Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)

2020-01-09 / 1. szám

Kárpátalja 2020. január 9. Mi vár Ukrajnára 2020-ban? Az előttünk álló esz­tendő Ukrajnában egye­bek mellett a helyhatósági választások, külföldön az amerikai elnökválasztás éve lesz. Arról, hogy 2020 mit hozhat az ország szá­mára, a segédnya.ua közölt terjedelmes összeállítást. A helyhatósági válasz­tások minmum Formailag ez az egyetlen 2020-ra tervezett politikai ese­mény Ukrajnában, ezért máris a figyelem középpontjában áll. A helyhatósági választásokat még 2019-ben, közvetlenül a parla­menti választások után szerették volna megtartani, de a Zelensz­­kij-kormányzat tanácstalan volt a tekintetben, miként lehetne jogi szempontból kellőképpen megindokolni ezt a lépést. Ké­sőbb arról szóltak a hírek, hogy a választásokra 2020 tavaszán ke­rülhet sor, miután módosították az Alkotmányt a decentralizáció, a közigazgatási reform végre­hajtása érdekében. A parlament azonban mostanáig nem szavaz­ta meg az alaptörvény módosítá­sát, így egyértelművé vált, hogy a helyhatósági választásokra az eredeti menetrend szerint, tehát október végén kerül sor. Kérdés persze, hogy miféle, s milyen felhatalmazással rendelkező önkormányzatokat választunk majd meg, hiszen a kormányzat a helyhatóságok jogkörein és az ország területi-közigazgatási felosztásán is változtatni szán­dékozik. Az elemzők a választások igazi tétjét abban látják, hogy folytatni tudja-e menetelését a teljhatalom felé Zelenszkij elnök és csapata, vagy a helyi elitek - elsősorban a nagyvárosokban - útját állják a tavaly tavasszal elkezdődött totális hatalomvál­tásnak. Elnökválasztás Ame­rikában Az Egyesült Államok ugyan messze van, de jól tud­juk, hogy az elmúlt hónapok­ban Ukrajna reménytelenül belebonyolódott a tengeren­túlon máris dúló választási kampányba. A republikánusok azzal vádolják a demokratákat, hogy első számú elnökjelölt­jük, Joe Biden fia korrupciós ügyekbe keveredett Ukraj­nában, míg a demokraták al­kotmányos vádeljárást (im­peachment) indítottak Donald Trump elnök ellen hatalommal való visszaéléssel vádolva őt egy Volodimir Zelenszkij uk­rán elnökkel folytatott telefon­­beszélgetése alapján. Ráadásul Ukrajna semmi­képpen nem vonhatja ki magát az amerikai elnökválasztás eredményének hatása alól. A demokraták győzelmében el­sősorban a Soros György által támogatott civil szervezetek, politikusok és kormányzati tisztviselők érdekeltek, míg a republikánusok győzelmére valószínűleg Ihor Kolomojsz­­kij oligarcha és környezete számít. Marad-e a kormány? Ukrajnában már tavaly decemberben beszédtéma lett az Olekszij Honcsaruk ve­zette kormány esetleges me­nesztése. A miniszterelnök­nek felróják egyebek mellett, hogy a költségvetési bevé­telek jócskán elmaradtak a tervezettől, holott a tavalyi büdzsét még az előző kabinet fogadta el, s már megszavazá­sakor nyilvánvaló volt, hogy teljesíthetetlen. Ugyancsak a jelenlegi kormányfő „bűnei” közé sorolják, hogy a készülő új munkatörvény jelentősen megnyirbálná a munkavállalók jogait, miközben a 2020-as költségvetésből ítélve lassul a bérek és nyugdíjak növe­kedése. És akkor még nem is szóltunk arról a botrányról, hogy Honcsaruk tavaly ősszel részt vett egy neonáci együttes koncertjén. A miniszterelnök ráadásul a kormánypárton be­lül sem különösebben népsze­rű, elsősorban azért, mert őt is Soros György támogatottjának tartják, aki sokkal inkább fi­gyel a Nyugat tanácsaira, mint a befolyásos ukrán csoportosu­lásokéira. Honcsaruk sorsa tehát azon múlhat, hogy ki kerül ki győztesen Sorosék és az IMF, illetve az ukrajnai érdekcso­portok kötélhúzásából, a Ze­lenszkij elnök befolyásolásáért folytatott küzdelemből. A Donyec-medencei béke­wmmmmmmmmam