Kárpátalja, 2005. január-június (5. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 3. szám

HÉTVÉGI KALENDÁRIUM Isten éltesse! Egy nő vezető beosztásban Valkóczné Ruszinka Éva, a Darcai Kárpátalja Segély­­szervezet igazgatója január 21-én ünnepli születésnapját Több pedagógusi diplomával is rendelkezik, emellett képzett hitoktató. Három gyönyörű gyermek édesanyja, Éva nevetlenfalui születésű. Tizennyolc évesen már testneve­lő tanárként dolgozott Tisza­­bökényben, miután elvégezte az Ivano-Frankovszki Testnevelési Technikumot. Később reformá­tus hitoktatói oklevelet szerzett, majd a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola spe­ciális képzésének angol-földrajz szakán tanult tovább Beregszász­ban. Jelenleg az Ukrajnai Nemzet­közi Egyetem (Kijev) huszti kihe­lyezett tagozatának ukrán-angol tolmács szakán tanul. Férjével, Valkócz Tamással egy nyári drámapedagógiai tábor­ban ismerkedett meg 1994-ben. Két évvel később házasodtak össze. Ma három gyerekük van, két lány s egy fiú. A legkisebb. Dóra hét hónapos. - Hogy hozta össze a sors a kárpátaljai Dorcas-csapattal? - A szervezet előző igazgató­ját, Fodor Gusztávot jól ismertem még azokból az időkből, amikor tinédzserként magam is hittantá­borokba jártam. Úgy alakult, hogy amikor a lelkész úr a kárpát­aljai Dorcas-szervezet élére került, rendszeresen engem hívott tol­mácsnak a Debrecenben évente megrendezett Dorcas továbbkép­zésekre, így nemcsak a kárpátaljai csapatot ismertem jól, de a hollan­diai tagokkal és a nemzetközi szer­vezet igazgatójával is rendszeresen találkoztam. 2003 szeptemberétől vagyok a Dorcas munkatársa. Előbb igazgatóhelyettesként tettem a dolgom, majd, amikor Fodor tisz­­teletes urat kinevezték a magyaror­szági Dorcas-szervezet élére, én vettem át a feladatkörét. Tavaly ok­tóbertől vagyok a kárpátaljai szer­vezet igazgatója. - Egy nőnek nehezebb vagy könnyebb megfelelni az igazga­tóval szemben támasztott elvá­rásoknak? - Nem szoktam ezzel foglal­kozni. Azt hiszem, jobban szeretek beosztottként dolgozni, talán azért, mert kevesebb felelősséggel jár, mint egy vezetői állás. Vezetőnek lenni kihívás, ugyanakkor azt is jelenti, hogy számos ember előtt kell helytállni. Az igazgatói szerep­kört is tanulni kell. Egy férfi talán valóban könnyebben bánik a be­osztottakkal, egy nőnek nehezebb ,,keménynek” és szigorúnak lenni, amikor arra van szükség. - Milyen tervekkel vágott neki a munkának? - Szívügyem, hogy minél több rászorulónak nyújtsunk segítő ke­zet. A Dorcas jelenleg leginkább Kárpát­alja ma­gyarlakta területein munkál­kodik, az itt élő rá­szoruló­kat igyek­szik segí­teni. Azt szeretném azonban, ha a hegy­vidéken lakó, ese­tenként rendkívül szegény embe­rekhez is rendszeresen eljutnánk. Tapasztalataim szerint a Kárpátok­ban sokkal több az igazán nélkülö­ző család, mint a sík vidéki telepü­léseken. Ugyancsak szívügyem az elhagyott, árva gyerekek megsegí­tése. Azon szeretnék dolgozni, hogy mind több intézeti gyerek visszakerülhessen a saját családjá­hoz, illetve azon, hogy az állami gondozott gyerekeket segítsük ne­velőszülőkhöz, igazi családhoz. A Biblia több helyen felhívja az isten­követők figyelmét arra, hogy segít­sék az árvákat, az özvegyeket és az idegeneket. Véleményem