Kárpátalja, 2007. január-június (7. évfolyam, 1-25. szám)

2007-05-04 / 18. szám

HÉTVÉGI KALENDÁRIUM *«!§§ m __________________­______2007. május 1._______________________a u Jeles személyek 1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel költő. A XVII-XVIII. század fordulója magyar nemességének világ­nézeti küzdelmeit legerőtelje­sebben megszólaltató lírikusa. A felvilágosodás és a romanti­ka közötti korszak jelentős köl­tője, a klasszikus verselés pá­ratlan mestere. 1803-tól halálá­ig niklai birtokán élt. Lírájának művészi tetőpontját a napóle­oni háborúk idején (1805-07) írt hazafias ódái jelentik. Köl­tészetének alaphangja a kiáb­rándultság. Idillje: Magyaror­szág, a Balaton és Keszthely nem a valóságot ábrázolják, hanem a valóság vágyott, esz­ményi képét festik jelenvaló­ként. Új műfajt is teremtett: a bölcselkedő tartalmú episzto­lát. A magyarokhoz című ódá­jához Kodály Zoltán kompo­nált zenét. Niklán halt meg 1836. február 24-én. Naptár Május 7 Hétfő Gizella Jel 5 „És hallottam, hogy minden teremtmény, a menny­ben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezek­ben van...” 8 Kedd Mihály Jel 6 „Urunk, aki szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz, és meddig nem állsz bosszút a mi vérünkért azokon, akik a földön laknak?” 9 Szerda Gergely Jel 7 „És hallottam a pecsét­tel megjelöltek számát: száz­negyvennégyezer pecséttel meg­jelölt Izráel fiainak minden tör­zséből...” 10 Csütörtök Ármin Jel 8 „A hét angyal pedig, akinél a hét trombita volt, felké­szült, hogy trombitáljon.” 11 Péntek Ferenc Jel 9 „.. .ne bántsák a földön a füvet..., hanem csak azokat az embereket, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje.” 12 Szombat Pongrác Jel 10 „Átvettem az angyal kezéből a könyvecskét, és meg­ettem: a számban olyan édes volt, mint a méz, de amikor meg­ettem, keserűvé lett a gyom­rom.” / 13 Vasárnap Szervác Jel 11 „...a királyi uralom a mi Urunké...” Aforizmák a pihenésről, a szabadidőről Az ember úgy lett megal­kotva, hogy az egyik tevékeny­séget csak úgy pihenheti ki, ha egy másik tevékenységbe fog. Anatole France Csak az tudja élvezni a sza­badidőt, aki békében megvan önmagával. Henry Greber A szabad hely teszi lakható­vá a szobát, ahogy a szabad órák teszik elviselhetővé az életet. Lin Yutang Magyarország és Erdély királyai, királynői, fejedelmei és kormányzói I Erzsébet királyné Az apja bajor herceg volt, anyja a bajor király lánya, még­sem gondolt arra, hogy Eu­rópa egyik legrangosabb uralkodójá­nak hitvese lesz. A bajor dinasztia ki­csit parvenü volt a család­fájukat a középkorig visszavezető uralkodóházak között, hiszen csak Napóleontól kapta a királyi ko­ronát. A házasodni készülő külországi trónörökös­nek azonban a bajor frigy sokat érő hozományt ígért. A bajor kapcsolatnak hatásos szószólója akadt a bé­csi udvarban: a nagynéni, Zsófia főhercegnő, Ferenc József édesanyja, aki a fejébe vette, hogy a Wittelsbachokat a Habsburgok szintjére emeli. Zsó­fia főhercegnő erőfeszítése azonban hiábavaló lett volna, ha nem találkozik a nagy politikai megfonto­lásokkal. Ausztriának a felemelkedő Poroszországgal szemben nagyon is szüksége volt Bajorországra, és a Wittelsbach-házasság lehetőséget kínált arra, hogy erősebben megvesse lábát