Tavaszra tűzték ki a ke­let-ukrajnai béke megteremté­sén munkálkodó négy ország, Ukrajna, Oroszország, Német­ország és Franciaország veze­tőinek következő találkozóját, ám pillanatnyilag legalábbis kétséges, hogy az esemény­re valóban sor kerül. A nor­mandiai négyek legutóbbi, december elején megrendezett csúcstalálkozója után röviddel ugyanis egyértelművé vált, hogy Oroszország és Ukraj­na álláspontja a meghatározó kérdéseket illetően jelenleg ugyanolyan távol áll egymás­tól, mint Petro Porosenko ide­jében. A vita tárgya alapvetően a Donyec-medencei politikai rendezést szolgáló, a minszki megállapodásokban rögzített folyamat lépéseinek sorrendje. Az eredeti elképzelés szerint a Donyec-medencében vá­lasztásokat kellene tartani, illetve a régiónak különleges státuszt kellene kapnia Kij­ev­től, csak ez után kerülne sor az orosz-ukrán határ feletti ellenőrzés átadására Ukrajná­nak. Kijev viszont azt szeret­né, hogy előbb kapja meg az ellenőrzést a határ (és ezzel tulajdonképpen a megszállt te­rületek) felett, s csak ezek után kerüljön sor a választásokra, illetve a különleges státusz megadására. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendületlenül kitart amellett, hogy az ukrán el­képzelés ellentmond a minszki megállapodásoknak. A nor­mandiai négyek decemberi párizsi találkozója után kiadott közleményben is hangsúlyoz­ták a felek, hogy kitartanak a minszki megállapodások mellett. Ukrajnában mégis arra készülnek, hogy a következő találkozóra javaslattal állnak elő a minszki megállapodások módosítására. Miután jelenleg nem valószínű, hogy Putyin megváltoztassa az álláspontját e kérdésben, és Kijevre sem nehezedik túl nagy külföl­di nyomás annak érdekében, hogy engedményeket tegyen a béke érdekében, az a legva­lószínűbb, hogy ismét konzer­válódik a patthelyzet. A földreform ■■■■■ Úgy tűnik, hogy a sok hu­zavona, a viták és tiltakozások ellenére akár már néhány na­pon belül megszülethet a ter­mőföld adásvételét szabályozó törvény. Jelen helyzet szerint valószínű, hogy a külföldi­eknek egyelőre nem teszik lehetővé a földvásárlást. Bár­mennyire is hazafiasnak tűnik azonban ez a lépés, a gyakor­latban oda vezethet, hogy az ukrán oligarchák és bankok a becsültnél alacsonyabb áron kezdjék meg a termőföld fel­vásárlását, másfelől a rászo­ruló falusi lakosság kénytelen lesz olcsóbban megválni a kolhozoktól „megörökölt” földrészlegeitől. Az előrejel­zések szerint az első időkben régiótól függően 1000-1500 dollárba kerül majd egy hek­tárnyi termőföld, holott tavaly a földpiac megnyitásának hívei még 2-3 ezer dollár körüli árat ígértek hektáronként. Egyelőre nem világos, hogy milyen ütemben indul majd meg a földek felvásár­lása, annyi azonban bizonyos, hogy a kisebb gazdaságok aligha tudnak majd verseny­re kelni a tőkeerős nagybani felvásárlókkal, így Ukrajna előbb-utóbb a nagybirtokok országává válik. Elemzők felhívják a fi­gyelmet arra is, hogy a föld­részlegeket nem minden esetben fogják felvásárolni. Előfordul majd, hogy egysze­rűen elveszik azokat a tulaj­donosaiktól különféle machi­nációk, korrupt hivatalnokok segítségével. (ntk) Új munkatörvény: rabszolgaság, vagy az igazság helyreállítása? A kormány az elmúlt év utolsó napjaiban jóváhagy­ta A munkáról című törvény tervezetét. A jogszabályt már az elkövetkező hetekben-hó­­napokban elfogadhatja a par­lament, vagyis minden esély megvan rá, hogy még idén megtapasztalhatjuk a munka világát jelentősen átformáló új rendet. A tervezet legvita­tottabb pontjait a strana.ua ismertette. „Nem élünk annyira jól, hogy tiltsuk a túlórát, hogy minden világünnepet végigmulassunk, és ne tudjunk kirúgni egy semmit­tevőt” - fogalmazta meg számos munkaadó hozzáállását e