sze­rint egy keresztyén társadalomnak nem lenne szabad megengednie, hogy akár egyetlen gyerek is ár­vaházban nőjön fel. - A munkahely, a tanulás mellett jut-e ideje kikapcsoló­dásra? - Ha úgy alakul, szeretek el­vonulni olvasni, számomra ez már kikapcsolódás. Nyaranta gyermekeimmel és férjemmel rendszeresen kirándulunk. Szeret­jük a természetet, a folyópartot, a hegyeket. - Születésnapok... - Amikor tizenéves voltam, még „élt” a nagy kommuniz­mus, tilos volt keresztyén ifjú­sági rendezvényeket szervezni. Emlékszem, hogy 1986-tól szü­letésnap örve alatt rendszeresen összejöttünk keresztyén baráta­inkkal, mindig annál, akinek az adott hónapban születésnapja volt. Az „ünnepelt” kapott egy csekély ajándékot, a találkozó lényege mégis az volt, hogy ke­resztyén közösségben legyünk. Januárban nálunk, Nevetlenfa­­luban volt az összejövetel, mi­vel én is és a húgom is év elején születtünk. Szeretem hinni, hogy többek között ebből a „születésnap-mozgalomból” nőtt ki később a kárpátaljai re­formátus ifjúsági mozgalom. Több olyan fiatal lelkipásztort ismerek, akik annak idején ma­guk is részt vettek ezeken a cso­portos összejöveteleken, és ta­lán innen kaptak indíttatást a lel­­készi hivatáshoz. Radó Zsolt Ökumenikus imahét Az egységért imádkoznak a keresztények 1988 februárjában a Ma­gyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának ünnepi ülésén döntötték el a keresztény ma­gyar egyházak, hogy az Egyhá­zak Világtanácsa által 1968-an kezdeményezett közös imahe­teket megtartják. Kárpátalján 1990-ben éppen Munkács volt az a hely, ahol ezt a rendezvény­­sorozatot először megszervez­ték az egyházak vezetői, amely­nek keretében a Szent Péter és Szent Pál napja közötti héten mindennap egy másik feleke­zet templomában gyűlnek össze a keresztény egyházak hívei és papjai, hogy az egysé­gért imádkozzanak. Áldást, békességet! Dicsőség Jézus Krisztusnak! Dicsértessék a Jézus Krisztus! - e hármas kö­szöntéssel üdvözölte Babály András római katolikus pap a munkácsi Szent Márton-székes­­egyházban összegyűlt kereszté­nyeket az immár 15. éve megren­dezésre kerülő ökumenikus ima­hét hétfői munkácsi nyitórendez­vényén, majd így folytatta: „Krisz­tusban kedves testvéreim! Ma azért jöttünk össze, hogy hálát adjunk Is­tennek, aki egységre és az egység keresésére hív mindnyájunkat... Köszönjük Istennek az egyházak segítségével létrehozott művet itt a Földön, és külön a szlovákiai egy­ház segítségét, akik az idei év ima­hetének anyagát kidolgozták.” Idén a közös nyitóalkalmon Gulácsy Lajos nyugalmazott refor­mátus püspök, munkácsi lelkész, Ivan Herevics, munkácsi görög ka­tolikus pap, Alexandr Tattos, orto­dox diakónus, Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egy­házmegye püspöke és Pogány Ist­ván munkácsi római katolikus plé­bános szolgált közösen. Mind­annyian a keresztény hit közös gyö­kereiről és a keresztény egyházak összetartozásáról beszéltek. Gulácsy Lajos Szent Pál apostolnak a ró­mai gyülekezet­hez írt levele 8. részéből idézett, majd hozzáfűz­te: „Tudjuk, hogy Isten el­küldte az ő lel­két, a Szentlel­­ket, és ezáltal mi Isten gyermekei vagyunk, s mivel gyermekek, örö­kösök is. Nagy dolog, hogy az élő Istennek örököse, gyermeke va­gyok, az, hogy