Kapu, 2015. augusztus (27. évfolyam, 8. szám)

KULTÚRA - Orbán Éva: Kelj fel a sírodból Petőfi Sándor!

2015.08. *­ 0 Orbán Éva Kelj fel sírodból Petőfi Sándor! „Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, De ma már maga sem tudja, hogy mit akar.” (Babits: Petőfi koszorúi) A Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület 1989-ben kezdett Petőfi Sándor eltűné­sének körülményeivel foglalkozni. 1989. július 17-én független szakembe­rekből álló kutatócsoportja Barguzin temetőjének 7. számú sírjában úgy látta, hogy rátalált a világszabadság költőjé­nek földi maradványaira. A bizottság dokumentumokkal támasz­totta alá, hogy a sebesült költőt mások­kal együtt orosz hadifogságba hurcolták el. A költőt 1856-ban Barguzinban érte a halál. Viszont 1849 óta a hivatalos álláspont szerint Petőfi Sándor a Segesvár melletti csatában tűnt el. A földi maradványok azonosítását egy­mástól független, más nemzetiségű kuta­tócsoportokkal végeztették el, akik azo­nos eredményre jutottak, miszerint Petőfi Sándor földi maradványait talál­ták meg. Valamint a leszármazottak vér­mintájából is DNS vizsgálatot végeztet­tek el, melyek 99,2-99,9 %-ban igazol­ták az azonosságot. Ez óriási vihart kavart. A hatalmon lévők és az MTA mai napig ezzel ellen­tétes álláspontot képviselnek. A sír fel­tárását követő két napon belül fotó alapján állították, hogy női csontvázról van szó, s állítják ma is. Valamint azt állítják, hogy szerintük az 1849-es fegy­verletételt követően nem hurcoltak el magyar honvédeket Oroszországba, ami­nek sajnos az ellenkezője igaz. Mielőtt akár tekintélyelvű vagy átgon­dolatlan álláspontra jutnánk, nem árt felidézni, hogy a magyarnak és tudomá­nyosnak nevezett akadémiáról azt azért illik tudni, hogy az 1848-as szabadság­harc leverését követően Ferenc József császár szétzúzta a Széchenyi alapította tudós, magyar akadémiát, és egyértel­műen magyarellenessé és történelemha­misítóvá igyekezett átalakítani. Idegen nemzetiségű tudósokkal népesítette be, és Széchenyi tudósait pedig elküldte. Elég a finn-ugor elméletre, vagy az őstörténeti kutatásokra gondolni. 1945-öt követően pedig a Rákosi- és Kádár-korszak alatt, a rendszerhez hű, annak ideológiai elvárásainak megfelelő elvtársak kaptak akadémikus címet a vonatkozó szakterületeken, ami döntő­en a társadalomtudományok területén volt meghatározó, és ma is érezteti hatá­sát. Tisztelet a kivételnek, ha volt. Gyakorlatilag az e korszakból örökölt szemlélet uralja ma is az Akadémiát. A nem tetsző 1945 előtti tudós akadémiai tagokat, akiket kizártak, nem veszik vissza ma sem. A finn­ugor elmélet ma is érvényben van, a magyar történelmet valótlanul bemutató sem veszti el aka­démiai tagságát. A XX. századi magyar­ ­kép: Petőfi temetése KAPU XVII. évfolyam

Next