Karcagi Napló, 1933 (32. évfolyam, 1-103. szám)
1933-09-13 / 73. szám
í Karcagi Napló Karcag, 1933 szeptember 13 senek Duna—Tisza csatornái, hogy a 750 kilométeres kerülőt megtakarítsák. A felsőtiszai gazdák Tokajtól Pestig vonaton annyit fizetnek a szállításon, mint a viziúton Brailáig. Nekik trázsánként 1—150 P. fuvardíjkülönbözetet jelent a Tisza szabályozása és Duna—Tisza csatorna ügye. Ha a sok, itt olvasott kápráztató idea közül a Duna—Tisza csatorna ügye mellett megállunk, attól kell félnünk, hogy ha jól belegondolunk ennek a csatornának az ügyébe, az egész országra nézve olyan építkezéssé fog válni utólag, mint vált Lillafüred a várkastéllyal, a vízeséssel, halastóval. Nagyszerű dolog de ma már mindenki visszacsinálná, ha lehetne. A Duna—Tisza csatorna építésének nagy harcosai kézzel foghatólag megmagyarázzák a vízi utak nagy előnyét, amely előnyöket természetesen élveznek majd a Duna—Tisza csatornát használó szállítók is. Mintha csak elfelednék ezek a harcosok, hogy a természet által adott vizi út olcsóságát nem lehet hasonlítani egy óriási összegbe kerülő csatorna által adott viziut költségéhez. A csatorna építésének, fenttartásának évenként jelentkező kiadásait majd arra a gazdára igyekszenek rányomni, akit rá oktatnak, hogy vizi uton szállítsa terményét, mivel pedig nem lehet hinni, hogy a csatornán egymást kerülgeti a sok teherszállító hajó, a díjakat, hogy a kiadás fedezhető legyen, olyképpen lesznek kénytelenek megállapítani, mint Lillafüreden. A Duna—Tisza csatornán különben a szállítások zöme hat hónapig tartana, aztán megfogyatkoznék. Tömegáru csak a búza, meg a fa. Mindkettőnek szllítási ideje az augusztustól—februárig terjedő idő. Tavasztól nyárig a teherhajók ritkán telnének meg. A Duna—Tisza csatorna feltétlenül nagy előnyt jelentene annak a két városnak, amelynél a Dunába, illetőleg a Tiszába torkollik. Ezt két a várost fellendítené. Ennek a fellendülésnek iszonyatos árát azonban vagy az állam fizetné meg, vagy azok, akik a csatorna vizét szállításra igénybe veszik. Ilyen fizetésre azonban egyik sem képes. ELADÓ HÁZ a Kinizsi utcában, esetleg földért ELCSERÉLHETŐ. Értekezni lehet a Kinizsi utca 2066 szám alatti NAGY LŐRINCNÉNÉL. A pénzügyminiszter a nagymérvű adóhátralékoknak behatására azt a lehetőséget állapította meg, hogy a gazdák adójukat butoan fizethetik be s a hátralék befizetése esetén a befizetett búza mennyisége szerint 10—15— 20 százalékos kedvezményt kapnak A búéban való adófizetésre a felhívás publikálva lett és szeptember 5 volt az utolsó nap, ameddig a jelentkezéseket elfogadta az adóhivatal. A felhívásnak nagyon gyenge eredménye lett. Némely újság azt híresztelte hogy mintegy félmillió ugyan, métermázsa búzát ajánoltak fel a gazdák az egész ország területén, de ez az összeg a legnagyobb valószínűség szerint légből kapott szám így a valóságtól nagyon messsze áll. Karcagon például csak 21 kisbirtokos jelentkezett a szept. 5-i terminusig, Debrecenben — amint azt onnan írják — senki se jelentkezett és az egész Hajdú megye követte Debrecen példáját. Nagykőrösön 5 kisgazda jelentette, hogy adóbuzával akarja fizetni adóját. Ezek az adatok arról beszélnek, hogy a legnagyobb búzatermő vidékeken csak egészen minimális felajánlások történtek. Honnan került hát elő az a félmillió métermázsa, amelyről írnak ? A levegőből. Ez a sikertelenség nem is csodálatos, mert az óvatos gazdák közül kevés akad olyan, aki búzát ajánljon fel a kincstárnak olyan időben, amikor még nem tudja, hogy a kincstár mennyiért számolja el a búzáját és azt sem tudja, hogy hova kell majd a búzát számtani és hogy mikor kell szállítani ? Márpedig ennek a három kérdésnek mindenike nagyon fontos. Az első miniszteri rendelet, amely az adóbuza fizetésről megjelent, e kérdések egyikére sem felel. E hó 10-én vasárnap jelent meg az adóbuzáról a pénzügyminiszter második rendelete, amely már sokkal