Kárpátalja, 2019. július-december (19. évfolyam, 26-51. szám)
2019-07-16 / 28. szám
TÁRSADALOM, KÖZÉLET Kárpátalja 2019. július 16. Turul-ünnepség Tiszaújlakon „Magyar vagyok. Legszebb ország hazám...” A Rákóczi-szabadságharc napja pontosan 316 évvel korábban, 1703. július 14-én zajlott, első győztes csatájára emlékezett Kárpátalja magyarsága a tiszaújlaki Turul-emlékműnél. Elsőként a hagyományoknak megfelelően a Tiszaújlak központjában álló egykori Sóháznál Esze Tamás kuruc brigadéros emléktábláját koszorúzták meg az ünneplők. Majd leleplezték a tiszaújlaki futballstadion bejáratánál felállított, az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban részt vett 163 tiszaújlaki nemzetőrnek emléket állító gránittáblákat. Bencze Rudolf, a KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének elnöke elmondta: hosszas kutatómunka eredményeként állt össze a tiszaújlaki nemzetőrök listája. Az emlékmű körüli park teljes egészében még nincs kész, de tovább folytatják majd a munkálatokat, hogy a település köztere látványos legyen. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a nagyközség polgármesterének, a KMKSZ elnökének és a zalaegerszegi WHC Kft. vezetőinek, akik anyagilag támogatták az emlékmű és a park kialakítását. A WHO Kft. képviseletében Csonka Veronika irodavezető elmondta, büszkék arra, hogy hozzájárulhattak a tiszaújlaki emlékmű elkészüléséhez, majd sikert kívánt a KMKSZ munkájához. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke felidézte, hogy 1848-ban a tiszaújlakiak közül minden tizedik ember részt vett a szabadságharcban, ez azt mutatja, hogy Tiszaújlak akkor és most is kiállt és kiáll a magyar szabadság mellett. Az új emlékmű felavatását és megkoszorúzását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően gyalogmenetben vonultak végig a nagyközségen, át a Tisza túlsó partjára, a Turul-emlékműhöz. A menet élén Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész, a Kárpátaljai Akadémikus Állami Népi Együttes tagja haladt, aki tárogatón Rákóczi korabeli dallamokat játszott, mögötte korhű viseletbe öltözött főiskolai hallgatók, a fiúk történelmi zászlókat vittek a kezükben. Idén is felkeresték a kárpátaljai Rákóczi-emlékhelyeket az aknaszlatinai Takár Károly (Katyó) vezette fiatalok, akik 450 kilométeres biciklitúrájuk végállomásaként szintén ott vonultak a tömeg elején, majd lovas szekerek hosszú sora és végül a nagyszámú ünneplő közönség haladt. A Turul-emlékműnél a himnuszok eléneklése után dr. Tilki Attila, a Magyar Országgyűlésben a szomszédos szatmár-beregi térséget és Felső-Szabolcsot képviselő honatya mondott ünnepi beszédet, amelyben felidézte, hogy a 200 éves évfordulón, 1903. március 21-én Szatmár megyében Nagy Sándor címzetes főjegyző kezdeményezésére hirdettek gyűjtést, majd közadakozásból épült meg a Turul-emlékmű a csata egykori helyszínén és egy hozzá hasonló szobor Tiszabecsen is. Tilki Attila John Fitzgerald Kennedyt, az USA 35. elnökét idézve kijelentette: „Ne azt kérdezd, hogy mit tud érted tenni a hazád, hanem azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért.” Hangsúlyozta, hogy most félre kell tenni minden ellentétet, sértődöttséget, és a jövő héten úgy kell szavazni, ahogy a magyar közösség érdeke megkívánja. „Ilyenkor nem szabad félni. Magyar meggyőződésből szavazni kell arra, hogy a megkezdett munkát közösen tudjuk tovább folytatni” - hangsúlyozta a fideszes országgyűlési képviselő. Köszöntötte az ünneplőket a magyar és a ruszin nép közös ünnepén Jevhen Zsupán, a Kárpátaljai Ruszin Nemzeti Tanács elnöke, elítélve az ukrán kormányzat nemzetiségpolitikáját és az új ukrán nyelvtörvényt, valamint Vladiszlav Lecovics, a Kárpáti Ruszinok Nemzeti Tanácsának elnöke, a Turul-ünnepségek rendszeres résztvevője. Kovács Lászlóné az alkalomhoz illő versrészletet szavalt, a Szabó Gabriella