Kárpátmedence, 1943 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1943-12-01 / 12. szám
Dec. KÖNYVISMERTETÉS 801 termeléssel és sajtkészítéssel is foglalkozik. A magyar tejgazdasági irodalom tulajdonképpen az 1880-ik évtől indul meg. Ennek a kezdeti időnek legelső és egyben legtermékenyebb írója a magyar tejgazdálkodás »atyja« Egán Ede, Magyarország első tejgazdasági felügyelője. Tejgazdasági szakmunkáiban számtalan, a magyar tejgazdaság fejlesztését célzó gondolatot, eszmét és tervet fektetett le, mert előre látta, a tejgazdálkodásnak, ennek az óriási lehetőségeket rejtő termelési ágnak a jövőjét. Ugyancsak az 1880-as években jelentek meg az első nagyobb összefoglaló tejgazdasági szakmunkák, majd hosszú ideig csend uralkodik, míg 1905-ben újra fellendül a tejgazdasági szakkönyvek írása, illetve kiadása. A könyvek írói egyidejűleg számtalan szakcikket is írnak a különböző mezőgazdasági irányú szaklapok »Tejgazdaság« rovatában vagy mellékletében. 1896-ban kívánságok hangzanak el abban az irányban, hogy a tejgazdálkodásnak önálló szaklapra lenne szüksége. Végre 1918-ban megindul »Tejgazdaság« címmel egy szaklap, amely azonban az első, egyetlen lapból álló, példánynál nem jutott tovább. 1920-ban azután létrejött a »Tejgazdasági Szemle«, mint az első önálló, és független magyar tejgazdasági szaklap, amely immár közel negyedszázad óta szolgálja a legkiválóbb magyar tejgazdasági szakemberek tollából való elméleti és gyakorlati irányú közleményeivel a magyar tejgazdálkodás, tejipar és tejkereskedelem fejlesztését. A Tejgazdasági Szemle elindulása a háborút követő nehéz időben történik. Ekkor már kezd a tejtermelés emelkedni, de még tájékozatlanság uralkodik az értékesítés lehetőségei tekintetében, ötletszerű és váratlan ármegállapítások történnek. Ebben a korszakban a Tejgazdasági Szemle »Piaci jelentése« címmel állandó rovatot indított. Ugyancsak állandó, külön rovatként jelenik meg a »Budapesti tej- és tejtermékpiac«. A nagy lendülettel meginduló Tejgazdasági Szemlét az összes érdekelt körök nagy érdeklődéssel fogadták és a lap egész pályafutása alatt élénk ütemmel, nagy körültekintéssel és hozzáértéssel szerkesztett orgánuma mai napig is a magyar tejgazdaságnak. Fő célja szaktudás fejlesztése a hazai tejgazdálkodás színvonalának emelése érdekében és bizonyos mértékig pótolja azt a hiányt is, ami tejgazdasági szakkönyvek terén nálunk érezhető. A Tejgazdasági Szemle a negyedszázad alatt ezt a feladatát tökéletesen betöltötte és ezt fogja tenni a jövőben is. Sz. GAMMA-ELET 1942. ÉVKÖNYVE. A képekkel gazdagon tarkított ízléses kivitelű albumnak tulajdonképpen az a célja, hogy a »Gamma« Finommechanikai és Optikai Művek Rt. gyártelepeinek és irodáinak családias belső életét, egy esztendő eseményeinek tükrében, megismertesse azzal a szűkebb körű nyilvánossággal, mely a magasabb szempontú szociális törekvések, a kölcsönös megbecsülésen felépülő emberi közösségek és az igazi nemzeti egység gondolata iránt kellő érzékkel bír és ebben a vonatkozásban kész az őszinte együttműködésre ... Krónikás beszámolója nemes példája a tőke és a munka testvéri ölelkezésének. Amit ezen a téren a Gamma-gyár két alapítója alkotott, abban olyan sokoldalú a teremtő erő s annyi benne a szívet-lelket melegítő altruisztikus szellem, hogy — mint minden újítást — ezt is nehéz utánozni, mert az eredeti szervezőgondolat híján, esetleg csak a külső keretek egyszerű lemásolására vezetne az ilyenfajta kísérletezés. A Gamma »Bajtársi Szolgálat«-a, melyet a hagyományos magyar katona