Karcagi Napló, 1937 (36. évfolyam, 1-100. szám)
1937-01-06 / 1. szám
ELŐFIZETÉSI Ali: egy negyedévre 2 pengfi. F.GYES SZÁM ÁKA : Szerdán 6, szombaton 8 f. Ma : Fürdőszelvény! Karcagi Napló politikai LAP, 1937 január 6 szerda — XXXVI évfolyam 1 szám Felelős szerkesztő: Dr. Szentesi Tóth Kálmán. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadótulajdonos Kertész József SZKItKESŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Karcag, Kossuth tér 760 TELEFON : 26. és 82. Polgármesteri vacsora Dr. Sánta Miklós polgármester január 2 ikán estére vacsorára hivta meg a városi képviselőtestületet s a városban levő intézményeknek, hivataloknak vezető embereit és jóbarátait. A kultúrpalota dísztermében terítettek s mintegy 150 vendég foglalt helyet az asztalok mellett. A nagy és díszes társaságban jól esett látni azokat, akik választási harc idején a a másik táborban fejtettek ki tevékenységet, mert hiszen e társas vacsora rendezésével dr. Sánta miklós épen azt akarta kifejezésre juttatni, hogy nem egyedül azok polgármestere akar lenni, akik rászavaztak, vagy megválasztását előmozdították, hanem a város minden rendű és rangú polgárának, felekezetisége tekintet nélkül. A város érdekében való együttműködésre irányuló hajlandóságának volt kifejezője a polgármester vacsorája, amely szándékot a jelenlevők nagyon méltányoltak, aminek bizonyítéka volt a feszélyezés nélküli reggelig tartó teljes jó hangulat és a számos felköszöntő. A pohárköszöntők sorát dr. Gaál László nyitotta meg, üdvözölvén a házigazdát, az új polgármestert és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a polgármester a belé helyezett szép reményeket meg fogja valósítani. Az üdvözlésre dr. Sánta Miklós azonnal válaszolt és a város érdekében kifejtendő munkásságához kérte városát szerető polgártárasainak és barátainak támogatását. Beszélt aztán Kenyeres János országgyűlési képviselő a város érdekeinek védelmére és előmozdítására a polgármesternek felajánlotta segítségét. Beszélt Török Vince, Szombathy István, Szalay László, Schück Mór. A testvér Kis-ujszállás város üdvözletét és szerencsekivánatait Pápay István főjegyző tolmácsolta. A gazdaosztály nevében vitéz K. Szabó Imre, Gazdasági Egyesület ügyvezető elnöke és Gy. Szűcs Sámuel emeltek áldomáspoharat a polgár ÁHamositják a polgári Ház a karcagival A múlt év utolsó hetében Kunszentmártonban dr. Bessenyei Lajos tankerületi főigazgató meglátogatta a községi polgári iskolát s a község vezető férfiaival tárgyalt a polgári lányiskola államosításáról. A tárgyalások az 1927 évi XII. t. c. 13 §. alapjain folytak és olyan eredménnyel végződtek, hogy az államosítás esetére a község kevesebb évi terhet fog viselni, mint eddig. Ez a hír rátereli figyelmünket a karcagi községi polgári leányiskolára, amelyre nagyon ráférne az állami segítség, vagy az intézet államosítása, vagy iskolaépületnek állami támogatással való építése formájában. A polgári lányiskola jelenlegi elhelyezése csak átmenetinek tekintetett akkor, amikor a régi iskola lebontása után erre a mostani helyre költöztették át. Az ideiglenesség azonban kezd állandósulni. Ez nem is volna nagy baj, hogyha az épület nem tiltakozna az állandóság ellen, de a toldott foldott iskolaépület minden része ellent mond az állandósításnak és az a mesterre. A viharosnak mutatkozó választás előtti idővel szemben nagyon jól esett látni a nagy társaságot összekötő harmonikus hangulatot, amelyből megértő, vállvetett, építő munka megindulására lehet következtetni. Városi politikán kíívül, de mély együttérzéssel vett részt a polgármesteri vacsorán a karcagi honvédzászlóalj tisztikara Kunszentmártoni iskolát mi fog történni ? zal fenyegetőzik, hogy ősszedől. Nem lehet hát tetszésre bízni azt a kérdést, hogy más épülettel cserélt e fel a város a polgári leányiskolát, vagy sem, mert az épület rozogasága egyenesen parancsolja, hogy ebben a kérdésben sürgősen kell komoly lépést tenni, mert a halogatásból bajok származhatnak. A képviselőtestület már évek előtt hozott olyan határozatot, hogy polgári iskola építése segélye céljából küldöttséggel jelennek meg a minisztériumban, de ez a küldöttség soha el nem indult, hanem a határozat irattárba tétetett. Ma már elérkeztünk a tizenkettedik órához, amikor azt mondhatjuk, hogy a késedelemben veszély van, tehát szőnyegre kell hozni a polgári leányiskola épületének ügyét és tárgyalás alá kell venni az építkezésnek, vagy az államosítás kieszközlésének kérdését. A községi iskolaszék a múlt hónap elején tartott gyűlésében megállapította az alsó épület veszedelmes gyengeségét és tudomásul vette, hogy a gondnok az épület egyes helyein biztosítási intézkedéseket foganatosított, de egyidejűleg jegyzőkönyvi kivonatban értesítette az iskolaépület állapotáról a polgármesteri hivatalt és kérte a megfelelő intézkedések mielőbb való megtételét. Hogy a képviselőtestületi határozat, amely az iskolaépítés ügyében küldöttséget küldött a minisztériumba, végrehajtva nem lett, mindenesetre mulasztásnak minősíthető, de még nagyobb mulasztás lenne az, ha az gyelmeztető iskolaszék fi jegyzőkönyvi átiratát az előadó tisztviselő irattárba tétetné. Ma ugyanis már, amint mondottuk, a halogatás veszélyt rejt magában Kétségtelen, hogy a kérdés megoldása alapos tanulmányt, gondot és munkát jelent a tisztviselők számára, de minél tovább húzódik a dolog, annál több gondot és több kiadást fog már okozni, miért is célszerű a kérdéssel késedelem nélkül szembe nézni. Tudja Ön már, hogy a ,,Szorgalom“ in is (Karcag, Gimnázium u. 13. Kása ház I. emelet) utján szükségleteit hitelben és mégis készpénz áron szerezheti be.