Kárpátalja, 2012. január-június (12. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 1. szám
Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács Mégis zöld utat kapott az aranybányászat a Beregszászi járásban (Folytatás az 1. oldalról) A testület utolsó 2011. évi ülését elsősorban az idei költségvetés elfogadása miatt hívták össze múlt péntekre, ám kiderült, hogy az önkormányzat vezetői a kárpátaljai aranylelőhelyek jövőjével kapcsolatos kérdéseket is napirendre tűztek. Mint ismeretes, a megyei tanács állandó bizottságai már korábban is tárgyalták a témát, ám mivel nem sikerült mindegyik testületben egységes álláspontot kialakítani e tárgyban, végül levették a kérdést az előző, december 13-i ülés napirendjéről. Miután azóta nem merültek fel új körülmények e tárgyban, sokakat meglepett, hogy a kérdést most újra napirendre kívánják tűzni. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a megyei tanács költségvetési bizottságának elnöke azonban hiába mutatott rá felszólalásában, hogy a bizottságok még mindig nem döntöttek a kérdéses ügyben, szavai süket fülekre találtak. A képviselőknek tulajdonképpen mindjárt három határozattervezet ügyében kellett állást foglalniuk a múlt pénteki tanácsülésen. Az egyikkel a Nadra Ukrajini nemzeti részvénytársaság számára engedélyezték az úgynevezett kovászói ércmező geológiai tanulmányozását a Beregszászi járásban. A második határozattervezet a nagymuzsalyi aranylelőhely kiaknázásának engedélyezésére vonatkozott, míg a harmadikkal az úgynevezett beregszászi aranylelőhely kutatási célú feltárására lehetett igent mondani. A napirendi pont vitájában felszólalva Kovács Miklós képviselő tiltakozásának adott hangot a bányászati engedélyek kiadása miatt. „A KMKSZ a múltban már számos alkalommal felhívta a közvélemény figyelmét a bányászat engedélyezésével kapcsolatos ökológiai problémákra - mondta el lapunknak az ülést követően a KMKSZ elnöke. - Ismételten emlékeztettem a képviselőket, hogy a nehézfémbányászat és a turizmus fejlesztése, egyáltalán, Kárpátalja mint ökológiailag tiszta régió imidzsének fenntartása nem összeegyeztethető. Annyira nyilvánvaló, hogy mindenkinek világosnak kell lennie: nem lehet valaki egyszerre kárpátaljai hazafi, és szavazhatja meg a nehézfémbányászat engedélyezését. Arra kértem kollégáimat, szavazzanak úgy, ahogy kárpátaljai patriótákhoz illik.” A napirendi pont vitája során több képviselő is hangot adott a bányászás engedélyezésével kapcsolatos fenntartásainak, ám miután Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke támogatásáról biztosította az indítványokat, a kárpátaljai önkormányzatnak a Jedinij Centr és a Régiók Pártja képviselőiből álló többsége mégis megszavazta a szóban forgó három határozattervezetet. „Mindazok, akik a tavalyi önkormányzati választásokkor a kárpátaljai ukrán hatalompártokra szavaztak, most újra elgondolkodhatnak azon, vajon érdemes volt-e olyanokra adni a voksaikat, akik készek megmérgezni őket” - vonta le a tanulságot a tanácsi szavazás eredményéből Kovács Miklós. zzz Ez történt 2011 -ben Ukrajna két szék között Hintapolitika Európa és Oroszország között, fokozódó lakossági elégedetlenség, Timosenko-per - röviden így foglalhatók össze az elmúlt esztendő belpolitikai történései. Julija Timosenko pere. Sokan nem hitték, hogy egyáltalán megtörténhet, június 24-én azonban az egyik kijevi bíróság tárgyalni kezdte a volt kormányfő ügyét. Augusztus 5-én az ellenzék vezérét őrizetbe vették, október 11 -én pedig hét év szabadságvesztésre ítélték azzal a váddal, hogy 2009-ben egy Oroszországgal