által felkészített viski diáklányok pedig kalotaszegi népdalokat énekeltek, majd Zubánics László, az UMDSZ elnöke történészként felidézte az 1717-es utolsó tatár betörés idejét, amely az északkelet-magyarországi magyar-román-ruszin összefogásnak gyönyörű példája. Most egy ahhoz hasonló összefogásra van szükségünk, amikor egymás mellé álltak a bajban az egykori kurucok és labancok, minden keresztény vallás papjai. „Most, amikor nyelvünkkel, szabadságjogainkkal szemben fenekednek különböző hatalmak, akkor nekünk is együtt kell kiállnunk őseinktől kapott örökségünk megvédéséért” - hangsúlyozta az UMDSZ elnöke minden kárpátaljai magyart felszólítva arra, hogy vasárnap menjen el szavazni. Heczel Jázmin ezt követően Wass Albert A bujdosó imája című versét szavalta. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a 73. számú választókörzet magyar képviselőjelöltje ünnepi beszédében folytatta Taki Attilának a Turul-emlékmű történetével kapcsolatos visszaemlékezését, amelyet 1945-ben leromboltak, majd 1989-ben Váradi-Stemberg János történész professzor javaslatára Bíró Andor, a tiszapéterfalvai Határőr Kolhoz elnöke állíttatott helyre. 1989. július 16-án avatták fel újra a Reisz Gellért técsői ötvösművész által készített szobrot, amelynek talapzatát Lézu Vlagyimir tervezte. Az avatóünnepségen megjelent Fodó Sándor, a KMKSZ frissen megválasztott elnöke, akinek nem akartak szót adni, de magához ragadta a mikrofont, és elmondta az első bátor beszédet a kárpátaljai magyarság követeléseiről. Brenzovics László szerint magyar közösségünk elmúlt harminc éves történelmét meg lehetne írni a Turul-ünnepségeken elmondott beszédekből, hisz harminc éven keresztül minden júliusban megjelentek ott az ünneplő kárpátaljai magyarok. A KMKSZ elnöke szerint a kárpátaljai magyarság az elmúlt három évtized alatt megragadta az előtte nyíló lehetőségeket, hogy mint közösség megmaradhasson és fejlődjön. Sikerült kiharcolni többek között a kishatárforgalom bevezetését, a kedvezményes vízumot, a határon túli magyarokról szóló törvényt, illetve azt, hogy könynyített módon hozzájuthassunk a magyar állampolgársághoz. Új magyar iskolák nyíltak, létrejöttek egyházi gimnáziumaink és a magyar főiskola. Magyarországtól mindig megkaptuk azt a szolidaritást, amelyre szükségünk volt - hangsúlyozta Brenzovics László. Ugyanakkor Ukrajna az elmúlt harminc évben egy helyben topogott, a ’90-es évek elején még 52 milliós ország lakossága a számítások szerint mára 30-35 millió fő közé zsugorodott. Harminc éve ipari termelését nézve Ukrajna még Európa első tíz országa között volt, most hivatalosan is a kontinens legszegényebb országa lett, messze leszakadva a szomszédos országoktól is. „Minden választás előtt újabb és újabb színészcsoport állt az ország élére, hogy az emberek előtt eljátssza a legújabb színjátékot, amellyel megpróbálták és megpróbálják most is elterelni a figyelmet a valós problémákról” - összegezte az ország történetét a KMKSZ elnöke. Brenzovics László örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy hosszú évek belső küzdelmei után az UMDSZ-szel közösen állítottak jelölteket, hogy a mostani nehéz helyzetben ne vesszenek el a magyar szavazatok. A képviselőjelölt szerint a július 21 -i választás újra egy vizsga. Soha nem volt Ukrajnában nagyobb ellenállás az ellen, hogy a Legfelső Tanácsba magyar képviselő kerüljön. Ennek érdekében politikai ellenfeleink a legaljasabb eszközöktől sem riadtak vissza - fogalmazott Brenzovics László, aki szerint ennek ellenére jók az esélyeink, és kiváló eredményt fogunk elérni a parlamenti választásokon. Pősze Sándor tiszaújlaki és tiszabökényi görögkatolikus parochus arra kérte az ünneplőket, hogy fogjanak össze, maradjanak meg magyarnak, és tudjanak odafigyelni Istenre és a világra, majd a tömeggel együtt mondta el az Istentől tanult imádságot. A Turul-ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlévők elhelyezték koszorúikat és virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünnepség résztvevőinek többsége ezt követően szervezetten Tiszapéterfalvára ment, ahol részt vett a nyolcadik KurucFeszten. Radó Zsolt KurucFeszt nyolcadszor kiváló lehetőséget kínált idén is a hagyományőrzésre, a szórakozásra és a kikapcsolódásra a kárpátaljai magyarság legnagyobb politikai rendezvényével, a Turul-ünnepséggel összekapcsolt KurucFeszt a tiszapéterfalvai vidámparkban. