Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2016-05-05 / 18. szám

Ukrajnában történt Eddig 23 ezer szerződéses katonát toborzott a hadsereg wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az év eleje óta közel 23 ezren léptek a hadsereg szolgálatába szerződésesként - közölte Mark Andruszjak, a Védelmi Minisztérium személyzeti hivatalának megbízott vezetője múlt szerdai sajtótájékoz­tatóján, amelyről az Ukrajinszka Pravda számol be. Mint jelezte, közel 2 ezer fő rövidtávú, hat hónapra szóló szerző­dést kötött. Ezenkívül szerződéses szolgálatra tért át négyezer katona azok közül, akiket a negyedik mozgósítási hullám keretében hívtak be 2015-ben. A Védelmi Minisztériumnál a napokban közölték azt is, hogy május-június folyamán 16 615 polgárt terveznek behívni sorkatonai szolgálatra. Porosenko kormányzókat mentett fel és nevezett ki Petro Porosenko elnök múlt csütörtökön felmentette tisztéből Vitalij Csuhunnyikovot, a Rivne Megyei Állami Adminisztráció vezetőjét, s he­lyére Olekszij Muljarenkót nevezte ki - jelentette az Ukrajinszka Pravda A portál úgy tudja, Csuhunnyikovnak azért kellett távoznia tiszté­ből, mivel május 1-jétől hatályba léptek Az állami szolgálatról törvény módosításai, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a kormányzó egyben a megyei tanács képviselője is legyen. A Csuhunnyikovot váltó Olekszij Muljarenko vállalkozó, az elnököt támogató Petro Porosenko Blokkja (RPP) párt tagja, kinevezéséig a Rivnei Városi Tanács titkáraként dolgozott. Petro Porosenko egy másik rendeletével a Hmelnickij Megyei Állami Adminisztráció elnökévé Olekszandr Komyijcsukot nevezte ki. Komyijcsuk szintén vállalkozó, a VII. összehívású Legfelső Tanács képviselője volt. A Korreszpondent beszámolója szerint az államfő csütörtöki, Herszon megyébe tett munkalátogatása során Andrij Horgyejev par­lamenti képviselőt nevezte ki a dél-ukrajnai megye kormányzójává. A Fakti emlékeztet, hogy Herszon és Hmelnickij megyék ko­rábbi kormányzóit, Andrij Putyilovot és Mihajlo Zahorodnijt Petro Porosenko még 2015. december 19-én felmentette tisztükből. Pénteken Petro Porosenko felmentette tisztéből Heorhij Tukát, a Luhanszk megyei katonai és civil kormányzat vezetőjét. Utódját, Jurij Harbuzt még aznap beiktatták hivatalába. Tukát, aki a megszállt területekért és a belső menekültekért felelős tárca miniszterének helyetteseként folytatja munkáját. 2015. július 22-én nevezte ki az elnök a Luhanszk megyei adminisztráció élére, a Kárpátaljára távozó Hennagyij Moszkal helyére. Több mint 40 százalék nem támogatja a szeparatisták amnesztiáját .­ A Razumkov Központ által végzett felmérés értelmében, melyet az UNIAN hírügynökség ismertet, a megkérdezettek 42,3 százaléka nem támogatja, hogy amnesztiát kapjon a szeparatista mozgalmak valamennyi résztvevője, aki nem követett el súlyos bűnc­selekményt. A válaszadók 31,2 százaléka ugyanakkor támogatta az elképzelést, míg a fennmaradó hányad nem tudott állást foglalni a kérdésben. „Nem támogatja ezt az elképzelést a nyugati régió lakosságának abszolút többsége, valamint a központi régió viszonylagos többsége. Délen és a Donyec-medencében a viszonylagos többség támogatná az amnesztiát, míg a keleti régióban a támogatók (36,7 %) és az ellenzők (36,5 %) aránya között gyakorlatilag nincs statisztikailag szignifikáns eltérés” - derül ki az ismertetőből. Évi 60 milliárd hrivnya folyhat el jogtalan szoci­ális kifizetésekre­wmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Pénzügyminisztérium márciusban látott hozzá a szociális kifi­zetések