Kapu, 2012. november-december (25. évfolyam, 11-12. szám)
INTERJÚ-RIPORT -DOKUMENTUM - Dinnyés László: Néhány szó 1956-ról - Frigyesy Ágnes: A lengyel-magyar barátságnak nincs alternatívája
Néhány szó 1956-ról Innyés László, 1956-os elítélt vagyok. A forradalomról kívánok szót ejteni, egy kissé rendhagyó módon. Forradalmunkat ünnepelni nem csak jogunk, de kötelességünk is. Ám mindez egyre inkább a hivatalos protokoll ünnepségek közé került, állami megemlékezéssé vált. Ezzel magának az ünnepnek a tartalma és jelentősége is elveszett. Felvonják a Köztársaság lobogóját, koszorúkat helyeznek el a 301-es parcellában, beszédek hangzanak el, a TV hosszasan mutatja a katonákat (a mostaniakat), a díszmenetet, miközben recseg a katonazene, ott azon a helyen, ahol 1956. október 25-én 61 békés tüntetőt mészároltak le, ugyaninnen 263- at vittek el lőtt sebbel kórházba. Örömmel értesültem, hogy ez évben az ünnepi megemlékezés hitelesebb és méltóságteljesebb lesz. A forradalom visszhangja is sommás. A megemlékezésekben túlteng a fegyveres harc. A forradalmakról és a forradalmárokról a köztudatban téves elképzelések vannak. Megismétlem: a fegyveres harcot tekintik forradalomnak, valamint az abban résztvevőket forradalmároknak. A fegyveres harc nem lehet cél, csak eszköz! A fegyveres harcban résztvevők felkelők, szabadságharcosok, gerillák, netán partizánok a diktatúra vagy az idegen elnyomás ellen. A forradalmárnak céljai vannak, elvei! Egy új, szabad, igazságos világot akar teremteni. Ez sugárzott október 23-án az egyetemistákkal együtt fölvonult munkások, katonák arcán is, ez tükröződött a „Pontokban”, a Forradalmi Bizottságok, a Munkástanácsok megalakításában. A megemlékezéseken kevés szó esik az előzményekről, az Irodalmi Újságról, az írók lázadásáról, és a Petőfi-körről. És itt egy pillanatra felemelném a hangomat. A Petőfi-körben megvitattuk az ország minden ágazati problémáját. Elvtársi szlogenekkel ugyan, de kemény szavak hangzottak ott el. A forradalom utóharcairól is csend van. A Munkástanácsok, az írószövetség nem vett tudomást a forradalom leveréséről, továbbra is fenntartották követeléseiket, míg föl nem oszlatták őket erőszakkal. A sunyi ellenpropagandáról sem esik szó, a lakosság még mindig jobban ismeri a Köztársaság téri atrocitásokat, mint a békés tüntetők lemészárlását. Kossuth tér: 61 halott, Tiszakécske: 16, Mosonmagyaróvár: 25, Salgótarján: 52, Eger 11, összesen 61 helyen lőttek a tüntető tömegre, akik fegyvertelenek voltak, míg a Köztársasági tériek nem. Avósok öltöztek rendőregyenruhába, járőröztek, letartóztattak, fegyveresen ellenálltak annak a követelésnek, hogy bocsássák szabadon a letartóztatottakat.Dinnyés László Frigyesy Ágnes A lengyel-magyar barátságnak nincs alternatívája [Konferencia a demokratikus ellenzék helytállásáról az Ellenpontok folyóirat 30. évfordulóján] Az Erdélyi Szövetség 1988. november végén alakult Budapesten. Alapító tagjai közül 1988. június 27-én többen részt vettek a falurombolás elleni tiltakozó felvonulás (Hősök tere) szervezésében, Budapesten. Az alapító tagok közé tartozik: Köteles Pál, Páskándi Géza, Für Lajos, Raffay Ernő, Kása Ferenc, Botlik József és Kreczinger István. Ekkor az Erdélyi Szövetség az erdélyi magyarok érdekében és helyettük emelt szót, nem lévén autonóm érdekképviseleti szervezetük - mondta Bácsfainé Hévízi Józsa, az Erdélyi Szövetség jelenlegi elnöke Budapesten, a Magyarországi Lengyelség Múzeumának kiállítótermében. A 30 éve indult Ellenpontok folyóirat megalakulásának tiszteletére rendezett egész napos konferencia a demokratikus ellenzék szerepét vizsgálta Lengyelországban és a Kárpátmedence magyarok lakta területein. Hévízi Józsa: Az Erdélyi Szövetség közbenjárt, hogy az ENSZ genfi székhelyű Emberi Jogok Bizottsága tűzze napirendre a Romániában élő magyarok emberi és nemzeti jogfosztottságának állapotát. 1990-től tevékenysége a hazai és erdélyi közösség közötti kapcsolat kiterjesztésére irányult, hogy tudományos tanácskozásokon, irodalmi, művészeti programok keretei között ismertesse meg az egyetemes magyar kultúra Erdélyben született kimagasló eredményeit, Erdély történelmi szerepét a nemzet életében. Az Erdélyi Szövetség elnöke rámutatott: -Jelen konferenciával céljuk kapcsolataik szorosabbra fűzése nemcsak a kárpát-medencei - a trianoni békediktátum következtében jogfosztott helyzetbe jutott határon túli - magyarság között, hanem egymásrautaltságuk folytán a lengyel és magyar értelmiség között is. Példaként említette gr. Teleki Pál miniszterelnök és kormányának döntését, aki a II. világháború kirobbanásakor mintegy száznegyvenezer lengyel menekültet fogadott be hazánkba. Mint mondta, keveset tudunk egymásról, pedig Kapronczay Károly feldolgozta 1000 év lengyel- magyar kapcsolatait, s a Lengyel Múzeum kőbányai épületében lévő kiállítás szemléletesen mutatja be a két nép barátságának lépcsőfokait. Konrad Sutarski, a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltára igazgatója bemutatta az intézményt, mely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma engedélyével 1998-ban jött létre, az Országos Lengyel Kisebbségi ny. dandártábornok