Kárpátalja, 2018. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-04 / 1. szám

Ukrajnában történt A mobilszolgáltatók segítségével követnék nyo­mon a turistákat wmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium me­morandumot írt alá az együttműködésről Ukrajna meghatározó mobilszolgáltatóival annak lehetőségérő­l, hogy a tárca a jövőben operatív statisztikai adatokhoz jusson a turisztikai folyamatok dinamikájáról az ország területén - jelentette a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata. A tárca sajtószolgálatának közleménye szerint a mobilszolgál­tatóktól a turistáknak az ország területén való helyváltoztatásáról szerzett statisztikai adatok lehetővé tennék, hogy jobb minőségű és naprakészebb képet alkossanak a turizmus helyzetéről Ukrajnában, s hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki a fejlesztésére. A memorandum értelmében a statisztikai adatok egyebek mel­lett azokra a mobiltelefonos előfizetéssel rendelkező belföldi turis­tákra vonatkoznának, akik egy napnál hosszabb ideig tartózkodtak saját megyéjükön kívül; érintenék továbbá az ország területén tartóz­kodó roamingoló külföldi turistákat; a mobiltelefonos előfizetéssel rendelkezőket, akik egy napnál hosszabb időre külföldre utaztak, valamint a turisták átlagos tartózkodási idejét az egyes megyékben. A statisztikai információkat negyedévente, összesített, „sze­­mélytelenített formában” bocsátanak a minisztérium rendelkezésére. Magasabb bért követeltek a vasutasok hmmt Tiltakozó akciót tartottak a vasutasok december 27-én, többek között Ivano-Frankivszk, Krivij Rih és Poltava vasútállomásain álltak meg néhány percre a vonatok a Ukrzaliznicja, az állami vasúttársaság azon döntése nyom­án, hogy csupán a mozdonyvezetők bérét szándékoznak megemelni - jelentette az UNIAN hírügynökség. A tiltakozást Ukrajna Mozdonyvezetőinek Szabad Szakszer­vezete szervezte. Az akció résztvevői jelezni kívánták az államnak és az állami vasúttársaság vezetőinek, hogy szerintük a duplájára kellene emelni a bérét a szállítási folyamatban közvetlenül részt vevő valamennyi vasúti dolgozónak - a mozdonyvezetőknek és segéd-mozdonyvezetőknek, az utaskísérőknek, a sebességszabá­lyozóknak, a vasútállomások ügyeleteseinek, a szerelőknek stb. Az Ukrzaliznicja válaszában emlékeztetett, hogy december 22-i rendeletükkel 32—45%-kal tervezik emelni a mozdonyok személyzetének - a mozdonyvezetőknek és a segéd-mozdonyve­zetőknek - havi átlagkeresetét. Az ukránok támogatják a belépést a NATO-ba Az ukrán polgárok szerint a legjobb lehetőség az ország biztonságának garantálására a belépés a NATO-ba - derül ki az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap felméréséből, amelyet az Interfax-Ukrajina és a Jevropejszka Pravda ismertet. A megkérdezettek 38,5%-a a legjobb variánsnak Ukrajna biztonságának garantálására a NATO-ba való belépést tartaná, míg 28,6%-uk a tömbön kívüli státusban, 5,3%-uk az Oroszországgal és a többi FÁK-országgal való katonai szövetségben, 5% pedig az Egyesült Államokkal kötendő katonai szövetségben látná a megoldást. A válaszadók 19,5%-a nem tudott felelni a kérdésre. Az országon belül a legtöbben a nyugati (58%) és a központi (43%) régiókban támogatják a NATO-tagságot, míg a déli (39%) és a keleti (43%) megyékben a semleges státust részesítik előnyben. A válaszadók 64,5 %-a közölte, hogy amennyiben most tartanának népszavazást Ukrajna NATO-tagságáról, elmenne szavazni, ugyan­akkor 21,4%-uk megtagadta a feleletet az erre irányuló