Dél-Németországban. Zsófia nem a tizenöt éves, majdhogynem gyermek Erzsébetet, hanem annak nővérét, Helénát szánta fi­ának. Mária Ludovika azonban, amikor 1853-ban vőlegénynézőbe ment Badl Ischlbe, Erzsébetet is magával vitte. Véletlenül vagy a lányait mindenkép­pen férjhez adni akaró anyai ösztön sugallatára? Ki tudja. Ferenc József mindenesetre Erzsébet iránt lob­ban szerelemre, és érzelmei nem maradtak viszon­­zatlanul. Zsófia főhercegnő megpróbálta eredeti el­képzelését keresztülvinni, de hiába. A szerelemből 1854-ben házasság lett. Erzsébet nagyon hamar úgy érezte, hogy elron­totta az életét. Eleinte csak a külső körülmények szeg­ték kedvét: a bajor Alpok tövében eltöltött szabad gyermekévek után a bécsi Burg zárt világa és a há­lószobába is beleskelődő nagynéni­ anyós tapintat­lansága, de aztán belső énje is tiltakozni kezdett. Abban a korban, amelyben a nőből csupán feleség és anya, legfeljebb a férj körüli dekoráció lehetett, az ő mentalitása, tettvágya nem nyerhetett kielégí­tést, csak a mellőzöttség érzését alakította ki, erősí­tette meg. A feleség és az anya szerepét kezdetben meg­próbálta vállalni. Férjéhez őszinte érzelmi szálak fűz­ték, és ez a vonzalom az első években átsegítette a környezet- és életformaváltás nehézségein. Házas­sága második évében megszülte első leánygyermek­ét, Zsófiát, majd 1856-ban Gizellát, és 1858-ban a várva várt trónörököst, Rudolfot. Súlyos megrázkód­tatást okozott azonban neki Zsófia korai halála, majd pedig az, hogy Rudolfot az anyós döntése értelmé­ben elvették tőle, és nevelőkre bízták. Ekkor válasz­totta először a tiltakozás később szokványossá vált formáját: a menekülést. Férjét, gyermekeit otthagy­va két évre Madeira szigetére költözött. Amikor visszatért, keményen sarkára állt, és 1865-ben kivette Rudolfot a szadista katonák kezéből, akik a gyermek trónörököst testileg-lelkileg tönkretették. Amikor 1868-ban megszülte negyedik gyermekét, Mária Valériát, rövid időre úgy tűnt, hogy konszolidálód­nak családi körülményei, de ekkor már sem gyerme­keihez, sem férjéhez nem volt igazán türelme. Min­den anyai szeretetét Mária Valériára, az „egyetlen­re ruházta, valóságos anyakomplexust váltva ki az egyébként is labilis idegrendszerű Rudolfban. Férjé­nél pedig maga helyett helyettest állított Schratt Ka­talin személyében. És megkezdődtek a vég nélküli utazások és távoli tartózkodások Gödöllőn, Madei­rán és leginkább a távoli Korfu szigetén. A politikához nem sok köze volt. Ferenc József nemhogy vele, de a trónörökösökkel sem osztotta meg az uralkodás gondjait. A politikáról azért véle­ményt formált. Magyarbarát volt, minden bizonnyal azért, mert romantikus lényének imponált a lázadó nemzet, és vonzalmainak számos formában kifejezést is adott. Vonzódott a liberalizmushoz, feltehetően azért, mert környezetében mindenki, főként a gyűlölt anyós, konzervatív volt és mélyen vallásos. (A Kirá­lyok könyve nyomán) /'1874 - Törvény a méterrendszer bevezetéséről. ^ 1875 - Tisza Kálmán kormánya (1875-1890). 1876 - Deák Ferenc halála A budapesti Margit híd és a Sugárút (Andrássy út) megnyitása. A budapesti Nyugati pályaudvar átadása 1878 - A nagyhatalmak berlini kongresszusa. A gazdasági kiegyezés megújítása Ausztria és Ma­gyarország között A Monarchia hadserege megszállja Boszniát és Hercegovinát. 