Kárpátalja, 2013. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)

2013-12-20 / 51. szám

HÉTVÉGI KALENDÁRIUM H­íres magyarok A XIV. században Itá­lia földjén kibontakozott egy új szellemi-kulturá­lis áramlat, a reneszánsz, melynek gondolkodói és művészei felfedezték a rég elmúlt antik világot, s részben annak talaján állva alakítottak ki egy em­berközpontú, humanista gondolkodásmódot, illetve egy új művészi irányza­tot, melynek szépségesz­ménye közel állt az antik szépségideáihoz. Magyar­­országra itáliai egyeteme­ken tanuló magyar diákok, kulturális, majd dinaszti­kus kapcsolatok révén ter­jedt át a szellemi-kulturális újjászületést hozó rene­szánsz, melynek első ma­gyarországi képviselője Vitéz János királyi kancel­lár, diplomata, nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek volt, akit az itáliai humanisták „Pannónia fé­nyedként emlegettek. Egyházi személy a kirá­lyi kancellárián ...... A Magyar Királysággal csaknem egy évezredig per­­szonálunióban lévő Horvátor­szág északi részén, a Dráva és a Száva közén terül el Szlavónia. Vitéz János - 1408 körül - az országrészhez tartozó Körös vármegyében, Zredna község­ben látta meg a napvilágot. Édesapja, a Pilis vármegyéből származó Csévi János közne­mes volt, aki Magyarország háborúiban hadakozva, bátorsá­gával érdemelte ki a Vitéz nevet. A leendő humanista édesanyja pedig a Hunyadiakkal rokon Garázda családból származott. A Zágrábi Egyházmegyé­ben kezdte meg tanulmányait, s azokat valószínűleg Itáliában, a Padovai (korabeli kifejezéssel: Páduai) Egyetemen folytatta, mivel egyházmegyéje papnö­vendékei általában ezt az uni­verzitást választották. Ám az egyetem XV. századi magyar diákjainak névsora elveszett, így Vitéz itáliai tartózkodására csak a fenti következtetések, va­lamint művészi ízlése, írásainak stílusa és személyes kapcsolatai utalnak. Igazolt tény viszont, hogy beiratkozott az ugyancsak nagyhírű bécsi egyetemre, s bár tanulmányait nem fejezte be, autodidakta módon folyama­tosan gyarapította ismereteit, bizonyítva, hogy a jó pap holtig tanul... Bár kezdetben nem az egyházi, hanem - modern ki­fejezéssel élve - a közigaz­gatási pályán tevékenykedett, mint megannyi papi személy a középkor évszázadaiban. Lu­xemburgi Zsigmond királyunk kancelláriáján kapott munkát, s több külföldi útjára is elkísérte urát, így részt vett az uralkodó német-római császárrá való megkoronázásán, 1433. május 31-én, továbbá a regensburgi birodalmi gyűlésen, illetve a bázeli zsinaton, ahol - több olasz humanista mellett - ta­lálkozott Hunyadi Jánossal, s életre szóló barátságot kötött az oroszlánkörmeit akkoriban még csak próbálgató majdani nagy törökverő hadvezérrel. A Vitéz által megszövegezett adománylevelekben pedig a száraz sablonosságot - itáliai hatásra - felváltotta a huma­nista ízlés, a nyelvi gazdagság, melyet még kifejezőbbé tett az antik szerzőktől vett idézetek alkalmazása. Hunyadi János szövet­ségese, Mátyás király nevelője mmmmmmm Luxemburgi Zsigmond sírba szállta után Vitéz János tovább folytatta kancelláriai tevékenységét az új király, a Habsburg-házból származó I. Albert mellett, ám az uralkodó egyévi regnálás után távozott az árnyékvilágból, s ezt követően belháború robbant ki az ország­ban. A rendek egy része Albert még csak pár hónapos örökösét, a kis Lászlót látta volna szíve­sen a trónon, más részük viszont - Hunyadi János vezetésével - a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót hívta meg magyar uralkodónak, akitől lengyel segédhadakat reméltek az oszmán hatalom ellen, mely Szerbiát már ko­rábban meghódította, s teljes erővel dörömbölt Magyaror­szág déli kapuin. Vitéz János is barátja, Hunyadi mellé állt, részt vett a krakkói tárgyalá­sokon, s ő szövegezte meg azt az oklevelet, melyben Ulászló kötelezte magát a magyar tör­vények tiszteletben tartására s arra, hogy a lengyel haderőt is beveti, ha török támadás érné Magyarországot. Polónia ura pedig alá is írta az okmányt. Hunyadiék győzelmet arattak a belháborúban, Albert csecse­mőkorú fiát (s vele a kalandos körülmények között kicsem­pészett Szent Koronát) hívei Bécsbe vitték, rokonához, III. Frigyes német-római császár­hoz, aki a gyermek gyámja lett A lengyel uralkodó pedig -I. Ulászló