Kárpátalja, 2013. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

2013-08-30 / 35. szám

<i ^ Kárpátalja _____________________________2013» augusztus 30, Receptek Hozzávalók 4 személyre: lebbencs tészta, 3 db. burgonya, 2 szál sárgarépa, 2 szál zöldség, kis darab zeller, 2 marék füstölt szalonna, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 tb. piros­­paprika, só, ételízesítő, bors, petrezselyemzöld, 2 ek. napraforgó olaj. Elkészítés: A füstölt szalonnát felkockázzuk, és zsírjára sütjük. Mellédobjuk a szintén apróra vágott hagymát. Egy másik edényben olajon meg­pirítjuk a kisebb darabokra tört tésztát. Akkor jó, ha szép halvány barnák. Ha a szalonna és hagyma megpirult, hozzáadjuk a fűszer pirospaprikát, és gyorsan felöntjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk. Hozzáadjuk az apróra vágott zöldségeket, fokhagymát, a fűszereket, ételízesítőt 10 perc elteltével a tésztát és a kockára vágott krumplit is belekeverítik. 30-40 perc főzés után megszórjuk petrezselyemzölddel, majd tálalhatjuk. Hozzávalók 4 személyre: 6 db csirkecomb, 2 közepes vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 4 sze­let kenyér, 3 db tojás, 2 ek. ételízesítő, bors ízlés szerint 1 csokor petrezselyem, 1 ek. fűszerpapri­ka, szárnyas fűszerkeverék ízlés szerint, 2 közepes t.v.-paprika, 4 dl sör, 2 dl víz, 2 dl napraforgóolaj. Elkészítés: A töltelékhez a kenyeret vízbe áztatjuk. A petrezselyemzöldet apróra vágjuk. A hagymát apróra vágjuk, és a fokhagymával (amit fokhagymanyomon áttörtünk) üvegesre pirítjuk kevés olajon. Ételízesítővel és borssá fűszerezzük. Mikor levettük a tűzről, pirospaprikát is szórunk rá. A kenyeret kinyomkodjuk, és az aprón vágott petrezselyemzöldhöz adjuk. Hozzáadjuk a pirított fűszerezett hagymát is. Vlamint apró kockára vágjuk a paprikákat, és azt is jól hozzádolgozzuk. Ha valakinek nem állna össze, egy evőkanál zsemlemorzsát tehet bele. Hozzáadjuk a tojásokat is, és jól összedolgozzuk a tölteléket A húsokat a bőrük alatt megtöltjük a töltelékkel. A széleit összevarrjuk, vagy pedig fogpiszkálóvá összetűzdeljük. A tepsibe pici olajat öntünk, majd egy kis sót és vizet is öntünk hozzá. A combokat belehelyezzük, és megszórjuk sült csirke fűszerkeverékkel. Lefedve, lassú tűzön sütjük. Mikor szinte az egész folyadék lefő, akkor levesszük a tetejét Innentől kezdve mindig sörrel locsoljuk, és lefedetlenül sütjük tovább. Addig locsolgatjuk, míg készre nem sül. Sárgabarackos muffin Töltött csirkecomb Zöldséges lebbencsleves Hozzávalók 4 személyre: 30 dkg liszt, 1 cs. sütőpor, 10 dkg porcukor, 2 cs. vaníliás cukor, 1/4 kk. fahéj, 1 citrom reszelt héja, 2 tojás, 2 dl tej, 1 dl olaj, 1 üveg sárgabarackbefőtt (6 szem sárgabarack) Elkészítés: A lisztet a sütőporrá, porcukorral, vaníliás cukorral, fahéjjal, sóval és citromhéjjá elkeverjük. A tojásokat a tejjel és az olajjá elke­verjük. A két masszát összevegyítjük. Tetejükbe fél sárgabarackot nyomunk. Előmelegített sütőben 35-40 perc alatt készre sütjük. Porcukorral meg­hintve tálaljuk. Kertünk készülünk az őszre Bár az augusztus végi időjárás nem ezt sugallja - néhány napja még me­legrekordok dőltek meg sorozatban mégis tudo­másul kell vennünk, hogy kiskertünk dédelgetett