Kárpátmedence, 1942 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1942-07-01 / 7. szám
444 KÁRPÁTMEDENCE 1942 teket ölt, szintén hozzájárul a jegyforgalom növekedéséhez. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy a munkabérszínvonal állandó emelkedést mutat. A jegyforgalom megnagyobbodásához hozzájárul az is, hogy a lakosság egy része bizonyos vidékek kiürítésével, valamint a munkaerők áthelyezésével kapcsolatban állandóan jóval nagyobb készpénzkészletet tart magánál, mint azelőtt. A cikk megállapítása szerint a jegyforgalom növekedésének nagyobbik fele a háború óta bekövetkezett drágulásnak, míg kisebbik fele a fentebbi egyéb tényezőknek tulajdonítható. K. L. KÖNYVISMERTETÉS SICULUS : A MOLDVAI MAGYAROK ŐSTELEPÜLÉSE, TÖRTÉNETE ÉS MAI HELYZETE Lapunk olvasói előtt a szerző nem ismeretlen. A Kárpátmedence két száma is hozta már a könyv címének témakörébe vágó cikkeit. Ezek a cikkek tele voltak izzó magyarsággal, a fajtáját szerető és féltő férfi aggódásával és a múlt féltő őrzésével. »Mennyi magyar él Moldvában?« című cikk elébünk tárta, hogy hány testvérünk sínylődik tőlünk messzi idegenben, a másik, »Magyar emlékek Nyugat- Moldvában« című pedig bebizonyította, hogy a moldvai magyarok mennyire megőrizték a honfoglalás kora előtti őseik emlékét, nyelvükben, szokásaikban és a települések helységneveiben. Megemlíti azt is, hogy maguk a románok sem mentesek ezektől az emlékektől, mert Nyugat-Moldvában léptennyomon magyar hely-, hegy-, és folyónevekre bukkanhatunk. A szerzőnek ez a könyve összefoglalja a témakörbe ezideig végzett kutatásainak és megállapításainak eredményét, ezért szükségesnek tartjuk, hogy nemcsak méltassuk, hanem tartalmát is bővebben ismertessük. A mű első része arról számol be, hogy Csík- és Háromszék túloldalán élő, magyar öntudatú nép hetvenöt százaléka nem a románok között elszórva, hanem tiszta magyar falvakban lakik, amelyek közül némelyik annyira jellegzetes, hogy akár a Nagy-Alföld közepén is helyet foglalhatna. Szitás, Diószeg, Újfalu, Szalánc, Urmező, Szőlőhegy községekben még házasság révén is alig kerül román és ez is elmagyarosodik. Bánkó vidékén 16 tiszta magyar falu van egymás mellett, a szomszédos kevert lakosságú községekben a magyarok pedig külön falurészt alkotnak. Harmincegy községben 82%-os a magyar többség, magyar határ mentén pedig 60%-os, míg Románvásár vidékén az 1930. évi román népszámlálás szerint 32.000 magyar származású római katolikus élt. A moldvai magyarok száma 120— 125.000. A régi, 1898. évi román adatok megállapítják, hogy Bákó megye lakói közt találhatók nyelvüket és vallásukat valamint népi jellegüket szigorúan őrző