Kapu, 2013. május (25. évfolyam, 5. szám)

GONDOLKODÓ - Sütő Gábor: Antiszemitizmus: megtévesztők és megtévesztettek

VITA VITA VITA VITA VITA VITA VITA VITA VITA VITA VITA Nem szeretünk semmit a szőnyeg alá söpörni! Az EU és prominens vezetői már nyíltan leantiszemitázták hazánkat. Nem ég a pír orcájukon. Ha itt nálunk antiszemitiz­mus lenne, nem így nézne így ki az ország, és nem itt tartották volna a Zsidó Világkongresszust. Nálunk semmi baja nincs a zsidóságnak. Reméljük nem is lesz. Sajnos, mi nem kérkedünk tragikus múltunkkal - de talán így a jó. Már régóta javasoltunk egy zsidó-magyar párbeszédet. Nyíltan beszéljük meg egymás sérelmeit. Utoljára 23 évvel ezelőtt próbáltuk dűlőre vinni a dolgokat, és vitát honosítottunk meg folyóiratunkban, írtak bele zsidók és nem zsidók. Természetesen gusztustalan antiszemita írások megjelentetését nem engedélyeztem. László Károly Bázelben élő honfitársunk égisze alatt (aki megjárta Auswitzot is ahol kiirtották családját) moderálta a vitát. Végül is nyugalommal lezárult az egész, viszont egy SZDSZ-es országgyűlési képviselő beperelte lapunkat, amit első és másodfokon is elveszített. Az alább közölt írás nem antiszemita mű. Vitát kezdeményezünk, de változatlanul kijelentem, hogy antiszemita förmedvény nem kaphat nyilvánosságot nálunk. Látnivaló, hogy a kormány is próbál kikecmeregni ebből a láthatóan jól szervezett sla­­masztikából. Nem azt mondom, hogy segítünk a tisztánlátásban, de próbálkozunk. Egyébként zsidó honfitársaink is dolgoznak lapunkban (e számunk szerzői közül ketten azok), csak sose firtatjuk ki kicsoda, micsoda, minket az érdekel, hogy az írás jobbító szándékú-e, hazánkat segítő-e, a tisztánlátást élesíti vagy sem. Csak egy példa a közelmúltból. Rendszeresen publikált nálunk már több mint 20 éve egy kiváló cigány költő. Mikor támogatást kértem könyve kiadására, a miniszteriális ember kérdezte, hogyhogy cigány, és miért nem tudtunk róla? Mert, mondom, kiváló versek szerzőiről van szó. Azt válaszoltam, hogy nem írhatom a szerző neve mellé, hogy roma, hiszen nekünk nem roma, hanem költő. És mi így vagyunk a zsidókkal, svábokkal, szerbekkel, horvátokkal, szlovákokkal, stb. ... Magyarnak tartjuk őket akkor, ha itt élnek és magyarok akarnak lenni. Közös sorsunkat szolgálják, és nem akarnak fölébünk kerekedni... (fő­szerk.) Süle Gábor Antiszemitizmus: megtévesztők és megtévesztettek [A ZSIDÓ VILÁGKONGRESSZUS KAPCSÁN] „Kineveztek” bennünket antiszemitá­nak. Mindenkit, aki magyarnak vallja magát. Világgá kürtölik aljas célok szülte mondvacsinált vádjaikat, színlelt ürü­gyekkel kívülről és országon belül támadnak bennünket. Tudatosan akadályozzák, hogy nem­zetként megoldjuk - főleg az éppen álta­luk okozott - súlyos gondjainkat. Teszik ezt a velünk élő, valamint a Zsidó Világkongresszusra ide érkezett egyes rasszista zsidó vezetők és Izrael politikusai, továbbá az Európai Unió és az USA bizonyos vezetői. Huzamos ideje, s olyannyira gyanút keltő össz­hangban, begyakorolt összjátékban, hogy a magyarellenes stratégiai céljuk mindinkább felsejlik. Az ilyen feltűnő szinkron nem szokott véletlen lenni. Mint ahogy napjaink eseményeinek a lényegére tapintó, s az említettek által emiatt kórusban kigúnyolt összeeskü­vés-elméletek is azért születnek, mert tények és jelenségek bizonyítják, hogy van összeesküvés. Ellenünk is van. Merthogy teszik mindezt - árulkodóan ráerősítve e megállapításra - jogalap nélkül, mi több, ki az állampolgári, ki a szövetségesi kötelezettségeinek felrú­gásával. Minden emberbaráti érzés, fele­baráti tisztelet nélkül, de még az elemi udvariasságot is mellőzve. Elfogultan és gyűlölettel. Mellé is fognak. Álcázott gyarmatosító és megszálló céljaik révületében ugyanis úgy tesznek, mintha nem vennék észre - előttünk meg takargatni akarják —, hogy a foga­lom tárgyszerű értelmezésében ők az antiszemiták, s hogy feljebbvalójuknál, Izraelnél nincs a világon antiszemitább ország, a talmudistáknál pedig antisze­mitább emberfia! Akadhatnak, akik megrökönyödéssel, hitetlenkedve fogadják a fenti állításo­kat, hiszen ellentmondanak a közvéle­ménybe hosszú ideje sulykolt tévesz­méknek. Ám éppen az a cél, hogy mondjunk végre ellent. A folyamatos manipuláció, a bennün­ket naponta mindenféle izmussal vádo­lok mételye ugyanis sokunkat már annyira elkábított, hogy a szüntelenül és fenyegetően sugallt hazugságok valame­lyest már megfogantak bennünk. Pedig csak a tényekre és a „Kinek áll érdeké­ben?” megválaszolására kell hagyatkoz­nunk, amit mindenkinek módjában és jogában áll megtenni. Mi több, olyan *A szerző nyugalmazott nagykövet, közíró. 13. KAPU XXV. ÉVFOLYAM

Next