néven - Magyarország trónjára ült. Vitéz János nagyváradi préposti címet nyert, de to­vábbra is jelentős szerepet ját­szott az udvarban, diplomáciai leveleket fogalmazott, fontos államiratokat szerkesztett. Köz­ben Hunyadi János és Ulászló 1442-ben egy Szerbiát csaknem teljesen felszabadító, diadalmas hadjáratot vezetett a török el­len, ám két év múlva, Bulgária területén, a várnai csatában II. Murád szultán súlyos vereséget mért a magyar-lengyel hadakra, s maga a király is elesett, örö­köst sem hagyva maga után. A Magyarország fölötti uralomra pályázó III. Frigyes pedig a magyar rendek sürgetésére sem adta ki Albert fiát, valamint a Szent Koronát. Hunyadit kormányzóvá választották, aki elérte, hogy híve, Vitéz János legyen az új nagyváradi megyéspüspök (elődje holtan maradt a várnai csatatéren), aki - a többi me­gyéspüspökhöz hasonlóan - jelentős politikai hatalommal is bírt, s mint Hunyadi többször is kijelentette: csak úgy fordulhat nyugodtan a török ellen, ha hát­országában olyan püspök vezeti a nagyváradi egyházmegyét, akiben teljes mértékben meg­bízhat. Megjegyzendő, hogy a legjelentősebb középkori fő­papok a világi főurakhoz ha­sonlóan udvart tartottak, hadat vezettek, s Vitéz János is elkí­sérte Hunyadit déli hadjáratára, melynek során a nagy hadvezér Szendrőnél diadalt aratott az előrenyomuló törökök fölött, majd betört Havasalföldre, és elűzte a Magyarország iránti hűbéresküjéhez hűtlenné vált Drakul vajdát. Vitéz János püspökségé­ben is rendet teremtett, véget vetett a visszaéléseknek, az országtanács tagjaként pedig nagy szerepet játszott Magyar­­ország politikai életében, egy ideig kancellárként is tevékeny­kedett, s ő vezette a kormányzó diplomáciai levelezését. Majd püspöki bandériumával részt vett Hunyadi újabb török elleni hadjáratában és az azt lezáró 1448-as második rigómezei ütközetben, melyben az új szul­tán, II. Mohamed, ha nehezen is, de kicsikarta a győzelmet. (Az első rigómezei csatát 1389- ben vívták a törökök a szer­­bek és a bosnyákok ellen, s ugyancsak az ázsiai hódítók diadalmaskodtak.) Az oszmán veszély felerősödésével Vitéz - Hunyadi képviseletében - tető alá hozott egy törökellenes szerződést az ingadozó politikát folytató szerb fejedelemmel, Brankovics Györggyel, aki is­mét Magyarország hűbérese lett. Majd 1456-ban a nagyvá­radi püspök is részt vett Hu­nyadi legnagyobb diadalában, a nándorfehérvári ütközetben, mely után viszont a kirobbanó pestisjárvány magával ragadta a nagy hadvezért Mindezen tevékenységei közben Vitéz vállalta Hunyadi János két fiának, Lászlónak és Mátyásnak a nevelését, és saját két unokaöccsét is támogatta, akik egyike, Csermiczei János - Janus Pannoniusként - az első nagy, bár latin nyelven verselő magyar költő lett Esztergomi érsekség, pozsonyi egyetemala­pítás .■BBBBMBBBB1 Időközben I. Albert fia V. László néven mégiscsak magyar király lett, politikai ellenfele, Hunyadi László kivé­geztetése után viszont nemcsak a fiatalabbik Hunyadi-fiút, de egy időre a Hunyadiak egyik legjelentősebb hívét, Vitéz Já­nost is letartóztatta. S bár a főpapot hamarosan szabadon bocsátotta, a Hunyadi Lász­ló kivégzése miatt zúgó Ma­gyarországról - nem érezve ott biztonságban magát - a Né­met-római Birodalom részét képező Csehország fővárosába, Prágába utazott, magával hur­colva a fiatal Mátyást is, ám ott váratlanul elhunyt. A csehek királlyá választották az ország egyik legtekintélyesebb főurát, Pogyebrád Györgyöt, aki „meg­örökölte” az értékes foglyot. S a Mátyás királlyá választásában nagy szerepet játszó nagyváradi püspök tárgyalásainak eredmé­nyeként bocsátotta szabadon a fiatalembert, akit 1458-ban magyar királlyá választottak. Vitéz János egy ideig az új uralkodó kancellárjaként tevé­kenykedett, majd ő lett az eszter­gomi érsek, Magyarország leg­főbb egyházi méltósága, s éve­kig bensőséges, baráti viszonyt ápolt volt tanítványával. Négy karból álló egyetemet alapított Pozsonyban, melynek tanáraiul neves külföldi professzorokat hívott a Duna-parti városba (a felsőoktatási intézmény viszont később, sajnos, elhalt). Eszter­gomban pedig királyi palotához mérhető fényű, nagyszerű kép­tárral és Mátyás Corvinájához méltó könyvtárral ékes, pompás, hatalmas érseki palotát emel­tetett