Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)
2020-05-21 / 20. szám
Tovább enyhül a karantén A kormány a karantén meghosszabbítását tervezi, közben május 22-től tovább enyhítenek a korlátozó intézkedések szigorán. Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn este az ICTV tévécsatorna műsorában erősítette meg, hogy szerdán, azaz lapzártánk után határozhatnak többek között a városi és külvárosi tömegközlekedés újraindításáról, engedélyezhetik a sportversenyek megrendezését, és kinyithatnak a tornatermek. A hostelek kivételével ismét fogadhatnak vendégeket a szállodák, és lazíthatnak a templomi szertartások megrendezésének szabályain is. Ezenkívül a tervek szerint május 25-től engedélyezik az óvodák működését, s újraindulhat a metró is - ahol ezt a járványhelyzet lehetővé teszi. Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos bejelentette, hogy a strandszezon nem marad el. Elmondása szerint az ukrán infektológusok megerősítették, hogy a tengervíz és az ibolyántúli sugárzás pusztítja a koronavírusos megbetegedés okozóját, vagyis más országokhoz hasonlóan Ukrajnában is megnyitják a strandokat. Ljasko úgy vélte, a folyóparti strandok szintén kinyithatnak. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a korlátozások feloldása csak azokat a régiókat érinti majd, amelyekben a járványhelyzet ezt lehetővé teszi. Az egészségügyi tárca által régiónként vizsgált három kritérium ebből a szempontból a megbetegedések számának alakulása az előző héten 100 ezer lakosra vetítve, a betegágyak kihasználtsága a helyi kórházakban, valamint az elvégzett tesztek száma. A sajtó szinte egybehangzó véleménye szerint a kormány elsősorban nem azért oldja fel sorra a korlátozó intézkedéseket, mert olyan ütemben javul a helyzet, ami ezt indokolttá tenné, hanem mert nem tud mihez kezdeni a gyengülő gazdasággal, és a munka híján jelentős részben bevétel és megélhetés nélkül maradt lakossággal. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF felmérése szerint Ukrajnában a szegények aránya a tavalyi 37,8%-ról idén 43,6%-ra nőhet még abban az esetben is, ha a Covid-19 járvány szociális és gazdasági következményeire vonatkozó legoptimistább forgatókönyv valósul meg. Több mint hatmillió ember találhatja magát a szegénységi küszöb alatt. A gyermekes családok körében 33%-ról 51%-ra nőhet a szegénységben élők aránya. Ez azt jelenti, hogy minden második családnak pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie. A legpusztítóbb hatással a válság a sokgyermekes családokra lesz. Ami a lakosság véleményét illeti, a Resting Csoport május közepén készült felmérése szerint a megkérdezettek 36%-a úgy véli, hogy a koronavírust illetően nem változik a dolgok állása az országban, közel ugyanannyian (35%) viszont azon a véleményen vannak, hogy javul a helyzet. Április 24-25-én még csupán 15% vélte úgy, hogy javulás tapasztalható. Viszont az azóta eltelt két hét alatt azoknak az aránya, akik szerint rosszabbodott a dolgok állása, 44%-ról 17%-ra csökkent - írja a felmérést ismertető strana.ua. Annyi bizonyos, hogy a kormány óvatos duhaj módjára a lehetőségekhez mérten igyekszik bebiztosítani magát a túl gyors nyitás esetleges nem kívánt következményeivel szemben. Például a metró beindítását minden esetben a helyi polgármesterrel folytatott konzultációtól tették függővé, holott a karanténintézkedések gyors feloldásával újrainduló gazdasági élettel maguk is hozzájárultak ahhoz a helyzethez, hogy teljes értékű tömegközlekedés