Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)
2020-01-09 / 1. szám
Kárpátalja 2020. január 9. Mi vár Ukrajnára 2020-ban? Az előttünk álló esztendő Ukrajnában egyebek mellett a helyhatósági választások, külföldön az amerikai elnökválasztás éve lesz. Arról, hogy 2020 mit hozhat az ország számára, a segédnya.ua közölt terjedelmes összeállítást. A helyhatósági választások minmum Formailag ez az egyetlen 2020-ra tervezett politikai esemény Ukrajnában, ezért máris a figyelem középpontjában áll. A helyhatósági választásokat még 2019-ben, közvetlenül a parlamenti választások után szerették volna megtartani, de a Zelenszkij-kormányzat tanácstalan volt a tekintetben, miként lehetne jogi szempontból kellőképpen megindokolni ezt a lépést. Később arról szóltak a hírek, hogy a választásokra 2020 tavaszán kerülhet sor, miután módosították az Alkotmányt a decentralizáció, a közigazgatási reform végrehajtása érdekében. A parlament azonban mostanáig nem szavazta meg az alaptörvény módosítását, így egyértelművé vált, hogy a helyhatósági választásokra az eredeti menetrend szerint, tehát október végén kerül sor. Kérdés persze, hogy miféle, s milyen felhatalmazással rendelkező önkormányzatokat választunk majd meg, hiszen a kormányzat a helyhatóságok jogkörein és az ország területi-közigazgatási felosztásán is változtatni szándékozik. Az elemzők a választások igazi tétjét abban látják, hogy folytatni tudja-e menetelését a teljhatalom felé Zelenszkij elnök és csapata, vagy a helyi elitek - elsősorban a nagyvárosokban - útját állják a tavaly tavasszal elkezdődött totális hatalomváltásnak. Elnökválasztás Amerikában Az Egyesült Államok ugyan messze van, de jól tudjuk, hogy az elmúlt hónapokban Ukrajna reménytelenül belebonyolódott a tengerentúlon máris dúló választási kampányba. A republikánusok azzal vádolják a demokratákat, hogy első számú elnökjelöltjük, Joe Biden fia korrupciós ügyekbe keveredett Ukrajnában, míg a demokraták alkotmányos vádeljárást (impeachment) indítottak Donald Trump elnök ellen hatalommal való visszaéléssel vádolva őt egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése alapján. Ráadásul Ukrajna semmiképpen nem vonhatja ki magát az amerikai elnökválasztás eredményének hatása alól. A demokraták győzelmében elsősorban a Soros György által támogatott civil szervezetek, politikusok és kormányzati tisztviselők érdekeltek, míg a republikánusok győzelmére valószínűleg Ihor Kolomojszkij oligarcha és környezete számít. Marad-e a kormány? Ukrajnában már tavaly decemberben beszédtéma lett az Olekszij Honcsaruk vezette kormány esetleges menesztése. A miniszterelnöknek felróják egyebek mellett, hogy a költségvetési bevételek jócskán elmaradtak a tervezettől, holott a tavalyi büdzsét még az előző kabinet fogadta el, s már megszavazásakor nyilvánvaló volt, hogy teljesíthetetlen. Ugyancsak a jelenlegi kormányfő „bűnei” közé sorolják, hogy a készülő új munkatörvény jelentősen megnyirbálná a munkavállalók jogait, miközben a 2020-as költségvetésből ítélve lassul a bérek és nyugdíjak növekedése. És akkor még nem is szóltunk arról a botrányról, hogy Honcsaruk tavaly ősszel részt vett egy neonáci együttes koncertjén. A miniszterelnök ráadásul a kormánypárton belül sem különösebben népszerű, elsősorban azért, mert őt is Soros György támogatottjának tartják, aki sokkal inkább figyel a Nyugat tanácsaira, mint a befolyásos ukrán csoportosulásokéira. Honcsaruk sorsa tehát azon múlhat, hogy ki kerül ki győztesen Sorosék és az IMF, illetve az ukrajnai érdekcsoportok kötélhúzásából, a Zelenszkij elnök befolyásolásáért folytatott küzdelemből. A Donyec-medencei békewmmmmmmmmam Tavaszra