Kárpátalja, 2016. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
2016-05-05 / 18. szám
Ukrajnában történt Eddig 23 ezer szerződéses katonát toborzott a hadsereg wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az év eleje óta közel 23 ezren léptek a hadsereg szolgálatába szerződésesként - közölte Mark Andruszjak, a Védelmi Minisztérium személyzeti hivatalának megbízott vezetője múlt szerdai sajtótájékoztatóján, amelyről az Ukrajinszka Pravda számol be. Mint jelezte, közel 2 ezer fő rövidtávú, hat hónapra szóló szerződést kötött. Ezenkívül szerződéses szolgálatra tért át négyezer katona azok közül, akiket a negyedik mozgósítási hullám keretében hívtak be 2015-ben. A Védelmi Minisztériumnál a napokban közölték azt is, hogy május-június folyamán 16 615 polgárt terveznek behívni sorkatonai szolgálatra. Porosenko kormányzókat mentett fel és nevezett ki Petro Porosenko elnök múlt csütörtökön felmentette tisztéből Vitalij Csuhunnyikovot, a Rivne Megyei Állami Adminisztráció vezetőjét, s helyére Olekszij Muljarenkót nevezte ki - jelentette az Ukrajinszka Pravda A portál úgy tudja, Csuhunnyikovnak azért kellett távoznia tisztéből, mivel május 1-jétől hatályba léptek Az állami szolgálatról törvény módosításai, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a kormányzó egyben a megyei tanács képviselője is legyen. A Csuhunnyikovot váltó Olekszij Muljarenko vállalkozó, az elnököt támogató Petro Porosenko Blokkja (RPP) párt tagja, kinevezéséig a Rivnei Városi Tanács titkáraként dolgozott. Petro Porosenko egy másik rendeletével a Hmelnickij Megyei Állami Adminisztráció elnökévé Olekszandr Komyijcsukot nevezte ki. Komyijcsuk szintén vállalkozó, a VII. összehívású Legfelső Tanács képviselője volt. A Korreszpondent beszámolója szerint az államfő csütörtöki, Herszon megyébe tett munkalátogatása során Andrij Horgyejev parlamenti képviselőt nevezte ki a dél-ukrajnai megye kormányzójává. A Fakti emlékeztet, hogy Herszon és Hmelnickij megyék korábbi kormányzóit, Andrij Putyilovot és Mihajlo Zahorodnijt Petro Porosenko még 2015. december 19-én felmentette tisztükből. Pénteken Petro Porosenko felmentette tisztéből Heorhij Tukát, a Luhanszk megyei katonai és civil kormányzat vezetőjét. Utódját, Jurij Harbuzt még aznap beiktatták hivatalába. Tukát, aki a megszállt területekért és a belső menekültekért felelős tárca miniszterének helyetteseként folytatja munkáját. 2015. július 22-én nevezte ki az elnök a Luhanszk megyei adminisztráció élére, a Kárpátaljára távozó Hennagyij Moszkal helyére. Több mint 40 százalék nem támogatja a szeparatisták amnesztiáját . A Razumkov Központ által végzett felmérés értelmében, melyet az UNIAN hírügynökség ismertet, a megkérdezettek 42,3 százaléka nem támogatja, hogy amnesztiát kapjon a szeparatista mozgalmak valamennyi résztvevője, aki nem követett el súlyos bűncselekményt. A válaszadók 31,2 százaléka ugyanakkor támogatta az elképzelést, míg a fennmaradó hányad nem tudott állást foglalni a kérdésben. „Nem támogatja ezt az elképzelést a nyugati régió lakosságának abszolút többsége, valamint a központi régió viszonylagos többsége. Délen és a Donyec-medencében a viszonylagos többség támogatná az amnesztiát, míg a keleti régióban a támogatók (36,7 %) és az ellenzők (36,5 %) aránya között gyakorlatilag nincs statisztikailag szignifikáns eltérés” - derül ki az ismertetőből. Évi 60 milliárd hrivnya folyhat el jogtalan szociális kifizetésekrewmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Pénzügyminisztérium márciusban látott