Kárpátalja, 2007. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)
2007-05-04 / 18. szám
HÉTVÉGI KALENDÁRIUM *«!§§ m ________________________2007. május 1._______________________a u Jeles személyek 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel költő. A XVII-XVIII. század fordulója magyar nemességének világnézeti küzdelmeit legerőteljesebben megszólaltató lírikusa. A felvilágosodás és a romantika közötti korszak jelentős költője, a klasszikus verselés páratlan mestere. 1803-tól haláláig niklai birtokán élt. Lírájának művészi tetőpontját a napóleoni háborúk idején (1805-07) írt hazafias ódái jelentik. Költészetének alaphangja a kiábrándultság. Idillje: Magyarország, a Balaton és Keszthely nem a valóságot ábrázolják, hanem a valóság vágyott, eszményi képét festik jelenvalóként. Új műfajt is teremtett: a bölcselkedő tartalmú episztolát. A magyarokhoz című ódájához Kodály Zoltán komponált zenét. Niklán halt meg 1836. február 24-én. Naptár Május 7 Hétfő Gizella Jel 5 „És hallottam, hogy minden teremtmény, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van...” 8 Kedd Mihály Jel 6 „Urunk, aki szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz, és meddig nem állsz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” 9 Szerda Gergely Jel 7 „És hallottam a pecséttel megjelöltek számát: száznegyvennégyezer pecséttel megjelölt Izráel fiainak minden törzséből...” 10 Csütörtök Ármin Jel 8 „A hét angyal pedig, akinél a hét trombita volt, felkészült, hogy trombitáljon.” 11 Péntek Ferenc Jel 9 „.. .ne bántsák a földön a füvet..., hanem csak azokat az embereket, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje.” 12 Szombat Pongrác Jel 10 „Átvettem az angyal kezéből a könyvecskét, és megettem: a számban olyan édes volt, mint a méz, de amikor megettem, keserűvé lett a gyomrom.” / 13 Vasárnap Szervác Jel 11 „...a királyi uralom a mi Urunké...” Aforizmák a pihenésről, a szabadidőről Az ember úgy lett megalkotva, hogy az egyik tevékenységet csak úgy pihenheti ki, ha egy másik tevékenységbe fog. Anatole France Csak az tudja élvezni a szabadidőt, aki békében megvan önmagával. Henry Greber A szabad hely teszi lakhatóvá a szobát, ahogy a szabad órák teszik elviselhetővé az életet. Lin Yutang Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói I Erzsébet királyné Az apja bajor herceg volt, anyja a bajor király lánya, mégsem gondolt arra, hogy Európa egyik legrangosabb uralkodójának hitvese lesz. A bajor dinasztia kicsit parvenü volt a családfájukat a középkorig visszavezető uralkodóházak között, hiszen csak Napóleontól kapta a királyi koronát. A házasodni készülő külországi trónörökösnek azonban a bajor frigy sokat érő hozományt ígért. A bajor kapcsolatnak hatásos szószólója akadt a bécsi udvarban: a nagynéni, Zsófia főhercegnő, Ferenc József édesanyja, aki a fejébe vette, hogy a Wittelsbachokat a Habsburgok szintjére emeli. Zsófia főhercegnő erőfeszítése azonban hiábavaló lett volna, ha nem találkozik a nagy politikai megfontolásokkal. Ausztriának a felemelkedő Poroszországgal szemben nagyon is szüksége volt Bajorországra, és a Wittelsbach-házasság lehetőséget kínált arra, hogy erősebben megvesse lábát Dél-Németországban. Zsófia nem a tizenöt éves, majdhogynem gyermek Erzsébetet, hanem annak nővérét, Helénát szánta fiának. Mária Ludovika azonban, amikor 1853-ban vőlegénynézőbe ment Badl Ischlbe, Erzsébetet is magával vitte. Véletlenül vagy a lányait mindenképpen férjhez adni akaró anyai ösztön sugallatára? Ki tudja. Ferenc József mindenesetre Erzsébet iránt lobban szerelemre, és érzelmei nem maradtak viszonzatlanul. Zsófia főhercegnő megpróbálta eredeti elképzelését keresztülvinni, de hiába. A szerelemből 1854-ben házasság lett. Erzsébet nagyon hamar úgy érezte, hogy elrontotta az életét. Eleinte csak a külső körülmények szegték kedvét: a bajor Alpok tövében eltöltött szabad gyermekévek után a bécsi Burg zárt világa és a hálószobába is beleskelődő nagynéni anyós tapintatlansága, de aztán belső énje is tiltakozni kezdett. Abban a korban, amelyben a nőből csupán feleség és anya, legfeljebb a férj körüli dekoráció lehetett, az ő mentalitása, tettvágya nem nyerhetett kielégítést, csak a mellőzöttség érzését alakította ki, erősítette meg. A feleség és az anya szerepét