tűzték ki a kelet-ukrajnai béke megteremtésén munkálkodó négy ország, Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország vezetőinek következő találkozóját, ám pillanatnyilag legalábbis kétséges, hogy az eseményre valóban sor kerül. A normandiai négyek legutóbbi, december elején megrendezett csúcstalálkozója után röviddel ugyanis egyértelművé vált, hogy Oroszország és Ukrajna álláspontja a meghatározó kérdéseket illetően jelenleg ugyanolyan távol áll egymástól, mint Petro Porosenko idejében. A vita tárgya alapvetően a Donyec-medencei politikai rendezést szolgáló, a minszki megállapodásokban rögzített folyamat lépéseinek sorrendje. Az eredeti elképzelés szerint a Donyec-medencében választásokat kellene tartani, illetve a régiónak különleges státuszt kellene kapnia Kijevtől, csak ez után kerülne sor az orosz-ukrán határ feletti ellenőrzés átadására Ukrajnának. Kijev viszont azt szeretné, hogy előbb kapja meg az ellenőrzést a határ (és ezzel tulajdonképpen a megszállt területek) felett, s csak ezek után kerüljön sor a választásokra, illetve a különleges státusz megadására. Vlagyimir Putyin orosz elnök rendületlenül kitart amellett, hogy az ukrán elképzelés ellentmond a minszki megállapodásoknak. A normandiai négyek decemberi párizsi találkozója után kiadott közleményben is hangsúlyozták a felek, hogy kitartanak a minszki megállapodások mellett. Ukrajnában mégis arra készülnek, hogy a következő találkozóra javaslattal állnak elő a minszki megállapodások módosítására. Miután jelenleg nem valószínű, hogy Putyin megváltoztassa az álláspontját e kérdésben, és Kijevre sem nehezedik túl nagy külföldi nyomás annak érdekében, hogy engedményeket tegyen a béke érdekében, az a legvalószínűbb, hogy ismét konzerválódik a patthelyzet. A földreform ■■■■■ Úgy tűnik, hogy a sok huzavona, a viták és tiltakozások ellenére akár már néhány napon belül megszülethet a termőföld adásvételét szabályozó törvény. Jelen helyzet szerint valószínű, hogy a külföldieknek egyelőre nem teszik lehetővé a földvásárlást. Bármennyire is hazafiasnak tűnik azonban ez a lépés, a gyakorlatban oda vezethet, hogy az ukrán oligarchák és bankok a becsültnél alacsonyabb áron kezdjék meg a termőföld felvásárlását, másfelől a rászoruló falusi lakosság kénytelen lesz olcsóbban megválni a kolhozoktól „megörökölt” földrészlegeitől. Az előrejelzések szerint az első időkben régiótól függően 1000-1500 dollárba kerül majd egy hektárnyi termőföld, holott tavaly a földpiac megnyitásának hívei még 2-3 ezer dollár körüli árat ígértek hektáronként. Egyelőre nem világos, hogy milyen ütemben indul majd meg a földek felvásárlása, annyi azonban bizonyos, hogy a kisebb gazdaságok aligha tudnak majd versenyre kelni a tőkeerős nagybani felvásárlókkal, így Ukrajna előbb-utóbb a nagybirtokok országává válik. Elemzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a földrészlegeket nem minden esetben fogják felvásárolni. Előfordul majd, hogy egyszerűen elveszik azokat a tulajdonosaiktól különféle machinációk, korrupt hivatalnokok segítségével. (ntk) Új munkatörvény: rabszolgaság, vagy az igazság helyreállítása? A kormány az elmúlt év utolsó napjaiban jóváhagyta A munkáról című törvény tervezetét. A jogszabályt már az elkövetkező hetekben-hónapokban elfogadhatja a parlament, vagyis minden esély megvan rá, hogy még idén megtapasztalhatjuk a munka világát jelentősen átformáló új rendet. A tervezet legvitatottabb pontjait a strana.ua ismertette. „Nem élünk annyira jól, hogy tiltsuk a túlórát, hogy minden világünnepet végigmulassunk, és ne tudjunk kirúgni egy semmittevőt” - fogalmazta meg számos munkaadó hozzáállását e témához a strana.ua