felülvizsgálatához, a juttatásban részesülők jogosultságának igazolásához Az első részeredményekből kiindulva évente közel 60 milliárd hrivnya folyhat el a költségvetésből jogtalan szociális kifizeté­sekre - közölte a Dzerkalo Tizsny a hetilap internetes változatának adott múlt pénteki interjújában Andrij Rjazancev, a Pénzügyminisztérium szociális programok finanszírozási részlegének vezetője. „Négymillió 29 ezer kifizetést dolgoztunk fel, ezen belül 342,2 ezer olyat, amelyekkel kapcsolatban különböző észrevételeink vannak. Ez körülbelül az átvizsgált esetek 9 százaléka. Márpedig az összes, 48,4 millió szociális juttatás 9 százaléka 4 millió 356 ezer gyanús kifizetés. Ez legalább 5 milliárd hrivnya veszteség havonta, ha a minimális nyugdíjat vesszük. Vagyis, a jelenlegi előrejelzéseinkből kiindulva, a költségvetésből közel 60 milliárd hrivnya jogtalan szociális kifizeté­sekre mehet el” - mutatott rá. A problémák és visszaélések fő forrásaiként a Pénzügyminisztérium szakembere a nyilvántartási rendszer hiányosságait, illetve a különböző szociális ellátási rendszerek elszigeteltségét nevezte meg. Rjazancev em­lékeztetett, hogy a Világbank már rég kiutalta a támogatást egy egységes szociális platform kialakítására, amelynek a bevezetését azonban évek óta halogatják, jelenleg éppen 2017-2018-ra ígérik. (zn.ua/Kárpátalja) Hétfőn emlékeztek meg az odesszai tragédia áldozatairól A 2014. május 2-i, 48 halottat és több mint 200 sérültet követelő odesszai összecsapások évfordulója feszült hangulatban telt a városban - jelentette az Ukrajinszka Pravda. Korábban Petro Porosenko elnök elrendelte mintegy 1000 rendőr­nek és nemzeti gárdistának a városba vezénylését a közrend fenntartása érdekében az évforduló idejére, ahol így több mint 3000 rendfenntartó teljesített szolgálatot. A nagyszabású rendőri jelenlét ellenére hétfőn reggel bombariadó volt a Szakszervezetek Házánál, délelőtt pedig a rendőrség közölte, hogy az egyik föld alatti gyalogosátjáróban, a vasútál­lomástól nem mesze három kézigránátot találtak egy műanyag tasakban. A rendkívül feszült hangulat ellenére csak kisebb incidensekről érkezett hír a nap folyamán. Különböző források szerint a rendőrség mintegy 20-40 embert állított elő és vett őrizetbe rendzavarásért, hidegfegyverek és egyéb tiltott eszközök, például füstgránát birtoklá­sáért, ukránellenes jelszavakért, a tiltott György-szalag viseléséért stb. A gyászszertartásra végül annak a helynek a közelében került sor a korábban meghirdetett 14 óra helyett kijevi idő szerint este 20 órától, ahol 2014. május 2-án elkezdődtek a zavargások. Összeállította: zzz Gázár-, nyugdíj- Volodimir Hrojszman mi­niszterelnöknek és kormá­nyának a szakértők zöme megalakulásának pillanatá­tól gyászos jövőt jósolt. So­kan ugyan reménykedve te­kintenek a jövőbe most hogy egy többhónapos kormány­­válsággal lezárult Arszenyij Jacenyuk kormányzásának nem különösebben dicső­séges szakasza, a realisták azonban belátják, hogy az új kormányfő sok tekintetben a körülmények rabja. Jó példa erre az új kormányzat első komolyabb megméretteté­se, a lakossági gázár emelésének kérdése. Hrojszman közvetlenül megválasztása után leszögezte egyik interjújában: „Az ukrán fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a gáztarifák 100 százalékig meg fognak felelni az árnak. Egysze­rűen nincs más út.” , fia alacsony vagy gazdasági­lag megalapozatlan tarifák a kímé­letlen korrupciónak nyújtanak te­ret. Tíz- és százmilliárdokra tettek szert emberek ezeken az ügyeken. Amikor a gáz az egyik kategória