híján a nagyvárosok gyakorlatilag megbénultak a közlekedési dugóktól, vagyis nincs más kiút, mint a metró újraindítása. A hivatalnoki életösztön iskolapéldájával azonban az Egészségügyi Minisztérium rukkolt elő. Viktor Lajsko közegészségügyi főorvos rendeletével hétfőn társadalmi vitára bocsátotta az óvodák újranyitásának feltételeit. A tárca egyebek mellett azt javasolja, hogy az óvodai dolgozóknak munkakezdés előtt, a gyermekeknek pedig érkezéskor, majd négyóránként mérjék a lázát. A nevelők az utcán fogadnák az érkező gyermekeket, szüleik belépését az épületbe korlátoznák. Megtiltanák a többször használatos szövet törülközők, plüssjátékok, szőnyegek használatát. Eltiltanák a munkavégzéstől a kockázati csoportokba tartozó, azaz 60 évesnél idősebb, vagy krónikus, az immunrendszer működését befolyásoló betegségekben szenvedő dolgozókat. Tiltanák az olyan játékokat, amelyekben az óvodai dolgozók közvetlenül érintkezhetnek a gyermekekkel. Ugyancsak társadalmi vitára bocsátották a külső független értékelés (ZNO), valamint a magiszteri képzés felvételi vizsgáinak lebonyolításához kidolgozott egészségügyi követelményeket. A tervek szerint a lebonyolításért felelősöknek meg kell határozniuk a tesztírók útvonalát annak érdekében, hogy azok a legkevesebbet érintkezzenek, menetrendet kell összeállítaniuk, amely alapján a résztvevők bejutnak a tesztírás helyszínére, dönteni kell az ülésrendről, betartva a legalább 1,5 méteres távolságot a vizsgázók között. A résztvevőket csak azután engedhetik vizsgához, hogy megmérték a testhőmérsékletüket, kikérdezték őket az egészségi állapotukról, s meggyőződtek róla, hogy viselnek maszkot. A tesztírásra kijelölt épület és a vizsgatermek bejáratánál meg kell teremteni a kézfertőtlenítés lehetőségét. Biztosítani kell, hogy a mosdókban rendelkezésre álljon a folyékony szappan, a fertőtlenítőszer és a papírtörülköző. Egy órával a tesztírás előtt és után a tantermekben takarítást és fertőtlenítést kell végezni. (zzz) Nyár 2020: Maradj otthon, nézzél tévét? Bizonyára a karantén lazulásának tudható be, hogy az ukrán média az utóbbi napokban jelentős terjedelemben foglalkozik a határnyitással és a nyaralással. Egy részüket a kérdésnek főként az az oldala foglalkoztatja, vajon hol nyaralhat az ukrán polgár a nyáron, a másikat az, mikor lesznek ismét átjárhatók a határok? Nyaralj itthon A fővárosi újságírókat érdekes módon alig foglalkoztatja a kérdés, vajon miből mehetne külföldre nyaralni a mezei ukrán polgár, miután hetekig volt kénytelen a négy fal közé zárva a sorsán morfondírozni, jellemzően munka nélkül? No, de legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy minél többen ki tudnak mozdulni otthonról legalább néhány napra a hosszú bezártság után! A zsurnaliszták ezen a ponton két táborra szakadnak. Az egyik idézi Denisz Smihal miniszterelnököt, aki nemrég optimistán nyilatkozott az európai üdülési szezon esetleges elmaradásáról, mondván, akkor polgártársaink itthon költik el azt a mintegy évi ötmilliárd dollárt, amelyért rendszerint Törökországba és Egyiptomba utaznak nyaranta. Ez a megközelítés láthatóan megihlette az országos tévécsatornák szerkesztőit, mert egymást érik a híradókban az összeállítások arról, miként készülnek a turizmusban érdekelt hazai vállalkozók, hogy kihasználják a soha vissza nem térő üzleti lehetőséget. De a nyilatkozók hangja egyelőre nem túl meggyőző. Például hogyan jut el a vendég az üdülőhelyekre? Milyen korlátozásokkal áll helyre a vasúti