kérdésre. Azok körében, akik leadnák a voksukat, 66,1% Ukrajna NATO-tagságára, 28,3% pedig ellene szavazna, míg 5,6% nem tudott válaszolni a kérdésre. Eldőlt: nő a villamos energia ára wmammmmmm Az előrejelzések szerint 2018-ban összességében 16,2%-kal nő majd a villamos energia nagybani piaci ára - jelentette az Eko­­nomicsna Pravda az energetika és a kommunális szolgáltatások állami szabályozását végző nemzeti bizottság (NEREKP) december 28-i határozata nyomán. Az áremelésre két lépésben történne: 2018. január 1-jétől 9,5%-kal, április 1-jétől pedig további 6,1%-kal kerülne többe a villamos energia. A portál által idézett határozat értelmében a nagybani piaci ár emelését az infláció, a bérek növekedése, a hrivnya devalvációja, továbbá a gáz árának 16,7%-os emelkedése, valamint a szén 38,3%­­os drágulása teszi indokolttá. A nagybani piaci ár elsősorban az ipari fogyasztók által felhasznált áramtarifák alakulására van hatással. Dmitro Vovk, az NKREKP elnöke a hromadske.ua szerint az új árat kiegyensúlyozottnak és piacinak nevezte, hangsúlyozva, hogy az a vádakkal ellentétben nem az oligarchákat, hanem az energetikai ágazatot szolgálja, amely mintegy 400 ezer munkavál­lalót foglalkoztat. Egyes piaci elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a határozat az árak emelkedésének újabb hullámához vezet, egyebek mellett a kommunális szolgáltatások terén. Havonta mintegy 120 terrorcselekmény történik Ukrajnában wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Idén csökkent az Ukrajnában végrehajtott terrortámadások száma 2016-hoz képest - derül ki az Ukrán Extremizmuskutató Intézet közleményéből, amelyet az Ukrajinszka Pravda idéz. A dokumentum ugyanakkor rámutat, hogy a támadások egyben „brutálisabbakká, személyesebbekké és szimbolikusakká” váltak. „A hivatalos statisztika szerint 2014-ben havonta 126 terrorcse­lekmény történt, míg 2015-ben 108,2016-ban 155,2017-ben 124. Vagyis a 2017-es mutató alacsonyabb az előző évnél, de magasabb a 2015-ösnél” - derül ki a tájékoztatásból. Az intézet előrejelzése szerint 2018-ban folytatódni fog a személyek ellen elkövetett terrortámadások gyakorlata. A terroriz­mus elleni ukrajnai küzdelem egyik fő problémájának a hatékony büntetési rendszer hiányát tekinti a közlemény. Az intézet szerint az elmúlt három évben és kilenc hónapban 5804 büntetőeljárás indult terrorcselekmény miatt, ami átlagosan 129 terrortámadást jelent havonta. Az utóbbi három évben és hat hónapban azonban csak 15 személyt ítéltek el ezekben az ügyekben - derül ki a dokumentumból. Összeállította: ezz AKTUÁLIS Évértékelő beszélgetés dr. Brenzovics László parlamenti képviselővel, a KMKSZ elnökével Legfontosabb feladatunk 2018-ban: anyanyelvű oktatásunk megvédése A kárpátaljai magyar­ságnak fel kell készülnie rá, hogy megoldást találjon az anyanyelvű oktatását fenyegető problémákra - határozta meg az előttünk álló legfontosabb feladatot Brenzovics László parla­menti képviselő, a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, akit az elmúlt esztendő tör­ténéseiről kérdeztünk, no meg arról, hogy szerinte mit hoz 2018 Ukrajna és magyar közösségünk számára.