Kárpátalja, 2009. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

2009-12-04 / 49. szám

Recept Zöldséges penne Hozzávalók: 20 dkg zöldbab 2 gerezd fokhagyma 1 fej vöröshagyma 1 sárgarépa 1 zellerszár 3 ek olaj 15 dkg paradicsom (zúzott) 15 dkg szárazkolbász 40 dkg penne (tollhegy) tészta 1 dl száraz fehérbor 2 dkg vaj 5 dkg parmezán sajt (reszelt) őrölt bors só Elkészítés: A zöldbabot sós vízben puhára főzzük. A fokhagy­mát, a hagymát és a sárgaré­pát, a zellerszárat felkarikáz­­zuk, az olajon megfuttatjuk (a zellerszár kivételével), majd beletesszük a paradicsomot, és sóval, borssal ízesítjük. Takaréklángon összefőzzük. A tésztát sós vízben megfőz­zük. A kolbászt felkarikáz­­zuk, majd a vajban pirosra sütjük, borral meglocsoljuk, és addig pároljuk, míg min­den leve elfő. A zöldségek­hez keverjük a kolbászkari­kákat és a zellerszárat. A tésztára öntjük, és parmezán­­nal megszórjuk. Keresztyén orvo­sok találkozója Mint minden évben, az idén is az advent első vasárnapját megelőző szombaton, Nagydob­­ronyban, az Irgalmas Samaritánius Gyermek­­otthonban került lebo­nyolításra a Keresztyén Orvosok Kárpátaljai Egyesületének évzáró közgyűlése. Az immáron 16. alka­lommal lebonyolításra kerü­lő találkozón dr. Oroszi Pál, az egyesület elnöke köszön­tötte a közel félszáz résztve­vőt, megköszönve Ratkó Lászlónak, az intézmény ve­zetőjének a lehetőséget, hogy otthont ad a rendez­vénynek. Miután a gyer­mekotthon egyik lakója meggyújtotta az adventi ko­szorú első gyertyáját, a je­lenlevők meghallgatták Ma­rosi István görög katolikus lelkész, nagybégányi pa­­rochus, Dancs Róbert mun­kácsi református lelkész, majd Szulincsák Sándor huszti római katolikus lel­kész előadását a szeretetről, az adventi időszak beteljesü­léséről, az orvosok áldoza­tos szerepéről. A közgyűlés közös imá­val és ebéddel ért véget. (tamási) ÉLETMÓDI Báloztak Técsőn és Munkácson is Técsőn november 28-án, szombaton szép számú vendégse­reg gyűlt egybe a técsői Ukrajna étteremben, hogy részt vegyen a városi KMKSZ-alapszervezet Er­zsébet- és Katalin-napi, ünnepi va­csorával egybekötött bálján.­­ A vendéglátó-ipari létesít­mények lefoglaltsága miatt - minden szombatra le voltak köt­ve a helyiségek - csak most, az advent előtti utolsó szombaton tudtuk megszervezni a bált - tá­jékoztatta lapunk tudósítóját Ké­kesi Sándor, a KMKSZ városi alapszervezetének az elnöke. - A rendezés ötlete a Gátról Técsőre költözött Takács Istvánná Lőrincz Máriától, a gáti KMKSZ-alapszervezet volt elnö­kétől, illetve tőlem származik. Az esttel pedig az volt a célunk, hogy összefogjuk a helybeli magyarsá­got, őrizzük a magyarságtudatot, közösséget teremtsünk, és ki­mozdítsuk az embereket a min­dennapok taposómalmából... A táncmulatság megkezdése előtt ifj. Sári József, a KMKSZ Felső­-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének az elnöke szólt a megjelentekhez. - Egy kicsit megkésve, az ad­vent küszöbén, de végül csak összejött a bál, melynek alkalmá­ból először is szeretném köszön­teni a teremben helyet foglaló Er­zsébeteket és Katalinokat. Ideje van a mókának, a pihenésnek, a szórakozásnak, a báloknak, hogy mindenki feltöltődjön friss energi­ákkal. Komoly dolgok állnak előt­tünk, melyeket közösen kell