1879 - Törvény a magyar nyelv tanításáról a népisko­lákban. Kettős szövetség a Monarchia és Németország kö­zött 1881 - Törvény a csendőrség felállításáról. Budapesten működni kezd a távbeszélő szolgálat A három császár egyezményének megújítása. Elkezdődik a budai királyi palota átépítése és ki­bővítése (tart 1913-ig). 1882- Olaszország csatlakozik a Monarchia és Német­ország szövetségéhez, a kettős szövetség hármas szövetséggé bővül. 1883 - Antiszemita hullám Magyarországon: a tiszaeszlári per. Az országos Antiszemita Párt megalakulása. Románia csatlakozik a hármas szövetséghez. 1884 - Törvény a Tisza szabályozásáról, a budapesti Nagykörút kiépítéséről. A budapesti Keleti pályaudvar átadása. A budapesti Operaház megnyitása 1885 - Építeni kezdik az Országházat (elkészül 1904- ben). 1889 - Rudolf trónörökös öngyilkossága. Törvény a véderőről. Budapesten megindul a villamosközlekedés. 1890 - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt meg­alakulása 1894 - Kossuth Lajos halála 1896 - A földalatti vasút megnyitása Budapesten. Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást. 1898 - Anarchista merénylők megölik Erzsébet király­nét. 1902- Megalakul a Magyar Gyáriparosok Szövetsége. 1903 - A véderővita a parlamentben. Az Erzsébet híd átadása. 1905 - Fejérváry Géza ún. darabontkormánya 1906 - Ausztriában bevezetik az általános választójo­got. Megjelenik Ady Endre Új versek című kötete. 1908 - Bosznia-Hercegovina annexiója Törvény az elemi népiskolai oktatás ingyenessé­géről. 1909- Törvény a kivándorlásról. 1912 - Merénylet Tisza István ellen a parlamentben. Az első Balkán-háború (1912-1913). 1913 - A második Balkán-háború. 1­914 - A szarajevói merénylet. 1 Könyvajánló Kész Margit: Gyógyító hagyomány Kárpátalján Az Úgy ne ártson néked... (Népi gyógyászat Nevet­lenfalu­ban, Batáron, Aktiban, Aktshegyen és Újakliban) alcímet viselő kötet nemrég jelent meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gon­dozásában, s szellemiségét jól tük­rözi a szerző által választott mot­tó: „Szerény munkámban fejet haj­tok azok előtt, akik évszázadok óta hordozói, őrzői és továbbadói a csodálatos népi örökségnek, a ha­gyományos népi gyógyászatnak.” A munka különös értékét min­denekelőtt a szerző által folytatott adatfeltárás és -rögzítés adja, hi­szen a rohamosan modernizálódó ugocsai falusi közösségek átalaku­lóban, azaz gyakorlatilag kihalóban lévő tradicionális kultúrájának pá­ratlanul értékes és érdekes rétegét segített feltárni és megörökíteni. Figyelemre méltó, hogy a vizs­­gált települések „vallási és etnikai kevertsége lehetőséget biztosított... a vallási és etnikai perifériák találko­zásánál tapasztalható egyezések és különbségek, a gyakorlati tudás­anyag átadásának és átverésének fo­lyamatában történő vizsgálatára is”. Feltétlenül szólnunk kell a szerzőnek arról a törekvéséről, hogy az adatközlés mellett érzé­keltesse „az egyszerű kárpátaljai falusi ember sorsát is: az őseitől átvett tudás tiszteletét és tovább­vitele iránti elkötelezettségét; a hi­vatalos orvost évszázadokig nél­külöző nyomorúságában is jel­lemző találékonyságát; gyermeke, hozzátartozója, állata iránti örö­kös rebegést; élőhelyének földraj­zi elhelyezkedéséből adódóan, a