hozzá a szociális kifizetések felülvizsgálatához, a juttatásban részesülők jogosultságának igazolásához Az első részeredményekből kiindulva évente közel 60 milliárd hrivnya folyhat el a költségvetésből jogtalan szociális kifizetésekre - közölte a Dzerkalo Tizsny a hetilap internetes változatának adott múlt pénteki interjújában Andrij Rjazancev, a Pénzügyminisztérium szociális programok finanszírozási részlegének vezetője. „Négymillió 29 ezer kifizetést dolgoztunk fel, ezen belül 342,2 ezer olyat, amelyekkel kapcsolatban különböző észrevételeink vannak. Ez körülbelül az átvizsgált esetek 9 százaléka. Márpedig az összes, 48,4 millió szociális juttatás 9 százaléka 4 millió 356 ezer gyanús kifizetés. Ez legalább 5 milliárd hrivnya veszteség havonta, ha a minimális nyugdíjat vesszük. Vagyis, a jelenlegi előrejelzéseinkből kiindulva, a költségvetésből közel 60 milliárd hrivnya jogtalan szociális kifizetésekre mehet el” - mutatott rá. A problémák és visszaélések fő forrásaiként a Pénzügyminisztérium szakembere a nyilvántartási rendszer hiányosságait, illetve a különböző szociális ellátási rendszerek elszigeteltségét nevezte meg. Rjazancev emlékeztetett, hogy a Világbank már rég kiutalta a támogatást egy egységes szociális platform kialakítására, amelynek a bevezetését azonban évek óta halogatják, jelenleg éppen 2017-2018-ra ígérik. (zn.ua/Kárpátalja) Hétfőn emlékeztek meg az odesszai tragédia áldozatairól A 2014. május 2-i, 48 halottat és több mint 200 sérültet követelő odesszai összecsapások évfordulója feszült hangulatban telt a városban - jelentette az Ukrajinszka Pravda. Korábban Petro Porosenko elnök elrendelte mintegy 1000 rendőrnek és nemzeti gárdistának a városba vezénylését a közrend fenntartása érdekében az évforduló idejére, ahol így több mint 3000 rendfenntartó teljesített szolgálatot. A nagyszabású rendőri jelenlét ellenére hétfőn reggel bombariadó volt a Szakszervezetek Házánál, délelőtt pedig a rendőrség közölte, hogy az egyik föld alatti gyalogosátjáróban, a vasútállomástól nem mesze három kézigránátot találtak egy műanyag tasakban. A rendkívül feszült hangulat ellenére csak kisebb incidensekről érkezett hír a nap folyamán. Különböző források szerint a rendőrség mintegy 20-40 embert állított elő és vett őrizetbe rendzavarásért, hidegfegyverek és egyéb tiltott eszközök, például füstgránát birtoklásáért, ukránellenes jelszavakért, a tiltott György-szalag viseléséért stb. A gyászszertartásra végül annak a helynek a közelében került sor a korábban meghirdetett 14 óra helyett kijevi idő szerint este 20 órától, ahol 2014. május 2-án elkezdődtek a zavargások. Összeállította: zzz Gázár-, nyugdíj- Volodimir Hrojszman miniszterelnöknek és kormányának a szakértők zöme megalakulásának pillanatától gyászos jövőt jósolt. Sokan ugyan reménykedve tekintenek a jövőbe most hogy egy többhónapos kormányválsággal lezárult Arszenyij Jacenyuk kormányzásának nem különösebben dicsőséges szakasza, a realisták azonban belátják, hogy az új kormányfő sok tekintetben a körülmények rabja. Jó példa erre az új kormányzat első komolyabb megmérettetése, a lakossági gázár emelésének kérdése. Hrojszman közvetlenül megválasztása után leszögezte egyik interjújában: „Az ukrán fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a gáztarifák 100 százalékig meg fognak felelni az árnak. Egyszerűen nincs más út.” , fia alacsony vagy gazdaságilag megalapozatlan tarifák a kíméletlen korrupciónak nyújtanak teret. Tíz- és százmilliárdokra tettek szert emberek ezeken az ügyeken. Amikor