elvé­geznünk - fejtette ki a szónok, míg Kékesi Sándor - kedves gesztus­ként - virágot nyújtott át a terem­ben megjelent Erzsébeteknek és Katalinoknak. Ezt követően pedig a közön­ség elé lépett a Técsői Hollósy Si­mon Középiskola Kristofori Gyöngyi művészeti vezető által felkészített táncegyüttese, mely dunántúli csárdásokat - ugrós, las­sú és friss csárdást -, majd egy hir­telen váltással szambát mutatott be a nagyérdeműnek. S mind a felké­szítő tanárnő, mind az iskolások munkáját dicsérte a kiváló produk­ció. Majd a vendégek vették birto­kukba a táncparkettet, akik közül többen is részt vettek a táncverseny­­ben, s - szavazataival - a nézőkö­zönség döntötte el, kik léphessenek fel a képzeletbeli dobogó csúcsára. Végül is a tangó kategóriában Bor­bély Béla és Borbély Erzsébet lett a győztes, míg a keringő-, illetve a csárdásversenyt Bökényi László és Bokányi Borbála nyerte meg. Az első helyezett párok egy-egy üveg pezsgővel, a másodikak egy-egy palack vörös, míg a harmadikak egy-egy butélia fehér borral lettek­­gazdagabbak, de a többi résztvevő is örülhetett a szervezők által át­nyújtott tábla csokoládénak. A zenét Csonka Tibor és fia szolgáltatta, s minden adva volt hozzá - finom vacsora, jól meg­választott zeneszámok és a jó tár­saság -, hogy mindenki, köztük e sorok írója is remekül érezze ma­gát ezen a kellemes, hangulatos esten. elem Munkácson néhány évnyi szünet után újra cserkészbált szerveztek. Nem is akárhol! A munkácsi csapat névadójának, Zrínyi Ilona fiáról elnevezett im­pozáns épületben, a Rákóczi­­kastélyban, vagy más néven a Rátról, Nagyszőlősről, Bereg­­rákosról. A cserkészcsapat veze­tői és roverjei nagyon magas színvonalú szervezésének kö­szönhetően a résztvevők igazán jól érezték magukat. A bált meg­tisztelte jelenlétével Kristofori Olga, a Szent István-líceum igazgatója, Michels Antal atya, illetve Popovics Béla, a Kárpát­aljai Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke. Sztankovics Attila st műsor­vezető rövid bevezetője után Popovics Pál est csapatparancs­nok, a Kárpátaljai Magyar Cser­készszövetség elnöke nyitotta meg a bált, melyet az első bálo­­zók egy gyönyörűen megkoreog­­rafált (Sztankovics Krisztina ko­reográfus gondozásában) és elő­adott bécsi keringője követett. Igazán szép, szemet gyönyör­ködtető előadást láthatott a kö­zönség. Ezt követően a jelen lévő Katalinok egy kis virágcsokrot kaptak, amit a ruhájukra illeszt­ve viseltek a bál ideje alatt, ők táncolhattak elsőként a megnyi­tó után, majd folytatódott a tán­cos mulatság. Sokféle társas és közösségi tánc volt a táncrend­ben (bécsi, illetve angol kerin­gő, tangó, polka, csacsacsa, foxtrot, rocky, twist, madison, csárdás, skót, belga és görög tánc). Pihenésképpen tombola­sorsolás is volt, ahol sok szép, praktikus és értékes díjat lehe­tett nyerni. Természetesen min­den tombolajegy elkelt és nagy izgalommal töltött el minden­kit, hogy vajon ki nyeri meg a fődíjat, egy 8 GB kapacitású pendrive-ot, amit a V.S. Computers cég ajánlott fel. A bál ideje alatt büfé (süte­mény, üdítő), illetve teaház is működött. Ez utóbbi nagyon népszerű volt. Hangulatos, gyertyafényes teremben ülhet­tek le egy tea mellett beszélget­ni a táncok alatt elfáradtak. A táncos mulatság végéhez