portálnak nyilatkozva Olekszandr Barszuk, a Jaroszlav vállalat feje. A hírek szerint a munkát szabályozó törvényekliberalizálását a nagyvállalatok érdekében határozták el. Az intézkedés állítólag segíthet az országba vonzani a külföldi befektetőket, akiket egyelőre szabályosan elriaszt a hatályos „szovjet”, a dolgozókkal túlzottan is lojális Munkatörvénykönyv. Szakszervezeti vezetők szerint viszont a polgárok munkához való jogának totális megnyirbálására készül a kormányzat A főnöknek mindig igaza van A tervezet szövegét sokáig nem hozták nyilvánosságra, ami nem csoda, mivel a dokumentum számos vitatható rendelkezést tartalmaz. Az egyik kritikus pont, hogy a munkavállalókat a jövőben szerződés alapján alkalmazhatnák. A szerződések lehetnének határozott időre (2 hónaptól 5 évig) szólók, korlátlan idejűek, rögzített munkaidő nélküliek, szezonálisak stb. Vagyis a munkáltató az értékes kádereket korlátlan idejű szerződéssel láncolhatja magához, maximálisan megnehezítve a kontraktus idő előtti felbontását, míg azokkal, akiktől nem kár megválni adott esetben, csak rövid időre szóló szerződést kötne, amelynek lejártakor minden indoklás nélkül el lehet bocsátani a dolgozót. Ráadásul semmi sem akadályozná a munkáltatót abban, hogy a szerződés lejártakor újra és újra rövid távra szóló szerződést kössön a munkavállalóval, állandó bizonytalanságban tartva őt a jövőjét illetően. Ugyancsak problémásaknak bizonyulhatnak azok a szerződések, amelyek nem rögzítik a munkaidő hosszát. A szakszervezetek úgy vélik, az ilyen esetekben el lehet felejteni a nyolcórás munkanapot. Az új munkatörvény egyébként is legfeljebb irányadosnak tekinti a nyolc órát. A hangsúly azon van, hogy két műszak között legalább 12 óra pihenésre legyen lehetősége a munkavállalónak, vagyis szükség esetén a következő 12 órát végigdolgozhatja. A túlóráért 120%-os órabért számolnának fel, szemben a jelenlegi dupla tarifával. Előfordulhat viszont, hogy egyáltalán nem fizetnek a túlóráért, ha a szerződés tartalmazza a túlóra lehetőségét, s ez bele van kalkulálva a munkabérbe. Fontos korlátozás viszont, hogy a túlórázók aránya egy-egy vállalaton belül nem haladhatja meg a 10%-ot. Bárki kirúgható A jogszabálytervezet igen részletesen tárgyalja az elbocsátás okait és körülményeit Ezek szerint elbocsátásra a munkaadó kezdeményezésére vagy a munkaszerződés feltételeinek megszegése miatt kerülhet sor. Amennyiben az elbocsátást a munkaadó kezdeményezi, tulajdonképpen egyáltalán nem köteles megindokolni döntését csupán időben kell tájékoztatnia döntéséről a munkavállalót. Az értesítési idő legalább 15 nap, amennyiben a dolgozó munkaviszonya az adott cégnél kevesebb, mint hat hónap, 30 nap öt évnél rövidebb munkaviszony esetén, 60 nap öt éven felüli munkaviszony után, illetve 90 nap 10 éven felüli munkaviszonnyal. Jelenleg a munkavállalókat egységesen 60 nappal előre kell tájékoztatni az elbocsátásukról. Mivel az ukrajnai dolgozók többségének munkaviszonya egy adott munkáltatónál általában nem éri el az öt évet, a dolgozók egy jelentős része esetében az elbocsátási idő a felére csökkenhet. A munkavállaló az értesítési idő letelte előtt is elbocsátható, amenynyiben a munkáltató kifizeti neki kéthavi illetményét. Miután jelenleg számos vállalat hivatalosan csak minimálbérért foglalkoztatja a dolgozóit, a többit pedig „bontókban” folyósítja, kifizetődő lesz számukra mindössze fejenként 8-9 ezer hrivnyát kiutalva azonnal megszabadulni a feleslegessé vált emberektől. A munkaszerződés megsértéséért akkor bocsátható el valaki, ha fél éven belül kétszer érik a szerződésben rögzített feltételek megsértését, amit a munkáltató dokumentál. A