­­ A 2017-es esztendőt a kárpátaljai magyarság szem­pontjából döntően az új ukrán oktatási törvény körüli esemé­nyek határozták meg. Ön, aki a kárpátaljai magyar érdekvé­delmi szervezetekkel az utolsó pillanatig küzdött a jogszabály elfogadása ellen, miként fo­gadta, hogy szeptemberben a Legfelső Tanács megszavazta, majd Porosenko elnök aláírta a jogszabályt? - Némileg meglepett, ami, és ahogyan történt. Emlékezhetünk rá, hogy a jogszabály elfoga­dását hosszas huzavona előzte meg. Az oktatási minisztérium által eredetileg a parlament elé terjesztett tervezet nem volt any­­nyira katasztrofális számunkra, bár mindenképpen visszalépést jelentett a korábbi állapotok­hoz képest, hiszen míg eddig az állam garantálta az oktatást a kisebbségek nyelvén, az új törvény csak biztosította vol­na ezt a jogot az ukrán nyelv mellett ott, ahol a kisebbségek egy tömbben élnek. Júliusban, mielőtt elkezdődött volna a par­lamenti szünet, hosszas és éles viták után egy, a minisztériumi tervezethez képest is visszalépést jelentő szövegtervezet készült az illetékes parlamenti bizottságban, ám még ez is lehetővé tette volna a tanítást a kisebbségek nyelvén az oktatás minden szintjén. Ezu­tán szeptember 5-én, a voksolás napján a házelnök indítványára összehívtak egy ad hoc bizottsá­got, amely azután előállt a végül megszavazott átgondolatlan, és számunkra elfogadhatatlan szö­vegváltozattal. Ugyanakkor, ha az országban érvényesülő tenden­ciákat nézzük, nem meglepő, ami történt, hiszen az üzleti-gazdasági lobbi annak fejében, hogy meg­szavazzák a törvényjavaslatait, általában korábban is átengedte a humanitárius szférát a nacio­nalistáknak és a sovinisztáknak. A Krím megszállása, a kelet-uk­rajnai konfliktus kirobbanása óta ez a tendencia csak erősödött. Szerencsére utóbb Magyarország hathatós segítségével sikerült nemzetközi szintre emelni a kér­dést. Azóta a Velencei Bizott­ság, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek egy sor ajánlást fogalmaztak meg Kijev számára az oktatási törvénnyel kapcsolatban.­­ A sajtóból ítélve Kijev, a kárpátaljai magyarság, il­letve Budapest nyilvánvalóan különbözőképpen értelmezik az Európa Tanács szakértői testületének, a Velencei Bizott­ságnak az ajánlásait... - Számoltunk azzal, hogy az érintettek eltérő módon értel­mezik majd a Velencei Bizottság állásfoglalását. Jelenleg azon­ban még nem világos, hogy az ukrán oldalról megfogalmazott álláspontok közül végül melyik fog érvényesülni. Egyfelől az államelnök Strasbourgban fél­reérthetetlenül kijelentette, hogy Ukrajna teljes egészében imple­mentálni fogja a Velencei Bizott­ság ajánlásait. Másfelől emlékez­hetünk rá, hogy amikor ősszel Kijevben jártak a bizottság tagjai, Andrij Parubij házelnök értésükre adta, hogy nem kívánják módo­sítani az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit. Végül az ukrán oktatási minisztérium reakció­jából úgy tűnik, hogy szerintük a Velencei Bizottság ajánlásai az oktatás nyelvéről rendelkező 7. törvénycikkely módosítása nélkül is érvényesíthetők.­­ Az oktatási törvény óha­tatlanul a háttérbe szorított több olyan eseményt és akciót, amelyek egyébként a 2017- es összefoglaló élére kíván­koznának. Elég, ha a minden korábbit meghaladó mértékű anyaországi támogatásokra gondolunk. Hol tart például az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program megvalósítása?