a kései gótika és a korai reneszánsz jegyében. Csillag­­vizsgálót építtetett, s megany­­nyi humanista tudós, művész fordult meg főpapi udvarában, többek között Regiomontanus, Janus Pannonius, Ilkus Már­ton, Galeotto Marzio, illetve az itáliai festőóriás, Botticelli. Dolgozószobájának legfőbb ékességéről, a négy keresztény fő erényt - az okosságot, az erősséget, a mértékletességet és az igazságosságot - allegorikus nőalakok formájában ábrázoló freskósorozat egyik darabjáról, a mértékletességet megmintázó falfestményről már bebizonyí­tották, hogy Botticelli munkája, s a művészettörténészek egy ré­sze szerint az egész freskósoro­zatot a kiváló olasz festőművész alkotta meg. Vitéz igazi mecé­násként bőkezűen támogatta is a reneszánsz kulturális, tudo­mányos személyiségeit, ezért nevezték el Itália humanistái „Pannónia fényeinek. Ám az 1472. évben napja leáldozott. Megannyi főrenddel együtt nem értette meg, miért indít Mátyás hadjáratot Csehország ellen, az Oszmán Birodalom helyett. Nem fogták fel, hogy a török hatalma már túl nagy ahhoz, hogy Magyarország egyedül harcoljon ellene, ezért Mátyás nyugati hódításokkal akarta megerősíteni hatalmát. Vitéz belebonyolódott a király elleni összeesküvésbe, melynek lelepleződése után rövid időre kibékültek, ám viszonyuk ké­sőbb ismét elmérgesedett, s Má­tyás fogságba vetette az érseket, ám­ 1472. augusztus 29-én el is hunyt. (Források: Varga Domo­kos: Magyarország virágzása és romlása, Wildpédia) Lajos Mihály „Pannónia fénye” Versajánló Az itt olvasható - de megzenésített formájában szintén elter­jedt - Ady-költemény a karácsonyi versek, énekek között az egyik legismertebb. Könnyedsége, természetessége elválaszthatatlanul összekapcsolódik azzal a költőiséggel, amely egyszerre idézi a nagy szerzőtől megszokott verselést, ugyanakkor némiképp el is tér attól. A zömmel súlyosan szép és újszerű gondolatokkal építkező Ady-versektől megkülönbözteti az igyekezet, mely egy „kisfiú” szemével kívánja láttatni az ünnepélyességet. Ezt szolgálja az első versszak gyermeki egyszerűsége, ahol csupán ,gyémánt-hó” idézi az érett költő látásmódját. Aztán egészen az utolsó versszakig a kisfiúsán megható odaadásban, elhatáro­zásban lehet gyönyörködni, Így tűnik föl az „isten-dicséretre” kiállni szándékozó gyermek, valamint az új csizma esetleges bepiszkolódása, mint áldozathozatal. Az utolsó szakasz pedig föllebbenti a fátylat a megnyilatkozás helyéről. Láthatóvá lesz, hogy e karácsonyi ének nem más, mint a gyermeki önmagát bemutató felnőtt férfi visszaemlékezése­­ 1883-ra... Penckófer János Ady Endre Kis, karácsonyi ének Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt-havat hoznak. Szeretném az Istent Nagyosan dicsérni, De én még kisfiú vagyok, Csak most kezdek élni. Isten-dicséretre Mégiscsak kiállók, De boldogok a pásztorok S a három királyok. Én is mennék, mennék. Énekelni mennék, Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék. Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám, Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám. (Így dúdolgattam én Gyermek-hittel, bátran, 1883 Csúf karácsonyában.) Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Riskó György Munkatársak: Radó Zsolt, Baráth József, Espán Margaréta, Fischer Zsolt, Kacsur Gusztáv, Lajos Mihály Tördelőszerkesztő: Molnár Ferenc Szedés és tördelés: Tóth­ Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT A BETHLEN GÁBOR ALAP TÁMOGATJA mű­) Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel./fax: 2-50-19, 2-44-32. E-mail: karphetlap@bereg.net.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpataljalap.net Lapengedély száma: 3T Nf: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet . Készült: Kárpátaljai Lapkiadó Vállalat Rt. Ungvár, Gagarin u. 42/1. Ofszetnyomás. Példányszám: 15700. Rendelési szám: 530. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. KapnaTOjiAo (Ha­yropchirift mobi) 3acHOBHHK­­ ByjuBcub: TOB “KapnaTOJifto” raxn lacHoeaHa 18.12. 2000 p. PeccTpauifiHcououTBO 3T Xt 209 ba 25.12.2000 p. rom BOApykoBaita y IIPAT “BtuaBHiunBO “Vaicapnami” 88011 m. yxropoo, Byji. Tarapúu, 42/1, üaicapfurrcucof o&i. yKpaütH. HoMep MMOBJieHHfl: 530 (0$c. apyic. Ymob. apyK. apie. 4.) Tnpax: 15700

Next