nö­vényei lassan, de biztosan készülnek az őszre és a télre, amihez nekünk is al­kalmazkodnunk kell. - A letermett őszibarackfák nyár végi zöldmetszésével tehet­jük levegősebbé a gyümölcsfa koronáját, elősegítve a jövő évi termőrügyek kialakulását. - A szőlőfürtök körül elbur­jánzott leveleket ritkítsuk meg, hogy a nap jobban érje őket. - Amennyiben a rettegett amerikai fehér szövőlepke fész­keit fedeznénk fel, a fertőzött ágvéget haladéktalanul távo­lítsuk el és égessük el, meg­akadályozva ezáltal további terjedésüket.­­ A körte szedésének egyik titka az optimális érési időpont tapasztalati úton történő felis­merése (leginkább a héj színár­nyalataiból), mivel ha túl sokáig várunk vele, nem lesz tárolha­tó, ha pedig korábban szedjük, hiányoznak a fajtára jellemző aromaanyagok.­­ A karósbabnak lényege­sen nagyobb vízmennyiségre van szüksége, mint a bokorbab­nak, ami a levéltömeg hatalmas mennyiségének tudható be. Az óramutató járásának megfelelő irányba, folyamatosan igazítsuk a lecsüngő hajtásokat a gyorsabb fejlődés érdekében. Szeptember végéig rendszeresen és folya­matosan szüreteljük az érett babhüvelyeket, ügyelve arra, hogy a kacsok ne sérüljenek. Szedéskor gondoljunk a jövő évi magszükséglet meghagyására is. - Amennyiben a paprikán nincs termésünk, gyors inspirá­ció lehet az alacsony N- és sok Mg-tartalmú műtrágya. - Ügyeljünk, hogy nagy hőségben a cukkini és a patisz­­szon talaját ne hagyjuk extrém módon kiszáradni, mert virágaik ilyenkor egy-két óra alatt elher­vadnak és megtermékenyülés nélkül leesnek. Szüretelésük a hűvösebb reggeli órákban ja­vasolt.­­ A tökfélék érésének idején érdemes a termések alá vastag szalmaréteget teríteni, mely védi a rothasztó gombáktól és meg­akadályozza a súlyos termések eldeformálódását is.­­ Szeptember elejére idén gazdag és jó minőségű termésre számíthat, aki sok hagymát és burgonyát ültetett. Nem érde­mes már halogatni tovább a vörös- és lilahagyma szedését - ha eddig nem tettük meg -, mivel a várható csapadékosabb időjárás a beszáradásnak indult burokleveleket fellazíthatja, ami a téli tárolást veszélyezteti. Ter­mészetesen a tárolhatóságnak több feltétele is van, ilyen az arra alkalmas fajta kiválasztása, a hagyma szedéskori érettsége és maga a tárolóhely is.­­ A burgonya esetében a szép, egyenletesen bepárásodott héjú és sérülésmentes gumókat válasszuk ki tárolás céljából. - A gyökérzöldségeket be­takarításuk tervezett időpontja előtt 3 héttel már ne öntözzük, ezzel is elősegítjük a tárolható­ságukat. - A dísznövényágyásokban eljött a tisztogatás ideje: az el­­virágzott, elszáradt, zömében kór- és kárképletektől hemzsegő egynyáriakat folyamatosan húz­zuk ki a talajból. Ha magokat is szeretnénk gyűjteni, akkor elő­ször ollóval vágjuk le a termése­ket, magházakat, hogy a magok ne potyogjanak ki belőle, majd ezt követően távolítsuk el a tövet is. A növénymaradványokat fertőzöttségénk függvényében helyezzük a komposztálóba.