­­ Örvendetes módon a délvi­déki program után másodikként a kárpátaljai magyarságot célzó gazdaságfejlesztési program is elindulhatott 2016-ban, amit az irányunkban megnyilvánuló bizalom jelének tekintünk. Az első kiírásban mezőgazdasá­gi vállalkozások és turisztikai projektek támogatását hirdettük meg. Elindítottuk a hitelprogra­mot is. Az utóbbira benyújtott pályázatok elbírálása a végéhez közeledik, még ez év elején meg­kötik az első szerződéseket a nyertesekkel. A mezőgazdasági támogatási program második ütemére az elmúlt év végéig lehetett pályázni, megkezdődött a több mint kétezer beérkezett pályamunka elbírálása. Örömmel tapasztaltuk a pályázatok iránt megmutatkozó jelentős érdeklő­dést, mivel ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyar közösségből nem halt ki a vállalkozási kedv és az élni akarás. Máris több ezer ember jutott a gazdasági program révén mezőgazdasági eszközök­höz, illetve a vállalkozásához szükséges egyéb támogatáshoz. Természetesen két év elteltével fontos levonni a tanulságokat, meg kell vizsgálni a támogatások hatékonyságát, s ennek fényében el kell végezni a szükséges kor­rekciókat a programban. Annyi bizonyos, hogy pályázatainkat idén is meghirdetjük. Azonban nem feledkezhe­tünk meg arról, hogy a gazda­ságfejlesztési program mellett számos egyéb formában juthatott támogatáshoz a kárpátaljai ma­gyarság az elmúlt esztendőben. Rendkívül fontos volt intézmény­­rendszerünk fenntartása szem­pontjából a tanárok, orvosok, kultúrmunkások támogatása, de említhetném a gyermekétkezteté­si támogatást vagy a családtámo­gatást is. A különböző projektek közel 42 ezer embert érintettek tavaly Kárpátalján, vagyis majd minden harmadik itteni magyar részesült valamilyen formában a magyar állam támogatásában. Emellett jelentős intézményfel­újítások és beruházások zajlottak 2017-ben. Folytatódott a sike­res Keleti Partnerség program, illetve elindult a nagyszabású óvodafelújítási program, amely­nek keretében tavaly november végéig mintegy két tucat óvoda újult meg vagy épült a magyarok lakta településeken. Folytatódott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátal­jai Magyar Főiskola kiépítése, Nagydobronyban gazdaképző in­tézetet hoznak létre. Elmondható, hogy szinte minden, magyarok lakta településen történt vala­milyen felújítás, fejlesztés, ami bővítette-javította intézmény­­rendszerünket, növelve megma­radási esélyeinket. Mindezért köszönet és hála illeti a magyar kormányt, amely az anyaország bővülő forrásaiból juttatott a ha­táron túli magyarságnak. Egyben az is bebizonyosodott, a kárpát­aljai magyarságnak maradt még annyi szervező ereje, hogy élni tudjon a kínálkozó lehetőségek­kel, azaz fel tudta használni a támogatásokat. - Mit sikerült elérniük ér­dekvédelmi szervezeteinknek a helyhatóságokban? - A választási eredmények­nek köszönhetően a magyarság minden szinten fontos szerepet játszik a helyi önkormányzatok­ban és hivatalokban. Képviselőnk, Barta József a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke; a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció vezető posztjain a KMKSZ által javasolt tisztviselők közmeg­elégedésre látják el feladataikat. Jól működik a magyar frakció a megyei önkormányzatban. Ennek következtében nemcsak magyarországi, hanem megyei forrásból is jelentős beruházá­sokat, felújításokat, útépítéseket tudunk megvalósítani. Ugyanez elmondható a magyar szervezetek együttműködésének eredményes­ségéről Beregszász városában, a beregszászi és az ungvári járási önkormányzatokban is. Egye­dül a Nagyszőlősi járásban nem valósult meg az együttműködés a magyar szervezetek között, s emiatt ott nehezebb eredménye­ket felmutatni. Emellett a magyar­ság rendkívül fontos stabilizáló tényező a megyei politikában. Frakciónk nélkül ma nem lehet többséget létrehozni a megyei tanácsban, ami egyfajta védelmet jelent az ellenünk irányuló nacio­nalista támadásokkal szemben, illetve enyhítik azok hatását. A kisebbségi kérdésekben járatos Hennagyij Moszkal