a gáz az egyik kategória számára háromezer hrivnyába, a másiknak hétezerbe kerül, akkor biztosíthatom önöket, hogy leírják a lakosság számára háromezrével, és eladják illegálisan hétért. Hatalmas pénzeket milliárdokat keresnek” - tette hozzá a miniszterelnök további magyarázatként. Az elmúlt héten azután elérkezett a döntés pillanata, a miniszteri kabinet szerdai határozatával egységes, ezer köbméterenkénti 6879 hrivnyás gázárat állapított meg a lakosság és az ipar számára. A kormány ezzel eltörölte a 2015-2016- os fűtési idényben érvényben lévő 1200 köbméteres úgynevezett szociális gáznormát, amelynek határáig 3600 hz/1000m3 áron értékesítették a lakosságnak a földgázt. A távhőszolgáltató cégek számára szintén egységesen 6879 Volodimir Hrojszman tehát nem csupán teljesítette, hanem túlteljesítette az ország vállalt kötelezettségeit a szerdai döntéssel, hiszen egyúttal az áremelés következő lépését is végrehajtotta, azonnal a piaci szintre emelve a földgáz lakossági fogyasztási árát. Az elemzők véleménye megoszlik a lépés politikai és gazdasági célszerűségét illetően, abban azonban egyetértenek, hogy két jó indoka mindenképpen lehetett rá a miniszterelnöknek. Egyrészt igen meggyőzően demonstrálta az IMF-nek, hogy Kijev tartja magát a korábbi megállapodásokhoz és elkötelezett a reformok mellett, másrészt az egyszeri nagyarányú gázáremeléssel elejét vette, hogy a díj következő elkerülhetetlen emelésekor - amikor talán éppen nek majd a kormányát támogató politikai erők - ismét népszerűtlen intézkedésre kényszerüljön. A lépés igazi következményei azonban nem ezekben a napokban fognak megmutatkozni, hanem a fűtési idényben, amikor előreláthatóan kisjövedelmű emberek ezrei bizonyulnak majd képtelennek a gáz- és a távhőszolgáltatási díj törlesztésére. Hrojszman a gázáremelés bejelentése után azonnal jelezte: kormánya azon dolgozik, hogy minimalizálják a díjemelés negatív következményeit a lakosságra nézve. A gázáremeléssel együtt szociális támogatásokra további 5,3 milliárd hrivnyát különítettek el, amivel a rászorulók rezsitámogatására szánt költségvetési összeg meghaladja a 40 milliárd hrivnyát. Nyilván a díjemelés bejelentésének társadalmi hatását volt hivatott „optimalizálni”, hogy azt május 1-jére időzítették, amikor a minimálbér és a minimális nyugdíj összege is emelkedett. Az idei állami költségvetési törvény rendelkezése alapján a kormány a minimálbért 1450 hrivnyában, a legkisebb nyugdíj összegét 1130 hrivnyában állapította meg. A létminimum összege ennek alapján hat százalékkal emelkedett: gyermekeknek hat éves korig 1228 hrivnya, 6-18 év közöttieknek 1531 hrivnya. A kormány emellett úgy határozott, hogy december 1 -jétől újabb 10 százalékkal emeli meg a minimálbért és a nyugdíjat, így várhatóan idén összesen 16 százalékos növekedés lesz, a tervezett 12 százalék helyett. A kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy számítani lehet még további emelésre is az idén. Az IMF azonban várhatóan nem elégszik meg a gázáremeléssel. Az Ukrajna külföldi finanszírozásának alapját jelentő cselekvési tervben foglaltak végrehajtásához a kormánynak 24 jogszabályt kell elfogadtatnia a parlamenttel a gazdasági és pénzügyi rendszer átalakítása érdekében. Szakértők szerint ugyanakkor kétséges, hogy az igen megosztott ukrán törvényhozásban a kormánynak valamennyi törvényhez sikerül majd biztosítani a szavazattöbbséget. Bizonyos, hogy a kormányt sürgeti az idő. Ukrajna utoljára még 2015 augusztusában kapott támogatást a Nemzetközi Valutaalaptól. Azóta