számomra valami csodálatos jövendő van elkészítve. Szent Pál ezt úgy fogalmazta meg, hogy amit szem nem látott, fül nem hallott, emberi értelem meg nem gondolt, azt készítette Isten az ő gyermekei számára. Ebben a cso­dálatos reménységben kell hogy éljünk.” Majnek Antal az egyházak közeledéséről beszélt: „Azok, akik megszeretik egymást, biza­lommal tudnak egymás felé for­dulni, azok között a szeretet lelke le tudja rombolni az előítéletek falait, képes begyógyítani a régi sérelmek sebeit. És lám, közös asztalnál tudnak ülni, sőt talán még imádkozni is tudnak közö­sen. Nagyon kérlek benneteket, imádkozzatok értünk, papokért, lelkészekért, hogy mi is így tud­junk egymáshoz közeledni, mi is ilyen bizalommal forduljunk egy­máshoz akár asztalnál, akár oltár­nál, akár az Ige mellett ülve, áll­va, és így, egymás mellett tudj­unk egy pontra, Jézusra nézni.” Az ökumenikus alkalom vé­gén a jelen levő papok és lelké­szek közösen kérték Isten áldását a templomban egybegyűltekre és a távollévőkre. A hét folyamán Kárpátalja számos településén kerül sor to­vábbi ökumenikus istentisztele­tekre. Radó Zsolt Krónika Január 24. 1458-ban ezen a napon vá­lasztották királlyá Hunyadi Má­tyást. 1867-ben ezen a napon je­lent meg a magyar légió felosz­latását elrendelő olasz királyi rendelet. Január 25. 1826-ban ezen a napon szü­letett Gyulai Pál író, kritikus, a Kisfaludy Társaság elnöke, Pető­fi Sándor sógora. 1900-ban ezen a napon szü­letett Fekete István író. Január 26. 1905-ben ezen a napon szü­letett Tamkó Sirató Károly József Attila-díjas költő, műfordító. 1907-ben ezen a napon szü­letett Selye János professzor, bi­ológus, a stresszelmélet megalko­tója. Január 27. 1850-ben ezen a napon jelent meg Széchenyi Hitel című műve. 1860-ban ezen a napon szüle­tett Bolyai János matematikus. 1919-ben ezen a napon hunyt el Ady Endre költő, publicista, a /Nyuga/első nemzedékének vezér­egyénisége. Január 28. 1805-ben ezen a napon halt meg Csokonai Vitéz Mihály köl­tő. 1876-ban ezen a napon halt meg Deák Ferenc politikus, a haza bölcse, a kiegyezés előkészítője. Január 29. 1860-ban ezen a napon szüle­tett Anton Csehov orosz író. 1905-ben ezen a napon szü­letett az Ung megyei Druget­­házán Harajda János filológus. 1919-ben ezen a napon fran­cia gyarmati csapatok vonultak be Aradra, ugyanis a szerbek és a románok szembefordultak egy­mással a Bánság birtoklásáért. Január 30. 1649-ben ezen a napon Lon­donban kikiáltották a köztársasá­got. 1818-ban ezen a napon szü­letett Görgey Artúr honvédtábor­nok, emlékiratíró. 1933-ban ezen a napon ne­vezték ki kancellárrá Hitlert, és ezzel megkezdődött a II. világhá­ború előkészítése. Keresztyén Balázs és ’­­ V­ass Antal magán 2005, január 21.__________________________________________________U U iji Naptár Január 24 Hétfő Timót Jn 6,60-71 „Ti is el akartok men­ni?” (67) 25 Kedd Pál Jn 7,1 -13 „... a testvérei sem hit­­tek benne.” (5) 26 Szerda Vanda Jn 7,14-24 „Ne ölj!” 27 Csütörtök Angelika Jn 7,25-30 „...ha megszületett, valahol ott van, mégis ismeret­­len.”(28) 28 Péntek Károly Jn 7,31-39 „...vágy Isten ural­mának kibontakozására.”(37) 29 Szombat Adél Jn 7,40-53 „...az utolsó napon megszűnik a káosz.”(52) 30 Vasárnap Martina Jin 8,1-11 „...az egész nép hoz­­­sereglett ”.