jelenleg hatályos Munkatörvénykönyv néhány kérdésben csak általánosságban fogalmaz, ami lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló utólag kétségbe vonja elbocsátása jogszerűségét Az új törvény tervezete lényegesen pontosabb e tekintetben, vagyis nehezebb lesz perelni a munkáltatót. A jövőben megszűnne több olyan munkavállalói kategória védettsége (várandós nők, szülési szabadságon lévő anyák, öregségi nyugdíjkorhatár előtt álló szakemberek, fogyatékossággal élő személyek stb.), amelyek esetében ma igen nehéz, vagy egyenesen lehetetlen az elbocsátás. Az elbocsátással szembeni védettség még várandós nők esetében is csupán a szülés előtti hetven napra és a szülés utáni 56 napra korlátozódna. Vagyis - némi túlzással - a munkáltató tetszése szerint bárkit, bármikor és bármiért elbocsáthat. Mivel pedig a munkát szabályozó törvény a hivatalnokokra is vonatkozik, a kormányzat is újabb eszközt nyer az állami tisztviselők kordában tartására. Mi lesz a szabadsággal? A rendes éves szabadság időtartama nem változna, azaz legalább 24 napnak kellene lennie. Külön rögzítené az új törvény, hogy a munkaadónak jogában áll összeállítani az éves szabadságolási rendet. Erre a jelenlegi törvény is lehetőséget ad, ám ezek a listák ma jellemzően tájékoztató jellegűek. Törvényesíteni szeretnék a munkavállaló szabadságból való visszahívásának lehetőségét, ha ez a munkáltató részéről szükségessé vált. Hogy milyen esetekben hívható vissza a munkavállaló, azt a munkaszerződésekben kell majd rögzíteni. Eltűnt viszont a törvényből a pótszabadság fogalma Például ma a rendes éves szabadságon felüli 10 nap kiegészítő szabadság jár a kiskorú gyermeket nevelő anyáknak, s további szabadnapokra tarthatnak igényt az egészségre káros, nehéz munkát végző dolgozók, például a bányászok és a kohászok is. A kormány cáfol A törvénytervezetről máris élénk vita folyik a világhálón, amelybe Timofej Milovanov, a tervezetet jegyző gazdasági tárca irányítója is bekapcsolódott. A miniszter érthetően cáfolni igyekezett a dokumentummal szemben a munkavállalói oldal és a szakszervezetek részéről megfogalmazott kifogásokat. Azt álította, az új törvénnyel nem szűnnek meg az eddigi szociális garanciák. „Sőt, a munkáltatók és a szakszervezetek fele támogatja a törvényjavaslatot ’ -közölte Milovanov. Igaz, egyetlen olyan szakszervezetet sem nevezett meg, amely támogatná a minisztérium elképzelését Annyi viszont bizonyos, hogy a munkáltatók nem ellenzik az új törvényt Amit a munkavállalók, a jogászok és a szakszervezetek munkarabszolgaságként emlegetnek, az szerintük az igazság helyreállítása. (zzz) AKTUÁLIS 2020: Változó adók, illetékek és juttatások Január 1-jétől számos változás lépett életbe az adózás, az illetékfizetés, a szociális támogatások és juttatások terén. Az alábbiakban az Ekonomicsna Pravda összeállítása nyomán adunk ízelítőt az újdonságokból. Nő a létminimum és a minimálbér A 2020. évi költségvetés értelmében január 1-jétől 2027 hrivnyára nő a létminimum, az év második felében pedig eléri a 2189 hrivnyát. Ugyanakkor egy tavaly decemberi kormánydöntés értelmében ez évtől némelyik bírság, illeték és juttatás összegét nem kötik a megállapított hivatalos létminimum alakulásához. Emellett a költségvetési törvénykönyvvel összhangban 13%-kal, azaz 550 hrivnyával 4723 hrivnyára nőtt a minimálbér. Többet kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak A létminimum és a minimálbér növekedése miatt nőtt az egyéni vállalkozók (OOP) adója és társadalombiztosítási hozzájárulása. Az egyszerűsített adózást választók I. csoportjához tartozóknak január 1-jétől havonta összesen 1249 hrivnyát kell befizetniük: 