Kárpátalja, 2018. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

2018-03-15 / 11. szám

KULTURA A ráti gyermekotthonba látogatott Potápi Árpád János Ahol a szeretet nem fogy el soha... Március 13-án, kedden Kárpátaljára látogatott Potá­pi Árpád János, a Miniszter­­elnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Első ál­lomása a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon volt, ahol könyvcsomagokat adott át a családoknak. Az Államtit­kárság a Könyvtárellátó Non­profit Kft.-vel együttműköd­ve külön könyvadományban részesítette az otthonban élő családokat. Elkísérte őt Bu­­hajla József, Magyarország ungvári főkonzulja és Ljubka Katalin, a Nemzetpolitikai Államtitkárság osztályve­zetője. Bíró Mária, az otthon igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket és elmondta, nagy öröm és megtiszteltetés számukra, hogy időt szakítottak intézményükre, meglátogatták a családi típusú gyermekotthont. Majd röviden felidézte a kezdeteket. - A munkácsi püspökség kez­deményezésére 2006-ban nyílt az első ház, Lelekács Ferenc és Georgina szülők 7 gyereket fo­gadtak be, azóta született 3 saját gyerekük. A második lakóház 2007-ben Juhász Árpád és Szilvia szülőkkel 8 gyereket fogadott be a 2 sajátjuk mellé. A harmadik 2009- ben lett kész, Verbóczki Ferenc és Beáta szülők 9 gyereket nevelnek 2 saját mellett. Rövidesen elkészül a negyedik lakóház - mondta az igazgató asszony, és mindenkit meghívott az április 21-i meg­nyitására. A házaspár 4 saját gyerme­ket nevel, és agydaganatos kis­lányuk gyógyulása után döntött úgy, vállalja, hogy árva gyereke­ket is nevel. Időközben elkészült egy reha­bilitációs központ, amelyre óriási szükség volt, hiszen az idekerült gyerekek nehezen dolgozzák fel a megélt traumákat. Csak a munkácsi egyházmegyében száz családi típusú gyermekotthon van, melynek minden befogadott tagja hasonló problémákkal küzd. A rehabilitációs otthonba más családokból is tudnak fogadni gyerekeket.­­ A püspök atya jóváhagyásá­val egy szakiskola építése is elkez­dődött, ugyanis szeretnénk, hogy házon belül szakmát is sajátítsanak el. A gyerekek közel fele nem tud majd diplomát szerezni, ám ha egy jó szakmát kitanulnak, akkor nem üres kézzel engedjük ki őket az életbe - mondta az igazgató. Amit eddig elértek, az mind az anyaország és jótékonykodó külföldiek támogatásával történt, az ukrán állam nem sokat segített. Készül egy emléktábla, melyen feltüntetik eddigi támogatóikat. - Nagy feladatunk, hogy a szakiskolához a helyi általános iskolát középiskolává akkre­ditáltassuk, akkor érettségit és szakmát is adunk neveltjeinknek, így tudja a gyermekotthon tel­jesíteni kettős küldetését, mely szerint minőségi életet adunk az itt élőknek, szakmával segítjük az elindulásukat, és biztosítjuk a magyarság megmaradását Kárpát­alján - mondta az otthon vezetője. A gyerekek I­vaskovics József vezetésével rövid koncerttel fejez­ték ki gondolataikat, érzéseiket, és mondtak köszönetet. Ezekben a dalokban olyan értékeket adnak át, amelyekben benne van a múlt, a jelen és a küldetés. Ezután a vendégek megte­kintették az elmúlt időszak beru­házásait. Potápi Árpád János a ma­gyar kormány nevében köszöne­tet mondott az igazgatónak és a nevelőszülőknek, akik saját gye­rekeik mellett felvállalták ezt a hivatást. Mint mondotta, gyakorló apaként jól tudja, milyen gyereke­ket nevelni, és minden elismerése azoké, akik ezt a missziót végzik.