Karcagi Napló, 1928 (19. évfolyam, 1-100. szám)

1928-09-14 / 72. szám

XXI. évfolyam. Egyes szám ára 8 fillér. Karcag 1928. szeptember 14. Szombat 72. szám K­arcagi Napló Előfizeti­l­ár. Egy negyedévre 2 P50 . Egyes szám ára: 8 fillér POLITIKAI LAP. ------------------------------------------------------------------------------------------------------­Szerk. és Kiadóhivatal Kossuth­ tér 762 sz. Megjelenik: szerdán és szombaton. Telefon 9é Kertész József Felelős szerkesztő: Dr Szentesi Tóth Kálmán. Kiadótulajdonos: UholDi testnevelés, Szabolcsius Mihály ünneplése. Országos jellegű ünnepély volt szept. 6 án a Karcagon jó boráról ismeretes Okécske községben, E­bben a kis fa­lucskában töltötte Szabolcska Mihály gyermek és ifjú korát és most Okécske közönsége emléktáblával jelölte meg azt a házat, amely Szabolcskának lakóhelyül szolgált. Az ünne­­pélyen Szabolcska Mihály, az ünnepelt költő pap személye­sen megjelent, vele volt két fia is, Mihály törvényszéki biró és László, temesvári ref. pap. A kultuszminisztert Dr. Tóth István államtitkár kép­viselte. Jelen volt és az ün­nepi beszédet mondotta Dr. Ravasz László rét. püspök, Józan Miklós , unitárius püs­­pök, aztán a Magyar Tudo­mányos Akadémiának, a Kis­­faludi- és Petőfi társaságnak képviselői, nem különben az egyetemek küldöttei, képvi­seltette magát a Debreceni Csokonai Kör, az Országos Tanár Egyesület, a Magyar Prot. Irodalmi Társaság, Debreceni Collegium, a Falu­s Szövetség és még számos in­tézmény és társulat. Az ün­nepély alatt hullott le a le­pel a ház falára illesztett már­ványtábláról, amelynek feli­rata a következő: E házban, a sokszor megénekelt „a mi kedves kis házunkban“ töl­tötte az 1870-es évektől kezd­ve boldog gyermek és éveit Szabolcska Mihály, ifjú a magyar falu és a magyar néplélek ihletett­­ lelkű költője. Ez emléktáblát állította a­­kécske község közönsége. A nagyszabású ünnepélyt hangulatossá tették a dalárda által előadott Szabolcska dalok. Délben 2 órakor három­száz terítékes bankett volt, ahol nem birka, hanem hal­paprikás volt a fő étel. Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi mi­niszter az elemi , népiskolák fejlesztése és szaporítása te­rén óriási léptekkel haladt előre. Igen nagy már az ed­dig épített iskolák száma is, de még nagyobb az a szám, amely az építendő iskolákat jelzi. Amit Nagym­­agyarország ezer esztendő alatt megcsi­nálni nem tudott, azt gróf Klebelsberg a csonka Magyar­­országgal néhány év alatt meg­csináltatja. A népoktatás­nak minél inkább való fejlesz­tés mindenesetre elsőrangú követelmény, de ez a gyors­vonat sebességével való ha­ladás nem bizonyos, hogy az elkövetkező évek kritikáját ki fogja állani. Az dásnak alkotásnak és a hala­kiváló képviselője, Klebelsberg kultusz­miniszter a népoktatás, közép és főis­kolai oktatás keretében testnevelés ügyét is nagy len­­­dülettel akarja előbbre vinni. E héten kedden, a testneve­­velésügy gyakorlati és elmé­leti szakértőivel tárgyalt e kérdésről és az értekezleten az a nézet jutott kifejezésre, hogy a testnevelést már az elemi iskol­ákban rendszeresen meg kell kezdeni, aztán foly­tatni kell a középiskolákban s befejezni a felső iskolákban, egyete­meken. A miniszter az értekezleten abban a nagy jelentőségű kérdésben is nyil­vánította elhatározását, hogy a középiskolai ifjak intézetü­kön kívül áll­ó spor­egyletek­nek lehetnek e tagjai. Eddig a középiskolai fegyelmi sza­bályzat szigorúan tiltotta, hogy a tanuló ifjú a felnőt­tek egyesületébe tag lehes­sen, vagy hogy felnőttekkel együtt szerepeljen. Ennek a ti­lomnak több oka volt. Egyik oka a többek között az, hogy a régi felfogás sze­rint az a helyes, ha a gyer­mek gyermekkel, ifjú ifjúval barátkozik s gyermeknek gyermek, ifjúnak ifjú a tár­sasága. A régi felfogás szerint károsan hat a tanulók fejlet­len lelkületére a felnőttek e­­gyesületében való tartózkodás és szereplés. Iskolai tanulmá­­nyaira is károsan hat, ha fon­tosabbnak látszik a sport, mint az elméleti tárgyak tanulása. A sport­egyesületekbe járó diák különbnek érzi magát azoknál az osztálytársainál, akik bár jó tanulók, de sport­tal intenzívebben nem foglal­koznak. Az ilyen­féle régi felfogás­sal helyezkedett szembe keddi értekezleten a közok­­a­tatásügy miniszter és már megjelent az ide vonatkozó rendelete, amely azt mondja : A magyar sportélet fellen­dítése és tovább fejlesztése érdekében felhatalmazom középfokú iskolák sportköre­­­inek országos központját, a KISOK miniszteri hogy a középfokú biztosát, iskolák bármelyik fajához tartozó ki­váló sporteredményt felmu­tató tanulóknak előzetes or­vosi vizsgálat alapján, az i­­gazgató javaslatának meghall­gatása után engedélyt adhat arra, hogy annak a sport­­egyesületnek, amelybe felvé­telüket a tanulók szülei bele­egyezésüket kérik, ideiglenes ifjúsági tagjai lehessenek. A nyilvános sportegyesültbe belépni kívánó tanuló köteles ezt a kérelmet az írásbeli szülői beleegyezés csatolása mellett az intézet igazgatójá­nál benyújtani. A testnevelés ügye tehát az iskolákban egy új hatáskör­höz jutott, amelyen túl testnevelés ügyének új kor­a­szaka fog megkezdődni. Az elkövetkező évek fog­ják meg­mutatni, hogy az elméleti tárgyaknak ez az in­tenzív testnevelés nem árt e többet, mint amennyit a ver­senyek eredményeinek javítá­sánál használ. Hajdúszoboszlón nem szűnik a vihar. A karcagi gázkut révén különösen érdekli közönsé­günket a­­ szoboszlói gázkut és hévíz ügyének miben ál­lása. Ez okból a szoboszlói gázkuttal kapcsolatos neveze­tesebb eseményről igyekez­tünk olvasóinkat tájékoztatni. Megírtuk, hogy a minisztéri­­um nem tartja szerencsés al­kotásnak a város és a rész­vénytársaság között a hévíz kihasználására kötött szerző­dést. Most már azt is megír­hatjuk, hogy a szerződés jó­­váhagyását megtagadó mi­niszteri határozat Hajdú me­gye alispánjához leérkezett. E határozat részletesen elso­rolja, hogy miért káros szerződés Szoboszlóra nézve.­­ Minden­esetre merész dolog volt a részvénytársaság ré­széről a szerződés jóváhagyása előtt a szoboszlói strandfür­dőre és annak tartozékaira

Next