kötött földgázszerződéssel kapcsolatban túllépte miniszterelnöki hatáskörét, és kárt okozott Ukrajnának. Az elsőfokú ítéletben kötelezték 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére is a Naftohaz kőolaj- és gázipari vállalatnak, és három évre eltiltották a közügyektől. Az ítélet december 23-án lépett hatályba, miután a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította az ellenzéki vezető fellebbezését. Timosenko és ügyvédei most azt remélik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szolgáltat igazságot számukra. Honvédő vagy világháború? Tavasszal élénk vita kerekedett országszerte a második világháborúban aratott orosz győzelem évfordulójának (május 9.) ünneplése kapcsán. A kommunisták javaslatára a Legfelsőbb Tanács engedélyezte a vörös zászló használatát a hivatalos rendezvényeken. A nyugat-ukrajnai megyékben, ahol a nemzeti beállítottságú ellenzék van többségben az önkormányzatokban, a döntés nagy felháborodást váltott ki. Számos helyi tanács megtiltotta területén a vörös lobogó használatát. Olaj volt a tűzre, hogy néhány oroszbarát szervezet válaszul úgy határozott, Lvivben méltatja az évfordulót. Mint az várható volt, ezek után nem sikerült elkerülni a nacionalista és az oroszbarát szervezetek közötti összeütközést. Az incidensben mindkét részről többen megsérültek, az orosz konzulátus munkatársaitól pedig elvették és széttaposták az ünnepi koszorút. A Kucsma-ügy. Tavaly tavasszal a Legfelsőbb Bíróság bűnügyi eljárást indított Leonyid Kucsma volt államfő ellen, akit azzal vádoltak, hogy köze lehetett Georgij Gongadze újságíró meggyilkolásához. Mikola Melnyicsenko őrnagy hírhedt hangfelvételeit tárgyi bizonyítéknak ismerték el, Kucsmával szemben pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el. Kucsma és Melnyicsenko is többször megjárta a Legfőbb Ügyészséget, azonban fokozatosan semmivé foszlott a remény, hogy hamarosan fény derülhet a Gongadzegyilkosság megrendelőinek kilétére: októberben az alkotmánybíróság kimondta, hogy a vád nem alapulhat törvénytelenül szerzett bizonyítékokon. Megfigyelők szerint a Kucsma-ügy anélkül érhet véget, hogy eljutna a bírósági szakaszig. „Piskovikok” lázadása: 2011 Ukrajnában bizonyos értelemben a hatalomellenes tiltakozási akciók éve volt, legalábbis az előző, 201-es esztendőhöz képest. A tiltakozások csúcspontját a csernobili és afganisztáni veteránok akciói jelentették, akik szeptember 20- án a Legfelsőbb Tanács épületét is megostromolták, követelve törvény által garantált juttatásaik kifizetését. Az ügy furcsasága, hogy bár a tiltakozók alig 3-4 ezren voltak, kis híján mégis sikerült áttörniük a rendőrségi kordont és bejutni a Rada épületébe. Merényletek. Korábban Ukrajna vonatkozásában alig használták a terrorista merénylet kifejezést, 2011 -ben azonban többször is felmerült ez a szókapcsolat. Januárban Makijivkát rázta meg robbanás, majd a mintegy 400 ezer lakosú Donyeck melletti város után októberben következett Harkiv, Zaporizzsja és Dnyepropetrovszk. A rendvédelmi szervek mind a négy esetben terrorizmus gyanújával, azaz a 258-as paragrafus alapján indítottak vizsgálatot, ami pedig korábban szinte sohasem fordult elő. A makijivkai robbantás ügyében az év végére bírósági ítélet született, a lakosság azonban értetlenül áll a többi eset előtt, mert nem tudja, kiknek állt érdekében robbantani, s mit várhatunk a jövőben. Az odesszai akció. Az év kudarcának is nevezhetnénk a belügyi erők októberi odesszai akcióját. Két rendőr életét vesztette, négyen pedig megsérültek, amikor megpróbáltak feltartóztatni Odessza