és a közúti személyszállítás? A belföldi légi közlekedésről, ha ez egyáltalán lehetséges, még kevesebbet hallani. Annyi bizonyos, hogy karantén ide vagy oda, Ukrajna tengerparti üdülői máris várják a vendégeket, ami legalábbis biztató. Másfelől elemzők rámutatnak, a hazai tengerpartok sem a szálláshelyek számában, sem a szolgáltatások minőségében nem tudják felvenni a versenyt a külfölddel. A minőségi pihenésre vágyóknak például szembesülniük kell a ténnyel, hogy az ukrajnai luxusszállodák drágábbak a törökországiaknál. Turistát bármi áronlani Az újságírók másik csoportja külföldre kacsingat. Folyton azt hallani ugyan, hogy egyelőre távolról sem minden ország kész megnyitni határait a turisták előtt, a hagyományosan a külföldi vendégekre alapozó gazdaságok azonban nem szándékoznak lemondani a teljes nyári szezonról. Úgy tűnik, az első ukrán turistákat Görögország, Törökország, Montenegró, Grúzia, Bulgária és Ciprus kész fogadni. Ezek az országok általában július 1-jétől várják az üdülővendégeket. Ugyanakkor például Törökország már május 20-tól fogadja a kórházi kezelésre érkező pácienseket 31 országból, köztük Ukrajnából is. Legutóbb, a hétvégén Olaszország jelentette be, hogy június 3-tól várják a turistákat. A szállodákban máris folynak az előkészületek a vendégek fogadásához az idei speciális feltételek között. A török hotelekben például bizonyosan nem számíthatunk a népszerű svédasztalos étkeztetésre, s valószínűleg az úszómedencék vizében is több lesz a fertőtlenítőszer, mint tavaly. Repülnek már a repülők? Egyelőre ugyanakkor az jelenti a legnagyobb gondot, miként juthatnak el a vendégek a külföldi üdülőhelyekre? A Czech Airlines, a Wizz Air és a Lufthansa azt tervezik, hogy május végén - június elején újraindítják ukrajnai járataikat, a többiekről egyelőre nem hallani. A fő kérdés azonban az, megindulhatnak-e, s ha igen, milyen feltételekkel az ukrán repülőterekről a turistákkal megtömött charterjáratok a homokos tengerpartok felé? Diplomaták emlékeztetnek, néhány hete-hónapja több mint húszezer ukrán üdülővendég rekedt az egyiptomi tengerparton a karantén miatt, akiknek a hazaszállítását Kijevnek kellett megszerveznie. Most garanciát szeretnének, hogy nem ismétlődhetnek meg az akkori apokaliptikus jelenetek. A legújabb hírek szerint júniustól indulhat meg a nemzetközi légi közlekedés. Mikor nyílnak a határok? Ami az Európai Uniót illeti, még nincs döntés a külső határok megnyitásáról, s nem is biztos, hogy belátható időn belül lesz egyetértés köztük ebben a kérdésben. Mindenesetre Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia már tárgyal a közös határok átjárhatóvá tételéről, s Magyarország is csatlakozhat hozzájuk. A csehek eleve azt szeretnék, ha az érintett országok korridort nyitnának polgáraiknak a horvátországi üdülőkig. Úgy tűnik, Horvátország az európai fizetővendégek érdekében kész lazábban kezelni a járványintézkedéseket. Hogy kiterjed-e ez az engedékenység a kelet-európaiakra is, egyelőre kétséges. A lengyel kormány is arra készül, hogy beengedje a turistákat azokból az országokból, amelyekben ellenőrzött a járványhelyzet, Ukrajna azonban egyelőre nem szerepel közöttük. Némi túlzással akár azt is állíthatjuk, hogy jó néhány országban pillanatnyilag könnyebb munkát vállalnia egy ukránnak, mint üdülni és pénzt költeni. Persze minden viszonylagos. Néhány napja megindult a gyalogosforgalom a Segini-Medyka átkelőhelyen az ukrán-lengyel határon. Jelenleg ez az egyetlen gyalogos átkelő a