közeledve sor került a bálkirályi pár megválasztására. Persze eh­hez egy táncversenyen kellett részt venni, amire nyolc pár je­lentkezett. A kétfordulós vetél­kedőn a párok nagyon kreatív tánctudományukból adtak ízelí­tőt, melynek végén a zsűri hosszas tanakodása után a bereg­szászi Bírta Sándor és Nagy Leszló lettek egy évre a koronák méltó viselői. Díjuk­ a munkácsi Főnix étterem vezetőjének fel­ajánlásából egy kétszemélyes vacsora lett. A jelen lévő résztvevő fia­talok, idősebbek egyöntetű vé­leménye alapján egy igen jól sikerült bálnak lehettek részt­vevői, amelynek hangulatát a régi falak, a kor szelleme is nagyban növelte, így is lehet szórakozni, sőt, a fiatalok vé­leménye szerint gyakrabban kellene ilyen kulturált, kedves közegben összejönni, és Fejér-házban. Jelenleg a Munkácsy Mi­­hályról elneve­zett rajziskola működik itt, de ez nem vált az épület kárára. Bálra sie­tett sok ember vasárnap dél­után­­ Katalin­­bálra. A mun­kácsi I.Sz. Zrí­nyi Ilona Cser­­készcsapat cserkészei és szüleik, a csa­pat egykor cserkészkedő tagjai, sőt jöttek az igényes szó­rakozásra vá­gyó fiatalok máshonnan is: Beregszászból, Técsőn a KMKSZ. ^■§■1pgSÄÄlii ...Munkácson a cserkészek rendeztek nakt Házunk tája Lassan beköszönt a tél, a ház körül mégis akad elég tennivaló a szorgos gazdának. - Feltétlenül vigyünk be minden fagyérzékeny növényt, nem érdemes tovább kockáztat­ni. - Az érett komposztot szór­juk ki tetszés szerint ásás előtt vagy után a talajba. Szóljunk a szamócaágyásba, málnatövek­hez is. Ne számoljunk túl nagy tápanyagtartalommal, ezért ad­junk hozzá foszfor- és kálium­tartalmú műtrágyá­kat. Nitrogéntartal­mú műtrágyát csak tavasszal adjunk ki, mert kimosódva szennyezi a talajvi­zeket és fölöslege­sen dobjuk ki a pénzt.­­ A fügebokro­­kat védjük a nagy fagyoktól, fedjük le szellősen venyigé­vel, falombbal, náddal. - A betárolt diót, mandulát, mogyorót tör­jük meg és száraz, szellős he­lyen tároljuk vászonzacskóban. - Az érzékeny szőlőtőkék és rózsák tövét fedjük le föld­del. - A nyulak ellen tekerjük be a fák törzsét pl. fóliacsíkok­kal vagy törzsvédő hálóval. A tavaszi szőlőoltáshoz, vesszők gyökereztetéséhez most szed­jük meg a vesszőket és pincében, veremben homokban tároljuk.­­ A borospincében végezzük el az első fejtést. Ha szükséges, szűrjünk vagy derítsünk. Ne hagyjuk „darabban” az újbort, mert könnyen megecetesedik. Penészgombák ellen kénezzük a pincét kén elégetésével.­­ Továbbra is vethetünk pet­rezselymet, ültethetjük még az őszi fokhagymát, vethetjük „tél alá” a zöldborsót. Erre a célra al­kalmas az ‘Express’, a ‘Rajnai törpe’, a ‘Gloire de Quimper’, a ‘Debreceni korai sötétzöld’, a ‘Debreceni korai velő’, az ‘Újma­jori korai’. Előtte szórjunk ki 10 dkg pétisót, 15 dkg szuperfoszfá­tot és 5 dkg kénsavas kálit 10 m2- re. Vetni 25 cm sortávolságba és 8-10 cm mélységbe tanácsos.­­ Sürgősen oldjuk meg fagy­érzékeny növényeink téli elhelye­zését, például a leanderét. Leg­jobb 5-10 °G-on teleltetni, kevés fénnyel is beérik ezalatt, öntöz­ni csak akkor kell, ha teljesen ki­száradt a talaj. Gombabetegsé­gek ellen érdemes néha például Fundazollal permetezni.­­ Muskátlit csak akkor te­leltessünk, ha ilyen körülmé­nyeket biztosítani tudunk szá­mukra.