témához a strana.ua portálnak nyilatkozva Olekszandr Barszuk, a Jaroszlav vállalat feje. A hírek szerint a munkát sza­bályozó törvények­­liberalizálását­­ a nagyvállalatok érdekében hatá­rozták el. Az intézkedés állítólag segíthet az országba vonzani a kül­földi befektetőket, akiket egyelő­re szabályosan elriaszt a hatályos „szovjet”, a dolgozókkal túlzottan is lojális Munkatörvénykönyv. Szak­­szervezeti vezetők szerint viszont a polgárok munkához való jogának totális megnyirbálására készül a kormányzat A főnöknek mindig igaza van A tervezet szövegét sokáig nem hozták nyilvánosságra, ami nem csoda, mivel a dokumentum számos vitatható rendelkezést tartalmaz. Az egyik kritikus pont, hogy a mun­kavállalókat a jövőben szerződés alapján alkalmazhatnák. A szerző­dések lehetnének határozott időre (2 hónaptól 5 évig) szólók, korlátlan idejűek, rögzített munkaidő nélküli­ek, szezonálisak stb. Vagyis a munkáltató az értékes kádereket korlátlan idejű szerződés­sel láncolhatja magához, maximáli­san megnehezítve a kontraktus idő előtti felbontását, míg azokkal, akik­től nem kár megválni adott esetben, csak rövid időre szóló szerződést kötne, amelynek lejártakor minden indoklás nélkül el lehet bocsátani a dolgozót. Ráadásul semmi sem akadályozná a munkáltatót abban, hogy a szerződés lejártakor újra és újra rövid távra szóló szerződést kössön a munkavállalóval, állandó bizonytalanságban tartva őt a jövőjét illetően. Ugyancsak problémásaknak bizonyulhatnak azok a szerződések, amelyek nem rögzítik a munkaidő hosszát. A szakszervezetek úgy vélik, az ilyen esetekben el lehet felejteni a nyolcórás munkanapot. Az új munkatörvény egyébként is legfeljebb irányadosnak tekinti a nyolc órát. A hangsúly azon van, hogy két műszak között legalább 12 óra pihenésre legyen lehetősége a munkavállalónak, vagyis szükség esetén a következő 12 órát végig­dolgozhatja. A túlóráért 120%-os órabért számolnának fel, szemben a jelenlegi dupla tarifával. Előfor­dulhat viszont, hogy egyáltalán nem fizetnek a túlóráért, ha a szerződés tartalmazza a túlóra lehetőségét, s ez bele van kalkulálva a munkabérbe. Fontos korlátozás viszont, hogy a túlórázók aránya egy-egy válla­laton belül nem haladhatja meg a 10%-ot. Bárki kirúgható A jogszabálytervezet igen részletesen tárgyalja az elbocsátás okait és körülményeit Ezek szerint elbocsátásra a munkaadó kezdemé­nyezésére vagy a munkaszerződés feltételeinek megszegése miatt ke­rülhet sor. Amennyiben az elbocsátást a munkaadó kezdeményezi, tulaj­donképpen egyáltalán nem köte­les megindokolni döntését csupán időben kell tájékoztatnia döntéséről a munkavállalót. Az értesítési idő legalább 15 nap, amennyiben a dolgozó munkaviszonya az adott cégnél kevesebb, mint hat hónap, 30 nap öt évnél rövidebb munkavi­szony esetén, 60 nap öt éven felüli munkaviszony után, illetve 90 nap 10 éven felüli munkaviszonnyal. Jelenleg a munkavállalókat egy­ségesen 60 nappal előre kell tájé­koztatni az elbocsátásukról. Mivel az ukrajnai dolgozók többségének munkaviszonya egy adott munkál­tatónál általában nem éri el az öt évet, a dolgozók egy jelentős része esetében az elbocsátási idő a felére csökkenhet. A munkavállaló az értesítési idő letelte előtt is elbocsátható, ameny­­nyiben a munkáltató kifizeti neki kéthavi illetményét. Miután jelenleg számos vállalat hivatalosan csak minimálbérért foglalkoztatja a dol­gozóit, a többit pedig „bontókban” folyósítja, kifizetődő lesz számukra mindössze fejenként 8-9 ezer hriv­nyát kiutalva azonnal megszabadul­ni a feleslegessé vált emberektől. A munkaszerződés megsértésé­ért akkor bocsátható el valaki, ha fél éven belül kétszer érik a szerződés­ben rögzített feltételek megsértését, amit a munkáltató