két ország viszonylatában, vagyis az egyetlen olyan hely, ahol az ukrán sajtó szerint nem kell megfizetni a méregdrága viteldíjat azoknak az ügyeskedőknek, akik a gyalogosokat a közúti határátkelőhelyeken - tehát ahol a gyalogos forgalom nem megengedett - a határ egyik oldaláról a másikra szállítják. Jelenleg naponta mintegy ezren kelnek át Lengyelországba gyalogosan Medykánál, körülbelül 5-6 órás sorban állás után. A viszonyok a megszokott módon mostohák, sokakat visszafordítanak. Elsősorban a munkavállalási vízummal rendelkezők remélhetik, hogy bebocsátást nyernek a szomszédos országba. A strana.ua forrásai szerint az ukrán-magyar határon, Csapnál is létezik egyfajta „tarifa”. Állítólag 50 dollárt kérnek el a szemfülesek, hogy a gyalogos utazó mikrobuszon eljusson az ukrán határsorompótól a magyar sorompóig. Kérdés, hogy érdemes-e erőltetni az átjutást. Jelenleg Magyarországon is egyebek mellett kéthetes házi vagy hatósági karanténhoz kötött a külföldi és a magyar útlevéllel érkezők belépése egyaránt - az úti céljukat igazolni tudó átutazók kivételével. Egyelőre megjósolni sem meri senki, mikor szűnhet meg ez a korlátozás. Az optimisták június második felét emlegetik. A kormányok egyelőre csak tapogatóznak a tekintetben, miként lehetne együtt kezelni a karantént és az akadálymentes utazást. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az RBK-Ukrajinának nyilatkozva csak annyit tett egyértelművé minap, hogy Kijev meg sem fontolja azt a homályos nemzetközi elképzelést, mely szerint egészségügyi igazolványt vezetnének be az utazók számára. Elmondása szerint a gyakorlati megoldások közül külföldön leginkább afelé hajlanak, hogy beutazáskor a határon igazolást kelljen felmutatni egy legfeljebb néhány napos és természetesen negatív komavírus PCR-tesztről, majd hazatéréskor az embereknek házi karanténon kellene átesniük, ami után egy újabb teszt következne. Borítékolható, hogy a legnagyobb problémát mindenhol a külföldiek belépése jelenti majd, különösen, ha nem európai uniós polgárokról s még csak nem is munkavállalókról van szó. (ntk) Szavazott a parlament, jöhet az IMF-hitel Elfogadta az úgynevezett Kolomojszkij-ellenes vagy banktörvényt a Legfelső Tanács múlt szerdai rendkívüli ülésén. Ezzel elvben elhárult az utolsó akadály a Nemzetközi Valutaalap (IMF) következő hitelének folyósítása elől. A szavazás fontosságát jelezte, hogy az ülésteremben megjelent Volodimir Zelenszkij elnök, aki az ukrán gazdaság védelmére és a banktörvény támogatására szólította fel a honatyákat. Az Ukrán Nemzeti Bank 2014 óta több mint 100 bank megszüntetéséről döntött. Ezzel kapcsolatban a banktörvényt módosító indítvány szerzői rámutatnak, hogy némelyik bank, kihasználva a bírósági rendszer tökéletlenségét, igyekszik visszatérni a piacra, ami rendszerszintű kockázatot jelent az ország pénzügyi stabilitása szempontjából. Több nemzetközi intézmény, köztük az IMF ezért sürgette az ukrán bankrendszer működését szabályozó törvény mielőbbi tökéletesítését. A múlt szerdán elfogadott dokumentum kimondja egyebek mellett, hogy azok a volt és jelenlegi banktulajdonosok, akiknek sérültek az érdekei a pénzintézetüknek a bankpiacról való kivezetésével, csupán pénzbeli kártérítésre tarthatnak igényt. Emellett a jogszabályok mostantól rendelkeznek arról is, hogy amennyiben a bíróság törvénytelennek mondja ki egy banknak a pénzpiacról való kivezetését elrendelő határozatot, az nem jelent jogalapot a határozat megsemmisítéséhez. A dokumentum