­­ A szobanövényeket szel­lőztetéskor óvjuk a hirtelen rá­juk zúduló hideg levegőtől. A száraz központi fűtéses szobák­ban feltétlen tart­sunk néhány na­gyobb méretű szo­­banövényt a na­gyobb páratarta­lom és jobb közér­zet érdekében. -A tárolt gyü­mölcsöket rend­szeresen ellenőriz­zük és a romlotta­kat dobjuk ki. - Lassan fe­jezzük be a gyü­mölcsfák, cserjék, szőlő ültetését. Ültetéskor a gödör aljára és a visszakerülő földbe is feltétle­nül adjunk legalább 10 kg bár­milyen érett szervestrágyát, valamint pár marék foszfort és káliumot. Vehetünk vegyes műtrágyát is nitrogén nélkül, de olcsóbb, ha külön vesszük meg és összekeverjük az összetevőket. (Kárpátalja/ kertpont. hu/webkert.hu) Figyeljünk oda a borra! Egészségünk Mi zajlik a szervezetben, amikor az ember megőrül? Hogyan bolondul meg valaki? Mitől őrülhet meg az ember egyik napról a­­ másikra? Előrebocsátjuk, hogy a pon­tos választ ma még nem ismeri az orvostudomány, csupán felté­telezések vannak egyelőre. „Megőrülésnek”, „megbo­­londulásnak” a köznyelv leg­gyakrabban a skizofrénia tünet­­csoportjának megjelenését tart­ja. Fontos tudni, hogy bár a ski­zofrénia magyar neve tudathasa­dás, ez nem azonos azzal az igen ritka, de filmekben, regények­ben gyakorta megjelenő állapot­tal, amikor valakiben kettő vagy több személyiség lakik. A tudat­­hasadás kifejezés arra utal, hogy az illetőnek megszakadt a kap­csolata a valósággal. A skizofrén betegnek a gon­dolkodása zavart, érzékcsalódá­sai, téveszméi lehetnek, érzelmi élete elsivárosodik, mozgása is megváltozhat. Előfordul, hogy olyasmit érzékel, ami a valóság­ban nincs jelen, vagy a dolgok közötti összefüggéseket értel­mezi a megszokottól eltérő mó­don. Viselkedése a külső szem­lélő számára logikátlan, eszeve­szett, félelmet keltő lehet. Skizofrénia a gyermekkor­ban nem fordul elő, jellemző megjelenése a serdülő- és ifjúkor határán következik be, inkább a húszas években. Mivel világ­szerte azonos gyakorisággal for­dul elő - a lakosság 1-1,5%-át érinti a probléma (!) - és a bete­gek rokonai körében az átlagnál nagyobb eséllyel betegszik meg más is, a genetikai eredetet tart­ják a legvalószínűbbnek. A genetikai hajlam fennál­lása esetén jelentős szerepet tu­lajdonítanak az életesemények­nek is: kimutatták, hogy a ski­zofrénia első megnyilvánulását megelőzően a felkavaró életese­mények az átlagnál nagyobb arányban fordultak elő. Ez azt jelenti, hogy „bele lehet őrülni” a nagy bánatba, örömbe, kétség­­beesésbe stb., de csak akkor, ha valaki genetikailag hajlamos a skizofréniára. A tudományos kutatások feltételezik, és néhány esetben igazolták egyes neurotransz­­mitterek (agyi ingerületátvivő anyag) mennyiségének meg­változását a skizofréniában, így a dopamin és a szerotonin mennyisége nőtt, míg a gátló hatású gamma-amino-vajsav (GABA) mennyisége csökkent a legtöbb skizofrén betegnél. Képalkotó vizsgálatokkal és a boncolás során újabban kimu­tatták, hogy a skizofrének limbikus rendszerének (az érzel­mek agyi központja) állománya kisebb az átlaggal összehasonlít­va. Egyelőre azonban még nem áll elegendő ismeret a tudomány rendelkezésére ahhoz, hogy ha­tározott állásfoglalás szülessen a betegség hátterében álló pontos mechanizmusokról. (Kárpátalja/ egeszseg.origo.hu)

Next