Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)

2020-05-21 / 20. szám

Tovább enyhül a karantén A kormány a karantén meghosszabbítását tervezi, közben május 22-től tovább enyhítenek a korlátozó intézkedések szigorán. Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn este az ICTV tévécsator­na műsorában erősítette meg, hogy szerdán, azaz lapzártánk után határozhatnak többek között a városi és külvárosi tömegközlekedés újraindításáról, engedélyezhetik a sportversenyek megrendezé­sét, és kinyithatnak a tornatermek. A hostelek kivételével ismét fogadhatnak vendégeket a szállodák, és lazíthatnak a templomi szertartások megrendezésének szabályain is. Ezenkívül a tervek szerint május 25-től engedélyezik az óvo­dák működését, s újraindulhat a metró is - ahol ezt a járványhelyzet lehetővé teszi. Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos bejelentette, hogy a strandszezon nem marad el. Elmondása szerint az ukrán infektoló­­gusok megerősítették, hogy a tengervíz és az ibolyántúli sugárzás pusztítja a koronavírusos megbetegedés okozóját, vagyis más országokhoz hasonlóan Ukrajnában is megnyitják a strandokat. Ljasko úgy vélte, a folyóparti strandok szintén kinyithatnak. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter keddi sajtótájé­koztatóján ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korlátozások feloldása csak azokat a régiókat érinti majd, amelyekben a járvány­helyzet ezt lehetővé teszi. Az egészségügyi tárca által régiónként vizsgált három kritérium ebből a szempontból a megbetegedések számának alaku­lása az előző héten 100 ezer lakosra vetítve, a betegágyak kihasz­náltsága a helyi kórházakban, valamint az elvégzett tesztek száma. A sajtó szinte egybehangzó véleménye szerint a kormány elsősorban nem azért oldja fel sorra a korlátozó intézkedéseket, mert olyan ütemben javul a helyzet, ami ezt indokolttá tenné, hanem mert nem tud mihez kezdeni a gyengülő gazdasággal, és a munka híján jelentős részben bevétel és megélhetés nélkül maradt lakossággal. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF felmérése szerint Ukrajnában a szegények aránya a tavalyi 37,8%-ról idén 43,6%-ra nőhet még abban az esetben is, ha a Covid-19 járvány szociális és gazdasági következményeire vonatkozó legoptimistább forgatókönyv valósul meg. Több mint hatmillió ember találhatja magát a szegénységi küszöb alatt. A gyermekes családok körében 33%-ról 51%-ra nőhet a szegénységben élők aránya. Ez azt jelenti, hogy minden második családnak pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie. A legpusztítóbb hatással a válság a sokgyermekes családokra lesz. Ami a lakosság véleményét illeti, a Resting Csoport május közepén készült felmérése szerint a megkérdezettek 36%-a úgy véli, hogy a koronavírust illetően nem változik a dolgok állása az országban, közel ugyanannyian (35%) viszont azon a véleményen vannak, hogy javul a helyzet. Április 24-25-én még csupán 15% vélte úgy, hogy javulás tapasztalható. Viszont az azóta eltelt két hét alatt azoknak az aránya, akik szerint rosszabbodott a dolgok állása, 44%-ról 17%-ra csökkent - írja a felmérést ismertető strana.ua. Annyi bizonyos, hogy a kormány óvatos duhaj módjára a lehetőségekhez mérten igyekszik bebiztosítani magát a túl gyors nyitás esetleges nem kívánt következményeivel szemben. Például a metró beindítását minden esetben a helyi polgármesterrel folytatott konzultációtól tették függővé, holott a karanténintézkedések gyors feloldásával újrainduló gazdasági élettel maguk is hozzájárultak