dokumentál. A jelenleg hatályos Munka­törvénykönyv néhány kérdésben csak általánosságban fogalmaz, ami lehetőséget ad arra, hogy a munka­­vállaló utólag kétségbe vonja elbo­­csátása jogszerűségét Az új törvény tervezete lényegesen pontosabb e tekintetben, vagyis nehezebb lesz perelni a munkáltatót. A jövőben megszűnne több olyan munkavállalói kategória védettsége (várandós nők, szülési szabadságon lévő anyák, öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló szakem­berek, fogyatékossággal élő szemé­lyek stb.), amelyek esetében ma igen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen az elbocsátás. Az elbocsátással szem­beni védettség még várandós nők esetében is csupán a szülés előtti hetven napra és a szülés utáni 56 napra korlátozódna. Vagyis - némi túlzással - a munkáltató tetszése szerint bárkit, bármikor és bármiért elbocsáthat. Mivel pedig a munkát szabályozó törvény a hivatalnokokra is vonat­kozik, a kormányzat is újabb eszközt nyer az állami tisztviselők kordában tartására. Mi lesz a szabadsággal? A rendes éves szabadság idő­tartama nem változna, azaz legalább 24 napnak kellene lennie. Külön rögzítené az új törvény, hogy a mun­kaadónak jogában áll összeállítani az éves szabadságolási rendet. Erre a jelenlegi törvény is lehetőséget ad, ám ezek a listák ma jellemzően tájékoztató jellegűek. Törvényesíteni szeretnék a munkavállaló szabadságból való visszahívásának lehetőségét, ha ez a munkáltató részéről szükségessé vált. Hogy milyen esetekben hív­ható vissza a munkavállaló, azt a munkaszerződésekben kell majd rögzíteni. Eltűnt viszont a törvényből a pótszabadság fogalma Például ma a rendes éves szabadságon felüli 10 nap kiegészítő szabadság jár a kis­korú gyermeket nevelő anyáknak, s további szabadnapokra tarthatnak igényt az egészségre káros, nehéz munkát végző dolgozók, például a bányászok és a kohászok is. A kormány cáfol A törvénytervezetről már­is élénk vita folyik a világhálón, amelybe Timofej Milovanov, a tervezetet jegyző gazdasági tárca irányítója is bekapcsolódott. A mi­niszter érthetően cáfolni igyekezett a dokumentummal szemben a mun­kavállalói oldal és a szakszervezetek részéről megfogalmazott kifogáso­kat. Azt álította, az új törvénnyel nem szűnnek meg az eddigi szoci­ális garanciák. „Sőt, a munkáltatók és a szak­­szervezetek fele támogatja a tör­­vényjavaslatot ’ -közölte Milovanov. Igaz, egyetlen olyan szakszervezetet sem nevezett meg, amely támogatná a minisztérium elképzelését Annyi viszont bizonyos, hogy a munkáltatók nem ellenzik az új törvényt Amit a munkavállalók, a jogászok és a szakszervezetek mun­karabszolgaságként emlegetnek, az szerintük az igazság helyreállítása. (zzz) AKTUÁLIS 2020: Változó adók, illetékek és juttatások Január 1-jétől számos változás lépett életbe az adózás, az illetékfizetés, a szociális támogatások és juttatások terén. Az alábbiakban az Ekonomicsna Pravda összeállítása nyomán adunk ízelítőt az újdonságokból. Nő a létminimum és a minimálbér A 2020. évi költségvetés értelmében január 1-jétől 2027 hrivnyára nő a létmi­nimum, az év második felében pedig eléri a 2189 hrivnyát. Ugyanakkor egy tavaly decemberi kormánydöntés értelmében ez évtől némelyik bírság, illeték és juttatás összegét nem kötik a megállapított hivatalos létminimum alakulásához. Emellett a költségvetési törvénykönyvvel összhangban 13%-kal, azaz 550 hrivnyával 4723 hrivnyára nőtt a minimálbér. Többet kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak A létminimum és a minimálbér növekedése miatt nőtt az egyéni vállalkozók (OOP) adója és társadalombiztosítási hozzájárulása. Az egyszerűsített adózást választók I. csoportjához tartozóknak január 1-jétől havonta összesen 1249 hrivnyát