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet által nyolcadik alkalommal megszervezett rendezvényen minden korosztály számára voltak programok, a kicsiket egyebek mellett ingyenes kézműves-foglalkozásokkal, arcfestéssel, csillámtetoválással, ugrálóvárral, csúszdával várták, valamint a vidámparki attrakciókkal. A hölgyek egyedi készítésű ékszerek és magyaros ruhadarabok közül is válogathattak, minden felnőtt számára elérhetőek voltak a zamatos borok, finom pálinkák, a finom ételeket pedig nemtől és kortól függetlenül bárki kóstolhatta. Pirigyi Gergely tárogatójátékával kezdődött az idei KurucFeszt a vidámpark dodzsempályájának színpadán, majd Ferenci Attila színművész énekelte el a Rákóczi-indulót. Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője nyitotta meg az ünnepséget, hangsúlyozva, hogy a rendezvény szervezői arra szeretnének mindannyiunkat emlékeztetni: „Elődeinknek volt erejük, merszük fellázadni a szabadságért, zászlót bontani ezen a vidéken. Azt kívánom, hogy ez a virtus jöjjön elő akkor, amikor szükség van rá. Most pedig nagy a szükség, vasárnap választunk, és sok minden múlik azon, hányan megyünk el, és hogyan adjuk le szavazatainkat.. - szólította fel a jelenlévőket Oroszldikó, akinek a kérésére a jelen lévő fiatalok és idősebbek elénekelték a rendezvény nyitónótáját, a Csínom Palkó, Csinom Jankót Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai képviselője elmondta, hogy a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatája mellett ezen a napon kuruc hagyományainkat is ünnepeljük, azt is, hogy Kárpátalján máig erősen él a magyar népi kultúra, a hagyományok és a Rákóczi-kultusz. Bár a nagyságos fejedelem vezette szabadságharc nem végződött sikerrel, de fontos az identitásunk szempontjából, és jó példát mutat nekünk, jelenkori embereknek is - hangsúlyozta a képviselő asszony, rámutatva az összefogás fontosságára, illetve arra, hogy közösségünknek szüksége van ma is olyan vezérekre, képviselőkre, akik nem a saját ambíciójuk, hanem a közösség érdekeiért cselekednek, majd mindenkit felszólított arra, hogy vasárnap menjen el szavazni. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat elnöke ugyancsak a július 21-i parlamenti választások fontosságát hangsúlyozta, ahol nekünk, kárpátaljai magyaroknak meg kell mutatnunk, hogy vagyunk, képesek vagyunk együtt cselekedni. Az országban tapasztalható helyzetről, a kárpátaljai magyar összefogásban rejlő lehetőségekről és közösségünk túlélésének és fejlődésének legfontosabb feltételeiről beszéltek a magyarság parlamenti képviselőjelöltjei: Barta József,Tóth Miklós, majd végül Brenzovics László. Zárszót Gaál Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke, a rendezvény fővédnöke mondott, hangsúlyozva, hogy a Magyar Országgyűlés a 2019-es évet Rákóczi Emlékévvé nyilvánította. Tette ezt azért, mert óriási tiszteletnek örvend ma is a magyarság körében II. Rákóczi Ferenc. Ahogy Rákóczi idején mindenkire szükség volt a szabadságharcban, ma is mindenkire szükség lesz a cselekvésben. Végül a vezérlő fejedelem jelmondatát idézte:, Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten”, és minden kárpátaljait arra kért, hogy vegyen részt a szavazáson július 21-én. A megnyitót követően a színpadot a kárpátaljai hagyományőrző együttesek