Kárpátalja, 2019. január-június (19. évfolyam, 1-25. szám)

2019-03-14 / 10. szám

KÖZÉLET, KULTÚRA Kárpátalja 2019. március 14. Magyar gyerekeket magyar óvodába Múlt szerdán Potápi Ár­pád János nemzetpolitikai államtitkár a Kárpát-me­dencei Óvodafejlesztési Program keretében felújí­tott három óvodát adott át ünnepélyes keretek kö­zött Csapon, valamint az ungvári járási Tégláson és Kereknyében. Az első helyszín a Csapi Mese Óvoda volt, ahol a Kár­pátaljai Magyar Pedagógusszö­vetség (KMPSZ) által koordinált felújításnak köszönhetően meg­újult az óvoda azon épületszár­nya, melyben három magyar és egy ukrán csoport működik. A felújítás közel 5 363 804 hriv­­nyába került. A Csapi Mese Óvodát 1986- ban hozták létre, az első magyar csoport 1987-ben kezdte meg működését az intéz­ményben. Jelenleg az óvo­dában 14 csoportban közel 300 gyermek nevelkedik. A 14-ből három csoport magyar. A magyar állam támogatásával a kétszintes épületben felújították az öl­tözőket, a foglalkoztató és a hálótermeket, ezáltal a belső nyílászárók, a padlózat cse­réje és a falak újravakolása történt meg. A vízvezeték­ és az elektromos hálózat, valamint a berendezés cse­réje, és a mosdóhelységek csempézetének cseréje is megtörtént. Az óvoda négy új udvari játékkal és pavilonnal is gazdagodott. Az átadóünnepség kereté­ben Potápi Árpád János elmond­ta, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt fektet arra, hogy min­denütt a Kárpát-medencében, ahol magyar gyerekek élnek, magyar óvodákat tudjanak in­dítani. Azokon a településeken pedig, ahol fejlesztésekre van szükség, oda is segítséget nyújt­sanak. Az államtitkár elmondta, hogy nemcsak az óvodahelyi­ségeket újítják meg, hanem ját­szótereket, eszközöket, beren­dezéseket, valamint képzéseket is szerveznek az oktató pedagó­gusok számára. „A célunk az, hogy az eddigi 48 ezer fős óvo­dáslétszámot fel tudjuk emelni 60 ezerre a Kárpát-medencében. Azt szeretnénk, ha a vegyes csa­ládokban született gyerekek is magyar óvodákba járhatnának.” Beszéde végén arra kérte a szü­lőket, hogy a magyar gyerekeket magyar nyelvű csoportokba és iskolákba írassák, mert mindenki saját anyanyelvén tudja a legjob­ban elsajátítani a tudást. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszédében elmondta, hogy az óvodaprogram lehető­séget és lendületet adott a csapi óvodának a teljes körű megúju­lásban. Reményét fejezte ki, hogy az önkormányzat folytatni fogja a munkálatokat, hiszen az óvodára még számos felújítás vár. Az elnök asszony szerint fontos, hogy Csap visszanyerje régi fényét, hiszen regionális vá­rosként mindig központi szerepe volt. Bízik abban, hogy jövőre új magyar csoporttal is bővülhet az óvoda, és egyre több gyermek születik majd Csapon. Elmond­ta, hogy Csap város is bekerült a bázisiskolák programjába, így ennek köszönhetően az idei éven teljeskörűen megújul a csapi magyar iskola is. Valerij Szamardak, Csap város polgármestere köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Ma­gyar Pedagógusszövetségnek a felújítások koordinálásáért. Kiemelte, hogy bár a politi­ka másat mond, de össze kell fogni, és előtérbe kell helyezni a saját gyermekeink jövőjét. „Nagyon köszönöm, hogy van­nak olyan politikusok, akik megértik, hogy először azokat a szükséges feltételeket kell rendbe