(2)......... Versajánló Marsall László költeménye egyszer­re látlelet egy meg­határozott időről, és egyszerre örök igaz­ságok számbavétele egy pontosított, meg­nevezett évben. Mert ez a „magyar keser­ves” jól jellemzi az éppen magunk mö­gött hagyott eszten­dőt, a 2004. évet, de ha belegondolunk, hát akkor mindjárt észrevesszük, hogy a felsorakoztatott igaz­ságok sokkal távo­labbi évekre is érvé­nyesek, hogy azokat ugyanúgy képesek minősíteni. Sajnos. Mert „zokogás, káromko­dás, gyilkolás, öngyilkolás” - nyugodtan mondhatnánk - az ne­künk semmi (volt minden eddigi időben). Hát miféle torzsalkodó náció vagy Te? - kérdi a költemény, de valójában nem hiányzik egyikünknek sem a magyarázat. Mint­ha az, hogy e náció „esze közepében átok vagy kapzsiság tanyáz” természetes lenne, mintha mi már ebbe az átokba és kapzsiságba bele is nyugodtunk volna. Pedig nem kellene így lennie ennek. Ezért is jön e sor után azonnal a tanács: „nézz már a magad sze­mébe­­ befelé.” Ezért is jön a végén a nagyon keserű, lemondó figyelmeztetés: „vagy ura leszel magadnak, vagy megesz a fész­kes fene!” És bennünk fölmerül a kérdés, vajon ezt az új eszten­dőt, ezt a 2005. évet is ez a „zokogás, káromkodás, gyilkolás, öngyilkolás” fogja jellemezni? Penckófer János 11 ó Marsall László Magyar keserves, 2004 Képzelgés, ámítás, röpke remény közötti űrben lebegni tetszik, ingadoz anyaföldem: Magyarország. Vonzások prédája, Te, ki se té, se tova, világ-forgószélben ördögszekér-nyelvet beszélő, örökkévaló nyugtalanságban veszekedő varjúféle, a maga tojásait is összetörő átkozó, akasztófát unos-untalan körbekeringő, melynek hónaljában, a derékszögűben, háló és örök életű Pók? Zokogás, káromkodás, gyilkolás, öngyilkolás... Itt még az elvetemült fejszéje is humortalan, akár apa-feleség-gyerek agykoponyáját hasítja. Hát miféle torzsalkodó náció vagy Te? Eszed közepében átok vagy kapzsiság tanyáz. Nézz már a magad szemébe­­ befelé. Vagy ura leszel magadnak, vagy megesz a fészkes fene! Kárpátalja Főszerkesztő: Kacsur Gusztáv Szerkesztők: Beregszászi Anikó, Popovics Zsuzsanna Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Gricza Csaba Molnár Ferenc, Szabó Zita Szerkesztőségi titkár: Fábián Eleonóra, Olasz Éva Szedés és tördelés: Riskó Éva, Turóczy Gábor LAPUNK MEGJELENÉSÉT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90200 Beregszász, Pf.: 38. Tel./fax: 2­32­ 77. E-mail: karphetlap@bereg.uzhgorod.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpatok.uzhgorod.ua/hetilap Lapengedély száma: 3T Ne: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás. Szűrte: Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 15440. Rendelési szám: 43. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntarjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapuaroJiifo (na yiopoi.KYi mobi) 3acnoRiiMK i BH/iaBeui»: TOB “KapuaTOjiMo” rajéra jaciioaaiia 18. 12. 2000 p. PeccTpaiiiiine cbíjioutbo 3T JVs 209 bíji 25. 12. 2000 p. rajéra BÜmpyKOßaiia y BAT “BiuiaRiiHin ro “3aKapiiarTn” 88011 m.- Vacropoj.t*• pyji. Farapiiia. 42/1,3aKapnarct>Koi oőji. yKpaim». . Hómep 3aMOBJieiniH: 43 (Oí|jc. apvK. Ymob. apvk. apk\ 4.) TnpavK: 15440 mmmmäSumimmm m mmm nimproi m mim m mm mmm m

Next