környékén az országúton három fegyveres bűnözőt. Ezután mintegy 300 kommandós páncélozott csapatszállító járművel, gránátvetőkkel és géppisztolyokkal felfegyverkezve ostromolta meg azt a motelt, ahová a körözött fegyveresek bevették magukat. A bűnözőket végül csak holtan sikerült kézre keríteni, miután szitává lőtték az épületet. Órahúzogatás. Mivel Oroszország úgy döntött, hogy nem tér át a téli időszámításra, az oroszbarát többségű ukrán törvényhozás is elhatározta, hogy hasonlóan jár el. Csakhogy az ország nyugati megyéi, így Kárpátalja is felháborodott tiltakozással reagált a kijevi döntésre. Ungváron már azt fontolgatta a városi tanács, hogy miként lehetne ezek után a helyi közintézmények, hivatalok működését és nyitvatartási idejét a középeurópai időzónához idomítani. A honatyák végül - talán az általános tiltakozás hatására - visszavonták az ominózus rendeletet, s így október végén mi is hátrébb húztuk az órák mutatóit hatvan perccel. Újabb piruett a külpolitikában. Az elmúlt esztendőben ismét hűvösebbre fordult az ukrán-orosz viszony, s ahogy ilyenkor lenni szokott, felerősödtek az ország európai integrációját sürgető hangok. Kijevben több ízben is bejelentették, hogy az év végéig szeretnék aláírni az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, amely tartalmazná az úgynevezett „mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást” is. Azonban Timosenko pere és letartóztatása miatt az európai vezetők egybehangzóan nemet mondtak az aláírásra. Végül a december végi EU-Ukrajna csúcson Kijevben a felek ugyan véglegesítették a megállapodás szövegét, azonban a parafálására az ukrán várakozások ellenére nem került sor. Csillagászati gázár. Kudarccal ért véget Ukrajna számára az elmúlt esztendő, mivel december végéig sem sikerült megállapodni Oroszországgal az Ukrajnának szállítandó gáz árának csökkentéséről. Az oroszbarát kijevi hatalom számára különösen érzékeny csapás, hogy Putyin kormányfő és a Gazprom hajthatatlannak bizonyult, s így az ország 2012-t minden korábbinál magasabb, ezer köbméterenkénti 415 dolláros gázárral kénytelen kezdeni, ami nehéz helyzetbe hozza az ukrán gazdaságot. (hk/ korrespondent.net/MTI) AKTUÁLIS A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány közleménye Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a kisösszegű pályázatok elszámolási határideje 2012. január 31. Az elszámoláshoz szükséges összesítőt (222203288.xls) a pályázati szabályzat (Pályázati szabályzat.pdf) alapján kell kitölteni. Az összesítő és a szabályzat letölthető az Alapítvány (www.kmkszalap.org) vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapjáról (www.bga.hu). Felhívjuk a kapcsolattartási támogatást igénylők figyelmét, hogy 2012. január 1-től csak a 2011. és 2012. évben kiadott vízumok után lehet támogatást kérni. A kapcsolattartási támogatás felvehetőségéről a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány honlapján tájékozódhatnak. Timosenko egy harkovi kolóniára került Egy kelet-ukrajnai börtönbe szállították múlt pénteken az októberben hétévi szabadságvesztésre ítélt volt ukrán kormányfőt, Julija Timosenkót. Timosenkót eddig Kijevben tartották fogva, most a Harkiv megyei Kacsanyivka településén levő női börtönbe szállították át, ahol 800-1000 nő raboskodik. A büntetés-végrehajtási hatóságok közleménye szerint Timosenko egészségi állapota nem akadályozza meg „a kényelmes körülmények között történő” átszállítást. Szerhij Vlaszenko, Timosenko egyik ügyvédje elmondta, hogy védencét, aki súlyos hátfájdalmakkal küzd, és nem tud egyedül járni, a börtön