kell befizetniük: 1039,06 hr egységes szociális hozzájárulást (GCB) és 210,2 hr adót). A I. csoporthoz tartozó egyéni vállalkozók a két fenti jogcímen havi 1983,66 hrivnyával tartoznak. A HI. csoporthoz tartozók esetében az adó mértéke attól függ, fizetnek-e áfát (HUB): az áfát fizetők esetében az egységes adó mértéke a jövedelem 3%-a (plusz 1039,06 hz egységes szociális hozzájárulás), akik viszont nem fizetnek áfát, a jövede­lem 5%-ának megfelelő adóval tartoznak az egységes szociális hozzájárulás mellett. Ugyancsak január elsejétől változik a turisztikai illeték a hotelek és hostelek esetében. A belföldi turisták után 23,62 hrivnyára nő az illeték összege vendégéjsza­kánként, a külföldiek esetében pedig 236,15 hrivnyára. Idén az ingatlanadó legfeljebb 70,85 hrivnya lehet négyzetméterenként Mértéke ugyanis nem haladhatja meg négyzetméterenként a minimálbér 1,5%-át Ismeretes, hogy az ingatlanadó a helyi adófajták közé tartozik, vagyis a települési önkormány­zatok önállóan dönthetnek a bevezetéséről és a mértékéről. Nem változott a személyi jövedelemadó mértéke, amely továbbra is 18%. Ezen­kívül a bérből levonják még az 1,5%-os katonai hozzájárulást illetve a munkaadónak kell átutalnia a munkavállaló béralapjából a 22%-os egységes szociális hozzájárulást. Szubvenció: csak készpénzben 2020-tól egyesítették a kommunális szolgáltatások díjainak fizetésére, tüzelő vásárlására fordítható támogatásokat és kedvezményeket. Idén januártól ezeket a juttatásokat kizárólag készpénzben utalják át a jogosultaknak. Változik a finanszírozás mértéke is. A 2019. évi 58 milliárd hrivnyával szemben az idei költségvetésben 10,4 milliárd hrivnyával kevesebbet, 47,6 milliárdot különí­tettek el erre a célra. A kormányzat a lépést azzal magyarázza, hogy a 2018-2019-es időszakban csökkent a támogatásra jogosultak száma. Olekszij Honcsaruk miniszter­­elnök arról biztosított, hogy a már megítélt szubvenciókat nem fogják megszüntetni vagy felülvizsgálni. Szerinte a költségvetésben rendelkezésre álló pénz elegendő lesz a támogatások folyósítására. Újraszámítják a nyugdíjakat A költségvetés a nyugdíjak automatikus újraszámítását is előirányozza, amelyre március 1 -jétől kezdődően kerül sor. Az újraszámítási képletet még a Hrojszman-kor­­mány fogadta el 2017 októberében az általuk meghirdetett nyugdíjreform részeként. Az újraszámításig a minimális nyugdíj összege 1638 hrivnya lesz. A Nyugdíjalap kiadásait idén 172,6 milliárd hrivnyában állapították meg. Ám a Szociálpolitikai Minisztérium információi szerint elfordulhat, hogy 2020-ban további 23 milliárd hrivnyára lesz szükség a nyugdíjak folyósításához. A 60. életévüket 2020-ban betöltő nőknek és férfiaknak legalább 27 év mun­kaviszonyt kell igazolniuk az öregkori nyugdíj igényléséhez, szemben a 2019. évi 26 évvel, vagy a 2017. évi 15 évvel. Akik 65 éves korukra sem rendelkeznek 27 évi munkaviszonnyal, azok vagy folytatják a munkát, vagy a szociális hivatalhoz fordulnak segélyért. A segély összege megegyezik a munkaképtelenek számára megállapított mindenkori létminimuméval (ez jelenleg 1638 hrivnya). Egyelőre nem bírságolják a külföldi rendszámú autókat Rövidesen megoldódhat a külföldi rendszámú személygépkocsik ukrajnai elvámolásának, illetve az elvámolatlan járművek bírságolásának ügye. A kormány korábban azt ígérte, hogy idei első ülésén (január 14-én) napirendre tűzi a problémát rendezni hivatott két törvénytervezetet, s ezt követően a Legfelső Tanácsnak egy hónapon belül szabályoznia kell a kérdést Az új jogszabályok megszületéséig a rendőrség nem fogja bírságolni az érintetteket. Becslések szerint még legalább 300 ezer elvámolatlan gépkocsi található az ország területén. (zzz)

Next