­­ Amellett, hogy a gyerekek otthonra leltek, nagyon erős kato­likus hitet és erős magyar nemzet­tudatot kapnak. Attól függetlenül, hogy ki milyen nemzetiségű volt ki milyen családból érkezett, min­denki hitében és magyarságában megerősödve hagyja el az intéz­ményt, és ehhez még szakmát is kap. Ez egy óriási eredmény - hangsúlyozta az államtitkár, és párhuzamot vonva elmondta: Er­délyben Böjte atyának több helyen van hasonló gyermekotthona, de a csíkszentsimonit emelte ki, ahol pár éve beindult a lótartás. Fel­ajánlotta a segítséget, hogy Ráton is hasonló dolog indulhasson be, és ezeket a pontokat kössék össze, mivel véleménye szerint óriási jövő van ebben a tevékenységben, főleg, hogy lovas nemzet vagyunk, és itt népszerű lehetne a lovas turizmus. - Ez nagy dolog lesz, ha el­készül - mondta búcsúzóul Potápi Árpád János. Rehó Viktória Folytatódnak a közgyűlések a KMKSZ alapszervezeteiben (Folytatás a 6. oldalról) Munkácsi Középszintű Szervezet Munkácson a KMKSZ vá­rosi alapszervezetének beszámoló közgyűlése elején Cseh Áron ung­vári magyar konzul tartott tájékoz­tatást a magyarországi parlamenti választásokkal kapcsolatban. Korolyova Erzsébet, az alap­szervezet elnöke a napirend elfo­gadása után beszámolt a 2017-es év eredményeiről. Munkácson 1118 aláírást gyűjtöttek össze a ma­gyar nyelvű oktatás védelmében. Március 15-én a városhoz tartozó podheringi emlékműnél volt a KMKSZ központi rendezvénye, ahol Magyar levente államtitkár és Brenzovics László mondott ünnepi beszédet a nagy számban összegyűlt ünneplők előtt. Április 7-én Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművésznő Fedák Sári című önálló estjét mutatta be a munkácsi színházban. A Munkácsi Járási Könyvtár gyermekrészlegének magyar meséskönyveket ajándé­koztak. Pünkösdkor részt vettek a Munkácsi Magyarok Találkozó­jának megszervezésében, majd az elnök asszony hetedmagával részt vett a Nemzetpolitikai Kutatóinté­zet demográfiai kutatásában, hi­vatalosan is megállapították, hogy a 17 évvel korábbi népszámlálás óta felére csökkent a Munkácson élő magyar családok száma. Au­gusztus 8-án került megrendezésre a Nemzetközi Nyugdíjas-találkozó tizenkét klub részvételével, vissza­állították H. Bathó János zeneszer­ző, tanár emléktábláját, amelynek ünnepélyes felavatására idén kerül majd sor. Pótolták a frigyesfalvi temetőben Schüssel András híres vasöntőművész eltűnt síremlékét, megemlékeztek a Rákóczi-udvar­­ban a sztálini terror áldozatairól. Brenzovics László parlamen­ti képviselő, a KMKSZ elnöke elmondta, hogy a szövetség 29 éves ebben az évben. „Ezt az évfordulót politikai ellenfeleink a KMKSZ székházának felrob­bantásával tették emlékezetessé. Ugyanakkor az, hogy a munkácsi szervezet közgyűlésén ilyen sokan összejöttünk, jól mutatja, hogy ilyen jellegű akciókkal a kárpát­aljai magyarságot megfélemlíteni, megtörni nem lehet.” Brenzovics László a politikai helyzetet elemző beszédében rávilágított, hogy nem érdemes nézni az ukrán televízió­kat, hisz velünk kapcsolatban csak hazudnak. A mostani példátlan és durva eseményeket egy erőteljes és indokolatlan magyarellenes sajtó­­kampány előzte meg, mind a kijevi, mind a helyi sajtóban. Bejelentette a tagságnak, hogy a Szövetség már új ungvári székházában fogadja az ügyfeleket. Bejelentette, hogy hamarosan egy új szárnnyal fog­ják bővíteni a munkácsi magyar iskolát és terveznek egy munkácsi Magyar Házat is. Borizs Béla, a munkácsi Éle­tet az Éveknek Nyugdíjasklub elnöke beszámolt a klub elmúlt évi tevékenységéről, majd mig­­ránsmentes, Fidesz-győztes évet kívánt minden magyarnak. Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkésszövetség elnöke, a Munkácsi Magyarok Találkozó­jának főszervezője bejelentette, hogy idén kilencedszer fogják megszervezni június első vasár­napján azt a találkozót ahová már több munkácsi magyar látogat haza külföldről, mint ahányan a hazaiak vannak. Varga László, az alapszervezet ellenőrző bizottságának az elnöke beszámolt a pénzügyi helyzetről, majd a közgyűlés végén a Lakatos Lilla vezette munkácsi Borostyán Együttes mutatott be színvonalas hagyományőrző műsort. Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezet Idén március 11-én tartotta évértékelő közgyűlését a KMKSZ Huszti Alapszervezete. Az ese­mény elején a huszti magyarság megtartotta a már hagyományos március 15-i ünnepségét. Ahogyan minden évben, idén is színes mű­sorral készültek a huszti magyar iskola diákjai. Az ünnepi műsort követően a Himnusz eléneklésével kezdetét vette az alapszervezet közgyűlése. A gyűlés elején egy­perces néma főhajtással emlékez­tek az elmúlt évben elhunytakra, majd Kozma József helyi alapszer­vezeti elnök megtartotta beszámo­lóját. Elmondta, hogy igyekeztek jelen lenni és bekapcsolódni a járási és megyei kulturális esemé­nyekbe. Jelen voltak többek között a Magyarok Kenyere ünnepségen, a Kurucfeszten, az aknaszlatinai Szent István-napon, megemlé­keztek a Gulágra hurcoltakról, és tavaly is megtartották az 1848- as megemlékezést. Jó kapcsola­tot ápolnak a testvérvárosokkal, Nyírbátorral, Máramarosszigettel, Komárommal, Szirmabesenyővel. Az elnök beszámolóját fényképes diavetítéssel illusztrálta. Beszélt az iskola helyzetéről, amelyben 130 gyerek tanul, de tanár- és tanterem­­hiánnyal küzdenek. Kiemelte, hogy sajnálja, hogy bár Huszt szórványtelepülés, oda mégsem került Petőfi-ösztöndíjas. Elmond­ta, hogy szeretnék júliusban meg­szervezni a huszti vár fesztiválját közösen más szervezetekkel, és készülnek ismét a Bethlen-napra. Tervben van a temető felújítása is. A beszámolót követően többen felszólaltak a tagok közül, akik hangoztatták, hogy szüksége lenne az alapszervezetnek egy szék­házra, valamint azt is kiemelték, hogy talán megszívlelendő lenne, ha ezentúl fizetést kaphatna az alapszervezeti elnök, hogy jobban tudja végezni munkáját. Azt is elmondták, hogy sikerült telket találni az óvoda megépítésére, amelynek az adásátvételi szerző­dése elkészült a magyar kormány jóvoltából, a telek egyházi ke­zekben van. Lassan szeretnék az épület építését is elkezdeni. Sári József, a KMKSZ Fel­ső-Tisza-vidéki Középszintű Szer­vezetének elnöke jellemezte az ak­­tuálpolitikai helyzetet. Bátorította a jelenlévőket, hogy támogassák a Minority SafePack kezdeménye­zést, mert 1 millió aláírásra van szükség. Hangsúlyozta, hogy nem szabad hagyni magunkat megfé­lemlíteni, bármilyen atrocitások is történnek a magyar kisebbség ellen. Továbbra is tenni kell a dolgunkat, meg kell emlékezni nemzeti ünnepeinkről, őrizni kell hagyományainkat. Beszélt továbbá az oktatási törvényről. Sári József elmondta, hogy igyekszik szóvá tenni a Petőfi-program kapcsán, hogy minél több embert küldjenek a szórványba. A közelgő ukrajnai választások kapcsán kiemelte, fon­tos, hogy az itt élő magyarság meg­felelően keresse a megoldásokat, és megfelelően döntsön, hogy minden szinten lehessen majd képviselete. Hajgató Tamás beregszászi magyar konzul beszédében tájé­koztatta a jelenlévőket a közelgő magyarországi választásokon való részvételi lehetőségről. Beszélt az aktuális támogatásokról, többek között az anyasági és az életkez­dési támogatásról, a hadigondo­zottakat segítő programról, biztatta a jelenlévőket, hogy merjenek élni a támogatásokkal, és