ahhoz a helyzethez, hogy teljes értékű tömegközlekedés híján a nagyvárosok gyakorlatilag megbénultak a közlekedési dugóktól, vagyis nincs más kiút, mint a metró újraindítása. A hivatalnoki életösztön iskolapéldájával azonban az Egész­ségügyi Minisztérium rukkolt elő. Viktor Lajsko közegészségügyi főorvos rendeletével hétfőn társadalmi vitára bocsátotta az óvodák újranyitásának feltételeit. A tárca egyebek mellett azt javasolja, hogy az óvodai dolgo­zóknak munkakezdés előtt, a gyermekeknek pedig érkezéskor, majd négyóránként mérjék a lázát. A nevelők az utcán fogadnák az érkező gyermekeket, szüleik belépését az épületbe korlátoznák. Megtiltanák a többször használatos szövet törülközők, plüssjáté­­kok, szőnyegek használatát. Eltiltanák a munkavégzéstől a kocká­zati csoportokba tartozó, azaz 60 évesnél idősebb, vagy krónikus, az immunrendszer működését befolyásoló betegségekben szenvedő dolgozókat. Tiltanák az olyan játékokat, amelyekben az óvodai dolgozók közvetlenül érintkezhetnek a gyermekekkel. Ugyancsak társadalmi vitára bocsátották a külső független értékelés (ZNO), valamint a magiszteri képzés felvételi vizsgáinak lebonyolításához kidolgozott egészségügyi követelményeket. A tervek szerint a lebonyolításért felelősöknek meg kell határozniuk a tesztírók útvonalát annak érdekében, hogy azok a legkevesebbet érintkezzenek, menetrendet kell összeállítaniuk, amely alapján a résztvevők bejutnak a tesztírás helyszínére, dönteni kell az ülés­rendről, betartva a legalább 1,5 méteres távolságot a vizsgázók között. A résztvevőket csak azután engedhetik vizsgához, hogy megmérték a testhőmérsékletüket, kikérdezték őket az egészségi állapotukról, s meggyőződtek róla, hogy viselnek maszkot. A tesztírásra kijelölt épület és a vizsgatermek bejáratánál meg kell teremteni a kézfertőtlenítés lehetőségét. Biztosítani kell, hogy a mosdókban rendelkezésre álljon a folyékony szappan, a fertőtlenítőszer és a papírtörülköző. Egy órával a tesztírás előtt és után a tantermekben takarítást és fertőtlenítést kell végezni. (zzz) Nyár 2020: Maradj otthon, nézzél tévét? Bizonyára a karantén la­zulásának tudható be, hogy az ukrán média az utóbbi napokban jelentős terjede­lemben foglalkozik a határnyi­tással és a nyaralással. Egy részüket a kérdésnek főként az az oldala foglalkoztatja, vajon hol nyaralhat az ukrán polgár a nyáron, a másikat az, mikor lesznek ismét átjárha­tók a határok? Nyaralj itthon A fővárosi újságírókat érdekes módon alig foglalkoztatja a kérdés, vajon miből mehetne külföldre nya­ralni a mezei ukrán polgár, miután hetekig volt kénytelen a négy fal közé zárva a sorsán morfondírozni, jellemzően munka nélkül? No, de legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy minél többen ki tudnak mozdulni otthonról legalább néhány napra a hosszú bezártság után! A zsurnaliszták ezen a ponton két táborra szakadnak. Az egyik idézi Denisz Smihal miniszter­­elnököt, aki nemrég optimistán nyilatkozott az európai üdülési szezon esetleges elmaradásáról, mondván, akkor polgártársaink itthon költik el azt a mintegy évi ötmilliárd dollárt, amelyért rend­szerint Törökországba és Egyip­tomba utaznak nyaranta. Ez a megközelítés láthatóan megih­lette az országos tévécsatornák szerkesztőit, mert egymást érik a híradókban az összeállítások arról, miként készülnek a turizmusban érdekelt hazai vállalkozók, hogy kihasználják a soha vissza nem térő üzleti lehetőséget. De a nyi­latkozók hangja egyelőre nem túl meggyőző. Például hogyan jut el a vendég az üdülőhelyekre? Milyen korlátozásokkal