számára háromezer hrivnyába, a másiknak hétezerbe kerül, akkor biztosíthatom önöket, hogy leírják a lakosság számára háromezrével, és eladják illegálisan hétért. Hatal­mas pénzeket milliárdokat keres­nek” - tette hozzá a miniszterelnök további magyarázatként. Az elmúlt héten azután elérke­zett a döntés pillanata, a miniszteri kabinet szerdai határozatával egy­séges, ezer köbméterenkénti 6879 hrivnyás gázárat állapított meg a lakosság és az ipar számára. A kor­mány ezzel eltörölte a 2015-2016- os fűtési idényben érvényben lévő 1200 köbméteres úgynevezett szociális gáznormát, amelynek határáig 3600 hz/1000m3 áron érté­kesítették a lakosságnak a földgázt. A távhőszolgáltató cégek szá­mára szintén egységesen 6879 Volodimir Hrojszman tehát nem csupán teljesítette, hanem túltelje­sítette az ország vállalt kötelezett­ségeit a szerdai döntéssel, hiszen egyúttal az áremelés következő lépését is végrehajtotta, azonnal a piaci szintre emelve a földgáz lakossági fogyasztási árát. Az elemzők véleménye meg­oszlik a lépés politikai és gazda­sági célszerűségét illetően, abban azonban egyetértenek, hogy két jó indoka mindenképpen lehetett rá a miniszterelnöknek. Egyrészt igen meggyőzően demonstrálta az IMF-nek, hogy Kijev tartja magát a korábbi megállapodásokhoz és elkötelezett a reformok mellett, másrészt az egyszeri nagyarányú gázáremeléssel elejét vette, hogy a díj következő elkerülhetetlen emelésekor - amikor talán éppen nek majd a kormányát támogató politikai erők - ismét népszerűtlen intézkedésre kényszerüljön. A lépés igazi következményei azonban nem ezekben a napokban fognak megmutatkozni, hanem a fűtési idényben, amikor előrelátha­tóan kisjövedelmű emberek ezrei bizonyulnak majd képtelennek a gáz- és a távhőszolgáltatási díj törlesztésére. Hrojszman a gázár­emelés bejelentése után azonnal jelezte: kormánya azon dolgozik, hogy minimalizálják a díjemelés negatív következményeit a lakos­ságra nézve. A gázáremeléssel együtt szociális támogatásokra további 5,3 milliárd hrivnyát kü­lönítettek el, amivel a rászorulók rezsitámogatására szánt költség­­vetési összeg meghaladja a 40 milliárd hrivnyát. Nyilván a díjemelés bejelen­tésének társadalmi hatását volt hivatott „optimalizálni”, hogy azt május 1-jére időzítették, amikor a minimálbér és a minimális nyugdíj összege is emelkedett. Az idei állami költségvetési törvény ren­delkezése alapján a kormány a minimálbért 1450 hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította meg. A létminimum összege ennek alap­ján hat százalékkal emelkedett: gyermekeknek hat éves korig 1228 hrivnya, 6-18 év közöttieknek 1531 hrivnya. A kormány emellett úgy határozott, hogy december 1 -jétől újabb 10 százalékkal emeli meg a minimálbért és a nyugdíjat, így várhatóan idén összesen 16 százalékos növekedés lesz, a ter­vezett 12 százalék helyett. A kor­mányfő ugyanakkor kijelentette, hogy számítani lehet még további emelésre is az idén. Az IMF azonban várhatóan nem elégszik meg a gázáremelés­sel. Az Ukrajna külföldi finanszí­rozásának alapját jelentő cselekvé­si tervben foglaltak végrehajtásá­hoz a kormánynak 24 jogszabályt kell elfogadtatnia a parlamenttel a gazdasági és pénzügyi rendszer átalakítása érdekében. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy az igen megosztott ukrán törvény­­hozásban a kormánynak vala­mennyi törvényhez sikerül majd biztosítani a szavazattöbbséget. Bizonyos, hogy a kormányt sürgeti az idő. Ukrajna utoljára még 2015 augusztusában kapott támogatást a Nemzetközi Valuta­alaptól. Azóta az egyre mélyülő kormányválság és a reformok le­lassulása miatt nem sikerült nyélbe ütni az IMF-fel az együttműködési megállapodás soros felülvizsgálatát, ami a következő, az ország műkö­dőképessége szempontjából létfon­tosságú hitelrészlet folyósításának feltétele. Az IMF tárgyalóküldött­ségét a napokban várják Kijevbe, a megbeszélések tétje 1,7 milli­árd dollár, amit az ukránok reményei szerint optimális esetben már júni­usban megkaphatnak. Ugyancsak az IMF-fel való zavartalan együtt­működés a feltétele számos további kisebb összegű hitel és hitelgarancia megítélésének Ukrajna számára. Meglehet, a kormány sorsa nem a gázáremelés miatt zúgolódó lakosság, hanem a reformokról dönteni hivatott parlament kezé­ben van. (pravda.com.ua/unian. ua/MTI/ntk) és minimálbér-emeléssel kezdett az új kormány a következő választásokra készül­tt/1 (XX) mm-ben állapították meg a gáz árát, miáltal a távhőszolgálta­tás díja gigakalóriánkénti 652 hriv­­nyáról 1041 hrivnyára emelkedett. (Az egyházi szervezetek számára 3913 hrivnyában állapították meg 1000 m1 földgáz árát.) Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt memo­randum értelmében április 1-jétől az importár mértékének 75 száza­lékára kellett volna emelni a fűtési idényben érvényes 1200 köbméte­res szociális gáznorma keretében a lakosságnak folyósított gáz árát. AKTUÁLIS 1 Újabb határidők a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére A Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változa­tának forrásai szerint újabb határidőt kapott Ukrajna a Donyec-medencei konfliktus rendezésére a Nyugattól. Má­jus 18-tól kezdetét veheti a Donyec-medencei teljes tűz­szünet újabb szakasza, má­jus 20-án pedig Oroszország kiadhatja Kijevnek Nagyija Szavcsenkót. Mindez akár egy új korszak kezdetét is jelentheti az immár harmadik éve tartó szembenállásban. A DT azt úja, a Nyugat mó­dosított az Ukrajnának szabott határidőkön. Korábban úgy volt, hogy 2016. március végéig ki kell dolgozni a Donyeck és Luhanszk megyék Ukrajna által nem ellen­őrzött területein rendezendő hely­­hatósági választások jogszabályi kereteit, majd június végéig ma­gukat a választásokat is meg kell tartani, most viszont azt javasolják az ukrán kormányzatnak, hogy május, illetve augusztus végéig tegyék meg ezt. A DT forrása szerint Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár minapi kijevi látogatá­sa alkalmával, a Petro Porosenko elnökkel folytatott négyszemközti, több mint négyórás megbeszélése során jelentette be az új határ­időket. Ugyanezen a találkozón hangozhatott el a már említett két dátum is: május 18-tól életbe lép a teljes tűzszünet, május 20-tól sor kerülhet Nagyija Szavcsenko kiadatására. A DT összeállítása szerint nem hivatalos eszmecserék alkalmával a külföldi diplomaták arról beszél­nek, hogy Angela Merkel német kancellárt, Francois Hollande francia, és Barack Obama ame­rikai elnököt egyaránt rendkívül bosszantja, hogy Petro Porosenko nem képes (vagy nem áll készen) teljesíteni korábbi ígéreteit, ami a választások megrendezését il­leti a Kijev által nem ellenőrzött területeken. A portál azt írja, az ukrán elnök megpróbálta húzni az időt, azaz nem tagadta meg a Minszkben vállalt kötelezettsé­gek teljesítését, de nem is sietett a végrehajtással, abból indulva ki, hogy az idő országa kezére játszik. Most Kijev tudtára adták, hogy fogytán az idő. Egyrészt a közelgő választások az Egyesült Államokban, illetve Németor­szágban és Franciaországban nem engedik, hogy vezetőik túl gyakran foglalkozzanak az ukrán kérdé­sek megoldásával, másrészt őket magukat is arra