alkalmazottai vitték a rabszállító kocsiig. Az Ukrajinszka Pravda hírportál úgy értesült, hogy Timosenko kerekes széket kapott, a korrespondent. net pedig a büntetés-végrehajtási hatóságokra hivatkozva azt írta, hogy a volt kormányfőt kényelmes mikrobusszal szállították az új börtönbe, s vele együtt útnak indították 12 bőröndnyi holmiját is. Az ellenzéki politikus hívei még aznap tüntetést szerveztek a Harkiv megyei börtön falai alatt. Sajtóbeszámolók szerint mintegy kétszázan az újévet is a börtön előtt köszöntötték. Az augusztus óta őrizetben lévő Timosenkót hétévi börtönre ítélték azzal a váddal, hogy 2009-ben egy Oroszországgal kötött földgázszerződéssel kapcsolatban túllépte miniszterelnöki hatáskörét, és kárt okozott Ukrajnának. Az első fokú ítéletben kötelezték 200 millió dolláros kártérítés megfizetésére is a Naftohaz ukrán állami kőolaj- és gázipari vállalatnak, és három évre eltiltották vezető tisztségek betöltésétől. December 23-án a kijevi fellebbviteli bíróság elutasította az 51 éves ellenzéki vezető fellebbezését, így az elsőfokú ítélet hatályba lépett. (szcs/MTI/korrespondent.net) Eltörölték a narancsos forradalom emléknapját Viktor Janukovics ukrán elnök rendeletben törölte el elődeinek, Viktor Juscsenkónak és Leonyid Kucsmának a szabadság napjáról, illetve az egység napjáról szóló rendeleteit, helyette január 22-ére bevezette az egység és szabadság napját - közölte múlt pénteken az ukrán elnök sajtószolgálata. A szabadság napját (november 22.) Viktor Juscsenko vezette be még 2(X)5-ben az őt hatalomra segítő, előző évi narancsos forradalomra emlékezve, bár hivatalosan, azaz állami szinten már sem tavalyelőtt, sem tavaly - azaz Viktor Janukovics elnökké választása óta - nem ünnepelték meg. Anna Herman, az elnök tanácsadója szerint a „szabadság napi ünnepségek valahogyan szovjet stílusúak”. „A szabadság olyan dolog, amelyet mindenkinek szabadon kell megünnepelnie” - tette hozzá. Viktor Juscsenko sajtószóvivője, Irina Vannyikova szerint viszont a narancsos forradalom emléknapjának eltörlésével a hatalom a gyengeségét mutatta ki, s azt, hogy fél a Majdantól. Az egység napja - január 22. - az egységes Ukrajna létrejöttének emlékére született. 1919-ben ezen a napon jelentették be Kijevben, hogy Ukrajna egységes állammá vált. Az egyesülés 1918-ban kezdődött, amikor megszületett az Ukrán Népköztársaság, az ország nyugati, akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó részében pedig létrejött a Nyugat-ukrajnai Köztársaság. A két köztársaság vezetői az 1918. decemberi tárgyalások után szerződést írtak alá és 1919. január 22-én a kijevi Szófia téren kihirdették Ukrajna egyesülését. Az egységes ukrán állam néhány hónap múlva ismét szétesett. Kijevbe bevonultak a bolsevikok, Kárpátalját elfoglalta Csehszlovákia, Halics pedig lengyel kézre került. Janukovics rendeletével július 8-át a család napjává tette, május harmadik vasárnapja pedig a kultúra és a népművészet dolgozóinak napja lesz. Július utolsó vasárnapján ünnepeljük ezentúl az ukrán flotta napját. Az ellenzéki sajtó emlékeztet: Oroszországban ugyanekkor tartják a haditengerészeti flotta napját. Ezen ünnep alkalmából az orosz fekete-tengeri flotta hagyományosan nagyszabású díszszemlét rendez Szevasztopolban. (zzz/MTI/korrespondent.net) Részvétnyilvánítás A KMKSZ Szürtei Alapszervezete őszinte részvétét fejezi ki Nagy Imrének, az alapszervezet alelnökének az őt ért súlyosveszteség, édesanyja elhunyta miatt. A KMKSZ Kisbégányi Alapszervezete mély részvétét fejezi ki Kukli Ferencnek és Dudás Eliznek testvérük, Olga elhunyta miatt.