1039,06 hr egységes szociális hozzájárulást (GCB) és 210,2 hr adót). A I. csoporthoz tartozó egyéni vállalkozók a két fenti jogcímen havi 1983,66 hrivnyával tartoznak. A HI. csoporthoz tartozók esetében az adó mértéke attól függ, fizetnek-e áfát (HUB): az áfát fizetők esetében az egységes adó mértéke a jövedelem 3%-a (plusz 1039,06 hz egységes szociális hozzájárulás), akik viszont nem fizetnek áfát, a jövedelem 5%-ának megfelelő adóval tartoznak az egységes szociális hozzájárulás mellett. Ugyancsak január elsejétől változik a turisztikai illeték a hotelek és hostelek esetében. A belföldi turisták után 23,62 hrivnyára nő az illeték összege vendégéjszakánként, a külföldiek esetében pedig 236,15 hrivnyára. Idén az ingatlanadó legfeljebb 70,85 hrivnya lehet négyzetméterenként Mértéke ugyanis nem haladhatja meg négyzetméterenként a minimálbér 1,5%-át Ismeretes, hogy az ingatlanadó a helyi adófajták közé tartozik, vagyis a települési önkormányzatok önállóan dönthetnek a bevezetéséről és a mértékéről. Nem változott a személyi jövedelemadó mértéke, amely továbbra is 18%. Ezenkívül a bérből levonják még az 1,5%-os katonai hozzájárulást illetve a munkaadónak kell átutalnia a munkavállaló béralapjából a 22%-os egységes szociális hozzájárulást. Szubvenció: csak készpénzben 2020-tól egyesítették a kommunális szolgáltatások díjainak fizetésére, tüzelő vásárlására fordítható támogatásokat és kedvezményeket. Idén januártól ezeket a juttatásokat kizárólag készpénzben utalják át a jogosultaknak. Változik a finanszírozás mértéke is. A 2019. évi 58 milliárd hrivnyával szemben az idei költségvetésben 10,4 milliárd hrivnyával kevesebbet, 47,6 milliárdot különítettek el erre a célra. A kormányzat a lépést azzal magyarázza, hogy a 2018-2019-es időszakban csökkent a támogatásra jogosultak száma. Olekszij Honcsaruk miniszterelnök arról biztosított, hogy a már megítélt szubvenciókat nem fogják megszüntetni vagy felülvizsgálni. Szerinte a költségvetésben rendelkezésre álló pénz elegendő lesz a támogatások folyósítására. Újraszámítják a nyugdíjakat A költségvetés a nyugdíjak automatikus újraszámítását is előirányozza, amelyre március 1 -jétől kezdődően kerül sor. Az újraszámítási képletet még a Hrojszman-kormány fogadta el 2017 októberében az általuk meghirdetett nyugdíjreform részeként. Az újraszámításig a minimális nyugdíj összege 1638 hrivnya lesz. A Nyugdíjalap kiadásait idén 172,6 milliárd hrivnyában állapították meg. Ám a Szociálpolitikai Minisztérium információi szerint elfordulhat, hogy 2020-ban további 23 milliárd hrivnyára lesz szükség a nyugdíjak folyósításához. A 60. életévüket 2020-ban betöltő nőknek és férfiaknak legalább 27 év munkaviszonyt kell igazolniuk az öregkori nyugdíj igényléséhez, szemben a 2019. évi 26 évvel, vagy a 2017. évi 15 évvel. Akik 65 éves korukra sem rendelkeznek 27 évi munkaviszonnyal, azok vagy folytatják a munkát, vagy a szociális hivatalhoz fordulnak segélyért. A segély összege megegyezik a munkaképtelenek számára megállapított mindenkori létminimuméval (ez jelenleg 1638 hrivnya). Egyelőre nem bírságolják a külföldi rendszámú autókat Rövidesen megoldódhat a külföldi rendszámú személygépkocsik ukrajnai elvámolásának, illetve az elvámolatlan járművek bírságolásának ügye. A kormány korábban azt ígérte, hogy idei első ülésén (január 14-én) napirendre tűzi a problémát rendezni hivatott két törvénytervezetet, s ezt követően a Legfelső Tanácsnak egy hónapon belül szabályoznia kell a kérdést Az új jogszabályok megszületéséig a rendőrség nem fogja bírságolni az érintetteket. Becslések szerint még legalább 300 ezer elvámolatlan gépkocsi található az ország területén. (zzz)