az egyre mélyülő kormányválság és a reformok lelassulása miatt nem sikerült nyélbe ütni az IMF-fel az együttműködési megállapodás soros felülvizsgálatát, ami a következő, az ország működőképessége szempontjából létfontosságú hitelrészlet folyósításának feltétele. Az IMF tárgyalóküldöttségét a napokban várják Kijevbe, a megbeszélések tétje 1,7 milliárd dollár, amit az ukránok reményei szerint optimális esetben már júniusban megkaphatnak. Ugyancsak az IMF-fel való zavartalan együttműködés a feltétele számos további kisebb összegű hitel és hitelgarancia megítélésének Ukrajna számára. Meglehet, a kormány sorsa nem a gázáremelés miatt zúgolódó lakosság, hanem a reformokról dönteni hivatott parlament kezében van. (pravda.com.ua/unian. ua/MTI/ntk) és minimálbér-emeléssel kezdett az új kormány a következő választásokra készültt/1 (XX) mm-ben állapították meg a gáz árát, miáltal a távhőszolgáltatás díja gigakalóriánkénti 652 hrivnyáról 1041 hrivnyára emelkedett. (Az egyházi szervezetek számára 3913 hrivnyában állapították meg 1000 m1 földgáz árát.) Ismeretes, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) aláírt memorandum értelmében április 1-jétől az importár mértékének 75 százalékára kellett volna emelni a fűtési idényben érvényes 1200 köbméteres szociális gáznorma keretében a lakosságnak folyósított gáz árát. AKTUÁLIS 1 Újabb határidők a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére A Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változatának forrásai szerint újabb határidőt kapott Ukrajna a Donyec-medencei konfliktus rendezésére a Nyugattól. Május 18-tól kezdetét veheti a Donyec-medencei teljes tűzszünet újabb szakasza, május 20-án pedig Oroszország kiadhatja Kijevnek Nagyija Szavcsenkót. Mindez akár egy új korszak kezdetét is jelentheti az immár harmadik éve tartó szembenállásban. A DT azt úja, a Nyugat módosított az Ukrajnának szabott határidőkön. Korábban úgy volt, hogy 2016. március végéig ki kell dolgozni a Donyeck és Luhanszk megyék Ukrajna által nem ellenőrzött területein rendezendő helyhatósági választások jogszabályi kereteit, majd június végéig magukat a választásokat is meg kell tartani, most viszont azt javasolják az ukrán kormányzatnak, hogy május, illetve augusztus végéig tegyék meg ezt. A DT forrása szerint Victoria Nuland amerikai helyettes külügyi államtitkár minapi kijevi látogatása alkalmával, a Petro Porosenko elnökkel folytatott négyszemközti, több mint négyórás megbeszélése során jelentette be az új határidőket. Ugyanezen a találkozón hangozhatott el a már említett két dátum is: május 18-tól életbe lép a teljes tűzszünet, május 20-tól sor kerülhet Nagyija Szavcsenko kiadatására. A DT összeállítása szerint nem hivatalos eszmecserék alkalmával a külföldi diplomaták arról beszélnek, hogy Angela Merkel német kancellárt, Francois Hollande francia, és Barack Obama amerikai elnököt egyaránt rendkívül bosszantja, hogy Petro Porosenko nem képes (vagy nem áll készen) teljesíteni korábbi ígéreteit, ami a választások megrendezését illeti a Kijev által nem ellenőrzött területeken. A portál azt írja, az ukrán elnök megpróbálta húzni az időt, azaz nem tagadta meg a Minszkben vállalt kötelezettségek teljesítését, de nem is sietett a végrehajtással, abból indulva ki, hogy az idő országa kezére játszik. Most Kijev tudtára adták, hogy fogytán az idő. Egyrészt a közelgő választások az Egyesült Államokban, illetve Németországban és Franciaországban nem engedik, hogy vezetőik túl gyakran foglalkozzanak az ukrán kérdések