tennünk, amelyek el­engedhetetlenek az élethez” - fogalmazott a polgármester. Az átadóünnepség végén az óvoda magyar csoportja ün­nepi műsorral köszöntötte a delegációt. * * * A második helyszínen, az ungvári járási Tégláson a ven­dégek - Potápi Árpád János, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, parlamen­ti képviselő, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács alelnö­­ke, Kántor József, az oktatási állandó bizottság elnöke, And­­rejcsák-Tóth Anetta járási kép­viselő, Pálfy-Kovács Erika, a KMKSZ Téglási és Braun Éva, a Szürtei Alapszervezetének elnöke - bemutatását követően rövid ünnepségre került sor. Téglás és Szűrte határában 1989-ben készült el az óvoda kétszintes épülete, amely 63 gyerek befogadására volt tervez­ve, viszont csak 1990-ben nyílt meg három csoporttal. 1997-ben a létszám folyamatos csökkené­se miatt megszűnt egy csoport, a második szint kihasználatlan maradt, később a Szürtei Kö­zépiskola ukrán tannyelvű elemi osztályai kaptak ott helyet. 2004 óta, amikor Téglás közigazga­tásilag különvált, a­­gyermekin­tézmény a Téglási Óvoda nevet viseli. 2007-ben korszerűsítették a fűtési rendszert. 2012-ben a Keleti Partnerség programja keretében kicserélték a nyílászá­rókat, a pincében egy víztisztító berendezést üzemeltek be. 2017- ben a kiscsoportban felújították a mosdót és a konyhát, majd nyá­ron a Kárpát-medencei Óvoda­­fejlesztési Program keretében megkezdődött az óvoda teljes körű külső és belső felújítása, a belső nyílászárók, az elektromos hálózat, a padlóburkolat cseréje, álmennyezet kialakítása, a falak festése, a konyha, a lépcsőház, az alsó szint teljes, a vizesblok­kok részleges felújítása és új bútorzat vásárlása történt meg. Úgyszintén átfestették a külső homlokzatot, megújították a jár­dákat és a lépcsőket. A Téglási Tündérkert Óvodában a mun­kálatok összértéke a berendezé­sekkel együtt 23,2 millió forint (2 241 371 hrivnya). A felújí­tásnak köszönhetően egy újabb csoporttal bővült az óvoda, most három csoportba 60 gyerek jár. Potápi Árpád János köszön­tőjében csak röviden szólt a programról, mert mint mondotta, olyan ütemben zajlik, hogy szin­te napi szinten hallhatunk róla a magyar médiában.­­ A nap végére a felújított óvodák száma Kárpátalján 45- re emelkedett. Ezzel gyakor­latilag azt szeretnénk elérni, hogy minden magyar gyermek magyar óvodába járhasson - mondta, és örömének adott hangot annak kapcsán, hogy Kárpátalján elérhető közelségbe próbálják hozni a bölcsődei le­hetőséget is. - Hogy ez jó vagy rossz, azt mindenki ítélje meg maga. De mindenképpen azt bizonyítja, hogy van rá igény, az emberek dolgoznak, szülőföld­jükön akarnak maradni, és ha az itteni partnerekkel összefogva együttesen hozzá tudunk járulni, jó körülményeket tudunk nekik teremteni, az nagy öröm - hangsúlyozta az államtitkár, és a magyar kormány nevében átadott egy Magyar Sarok fejlesz­tőcsomagot, amilyenből már 1664 került kiosztásra. Orosz Ildikó örömte­linek nevezte, hogy itt van gazda, és más vonalakon is történtek fejlesztések az anyaország támogatásával. De rámutatott arra a szo­morú tényre is, hogy a két faluban nem születik annyi gyerek, hogy megteljen az óvoda. Azt kívánta, hogy rövid időn belül legyen tele a gyer­mekintézmény, hogy a máso­dik szintről az ukrán osztályok