világosabban beszél s tudtul adja, hogy egy gazda sem kaphat az adóba felajánlott búza másása után, a bolettát is beleszámítva, 11 pengő 50 fillért. Ez az újabb rendelet a szeptember 5-iki bejelentési határidőt szeptember 20-ig terjedő végső határidőig kitolta A rendelet, amely a gazdákat igen közelről érdekli, a következőleg szól : A felajánlott és a kitűzendő határidőkben beszolgáltatott termények árát — feltéve, hogy a beszolgáltatott termények a 122 000/1333 V.l/a. sz. hirdetmény 11. részében minőségi feltételeknek megfelelnek — Budapesten az 1933 szeptember 5 éig bezárólag felajánlott búzára néven pengő 50 fillérben, az annál később, 1933 september 20 áig felajánlott buzára nézve ellenben 9 pengőben, az 1933 szeptember 5-éig felajánlott rozsra nézve 5 pengő 50 fillérben, az ennél később, 1933 szeptember 20 áig felajánlott rozsra nézve 5 pengőben állapítom meg. A Budapesten kívül beszolgáltatott mennyiségek után ezekből az árakból a feladóállomás és a Budapest közötti, az átéles időpontjában érvényes vasút, illetőleg, ahol az els állítás hajón történik, hajófuvardíj, a mérlegdíj és a kövezetvám címen eszközlendő levonás azonban másánként 1 pengőnél több nem lehet, még abban az esetben sem, ha az e címen felmerülő költségek mázsánként az egy túl is haladják. pengőt tényleg kiszámított helyi Az e éppen átvételi árhoz még mázsánként a 3 pengő bolettaérték is hozzájön. Vagyis amennyiben beszolgáltatott ban, illetőleg a rozs az előírt minőségnek megfelelt, úgy hogy minőség címén levonásnak helye nincs, az átvételi ár még a Budapesttől legtávolabb fekvő helyeken is a gabonajegy értékének betudásával sem lehet kevesebb a búzánál 11 pengő 50 fillérnél illetőleg 11 pengőnél, a rozsnál pedig 7 pengő 50 fillérnél, illetőleg 7 pengőnél. Ez a megállapított átvételi ár a lefoglalt, de fel nem ajánlott búza- és rozsmennyiségekre nem alkalmazható. A lefoglalt, de fel nem ajánlott termények átvétele a helyi piaci napi áron történik. Ezeknek a terményeknek átvételi ára olykép állapittatik meg, hogy a budapesti áru- és értéktőzsdén az illető gabona származási helyére és minőségére vonatkozólag jegyzett hivatalos középárfolyamból a feladóállomás és a Budapest közötti, az átvétel időpontjára érvényes vasúti, illetőleg hajófuvardíjakat, mérlegdíjakat és kövezetvámot le kell vonni. Amennyiben azonban valamely viszonylatban ezek a díjak egyáltalában nem, vagy csak részben merülnek fel, úgy az átvételi ár ennek a körülménynek figyelembevételével fog megállapíttatni. Azok az adózók, akik gabonajegymentes búzával, illetőleg rozzsal nem rendelkeznek, a felajánlott búza, illetőeg rozs beszolgáltatásakor a gabonalevelet is kötelesek beszolgáltatni. Új rendelet az adóbúzáról i 1 o0 pengő a búza átvételi értéke 700 pengős büntetés a horogkereszt viselőinek. Egy 1874 évbeli belügyminiszteri rendelet minden idegen címer, zászló, vagy más ilynevü jelvény használatát eltiltotta és egy 1885-beli belügyminiszteri rendelet ezt a tilalmat felújítva, az idegen jelvény használatát kihágásnak minősítette. Erre való utalássá a belügyminiszter, mint a M. T. I. jelenti, megtiltotta a horogkeresztes jelvények bármilyen formában való használatát minthogy az újabban egy idegen állam hivatalos jelvényének minősült. A miniszter az erre vonatkozó rendeletben felhívja az alispánokat, valamint a rendőrség budapesti és vidéki főkapitányait, utasítsák az alájuk rendelt rendőrhatóságokat, hogy a horogkeresztes jelvény viselését, vagy bármely formában való használatát akadályozzák meg, a horogkeresztes jelvényeket, vagy azzal ellátott tárgyakat kobozzák el és a tilalom ellen vétőkkel szemben haladéktalanul indítsák mag a kihágási eljárást. Aki ezt a tilalmat megszegi, vagy kijátsza, amennyiben a cselekmény nem esik súlyosabb rendelkezés alá, kihágást követ el s azt 200 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. Hirdessen a Karcagi naplóban