áll helyre a vasúti és a közúti személyszállítás? A belföldi légi közlekedésről, ha ez egyáltalán lehetséges, még keve­sebbet hallani. Annyi bizonyos, hogy karantén ide vagy oda, Ukrajna tengerparti üdülői máris várják a vendége­ket, ami legalábbis biztató. Más­felől elemzők rámutatnak, a hazai tengerpartok sem a szálláshelyek számában, sem a szolgáltatások minőségében nem tudják felvenni a versenyt a külfölddel. A minőségi pihenésre vágyóknak például szem­besülniük kell a ténnyel, hogy az ukrajnai luxusszállodák drágábbak a törökországiaknál. Turistát bármi áronlani Az újságírók másik csoportja külföldre kacsingat. Folyton azt hallani ugyan, hogy egyelőre tá­volról sem minden ország kész megnyitni határait a turisták előtt, a hagyományosan a külföldi vendé­gekre alapozó gazdaságok azonban nem szándékoznak lemondani a teljes nyári szezonról. Úgy tűnik, az első ukrán turistákat Görögország, Törökország, Montenegró, Grúzia, Bulgária és Ciprus kész fogadni. Ezek az országok általában július 1-jétől várják az üdülővendégeket. Ugyanakkor például Törökország már május 20-tól fogadja a kórházi kezelésre érkező pácienseket 31 országból, köztük Ukrajnából is. Legutóbb, a hétvégén Olaszország jelentette be, hogy június 3-tól vár­ják a turistákat. A szállodákban máris folynak az előkészületek a vendégek foga­dásához az idei speciális feltételek között. A török hotelekben például bizonyosan nem számíthatunk a népszerű svédasztalos étkeztetésre, s valószínűleg az úszómedencék vi­zében is több lesz a fertőtlenítőszer, mint tavaly. Repülnek már a repülők? Egyelőre ugyanakkor az je­lenti a legnagyobb gondot, miként juthatnak el a vendégek a külföldi üdülőhelyekre? A Czech Airlines, a Wizz Air és a Lufthansa azt terve­zik, hogy május végén - június ele­jén újraindítják ukrajnai járataikat, a többiekről egyelőre nem hallani. A fő kérdés azonban az, megindul­­hatnak-e, s ha igen, milyen felté­telekkel az ukrán repülőterekről a turistákkal megtömött charterjára­­tok a homokos tengerpartok felé? Diplomaták emlékeztetnek, né­hány hete-hónapja több mint húsz­ezer ukrán üdülővendég rekedt az egyiptomi tengerparton a karantén miatt, akiknek a hazaszállítását Kijevnek kellett megszerveznie. Most garanciát szeretnének, hogy nem ismétlődhetnek meg az akkori apokaliptikus jelenetek. A legújabb hírek szerint júniustól indulhat meg a nemzetközi légi közlekedés. Mikor nyílnak a határok? Ami az Európai Uniót illeti, még nincs döntés a külső határok megnyitásáról, s nem is biztos, hogy belátható időn belül lesz egyetértés köztük ebben a kér­désben. Mindenesetre Ausztria, Csehország, Németország és Szlo­vákia már tárgyal a közös határok átjárhatóvá tételéről, s Magyaror­szág is csatlakozhat hozzájuk. A csehek eleve azt szeretnék, ha az érintett országok korridort nyitná­nak polgáraiknak a horvátországi üdülőkig. Úgy tűnik, Horvátor­szág az európai fizetővendégek érdekében kész lazábban kezelni a járványintézkedéseket. Hogy kiterjed-e ez az engedékenység a kelet-európaiakra is, egyelőre kétséges. A lengyel kormány is arra készül, hogy beengedje a turistákat azokból az országokból, amelyek­ben ellenőrzött a járványhelyzet, Ukrajna azonban egyelőre nem szerepel közöttük. Némi túlzás­sal akár azt is állíthatjuk, hogy jó néhány országban pillanatnyilag könnyebb munkát vállalnia egy ukránnak, mint üdülni és pénzt költeni. Persze minden viszonylagos. Néhány napja megindult a gya­logosforgalom a Segini-Medyka átkelőhelyen az ukrán-lengyel ha­táron. Jelenleg ez az egyetlen gyalo­gos