25. évfolyam, 2. szám)
KULTÚRA - Budai Kulcsár János: Petőfi titkai
„1989 július 17-én Barguzinban kiásott lelet vizsgálatát a magyarnak nevezett Tudományos Akadémia Petőfi - bizottsága csak hat hónap múlva kezdte el.” Vagyis a lelet vizsgálatát szabotálta! Pl.: Glatz Ferenc krónikája mellőzi Petőfit a magyar történelemből. A barguzini sírfeltárásnál milyen csontvázat talált a Megamorv Petőfibizottság kutatócsoport Kiszely István antropológus vezetésével? Jókai Mór — Petőfi Sándor barátja írásaiban többször említi a költő jellegzetes, kiálló fogát. 1848 című könyvében így jellemzi barátját: „Petőfi nem volt eszményi alak egy férfiban. (...) Termete szikár, középmagasságú, arcszíne sápadt, szemei aprók, feketék, szemöldökei satyrvonalban menők, orra hegyes, tövén a homlokán benyomott, haja fölfelé szoktatott, szája kicsiny, és egy rendületlenül előre álló fog miatt gunyoros kifejezésre nyíló.” Orlay Petrich Soma nemcsak lefestette a költőt, hanem leírást is adott róla (1839-ből): „középmagasságú, szikár, fehér színű arcú, sötét, kemény barna hajú ifjú, villogó fekete szeme fehérjét vércsíkok futották át. Dacos kifejezésű, duzzadt ajkai fölött a bajusz csak most serkedett, hosszú nyaka leeső vállai közül meztelenül nyúlt föl.” A különleges szemfog mellett Petőfi furcsa járását is többen megemlítik. Egressy Ákos így jellemzi: „Petőfi térde nem hajolt. Bicegni, sántítani kezdett a meredeken.” A bicegés magyarázható a hiányzó térdkaláccsal. A költő sík terepen kitűnő gyalogló volt, de emelkedőn sántított. A barguzinban vizsgálatokat végző nemzetközi tudóscsoport - a magyar Kiszely professzor, az amerikai (USA) Latimer és Simpson, a szovjet Burajev - antropológiai és igazságügyi azonosítás során huszonöt Petőfire jellemző testi rendellenességet találtak. Ez a tény minden tévedést kizár! 1989 július 2-án magyar-szovjet-amerikai közös expedíció feltárta a barguzini temető 7-es számú sírját. A tudósok így nyilatkoztak: „Felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy ( az ott ) talált csontváz azonos Petőfi Sándoréval. (...) A Habsburgház tudta, hogy Petőfi él! Ha száz százalékig bebizonyosodik, hogy a barguzini lelet Petőfi földi maradványai, akkor fejet kell hajtanunk a cár előtt, hogy a költőt nem adta ki a gyilkos Habsburgoknak. ” „A Megamorv Petőfi-bizottság közleménye szerint történelmi kutatócsoportjuk Szibériából eddig mintegy 130 olyan dokumentumot hozott, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az 1848—49-es szabadságharc leverése után az oroszok tizenötezer hadifoglyot hurcoltak el, akik között voltak magyarok, lengyelek, oroszok, csehek és románok.” Az MTA kérésére a magyar és a szovjet kormány megegyezett abban, hogy a világ közvéleménye elől eltitkolják az 1848-49-es szabadságharcban részt vevők Szibériába való elhurcolását. A bizottság megbízásából Nehéz Mihály és Csank Csaba kutatók a szibériai levéltárakban az 1848 nyarán fogságba került, s a Bajkál-tó vidékére hurcolt magyar honvédekre vonatkozóan ugyancsak bőséges anyagot találtak. Ez a tény a kételkedőket is elbizonytalaníthatja a feltárt lelet azonosságával kapcsolatosan. Nagyon érdekes feljegyzést olvastam a barguzini ásatások körülményeiről: 1989 július 17-én, az ásatások második napján megjelent a temető fölött egy nagy testű, sasszerű madár. „Szétterjesztett, szinte mozdulatlan szárnyakkal, fenségesen körözött sokáig a sírok fölött. A feltárást végző helybeliek - főként