ösztökélik, hogy gyakoroljanak határozottabb nyo­mást Kijevre, érjék el az „ukrán történet” sikeres lezárását, amin Nyugaton azt értik, hogy a Kijev által nem ellenőrzött régiók kap­janak különleges státuszt, illetve legalább a fegyveres konfliktus befagyasztását érjék el. A cikket jegyző Szerhij Rah­­manyin úgy tudja, hogy Washing­tonban, Berlinben és Párizsban sem hisznek különösebben ab­ban, hogy a közeljövőben sikerül módosítani az ukrán alkotmányt, ami a különleges státusz meg­adását illeti. Ám a helyhatósági választások megrendezéséhez, illetve a szeparatista mozgalmak résztvevőinek amnesztiájához szükséges jogszabályok elfogadá­sát, valamint a választási kampány lebonyolítását teljesíthető feladat­nak tekintik. Az újabb határidő, amelyet Ukrajna a minszki megállapodás­ban vállaltak végrehajtására kap, az utolsónak bizonyulhat, és senki sem vállalkozik megjósolni, mi­lyen következményekkel járhat, ha ezúttal sem teljesülnek a vállalások - úja a DT. A portál szerint egyelő­re csupán annyi nyilvánvaló, hogy az ukrán félnek továbbra sincs konkrét terve a Donyec­ megyei konfliktus lezárására. Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán elnöki adminisztráció ve­zetőjének helyettese utóbb cáfolta, hogy Porosenko és Nuland találko­zóján elhangzott volna bármiféle határidő, az utóbbi napok több sajtónyilatkozata azonban arra enged következtetni, hogy a DT problémafelvetése nem alaptalan, akadnak gondok a kelet-ukrajnai rendezés kérdése körül Kijevbenn. Heorhij Tuka, Luhanszk me­gye minap leváltott kormányzója, akit a megszállt területekért és a belső menekültekért felelős tárca miniszterének helyettesévé nevez­tek ki az új kormányban, az 5-ös Csatorna hírtévének nyilatkozva megerősítette a DT szakírójának meglátását, amikor kijelentette: „Sajnos megyei vezetőként azt tapasztaltam, és azt tapasztalom most is, hogy nincs állami stratégia a megszállt területeket illetően.” Ugyancsak jelzésértékű hír, hogy a múlt héten bejelentette kivonulását a tárgyalási folya­matból Roman Bezszmertnij, aki Ukrajnát képviselte a kelet-ukraj­nai rendezést előkészíteni hivatott minszki folyamat politikai alcso­portjában. A politikus nem tagad­ta, hogy voltak nézetkülönbségek közte és Petro Porosenko államfő között a rendezést illetően. Sza­vaiból kiindulva nem véletlen, hogy Olha Ajvazovszka váltotta őt a tárgyalásokon. „Ma minden a választások körül összpontosul, amiben ő szakértő” - mondta róla Bezszmertnij. A Jevropejszka Pravdának adott interjújából ítélve a politikus máig nem érti, miért gondolja a tárgyalási folyamatban részt vevők döntő többsége, hogy a választások a megszállt terüle­teken rövid időn belül megren­dezhetők. Szavai jól tükrözik az eddigi ukrán álláspontot: „Bárki, aki érti ezt a folyamatot, tudja, hogy az ORDLO-ban (a Donyeck és Luhanszk Megyék Egyes Ré­giói ukrán kifejezés rövidítése az Ukrajna által nem ellenőrzött ke­let-ukrajnai területek szinonimája a kijevi hivatalos nyelvezetben - a szerk.) nem lesz választás se idén, se jövőre. A közvélemény felkészítéséhez, a biztonsági ter­mészetű kérdések megoldásához, a demilitarizáció és demobilizáció biztosításához, a szuverenitás leg­alább részleges helyreállításához 3-5 év szükséges” - mutatott rá. Annyi bizonyos, hogy akár említett Victoria Nuland az ukrán fővárosban konkrét végrehajtási dátumot a kelet-ukrajnai rende­zéssel kapcsolatban, akár nem, Kijevben most valami elmozdul­ni látszik a holtpontról, s ennek hamarosan - talán már májusban - az eredményei is megmutatkoz­hatnak. (zn.ua/pravda.com.ua/hk)

Next