Kárpáti Igaz Szó, 1991. július-szeptember (72. évfolyam, 124-187. szám)

1991-07-02 / 124. szám

124. (14 478.) szám ♦ 1991. JÚLIUS 2., KEDD ♦ Ara 10 képek A kormány rendkívüli intézkedéseket javasol A köztársaság gazdaságá­nak helyzete továbbra is vál­ságos. Hogy kilábaljunk be­lőle, az USZSZK Miniszteri Kabinetje kidolgozta a gaz­daság stabilizálására irányu­ló rendkívüli intézkedések programját amelyet Witold Fo­kin, a köztársaság miniszter­elnöke terjesztett elő a Leg­felsőbb Tanács június 25-i ple­náris ülésén. Programunk elsőrendű célja a termelés volumenének növelé­se a gazdasági és adminisztra­tív szabályozók segítségével, hangsúlyozta a kormányfő. Az intézkedéseket megvalósít­va biztosítanunk kell Ukraj­na népe szociális védelmének maximálisan lehetséges szint­jét, különösen a legkevésbé védett rétegekét. Olyan gazda-­­­sági feltételeket kell teremte­ni,­­amelyek lehetővé teszik az élelmiszerek, közszükség­leti cikkek, gyógyszerek, gyer­mek­ élelmezési és ruházati cik­kek pótlólagos előállítását. Ez részben a vállalatok nyeresé­gének csupán 15 százalékos megadóztatásával érhető el. A termelés növekedését kell hogy elősegítse a vállalkozói szellem fejlesztésére, a gaz­daság demonopolizálására, a tulajdon denacionalizálására és a privatizációra vonatkozó in­tézkedések végrehajtása. A gazdaság destabilizálásá­­nak elmélyülését a rubel reá­lis vásárlóerejének csökkené­si tendenciája váltja ki. Ez az oka az inflációnak, az ál­talános áruhiánynak, a sza­bályozatlan árnövekedésnek. E jelenségek enyhítésére és a köz­társaság fogyasztói piaca meg­bízható védelmének szavato­lására fogjuk bevezetni a kü­lönleges bankjegyeket. De hangsúlyoznom kell, hogy ezek a bankjegyek nem jelentik a saját valuta alternatívá­ját. Ez a pénzforgalom sza­bályozási rendszerének eszkö­ze. Nagy a kísértése annak, hogy saját pénzegységgel rendelkezzünk. A napokban találkoztam a Kenedyan Bank­not Company neves cég k­ép­viselőivel és­­ elmondták, hogy legalább másfél év kellene egy­­milliárd bankjegy nyomtatá­sához, nekünk pedig legalább 3,5 milliárdra lenne szüksé­günk. Ezért egy ideig a ku­ponok helyett be kell vezet­nünk a különleges jelzéssel ellátott pénzegységeket. A válságjelenségek mielőb­bi leküzdése céljából saját valutakészlettel kell rendel­keznünk. Ezért a kormány konzultációkat folytat a szö­vetségi miniszteri kabinettel és a köztársaságok kormányai­val a szövetségi arany- és (Befejezés a 2. oldalon.) A Moszkvai Városi Tanácsban bemutatták azt az új részvénytár­saságot, mely célul tűzte ki, hogy megfelelő mennyiségű élelmiszer­rel látja el a főváros piacait, segítséget nyújt a farmergazdaságok kialakulásában­­és fejlődésében. A részvénytársaság alapítója­­ a Moszkvai Városi Végrehajtó Bizottság, de alapítótagként lépnek fel a különböző vállalatok, bankok, társadalmi és tudományos szerve­zetek is. A részvények mintegy 50 ezer ,rubelbe fognak kerülni. A parasztgazdaságok részvényesként jobban érdekeltek abban, hogy az újonnan létrehozott börzén keresztül értékesítsék termékeiket. A részvénytársaságnak mind szovjet, mind pedig külföldi vállala­tok és szervezetek lehetnek a tagjai. Felvételünkön, a Moszkvai Városi Tanácsban bemutatják az új részvénytársaságot. Sz. Panov felvétele (TASZSz. TANÁCSKOZÁS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRŐL A területi végrehajtó bizottság üléstermében megtartották a terület vezető kádereinek elméleti szemináriumát, melyen megvi­tatták az SZKP elméletének és politikájának időszerű kérdéseit. A találkozót Ivan Mihovics, az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátaljai Területi Bizottságának másodtitkára, a filozófiai tudományok doktora nyitotta meg. A foglalkozáson részt vett és felszólalt Ivan Kurasz profesz­­szor, a történelemtudományok doktora, az USZSZK Tudományos Akadémiájának levelező tagja, Borisz Kvasznyuk, a közgazda­­sági