tanárok és mérnökök - módfelett csodálkoztak. Azon a vidéken ugyanis rendkívül ritka látványnak számít az ilyen madár.” Kiszely István professzor fölpillantott a madárra, s bizonyára a magyarokat segítő ősi szent madárra, a turulra gondolva, megjegyezte: ez jó jel! PETŐFIELLENES BOLSEVISTA KUKK Morvai Ferenc és a nemzetközi tekintélyű Kiszely István antropológus tudós professzor mindent elkövetnek, hogy a barguzini leletet egy független, a kormány által felkért nemzetközi tudóscsoport hitelesíthesse. Az MTA titokban elrendelte a csontok sürgősséggel történő jeltelen sírba való temetését, vagyis megsemmisítését. A Megamorv Petőfi Bizottság megbízásából 1991. január 14-én levelet írtak Göncz Árpád köztársasági elnöknek, valamint Antal József miniszterelnöknek, és segítséget kértek a barguzini lelet megmentése érdekében. A levél aláírói: Kardos Lajos, Nehéz Mihály és Kiszely István. Idézek a levélből: „a Magyar Tudományos Akadémia olyan személyeket jelölt ki a kontrollvizsgálatokra, akiknek 1956-os politikai múltja (ha az eddig cáfolatalan újságközleményeknek lehet hinni) összefonódott a hírhedt ÁVH -val” „Amikor 1991. február 7-én este a szerződés és a leltár szerint átvették a földi maradványokat, megdöbbenve látták, hogy a bal 3-as, eredetileg kiálló fogat valaki tövig benyomta, s beragasztotta olyan ragasztóval, amelyet Kiszely professzor a helyszínen nem tudott kioldani. ( Később az amerikai tudósok oldják fel a ragasztást, s helyezik vissza a fogat az eredeti helyére.)” Morvai Ferenc az Egyesült Államokba menekítette a csontokat. Amikor Morvai Ferenc hazatért, a parlamenthez fordult. Idézet a levélből: „Petőfi Sándor földi maradványainak 100 százalékos azonosítása érdekében szükséges, hogy Petőfi Sándor rokonaitól (akik a budapesti Kerepesi temetőben nyugszanak), kontroll-csontmintákat vegyünk, és lehetőleg tizenöt napon belül juttassuk ki az Egyesült Államokba. (...) Kérjük önöket, kezdeményezzenek büntetőeljárást Farkas Gyula professzorral, Harsányi László professzorral és Tigyi József volt MTA alelnökkel szemben, mert tudatosan, az igazságot eltussolva félrevezették ebben az ügyben a magyar népet, tudatosan meghamisították, és folyamatosan ma is meghamisítják a magyar történelmet.” „Az MTA Petőfi-bizottságának módszerei feltűnően hasonlítanak a volt kommunista rendszerben alkalmazott metódusokra. Ez érthető, hiszen a vizsgálatokban az MTA részéről a következő négy ember vett részt: Tigyi József, az MTA akkori alelnöke, akinek Baranya megyei, nem éppen feddhetetlen munkásőr múltját sokan ismerik, hiszen állítólag élet-halál ura volt. Farkas Gyula szegedi antropológusprofesszor, a JATE volt párttitkára, aki Kiszely professzort ’antimarxista és klerikális’ vádakkal az MSZMP Központi Bizottságánál többször feljelentette. Szabó Árpád rendőrorvos és Harsányi László professzor a pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője igazságügyi orvos szakértőként vett részt a lelet vizsgálatában.” Idekívánkozik még az a tény is, hogy „Szabó Árpád igazságügyi szakértő leejti az állkapcsot - ami példátlan gondatlanság egy tudósnál -, véletlenül éppen úgy, hogy letörik mindkét oldalán a határozottan férfias állkapocsszöglet.” Ez a „baleset” sem véletlenül történt! „Az Egyesült Államok hadseregének DNS-print eljárást kifejező laboratóriuma is megállapította a csontminták alapján, hogy az MTA állításával ellentétben nem női, hanem férfi maradva-KAPU XXV. ÉVFOLYAM