egyben kezdeményezi a közigazgatási perrendtartási törvénykönyv módosítását, amely így kimondja, hogy bírósági határozat hasonló esetekben nem szolgálhat alapul a bank visszaszolgáltatásához a korábbi tulajdonosoknak. A törvénymódosítás érintheti többek között az egyesek által a kormánypárttal, a Nép Szolgájával összefüggésbe hozott Ihor Kolomojszkij oligarchát, akinek pénzintézetét, a PrivatBankot három éve, az előző elnök, Petro Porosenko idején államosították. A közvéleményt több mint fél éve foglalkoztató jogszabály egyebek mellett az oligarcha számára is lehetetlenné teszi bankja visszaszerzését, ezért is kapta a sajtótól a Kolomojszkij-ellenes törvény nevet. A parlament ülése előtt megoszlottak a vélemények arról, sikerül-e előteremtenie a kormányzatnak a törvény elfogadásához minimálisan szükséges 226 szavazatot, különös tekintettel arra, hogy a kérdés milyen mély megosztottságot idézett elő a Nép Szolgája párt frakcióján belül. Végül a törvényt 270 szavazattal elfogadta a parlament. A látszólag jelentős szavazattöbbség azonban nem volt képes elfedni a kormánypárton belüli problémákat. A parlamenti jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a Nép Szolgája frakció 200, az ellenzéki Európai Szolidaritás 23, az ugyancsak ellenzéki Hang 18, a Bizalom képviselőcsoport 16, A Jövőért képviselőcsoport 3, a függetlenek 10 szavazattal járultak hozzá a voksolás sikeréhez. Vagyis hiába rendelkezik a Nép Szolgája frakció több mint 250 mandátummal a törvényhozásban, egyedül nem lett volna képes biztosítani a számára rendkívül fontos jogszabály elfogadását. Ráadásul a szükséges voksokat csak két nacionalista frakció segítségével sikerült biztosítani. A szakértők egy része szerint mindez alátámasztani látszik azt a médiában hetek óta szellőztetett véleményt, mely szerint a kormánypárti többség gyakorlatilag megszűnt létezni a parlamentben. Zelenszkijék eltökéltsége ugyanakkor, amellyel a pártegység rovására is keresztülerőltették a Legfelső Tanácson a törvénymódosítást, jól mutatja, milyen hatalmas szüksége van a csőd szélén egyensúlyozó Ukrajnának az IMF hitelére. Ugyancsak a múlt szerdai ülésnap híre, hogy a parlament elhatározta, e héttől visszatér a megszokott munkarendjéhez. Az ellenzék a többség szemére vetette, hogy visszatérve a szokványos munkarendhez kettős mércével mérnek, hiszen a lakosságot még mindig sújtják bizonyos karanténintézkedések. Ezzel szemben Dmitro Razumkov házelnök rámutatott, hogy a parlament március közepén nem szüntette be a munkáját, csupán módosította annak formátumát, így a mostani változás mindössze annyit jelent, hogy ismét megtartják a plenáris ülésheteket. A rendkívüli ülést egy újabb rendkívüli ülés követte. A képviselők ezúttal határozatot fogadtak el arról, hogy meghosszabbítják az oroszországi közösségi média egy részével szemben érvényben lévő ukrajnai szankciók hatályát. Razumkov házelnök bevezetőjében jelezte, értelmetlennek tartja a kezdeményezést, mivel a téma nem tartozik a parlament hatáskörébe. Mint rámutatott, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) már határozott a szankciók meghosszabbításáról, s a rendelkezés csupán az államfő jóváhagyására vár. Ennek ellenére a szavazást kezdeményező ellenzéki honatyák ragaszkodtak hozzá hogy a Legfelső Tanács a voksolással támassza alá elkötelezettségét az intézkedés mellett. A „hűségnyilatkozat” végül nem sikerült valami meggyőzőre, hiszen a határozattervezetre mindössze 248 honatya szavazott igennel. (zzz)