visszakerüljenek oda, ahol a helyük lenne: az iskolába. Vé­gezetül egy Mesefa komplex fejlesztőprogramot ajándékozott a gyerekeknek. Jurij Szika, Téglás polgár­­mestere köszönetet mondott a hatalmas befektetésért, és a magyarországi támogatások jelentőségére utalva kihangsú­lyozta, hogy a nehéz időkben is könnyebb élni, amikor rendes, jó szomszédunk van. Kótyuk Zsolt helyi refor­mátus lelkész a faluközösségek és az egyházközségek nevében Mózes 5. könyve 6. fejezetéből idézve fejezte ki háláját Magyar­­ország nemzeti kormányának és a KMPSZ-nek, hogy amerre járnak a nagyvilágban, hallatják szavukat a kárpátaljai magyaro­kért és építik a közösségünket. A felújítást megörökítő tábla ünnepélyes leleplezése után a gyerekek rövid műsorral kedves­kedtek a vendégeknek. ve­re Erfán Ferenc jubileumi tárlat nyílt Ungváron A festő- és iparművész alkotásaiból múlt csütörtö­kön nyílt kiállítás az általa 2009 óta vezetett Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum­ban. A tárlat apropójául az szolgált, hogy a művész, az ungvári és a kárpátaljai magyarság életének egyik kiemelkedő személyisége idén ünnepli 60. születés­napját. Erfán Ferenc 1959. január 28-án született Ungváron. Ta­nulmányait 1974 és 1979 kö­zött a Kijevi Képzőművészeti Szakközépiskolában, 1979-től 1984-ig a lembergi Iparművé­szeti Főiskolán végezte. Vitold Monasztirszkij és Ivan Frank voltak a mesterei. 1990 óta a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának a tagja. A ’90-es évektől számos művésztelepen vett részt. Eleinte ólomüveg ablakokat és térkonstrukció­kat készített, később tájképeket és portrékat kezdett festeni a nagyapja, Boksay József és Er­délyi Béla által megteremtett kárpátaljai festőiskola hagyomá­nyainak szellemében. 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A galéria nagyterme zsúfo­lásig megtelt, a jubiláló festőmű­vészt köszöntötték barátai, mű­vésztársai, valamint anyaországi diplomaták, a megye és Ungvár város vezetése. Erfán Ferenc elmondta, számára kiemelkedő jelentőséggel bír a tárlat, ugyanis az elmúlt öt év folyamán készült több mint ötven kárpátaljai te­matikájú alkotás - tájkép, csend­élet, portré - került kiállításra. Munkáinak témáját Kárpát­alja, a Kárpátok és a környező természet ihleti, olajfestmé­nyein egységként ábrázolja az embert és a tájat. Festményeit Ukrajnán és Magyarországon kívül számos országban, köztük Oroszországban, Romániában és Lengyelországban is meg­csodálhatta a nagyközönség. Iparművészként többnyire az üveg és a textilanyagok művészi megmunkálásával foglalkozik, de az üvegfestés és a kerámia­művészet sem idegen tőle. A kiállítás március 31-ig tekinthető meg Ungváron. Rehó Viktória Színházi programajánló A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szeretettel várja önöket márciusi beregszászi programjaira! Március 15., péntek, 17.00 - Időfonal (ünnepi előadás). Március 17., vas., 17.00 - Este hívlak (filmvetítés). Március 21., csüt., 17.00 - Időfonal. Helyszín: a beregszászi színház nagyterme (Munkácsi út 1.). Jegyigénylés, további információ: 066-452-85-05, 096- 113-50-59, bszinhaz.szervezo@gmail.com vagy személyesen a színházban. Az időpontok közép-európai idő szerint értendőek. Versajánló A magyar szabadság ügye a XIX. századtól elgondolhatatlan Petőfi I . Sándor nélkül. Amióta költőnk megírta halhatatlan szabadság-verseit, az 1 . 