Kárpátmedence, 1941 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1941-10-01 / 6. szám

A FINN GAZDASÁGI ÉLET A VILÁGHÁBORÚ UTÁN 1918 előtt Finnország még nem rendelkezhetett szabadon saját gazda­ságpolitikájával és külügyeivel. Igaz ugyan, hogy a belföldi gazdasági, külügyi s egyéb területeken megvolt saját törvényhozása, állami intéz­ményei, továbbá igazságügye és pénzrendszere, mindezek ellenére azonban a finn gazdasági és nemzeti élet fejlődését károsan befolyásolta és akadá­lyozta a reakciós orosz politika. Ennek következtében, midőn az orosz forradalommal egyidőben Finnország 1918-ban függetlenítette magát, még sok tekintetben mögötte volt a többi európai államoknak. Nemcsak kül­kereskedelmi kapcsolatainak felépítését kellett élőről kezdenie, hanem le kellett raknia gazdasági életének megalapozását és folytatnia a finn nemzet szociális helyzetének megszilárdítását is. A finm mezőgazdaság állapota a világháború után aggasztó volt. A háború alatt nem gondoskodtak a föld termőképességének fenntartásáról. A külföldi behozatal hiánya a gazdaságfelszerelés kiegészítését lehetetlenné tette. Különösen ez a két körülmény állította nehéz feladat elé az alig önállósult finn mezőgazdasági termelést. Az ipar terén sem volt jobb a helyzet. A gépberendezések csaknem az összes iparágakban elavultak. Katasztrófát jelentett az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolatok megszakítása is. A finn kiviteli kereskedelem a világháború előtt csaknem teljes mértékben Oroszországhoz igazodott. A háború alatt Oroszország ipari szükségletei egyre jobban növekedtek, úgyhogy 1917-ben Finnország kiviteli cikkeinek 96 százalékát kellett Oroszországba szállítani. Az orosz piac váratlan kiesése folytán a finn termelés szinte meg­oldhatatlan probléma elé került. Új piacokat kellett keresni, ugyanakkor azon­ban az egész termelési rendszert a megváltozott viszonyoknak megfelelően át kellett alakítani. Az átszervezés munkáját igen megnehezítette a súlyos tőkehiány és ennek velejárója a túl magas kamatláb. Mindezen nehézségek mellett Finnország kénytelen volt még társadalmi és kulturális viszonyait is új alapokra helyezni. A háború alatt nagy mértékben lesüllyedt az átlagos életszínvonal, most pedig mindent el kellett követni annak felemelése érdekében. A földreform megvalósítása, amely a vidék társa­dalmi felépítésének megszilárdítása céljából feltétlenül szükségesnek mutatko­zott, óriási terhet rótt az államra. Hasonló nehézségekkel járt a kötelező népoktatás bevezetése, amelynek előfeltételeként száz és száz új vidéki iskolát kellett felépíteni. Ugyanakkor a közegészségügyi szempontok számos új kórház alapítását tették szük­ségessé. A független finn államnak haderőt is kellett szerveznie, hogy szabadságát szükség esetén megvédhesse. Finnország teherbíró képességét mindez a végletekig próbára tette. Ha tekintetbe vesszük még a finn szabadságharc nagy véráldozatát és az anyagi veszteségeket, valamint a belső ellentétek által előállott feszültséget, úgy meg­közelítőleg helyes képet alkothatunk magunknak azokról a nehézségekről, amelyek közepette Finnország megkezdte új állami életének kifejlesztését. Fokozatosan kezdett kialakulni az új finn gazdasági rendszer. Ezt elő­segítette az a körülmény, hogy a háború befejeztével a nyugati államokban nagy szükség volt Finnország építőfájára és papírjára. A fin kivitel fontos­sága előbb-utóbb lehetővé tette, hogy Finnország nagyobb arányú hitelt kaphatott. Ezzel megújította ipari gépezetét. Hasonló megújhodás történt lassanként a mezőgazdaság különböző területén, valamint a hazai szükség­leteket kiszolgáló iparágakban is.

Next