szomszédos etnikumoktól való ta­nulási vágyát”. A könyv használatát meg­könnyíti a kötetet kiegészítő tárgymutató, a tájszavak és kife­jezések jegyzéke, valamint a gyógynövényhatározó. A Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériumának támogatá­sával megjelent kiadványt a szer­ző felvételei, s Kész Barnabás il­lusztrációi teszik még tartalma­sabbá. hk Versajánló Petőfi szerelmi lírá­ja korántsem csupán a Szendrey Júliához írott versekből tevődik össze. Hiszen ott van a Csapó Etelkéhez írott ciklus 34 költeménye, majd pedig a Mednyánszky Bertá­nak szánt ciklus 39 da­rabja. Ez utóbbi hölgy­höz írta a költő Arcké­pemmel című versét is, mely a lány, Mednyánszky Berta di­csérete, de önjellemzés is egyben. Micsoda tisztaság, micsoda távolságtartó szemérem jellemzi a köl­teményt, amelyben a megszólaló lelkét könyvnek, gyűrűnek, osz­lopnak, felhőnek mondja, a legvégén meg Illés prófétaként hatá­rozza meg. Magát tiszta becsületűnek állítja, ezt tekinti a legszebb ékkövének. Még abból a sorból sem egyértelműen erotika csen­dül ki, ahol a „lyányka” ölébe kívánkozik a versbeni beszélő. Márpedig az, aki képes lenne lemondani „lángszekérről” s leg­főképp a mennyországról egy „lyányka” öléért cserébe, az a sze­relmes aligha csak „lelkének arcképével” kívánja megajándékozni kiválasztott kedvesét. Udvarlás ez a javából. Penckófer János Petőfi Sándor Arcképemmel Arcképemmel, lelkem arcképével Ajándékozlak meg tégedet. Nem bánom, ha senkinek sem tetszik. Csak neked tessék, lyánykám, neked! Lelkem egy könyv, amely mindig nyitva, Olvashatja, ki mellette jár. Olvassák is­­ a sok forgatásban Össze is van az szaggatva már. Lelkem gyűrű, egy acélgyűrű, de Láthatsz benne drágaköveket. Legnagyobb, legszebb ezen kövek közt Egy gyémánt, a tiszta becsület. Lelkem oszlop, egy kősziklaoszlop, Melly soha meg nem rendíttetett, Nem reszket... csak egy, csak egy esetben: Hogyha rászáll szép tekinteted. Lelkem felhő, egy haragvó felhő, Gyakran ontja a villámokat. De, lyányka, te ne félj! - a villám Tölgyeket sújt, nem virágokat. Lelkem Illés próféta, a mennybe Száll a dicsőség lángszekerén... Hír öledbe, lyányka, s lángszekérről És mennyországról lemondok én! Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Riskó György Szerkesztő: Beregszászi Anikó Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Fábián Eleonóra, Fischer Zsolt, Gricza Csaba, Kacsur Gusztáv, Szabó Zita, Turóczy Gábor Szerkesztőségi titkár: Olasz Éva Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóth­ Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT AZ ILLYÉS KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38.­­ Tel ./fax: 2-32-77. E-mail: karphetlap@azm.uz.ua Lapunk internetes változatának címe: www. kárpátok. uzhgorod. ua/hetilap Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 14900 Rendelési szám: 440. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapnaTOJiílo (Ha yropcuKift mobí) 3acHOBHMK I BHAaBeub: TOB “KapnaroJiiío” Tanéra nacHoaaiia 18. 12. 2000 p. PeccTpauittHe cbLhoutbo 3T „Na 209 bía 25. 12. 2000 p. Fanéra «úmpyKOBana y BAT “BHAaBiiHirrao ‘*3aKapnaTT»” 88011 m. ywropou, syji. TarapÍHa, 42/1, 3ascapnaTCbKoí o6ji. YicpaiHH. HoMep 3aMOBjienim: 440 (0<t>c. jtpyK. Ymob. jipyic. apK. 4.) Tupaw: 14900

Next