kezdetben megpróbálta vállalni. Férjéhez őszinte érzelmi szálak fűzték, és ez a vonzalom az első években átsegítette a környezet- és életformaváltás nehézségein. Házassága második évében megszülte első leánygyermekét, Zsófiát, majd 1856-ban Gizellát, és 1858-ban a várva várt trónörököst, Rudolfot. Súlyos megrázkódtatást okozott azonban neki Zsófia korai halála, majd pedig az, hogy Rudolfot az anyós döntése értelmében elvették tőle, és nevelőkre bízták. Ekkor választotta először a tiltakozás később szokványossá vált formáját: a menekülést. Férjét, gyermekeit otthagyva két évre Madeira szigetére költözött. Amikor visszatért, keményen sarkára állt, és 1865-ben kivette Rudolfot a szadista katonák kezéből, akik a gyermek trónörököst testileg-lelkileg tönkretették. Amikor 1868-ban megszülte negyedik gyermekét, Mária Valériát, rövid időre úgy tűnt, hogy konszolidálódnak családi körülményei, de ekkor már sem gyermekeihez, sem férjéhez nem volt igazán türelme. Minden anyai szeretetét Mária Valériára, az „egyetlenre ruházta, valóságos anyakomplexust váltva ki az egyébként is labilis idegrendszerű Rudolfban. Férjénél pedig maga helyett helyettest állított Schratt Katalin személyében. És megkezdődtek a vég nélküli utazások és távoli tartózkodások Gödöllőn, Madeirán és leginkább a távoli Korfu szigetén. A politikához nem sok köze volt. Ferenc József nemhogy vele, de a trónörökösökkel sem osztotta meg az uralkodás gondjait. A politikáról azért véleményt formált. Magyarbarát volt, minden bizonnyal azért, mert romantikus lényének imponált a lázadó nemzet, és vonzalmainak számos formában kifejezést is adott. Vonzódott a liberalizmushoz, feltehetően azért, mert környezetében mindenki, főként a gyűlölt anyós, konzervatív volt és mélyen vallásos. (A Királyok könyve nyomán) /'1874 - Törvény a méterrendszer bevezetéséről. ^ 1875 - Tisza Kálmán kormánya (1875-1890). 1876 - Deák Ferenc halála A budapesti Margit híd és a Sugárút (Andrássy út) megnyitása. A budapesti Nyugati pályaudvar átadása 1878 - A nagyhatalmak berlini kongresszusa. A gazdasági kiegyezés megújítása Ausztria és Magyarország között A Monarchia hadserege megszállja Boszniát és Hercegovinát. 1879 - Törvény a magyar nyelv tanításáról a népiskolákban. Kettős szövetség a Monarchia és Németország között 1881 - Törvény a csendőrség felállításáról. Budapesten működni kezd a távbeszélő szolgálat A három császár egyezményének megújítása. Elkezdődik a budai királyi palota átépítése és kibővítése (tart 1913-ig). 1882- Olaszország csatlakozik a Monarchia és Németország szövetségéhez, a kettős szövetség hármas szövetséggé bővül. 1883 - Antiszemita hullám Magyarországon: a tiszaeszlári per. Az országos Antiszemita Párt megalakulása. Románia csatlakozik a hármas szövetséghez. 1884 - Törvény a Tisza szabályozásáról, a budapesti Nagykörút kiépítéséről. A budapesti Keleti pályaudvar átadása. A budapesti Operaház megnyitása 1885 - Építeni kezdik az Országházat (elkészül 1904- ben). 1889 - Rudolf trónörökös öngyilkossága. Törvény a véderőről. Budapesten megindul a villamosközlekedés. 1890 - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása 1894 - Kossuth Lajos halála 1896 - A földalatti vasút megnyitása Budapesten. Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást. 1898 - Anarchista merénylők megölik Erzsébet királynét. 1902- Megalakul a Magyar Gyáriparosok Szövetsége. 1903 - A véderővita a parlamentben. Az Erzsébet híd átadása. 1905 - Fejérváry Géza ún. darabontkormánya 1906 - Ausztriában bevezetik az általános választójogot. Megjelenik Ady Endre Új versek című kötete. 1908 - Bosznia-Hercegovina annexiója Törvény az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről. 1909- Törvény a kivándorlásról. 1912 - Merénylet Tisza István ellen a parlamentben. Az első Balkán-háború (1912-1913). 1913 - A második Balkán-háború. 1914 - A szarajevói merénylet. 