1848/49-es forradalom és szabadságharc szétválaszthatatlanul összefonó­­­­o­dott gondolataival, verssoraival. Azóta minden szabadságunkért történt megmozdulás magában hordozza például a „talpra, magyar!” felszólítást,­­ az elszánás és buzdítás gondolatát, a Nemzeti dal örökbecsű verssorát. De az sem tekinthető mellékes körülménynek, hogy Petőfi nem holmi biztonságos hátországból buzdított másokat a magyar szabadság kivívására. Nem. Petőfit „a harc mezején”, az ütközetek előtt úgy kellett visszafognia például Bem tábornoknak, hogy ne karddal a kezében, ne az első sorokban induljon csatába, hanem inkább maradjon, és úja a költe­ményeit, mert ahhoz rajta kívül más nem értett olyan magas színvonalon. Nos, éppen erre a csöppet sem elhanyagolható és korántsem mellékes­­ körülményre mutat rá a Rongyos vitézek. Hogy tudniillik a harcok a­­ konkrét fizikai megütközéseken kívül mindig folynak, ma is folytatódnak ■„A kard s az ágyú helyett most eszmék küzdenek”- új a költőnk, és ennél pontosabban a mai, a XXI. századi rejtett csatározásokra - ahogy a szakma­­ mondja: a hibrid háborúra - talán utalni sem lehetne... Penckófer János Petőfi Sándor Rongyos vitézek Föl tudnám én is öltöztetni Szép ríme s mértékbe versemet, Amint illő meglátogatni A társasági termeket. De eszméim nem henye ifjak, Kik élnek, hogy mulassanak, Hogy felfü­rtözve, kesztyűs kézzel Látogatóba járjanak. Nem cseng a kard, nem dörg az ágyú, A rozsda-álom lepte meg; De tart a harc... a kard s az ágyú Helyett most eszmék küzdenek. Ott állok én is a csatában Katonáid közt, századom! Csatázok verseimmel... egy-egy Harcos legény minden dalom. Rongyos legények, de vitézek, Mind bátran harcol, bátran vág, S a katonának bátorsága Teszi díszét, nem a ruhák. S nem kérdem én, hogy költeményim Túlélnek-e majd engemet? Ha el kell esniök talán e Csatában, ám hadd essenek. 7 Kárpátalja Megbízott főszerkesztő: Darcsi Karolina Munkatársak: Radó Zsolt, Csuha Alexandra, Kacsur Gusztáv, Lajos Mihály, Rehó Viktória, Váradi Enikő Szerkesztőségi titkár: Vorcsák Viktória Szedés és tördelés: Gyurkovics Gabriella, Tóti­ Viktória LAPUNK MEGJELENÉSÉT A BETHLEN GÁBOR ALAP TÁMOGATJA mű­s Címünk: Beregszász, Korjatovics u. 3/2. Levélcím: 90202 Beregszász, Pf.: 38. Mod.: +380505603152. E-mail: info@karpataljalap.net Lapunk internetes változatának címe: www.karpataljalap.net Lapengedély száma: 30 Na: 209 Lapalapító és kiadó: Kárpátalja Kft. Ungvári járás, Szűrte, Rákóczi út 43. Igazgató: Sepella Erzsébet Készült: Expresz Media Druk, Lemberg. Ofszetnyomás. Példányszám: 13200. Rendelési szám: 26808. Terjeszti a Kárpátalja Kft. A lapunk címére beérkező kéziratok közlésének és szerkesztésének jogát fenntartjuk, azok recenzálását, visszaküldését, továbbítását és megválaszolását nem vállaljuk. A címünkre beérkező levelek szerkesztésének és rövidítésének jogát fenntartjuk. A publikációkban közölt tényekért minden esetben a szerző viseli a felelősséget. Kapnamniío (Ha y ropcbKiií mobí) iacHOBHHK i BH.iaBCiii,: TOB “KapnaTOJiiío” Ta3eTa jacHOBaHa 18.12. 2000 p. PeccTpauiiiHe cbuoutbo 3T Xs 209 bis 25. 12. 2000 p. BLupvKOBaHo: T3OB “Eiccnpec Mejiia Äpyic” m. JlbBÍB, Teji. 032-297-47-68 3aMOBJieHHS Xs 26808, Haiaian 13200

Next