megoldásával, másrészt őket magukat is arra ösztökélik, hogy gyakoroljanak határozottabb nyomást Kijevre, érjék el az „ukrán történet” sikeres lezárását, amin Nyugaton azt értik, hogy a Kijev által nem ellenőrzött régiók kapjanak különleges státuszt, illetve legalább a fegyveres konfliktus befagyasztását érjék el. A cikket jegyző Szerhij Rahmanyin úgy tudja, hogy Washingtonban, Berlinben és Párizsban sem hisznek különösebben abban, hogy a közeljövőben sikerül módosítani az ukrán alkotmányt, ami a különleges státusz megadását illeti. Ám a helyhatósági választások megrendezéséhez, illetve a szeparatista mozgalmak résztvevőinek amnesztiájához szükséges jogszabályok elfogadását, valamint a választási kampány lebonyolítását teljesíthető feladatnak tekintik. Az újabb határidő, amelyet Ukrajna a minszki megállapodásban vállaltak végrehajtására kap, az utolsónak bizonyulhat, és senki sem vállalkozik megjósolni, milyen következményekkel járhat, ha ezúttal sem teljesülnek a vállalások - úja a DT. A portál szerint egyelőre csupán annyi nyilvánvaló, hogy az ukrán félnek továbbra sincs konkrét terve a Donyec megyei konfliktus lezárására. Kosztyantin Jeliszejev, az ukrán elnöki adminisztráció vezetőjének helyettese utóbb cáfolta, hogy Porosenko és Nuland találkozóján elhangzott volna bármiféle határidő, az utóbbi napok több sajtónyilatkozata azonban arra enged következtetni, hogy a DT problémafelvetése nem alaptalan, akadnak gondok a kelet-ukrajnai rendezés kérdése körül Kijevbenn. Heorhij Tuka, Luhanszk megye minap leváltott kormányzója, akit a megszállt területekért és a belső menekültekért felelős tárca miniszterének helyettesévé neveztek ki az új kormányban, az 5-ös Csatorna hírtévének nyilatkozva megerősítette a DT szakírójának meglátását, amikor kijelentette: „Sajnos megyei vezetőként azt tapasztaltam, és azt tapasztalom most is, hogy nincs állami stratégia a megszállt területeket illetően.” Ugyancsak jelzésértékű hír, hogy a múlt héten bejelentette kivonulását a tárgyalási folyamatból Roman Bezszmertnij, aki Ukrajnát képviselte a kelet-ukrajnai rendezést előkészíteni hivatott minszki folyamat politikai alcsoportjában. A politikus nem tagadta, hogy voltak nézetkülönbségek közte és Petro Porosenko államfő között a rendezést illetően. Szavaiból kiindulva nem véletlen, hogy Olha Ajvazovszka váltotta őt a tárgyalásokon. „Ma minden a választások körül összpontosul, amiben ő szakértő” - mondta róla Bezszmertnij. A Jevropejszka Pravdának adott interjújából ítélve a politikus máig nem érti, miért gondolja a tárgyalási folyamatban részt vevők döntő többsége, hogy a választások a megszállt területeken rövid időn belül megrendezhetők. Szavai jól tükrözik az eddigi ukrán álláspontot: „Bárki, aki érti ezt a folyamatot, tudja, hogy az ORDLO-ban (a Donyeck és Luhanszk Megyék Egyes Régiói ukrán kifejezés rövidítése az Ukrajna által nem ellenőrzött kelet-ukrajnai területek szinonimája a kijevi hivatalos nyelvezetben - a szerk.) nem lesz választás se idén, se jövőre. A közvélemény felkészítéséhez, a biztonsági természetű kérdések megoldásához, a demilitarizáció és demobilizáció biztosításához, a szuverenitás legalább részleges helyreállításához 3-5 év szükséges” - mutatott rá. Annyi bizonyos, hogy akár említett Victoria Nuland az ukrán fővárosban konkrét végrehajtási dátumot a kelet-ukrajnai rendezéssel kapcsolatban, akár nem, Kijevben most valami elmozdulni látszik a holtpontról, s ennek hamarosan - talán már májusban - az eredményei is megmutatkozhatnak. (zn.ua/pravda.com.ua/hk)