1 Könyvajánló Kész Margit: Gyógyító hagyomány Kárpátalján Az Úgy ne ártson néked... (Népi gyógyászat Nevetlenfaluban, Batáron, Aktiban, Aktshegyen és Újakliban) alcímet viselő kötet nemrég jelent meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gondozásában, s szellemiségét jól tükrözi a szerző által választott mottó: „Szerény munkámban fejet hajtok azok előtt, akik évszázadok óta hordozói, őrzői és továbbadói a csodálatos népi örökségnek, a hagyományos népi gyógyászatnak.” A munka különös értékét mindenekelőtt a szerző által folytatott adatfeltárás és -rögzítés adja, hiszen a rohamosan modernizálódó ugocsai falusi közösségek átalakulóban, azaz gyakorlatilag kihalóban lévő tradicionális kultúrájának páratlanul értékes és érdekes rétegét segített feltárni és megörökíteni. Figyelemre méltó, hogy a vizsgált települések „vallási és etnikai kevertsége lehetőséget biztosított... a vallási és etnikai perifériák találkozásánál tapasztalható egyezések és különbségek, a gyakorlati tudásanyag átadásának és átverésének folyamatában történő vizsgálatára is”. Feltétlenül szólnunk kell a szerzőnek arról a törekvéséről, hogy az adatközlés mellett érzékeltesse „az egyszerű kárpátaljai falusi ember sorsát is: az őseitől átvett tudás tiszteletét és továbbvitele iránti elkötelezettségét; a hivatalos orvost évszázadokig nélkülöző nyomorúságában is jellemző találékonyságát; gyermeke, hozzátartozója, állata iránti örökös rebegést; élőhelyének földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a szomszédos etnikumoktól való tanulási vágyát”. A könyv használatát megkönnyíti a kötetet kiegészítő tárgymutató, a tájszavak és kifejezések jegyzéke, valamint a gyógynövényhatározó. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával megjelent kiadványt a szerző felvételei, s Kész Barnabás illusztrációi teszik még tartalmasabbá. hk Versajánló Petőfi szerelmi lírája korántsem csupán a Szendrey Júliához írott versekből tevődik össze. Hiszen ott van a Csapó Etelkéhez írott ciklus 34 költeménye, majd pedig a Mednyánszky Bertának szánt ciklus 39 darabja. Ez utóbbi hölgyhöz írta a költő Arcképemmel című versét is, mely a lány, Mednyánszky Berta dicsérete, de önjellemzés is egyben. Micsoda tisztaság, micsoda távolságtartó szemérem jellemzi a költeményt, amelyben a megszólaló lelkét könyvnek, gyűrűnek, oszlopnak, felhőnek mondja, a legvégén meg Illés prófétaként határozza meg. Magát tiszta becsületűnek állítja, ezt tekinti a legszebb ékkövének. Még abból a sorból sem egyértelműen erotika csendül ki, ahol a „lyányka” ölébe kívánkozik a versbeni beszélő. Márpedig az, aki képes lenne lemondani „lángszekérről” s legfőképp a mennyországról egy „lyányka” öléért cserébe, az a szerelmes aligha csak „lelkének arcképével” kívánja megajándékozni kiválasztott kedvesét. Udvarlás ez a javából. Penckófer János Petőfi Sándor Arcképemmel Arcképemmel, lelkem arcképével Ajándékozlak meg tégedet. Nem bánom, ha senkinek sem tetszik. Csak neked tessék, lyánykám, neked! Lelkem egy könyv, amely mindig nyitva, Olvashatja, ki mellette jár. Olvassák is a sok forgatásban Össze is van az szaggatva már. Lelkem gyűrű, egy acélgyűrű, de Láthatsz benne drágaköveket. Legnagyobb, legszebb ezen kövek közt Egy gyémánt, a tiszta becsület. Lelkem oszlop, egy kősziklaoszlop, Melly soha meg nem rendíttetett, Nem reszket... csak egy, csak egy esetben: Hogyha rászáll szép tekinteted. Lelkem felhő, egy haragvó felhő, Gyakran ontja a villámokat. De, lyányka, te ne félj! - a villám Tölgyeket sújt, nem virágokat. Lelkem Illés próféta, a mennybe Száll a dicsőség lángszekerén... Hír öledbe, lyányka, s lángszekérről És mennyországról lemondok én! Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Riskó György Szerkesztő: Beregszászi Anikó Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Fábián Eleonóra, Fischer Zsolt, Gricza Csaba, Kacsur Gusztáv, Szabó Zita, Turóczy Gábor Szerkesztőségi titkár: Olasz Éva Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóth Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel ./fax: 2-32-77. E-mail: karphetlap@azm.uz.ua Lapunk internetes változatának címe: www. kárpátok. uzhgorod. ua/hetilap Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 14900 Rendelési szám: 440. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapnaTOJiílo (Ha yropcuKift mobí) 3acHOBHMK I BHAaBeub: TOB “KapnaroJiiío” Tanéra nacHoaaiia 18. 12. 2000 p. PeccTpauittHe cbLhoutbo 3T „Na 209 bía 25. 12. 2000 p. Fanéra «úmpyKOBana y BAT “BHAaBiiHirrao ‘*3aKapnaTT»” 88011 m. ywropou, syji. TarapÍHa, 42/1, 3ascapnaTCbKoí o6ji. YicpaiHH. HoMep 3aMOBjienim: 440 (0<t>c. jtpyK. Ymob. jipyic. apK. 4.) Tupaw: 14900