­­ Ha azt szeretnénk, hogy tavasszal korábban virágozza­nak egynyári növényeink (pél­dául a díszmák, a körömvirág, a szarkaláb vagy a porcsinrózsa), már most helyrevethetjük őket, ha nem vagyunk elégedettek a növények spontán magszó­rásával. Lehetőleg szélvédett helyre kerüljenek a magok, a kikelt növényeket elegendő lesz majd csak tavasszal egyelni, télen pedig a hó nélküli fagyos időben célszerű takarni őket. Az ily módon felszabaduló helyekre kétnyári növényeket (árvácskát, törökszegfűt, százszorszépet, vagy gyűszűvirágot) palántáz­­hatunk. (kertlap.hu/Kárpátalja) ÉLETMÓDI Az orvos válaszol A piodermitisz A karomon helyenként kipirosodott a bőr, majd fehéres-sárgás kiütések jelentek meg ott, melyek igen viszketnek. Milyen betegséget kaphattam el, és hogyan szabadul­hatnék meg tőle? - telefonált be szer­kesztőségünkbe egy szönnyes olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Vladimírhoz, a Bereg­szászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosához továb­bítottuk. - A kérdező minden bizonnyal piodermitiszben szen­ved - magyarázza a szakorvos. - Ezt a bőr­betegséget mikrobák - staphylococcusok, illetve streptococcusok - idézik elő külön-külön vagy együttesen. A kór testi érintke­zés, levegő, valamint por útján terjed. Kialakulhat mint önálló megbetegedés, de úgy is, mint más betegségek - rühösség, ekcéma, neurodermitisz - szö­vődménye. A fertőzés lehet felszíni vagy a mélyebb bőr­rétegeket is érintő. Viszonylag gyakori a bányászok, az építő­munkások és mindazok köré­ben, akiknek a munkahelyén sok por száll a levegőben. Van akut (gyors lefolyású, 3-5 nap alatt lezajló) és krónikus (csak több hét alatt elmúló) változata. Különösen hajlamosak a kór megkapására a gyermekek, a gyenge immunrendszerű sze­mélyek, valamint az idősek. - Melyek a kór tünetei, és miként lehet kigyógyulni belőle? - A betegség kezdeti stá­diumában enyhe bőrpír jelenik meg valamelyik, ruha által nem fedett testrészen, majd kibonta­kozik a gyulladásos folyamat, kezdenek megtelni a zsírmi­rigyek, és 2-5 mm átmérőjű, fehéres-sárgás kiütések jelen­nek meg, melyek viszketnek, s vagy „csak” néhány kiütés tűnik fel, vagy sok, melyek összetömörülnek. Nem szabad elvakarni őket, mert felülfertőződnek, és elhúzódik a gyógyulá­si folyamat. A kiütések környékén helyi bőrpír észlelhető. A betegség 37- 38 Celsius-fokos lázzal is járhat. A kezelés során anti­biotikumokat, az immun­­rendszert erősítő készít­ményeket, vitaminokat, a viszketést megszüntető vagy legalább csökkentő orvosságokat, kombinált szeszes oldatot, illetve kenőcsöt írunk fel a páci­enseknek. A gyógyszere­ket 5-10 napig kell szedniük, s naponta legalább 4-5 alkalom­mal be kell dörzsölniük a be­tegség által érintett testrészeket a kombinált szeszes oldattal, majd rögtön utána a kenőcs­csel, míg csak el nem múlik a piodermitisz. Lajos Mihály Dr. Pauk Vladimir, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosa Egészségünk Három új érv a reggeli mellett Új kutatások sora igazolja, hogy valóban a reggeli a legfontosabb ét­kezés. Nem mindegy azon­ban, hogy mit eszünk. A talán legmeglepőbb ösz­­szefüggést az amerikai Harvard Közegészségügyi Intézet kuta­tói tárták fel. Friss tanulmányuk szerint azok a férfiak, akik ki­hagyják a reggelit, nagyobb valószínűséggel szenvednek szívinfarktust, vagy halnak meg idő előtt koszorúér-be­tegségben. Az ilyen kutatásoknál ter­mészetesen mindig megmutatkoznak az egyéb életmódbeli összefüggések is: például aki dohány­zik, rendszeresen fogyaszt