és zenekarok vették birtokba. Fellépett a Napsugár Hagyományőrző Gyermekcsoport, a Beregszászból érkezett Fábián Boglárka és Sopronyi Nándor Áron, a Nagypaládi Citera Együttes, a Mezőgecsei Nefelejcs Tánccsoport és a Tüzes Liliom hagyományőrző csoport, a Mezőkaszonyi Nefelejcs Tánccsoport, a Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Csoport, a Bátyai Együtt Nyugdíjasklub kórusa, a Nevetlenfalui Aranyalkony Népdalkör, a Derceni Gyöngyösbokréta, a Tiszabökényi Tiszacsillag Kórus és Egresi Alex. Húzta a talpalávalót a péterfalvai Kokas Banda, a magyar és ruszin dallamokat is játszó munkácsi Rusznaki zenekar és a Sodró együttes. A kézművessátrakban többek között ki lehetett próbálni ifj. Hidi Endrével az agyagedény-készítést, a mezőkaszonyi Szűcs házaspárral mézeskalácsot díszítettek a gyerekek, de volt lehetőség nemezelésre, papír- és harisnyavirág-készítésre, arc- és hennafestésre, hajfonásra, voltak fafaragók, gyöngyfűzők, körmöcskézők és csuhéfonók, valamint bőrből dísztárgyakat is lehetett készíteni Kalanics Attilával. De a hölgyek vásárolhattak maguknak kézműves ékszereket, valamint magyaros ruhadarabokat is. Zamatos kárpátaljai borokat és illatos pálinkákat is kínáltak a rendezvényen kiállító termelők, valamint a beregsomi Barkaszi Levente és felesége különleges sajtokat. Hagyományos magyar ételekből sem volt hiány. Sokan ismerkedtek a salánki hagyományőrzők jurtájánál honfoglaló őseink életével, viseletével és fegyvereivel. Akadtak, akik ki is lőttek néhány nyílvesszőt a viszszacsapó íjból. Mint mindig, idén is ki lehetett próbálni a vidámpark attrakcióit is, az óriáskeréknél, a hullámvasútnál és a körhintánál volt a legnagyobb a sor. Az idei rendezvényt a szervezők kétnaposra hirdették meg, szombaton Kuruc Lovasnapot szerveztek Nagyszőlősön. Ugyanakkor a Turul-ünnepséggel összekapcsolódó KurucFeszt minden szempontból tartalmas vasárnapot kínált a kárpátaljai magyarság számára, ahová idén is nagyon sokan ellátogattak, dózsa Vasárnapi üzenet „Mi közünk veled, Jézus, Istennek fia? Idő előtt jöttél ide minket gyötörni?” Nem messze tőlük pedig nagy sertésnyáj volt a legelőn, az ördögök tehát kérték őt, mondván, ha kiűzöl bennünket, hagyd, hogy oda menjünk a sertésnyájba. És mondá nekik: „Eredjetek!” Azok pedig kimenvén a sertésekbe szálltak, és íme, az egész nyáj a tengerbe rohant és a vízbe fulladt. (Mt 8,29-32) Gyakran előfordul velünk, hogy egyes embereket valamilyen kategóriába helyezünk: dühös, durva, kedves, hisztis, tökéletes és így tovább. A másik ember pedig előbb-utóbb megszokja, hogy ő úgyis mindig „jössz” vagy „hisztis”, nekünk pedig fel sem tűnik, ha valamikor másként viselkedik. Hasonlóan jártak az Evangéliumban szereplő katarai ördöngösök is. Őket mások már emberként sem tudták tekinteni, sőt, a közelébe sem mentek annak a helynek, ahol éltek. Rettegtek tőlük. A történet végén megdöbbenéssel látták, ahogy ezek az emberek ott ültek Jézus lábainál, és hallgatták tanítását. Hogyan történhetett ez meg? Krisztus azt a nézetet szeretné lerombolni bennünk, hogy az ember nem képes változni. S ennek a változásnak a kulcsa jelen esetben az, hogy Jézus szóba állt velük. Lehet, hogy a mi életünkben nem változnak meg olyan hamar dolgok, mint a történetben. De elég lehet egy pillanat, egy esemény, egy rádöbbenés, egy jó szó, ami elindíthatja az embert Krisztus felé. Ezért sose gondoljuk azt, hogy nincs értelme az Evangélium üzenetének. Lehet, hogy a folyamat hosszú és göröngyös, de mégis helyt kell állnunk a szolgálatban. Higgyünk abban, hogy a rosszból ki lehet lábalni, hogy le tudjuk küzdeni saját gyengeségeinket, hibáinkat. És higgyünk abban is, hogy a környezetünkben élőkben is bármikor megfoganhat Isten szava, szeretete, s amikor ez növekedni kezd, ők is ott ülnek majd Krisztus lábainál. Marosi István görögkatolikus parochus