átkelő a két ország viszonylatá­ban, vagyis az egyetlen olyan hely, ahol az ukrán sajtó szerint nem kell megfizetni a méregdrága viteldíjat azoknak az ügyeskedőknek, akik a gyalogosokat a közúti határátkelő­­helyeken - tehát ahol a gyalogos forgalom nem megengedett - a határ egyik oldaláról a másikra szál­­lítják. Jelenleg naponta mintegy ezren kelnek át Lengyelországba gyalogosan Medykánál, körülbe­lül 5-6 órás sorban állás után. A viszonyok a megszokott módon mostohák, sokakat visszafordíta­nak. Elsősorban a munkavállalási vízummal rendelkezők remélhetik, hogy bebocsátást nyernek a szom­szédos országba. A strana.ua forrásai szerint az ukrán-magyar határon, Csapnál is létezik egyfajta „tarifa”. Állítólag 50 dollárt kérnek el a szemfülesek, hogy a gyalogos utazó mikrobuszon eljusson az ukrán határsorompótól a magyar sorompóig. Kérdés, hogy érdemes-e erőltetni az átjutást. Je­lenleg Magyarországon is egyebek mellett kéthetes házi vagy hatósági karanténhoz kötött a külföldi és a magyar útlevéllel érkezők belépése egyaránt - az úti céljukat igazolni tudó átutazók kivételével. Egyelőre megjósolni sem meri senki, mikor szűnhet meg ez a korlátozás. Az optimisták június második felét emlegetik. A kormányok egyelőre csak tapogatóznak a tekintetben, miként lehetne együtt kezelni a karantént és az akadálymentes utazást. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajinának nyilatkozva csak annyit tett egyértelművé minap, hogy Kijev meg sem fontolja azt a homályos nemzetközi elképze­lést, mely szerint egészségügyi igazolványt vezetnének be az uta­zók számára. Elmondása szerint a gyakorlati megoldások közül külföldön leginkább afelé hajlanak, hogy beutazáskor a határon igazo­lást kelljen felmutatni egy legfeljebb néhány napos és természetesen ne­gatív komavírus PCR-tesztről, majd hazatéréskor az embereknek házi karanténon kellene átesniük, ami után egy újabb teszt következne. Borítékolható, hogy a legnagyobb problémát mindenhol a külföldiek belépése jelenti majd, különösen, ha nem európai uniós polgárokról s még csak nem is munkavállalókról van szó. (ntk) Szavazott a parlament, jöhet az IMF-hitel Elfogadta az úgyneve­zett Kolomojszkij-ellenes vagy banktörvényt a Leg­felső Tanács múlt szerdai rendkívüli ülésén. Ezzel elvben elhárult az utolsó akadály a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) k­övetkező hitelének folyósítása elől. A szavazás fontosságát jelez­te, hogy az ülésteremben megje­lent Volodimir Zelenszkij elnök, aki az ukrán gazdaság védelmére és a banktörvény támogatására szólította fel a honatyákat. Az Ukrán Nemzeti Bank 2014 óta több mint 100 bank megszüntetéséről döntött. Ez­zel kapcsolatban a banktörvényt módosító indítvány szerzői rá­mutatnak, hogy némelyik bank, kihasználva a bírósági rendszer tökéletlenségét, igyekszik vissza­térni a piacra, ami rendszerszintű kockázatot jelent az ország pénz­ügyi stabilitása szempontjából. Több nemzetközi intézmény, köztük az IMF ezért sürgette az ukrán bankrendszer működését szabályozó törvény mielőbbi tökéletesítését. A múlt szerdán elfogadott dokumentum kimondja egyebek mellett, hogy azok a volt és jelen­legi banktulajdonosok, akiknek sérültek az érdekei a pénzintéze­tüknek a bankpiacról való kive­zetésével, csupán pénzbeli kárté­rítésre tarthatnak igényt. Emellett a jogszabályok mostantól rendel­keznek arról is, hogy amennyiben a bíróság törvénytelennek mondja ki egy banknak a pénzpiacról való kivezetését elrendelő határozatot, az nem jelent jogalapot a határozat megsemmisítéséhez. A