kormányzó és a megyei önkormányzat, il­letve a beregszászi városi vagy járási tanács is több alkalommal határozottan kiállt a magyarság védelmében. - A tavalyi események fé­nyében mire számít 2018-ban? - Úgy tartom, hogy egy po­litikus ne jósoljon - különösen Ukrajnában ne, ahol még a múlt is folyamatosan változik -, né­hány főbb tendencia azonban felvázolható. Bizonyos, hogy a gazdasági helyzet nagymértékű javulására nem számíthatunk. Folytatódni fog az ipar leépülé­se, amit tovább súlyosbít, hogy a munkaképes lakosság közel felét a fekete- és a szürkegaz­daságban foglalkoztatják. Mivel így a legálisan foglalkoztatott kevesekre hárul az adófizetés terhe, nem várható a költségve­tés helyzetének a javulása, az ország továbbra is rászorul majd a külföldi hitelekre. Tovább tart a lakosság katasztrofális fogyása. A hivatalos adat mintegy 42 mil­lió lakosról szól, miközben egyes szakértők 30-35 millióra teszik az ország tényleges népességét. Nem látszik esély a kelet-uk­rajnai konfliktus lezárására. A válságnak fegyveres megoldása közismerten nincs, s mivel nyil­vánvalónak tűnik, hogy a tavaszi oroszországi elnökválasztást Vlagyimir Putyin nyeri, arra sem számíthatunk, hogy a közeljövő­ben változzon az orosz politika a Donyec-medencét illetően. Az egyetlen reális lehetőségnek a minszki megállapodások végre­hajtása tűnik, az ukrán parlament azonban politikai akarat híján idén aligha fogja megszavazni az ehhez szükséges törvényeket. Középtávon abban reményked­hetünk, hogy ENSZ-békefenn­­tartókat telepítenek a válságöve­zetbe, amivel csökkenthető volna az áldozatok száma. Alsóbb szintű jogszabályok elfogadásával, amolyan bújtatott alkotmánymódosítással várha­tóan tovább folytatódik majd a társadalmi szerződés felrúgása. 1996-ban Ukrajnában olyan al­kotmány született, amely biztosí­totta a nemzetiségek jogait. Most megpróbálják korlátozni ezeket a jogokat, de az alaptörvény módo­sítása nélkül, mivel ahhoz nincs elég szavazat a parlamentben. Várható, hogy rövidesen ismét előtérbe kerül a nyelvtörvény, vagy a nemzetiségi politikai kon­cepció elfogadása. Ma azonban már számíthatunk arra, hogy eze­ket a próbálkozásokat a külföld is figyelemmel kíséri. Korábban a Nyugat az efféle kérdések ren­dezését teljes egészében ráhagyta a kijevi vezetésre, de azok után, hogy az oktatási törvény nyelvi cikkelye a Velencei Bizottság elé került, remélhetjük, hogy minden hasonló esetben megfo­galmazzák majd a véleményüket az európai intézmények. A reformok megtorpanása miatt számítani lehet Ukrajna fokozatos nemzetközi elszigete­lődésére, bár az ország Nyugat általi támogatásának megszünte­téséig aligha fajul a dolog, amíg tart a szembenállás Oroszország­gal. Ami Magyarországot illeti, nagy valószínűséggel a jelenlegi kormányzat folytathatja áldásos tevékenységét a tavaszi válasz­tások után, így remény van arra, hogy fennmarad, sőt bővül a kár­pátaljai magyarság támogatása. Fel kell készülnünk rá, hogy idén megkezdődik az új oktatási törvény végrehajtása - ekkor válik egyértelművé Kijev állás­pontja a kisebbségek anyanyelvű oktatásának kérdésében. Ennek fényében kell majd anyaorszá­gi és nemzetközi támogatással megoldást találni a problémára. Ne feledjük azt sem, hogy 2018 választások előtti év lesz Ukrajnában, ami szintén rányom­ja majd bélyegét az események­re. A kárpátaljai magyarságnak is meg kell kezdenie a felkészülést azokra a kihívásokra, amelye­ket az elnök- és a parlamenti választások jelentenek majd, előreláthatóan 2019-ben. ntk

Next