este alko­holt, az jellemzően nem érzi magát reg­gel éhesnek. Ismert, hogy önmagában a dohányzás, az alkoholfogyasz­tás és a mozgásszegény élet­mód is növeli a szívbetegségek kockázatát. A Harvard kutatói­nak vizsgálata szerint azonban még e faktorok kiszűrése után is fennállt az ok-okozati kap­csolat a reggeli elbliccelése és a szívbetegségek között. Az Obesity című, elhízással foglalkozó szaklap augusztusi számában jelent meg az az iz­raeli vizsgálat, amely az ideális fogyókúra ütemezését vizsgál­ta. A kutatásba 93 elhízott nőt vontak be. A vizsgálat 12 hete alatt a fogyni vágyó nők napi 1400 kalóriát ehettek, ami a nők felénél 700 kalóriányi reg­gelit, 500 kalóriányi ebédet és 200 kalóriányi vacsorát jelen­tett, a másik csoportban viszont a reggeli volt 200 kalória, az ebéd a másik csoporthoz ha­sonlóan 500, a vacsora viszont 700 kalória. A 700 kalóriás reg­geli és a 700 kalóriás vacsora, illetve a 200 kalóriás reggeli és vacsora összetételét illetően megegyezett, azaz mindenki ugyanazt, és mennyiségben is ugyanannyi ételt fogyasztott. Mégis a két csoport tagjai kü­lönbözőképpen fogytak. A nagy reggelit fogyasz­tó csoport tagjai átlagosan 9 kilót fogytak, míg a bőséggel vacsorázók átlagosan csak 4 kilót. Ráadásul a sokat regge­lizőknek a vérképe is jobb volt a nap során: alacsonyabb volt a vércukor és vérzsír szintjük is, ami a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a cukor­­betegség kialakulása szempont­jából előnyös. A jelenség hátterében egyrészt szervezetünk belső - cirkadián - ritmusa, másrészt hormonális okok állnak. Reg­gel az emésztésünk, anyagcse­rénk gyorsabb, mint este, ezért előnyösebb, ha korán eszünk sokat. Másrészt, aki reggel ki­adósan eszik, annál napközben az étvágykeltő ghrelin hormon szintje alacsonyabb, azaz nap­közben telítve érzi magát, és ily módon kisebb eséllyel eszi túl magát a nap többi étkezésekor. Egy ugyancsak friss ku­tatás szerint, aki rendszere­sen kihagyja a reggelit, annak magasabb a kockázata a cu­korbetegségre, mint annak, aki eszik reggel. A jelenség háttérben valószínűleg az áll, hogy egy kihagyott reggeli után hajlamosak vagyunk ebédre többet enni, azaz vércukor­­szintünket nagy kiugrások és visszaesések jellemzik a nap során. A vércukorszint jelentős ingadozása nemcsak a cukor­betegség kialaku­lását gyorsítja fel, hanem markánsan kihat a hangulatra is: a „hullámvasút” ingerlékennyé tesz, egy szolid reggeli viszont kiegyensú­lyozott, pozitív han­gulatot biztosít. Nem csak a reg­gelire, minden étke­zésünkre igaz, hogy ne hagyjuk ki belőle a fehérjét. A lassabban lebomló fehérje ugyanis biztosítja, hogy két ét­kezés között se éhezzünk meg. Reggeli esetében ez jelenthet tejet, kecske- és tehénsajtot, joghurtot, mogyoróvajat, húst, humuszt (csicseriborsókrém) és egyéb hüvelyesekből készült krémet, valamint olajos mag­vakat, például mandulát, diót. A fehérje mellett legyen a reggeli része a teljes kiőrlésű gabona, némi zsír és sok rost (zöldségek-gyümölcsök) is. Ha viszont valami édességgel kezdjük a napot, a vércukor­szint kiugrása, majd visszaesé­se miatt rövid időn belül újra éhséget fogunk érezni, azaz nagyobb valószínűséggel fo­gunk az ideálisnál többet enni. (origo.hu/Kárpátalja)

Next