dokumen­tum egyben kezdeményezi a köz­­igazgatási perrendtartási törvény­­könyv módosítását, amely így kimondja, hogy bírósági határozat hasonló esetekben nem szolgálhat alapul a bank visszaszolgáltatásá­hoz a korábbi tulajdonosoknak. A törvénymódosítás érintheti többek között az egyesek által a kormánypárttal, a Nép Szolgájával összefüggésbe hozott Ihor Kolo­­mojszkij oligarchát, akinek pénzin­tézetét, a PrivatBankot három éve, az előző elnök, Petro Porosenko idején államosították. A közvéle­ményt több mint fél éve foglalkoz­tató jogszabály egyebek mellett az oligarcha számára is lehetetlenné teszi bankja visszaszerzését, ezért is kapta a sajtótól a Kolomojszkij-elle­nes törvény nevet. A parlament ülése előtt meg­oszlottak a vélemények arról, sikerül-e előteremtenie a kor­mányzatnak a törvény elfoga­dásához minimálisan szükséges 226 szavazatot, különös tekintettel arra, hogy a kérdés milyen mély megosztottságot idézett elő a Nép Szolgája párt frakcióján belül. Végül a törvényt 270 szavazattal elfogadta a parlament. A látszólag jelentős szavazattöbbség azonban nem volt képes elfedni a kormány­párton belüli problémákat. A par­lamenti jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a Nép Szolgája frakció 200, az ellenzéki Európai Szolidaritás 23, az ugyancsak ellenzéki Hang 18, a Bizalom képviselőcsoport 16, A Jövőért képviselőcsoport 3, a függetlenek 10 szavazattal já­rultak hozzá a voksolás sikeréhez. Vagyis hiába rendelkezik a Nép Szolgája frakció több mint 250 mandátummal a törvényhozásban, egyedül nem lett volna képes biztosítani a számára rendkívül fontos jogszabály elfogadását. Ráadásul a szükséges voksokat csak két nacionalista frakció segít­ségével sikerült biztosítani. A szakértők egy része szerint mindez alátámasztani látszik azt a médiában hetek óta szellőztetett véleményt, mely szerint a kor­mánypárti többség gyakorlatilag megszűnt létezni a parlamentben. Zelenszkijék eltökéltsége ugyan­akkor, amellyel a pártegység rovására is keresztülerőltették a Legfelső Tanácson a törvény­­módosítást, jól mutatja, milyen hatalmas szüksége van a csőd szélén egyensúlyozó Ukrajnának az IMF hitelére. Ugyancsak a múlt szerdai ülésnap híre, hogy a parlament elhatározta, e héttől visszatér a megszokott munkarendjéhez. Az ellenzék a többség szemére vetet­te, hogy visszatérve a szokványos munkarendhez kettős mércével mérnek, hiszen a lakosságot még mindig sújtják bizonyos karan­ténintézkedések. Ezzel szemben Dmitro Razumkov házelnök rá­mutatott, hogy a parlament már­cius közepén nem szüntette be a munkáját, csupán módosította annak formátumát, így a mostani változás mindössze annyit jelent, hogy ismét megtartják a plenáris ülésheteket. A rendkívüli ülést egy újabb rendkívüli ülés követte. A képvi­selők ezúttal határozatot fogadtak el arról, hogy meghosszabbítják az oroszországi közösségi média egy részével szemben érvényben lévő ukrajnai szankciók hatályát. Razumkov házelnök bevezetőjé­ben jelezte, értelmetlennek tartja a kezdeményezést, mivel a téma nem tartozik a parlament hatáskörébe. Mint rámutatott, a Nemzetbiztonsá­gi és Védelmi Tanács (RNBO) már határozott a szankciók meghosszab­bításáról, s a rendelkezés csupán az államfő jóváhagyására vár. Ennek ellenére a szavazást kezdeményező ellenzéki honatyák ragaszkodtak hozzá hogy a Legfelső Tanács a voksolással támassza alá elköte­lezettségét az intézkedés mellett. A „hűségnyilatkozat” végül nem sikerült valami meggyőzőre, hiszen a határozattervezetre mindössze 248 honatya szavazott igennel. (zzz)

Next