bátran használják ki az anyaország által biztosított lehetőségeket. rv/lm/ve/bzs Helyreigazítás Legutóbbi lapszámunkban a KMKSZ Csongori Alapszerveze­tének közgyűléséről szóló beszámolóban tévesen közöltük, hogy az alapszervezet 113 aláírást gyűjtött magyar oktatásunk védelmében, illetve, hogy a Magyarok Kenyere programhoz 220 kilogramm búzával járultak hozzá. Valójában 1113 aláírást gyűjtöttek és 2200 kilogramm búzát. Tévedésünkért az érintettek elnézését kérjük. Versajánló Ha március tizenötödike, akkor Kossuth, Damjanich, Bem tábornok, és nagyon hosszan lehetne még sorolni azon hőseinket, akiket nem felejt el soha ez a nemzet. De az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egészen kiváló vezérei-harcosai mellé már a kezdetek kezdetén odakerült egy költő is: Petőfi Sándor. Mert ez a nem túl magas, ki­mondottan vézna testalkatú legény nemcsak a szabadság­­harc kirobbantásában járt elöl. Nemcsak a szavak szintjén volt rettenthetetlen és nemcsak a Pilvax kávéház körüli eseményeknél jeleskedett, hanem számos költeményének megírásakor is a harctéren tartózkodott. Petőfi 1849. március 2­3-án írta ezt a buzdító verset, melynek mindegyik gondolata mögött egy hiteles személyiség áll. Amikor tehát azt vesszük észre, hogy a Csatában című költemény refrén­jének számító szakaszvégi két sor így hangzik: „Előre, katonák, Előre, magyarok!”, akkor föl sem merülhet, hogy e sorokat csupán a társai buzdítására írta volna szerzőnk, így aztán az utolsó vers­szakban feltűnő módosított refrén sem költői megoldás csupán. Az „Utánam, katonák, Utánam, magyarok!” felhívás mögött ott áll a valóságos személy, aki kész karddal, puskával, ágyúval is harcba menni... Penckófer János Petőfi Sándor Csatában A földön is harag. Az égen is harag! Kifolyt piros vér és Piros napsugarak! A lemenő nap oly Vad bíborban ragyog! Előre, katonák, Előre, magyarok! Komoly felhők közül Bámul reánk a nap, Rettentő szuronyok Füstben csillámlanak, A sűrű lomha füst Sötéten gomolyog, Előre, katonák, Előre, magyarok! Ropog, hosszan ropog Csatárok fegyvere, Ágyúk bömbölnek, hogy Reng a világ bele, Te ég, te föld, talán Most összeomlotok! Előre, katonák, Előre, magyarok! Szilaj lelkesedés Foly bennem, mint tűzár, A vérszag és a füst Megrészegíte már, Előre rontok én, Ha élek, ha halok! Utánam, katonák, Utánam, magyarok! Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Molnár Ferenc Munkatársak: Radó Zsolt, Kacsur Gusztáv, Lajos Mihály, Rehó Viktória, Váradi Enikő Szerkesztőségi titkár: Vorcsák Viktória Szedés és tördelés: Tóti­ Viktória, Gyurkovics Gabriella LAPUNK MEGJELENÉSÉT A BETHLEN GÁBOR ALAP TÁMOGATJA mű­) Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Tel ./fax: 2-50-19, 2-44-32. E-mail: karphetlap@bereg.net.ua Lapunk internetes változatának címe: www.karpataljalap.net Lapengedély száma: 3T Ns: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Pogyilja-Ter Kft., Ternopil. Ofszetnyomás. Példányszám: 14000. Rendelési szám: 198.­­ Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, s azok recenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk.­­ A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk.­­ A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. És KapnaTOJiHO (Ha yi opcbKia mobí) 3acHOBHHK­­ BiuaBcu«»: TOB “Kapnamiiío” ra 3eTa jacnioinuia 18. 12. 2000 p. PeccTpaun­íne cbí/iohtbo 3T Jis 209 Bia 25.12. 2000 p. líi.upyKOBaHo: TOB „JIo/dJuiH-Tep” m. TepHonijib, Teji.(0352)-52-27-37, (067)352-18-51., cail: www.a-print.com.ua la moh. ich im X» 198, nok­ia. i 14000

Next