tudományok doktora, az USZSZK Tudományos Akadémiája közgazdasági intézetének vezető tudományos munkatársa, Gri­­gorij Kutorzsevszkij, az SZKP Központi Bizottsága információs­politikai központjának helyettes vezetője, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, Leonyid Novohatyko, az Ukrajnai Kom­munista Párt Központi Bizottsága Sajtóközpontjának vezetője, a történelemtudományok kandidátusa. A szeminárium munkájában részt vettek a városi és járási pártbizottságok titkárai, a városi és járási végrehajtó bizottsá­gok elnökei és elnökhelyettesei, a területi intézmények vezetői, a városi és járási komszomol­zottságok titkárai, a területi párt­bizottság vezető munkatársai, a területi végrehajtó bizottság fő­osztályainak és oszt­ainak vezetői, a területi pártbizottság ál­lományon kívüli erő...­­ csoportjának tagjai, a tömegtájékoztató eszközök képviselői, akik több aktuális kérdést tettek fel a ven­dégeknek. A találkozó végez­ével Grigorij Kutorzsevszkij átnyújtotta az Ukrajnai Kommunista Párt Területi Bizottsága társadalmi politikai központjának az SZKP KB információs-politikai köz­pontja oklevelét a társadalmi-politikai központok humanista, jó­­tékonysági tevékenységét bemutató tévéfilmek országos pályá­­­atán kivívott első helyért. Markovics Mátyás felvételei a szemináriumon készültek. Tudósítónk AZ USZSZK LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKÁN Az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának plenáris ülésén a köztársaság kormányának kérésére a kép­viselők első olvasatban megvitatták azokat a tör­vén­tervezeteket, amelyeknek célja Ukrajna gaz­daságának stabilizálása és a válsághelyzetből való kijutás. E törvénytervezetek a lakosság pénzjöve­delmeinek indexálásával, a dolgozóknak nyújtandó szociális garanciák fokozásával, a minimális fo­gyasztói költségvetéssel kapcsolatosak. Az ülésszak ugyancsak megvitatta, de egyelőre nem fogadta el az állampolgárságról szóló törvény­­tervezetet. Szó volt ezenkívül az összukrajnai és a helyi népszavazásokról, de végül is úgy döntöttek, hogy e tervezeteket csak a következő plenáris ülé­sen fogják elfogadni, amelyet július 30-án tarta­nak. Ugyanezen a napon vitatják majd meg az ál­lampolgárok és az állampolgárság nélküli szemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvénytervezetet is. (Ukrinform) ARANYLÁZ(ÁLOM) NYÍLT LEVÉL (INTERPELLÁCIÓ) A NÉPKÉPVISELŐK KÁRPÁTALJAI TERÜLETI TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁHOZ Tisztelt végrehajtó bizott­ság! Borúlátással értesültem a Novini Zakarpattya c. lap jú­nius 8-i számából nemrég meg­tartott tanácskozásukról és az önök által elfogadott határo­zatról, mely a muzsolyi arany kitermelésének kezdetét szen­tesíti. Kérdezem: jó ez nekünk, kárpátaljaiaknak? Hoz ez vala­mit vidékünk amúgy is kisem­mizett konyhájára? Miért oly buzgó e kérdésben a tisztelt végrehajtó bizottság? Lelki szemeimmel újabb tö­meges bevándorlást látok. Kel­lenek majd a szakemberek, tu­dományos munkatársak, bánya­mesterek. Természetesen, mind­nyájuknak soron kívül, lakás, iskola, kórház, üzlethálózat és nem utolsósorban ennivaló is kell. Újabb termőföldeket oro­zunk el a megszaporodott éhes szájak elől. A valamikor ön­ellátó Kárpátaljának újabb hús-tejalamizsnát kell majd koldulnia a központtól. A tudósok váltig azt állít­ják, hogy a tervezett aranyki­termelésnek a környezetre leg­kevésbé ártalmas formáját szándékoznak alkalmazni, füg­getlenül annak költségességé­től. E célból a melléktermék­ként keletkezett nagy mennyi­ségű ciánvegyületeket felbon­tó baktériumokat szállítanak hozzánk. És mi lesz, ha a baktériumok a vártnál passzí­vabbaknak bizonyulnak, és a cián a muzsalyi borba, a be­­nei őszibarackba, vagy a Bor­­zsa vizébe kerül? Ha esetleg az arany kitermelése után fenn­maradó kőzet hasznosításaként égetett tégla és cserép is tar­talmazni fog egy kis ciánt?! Ha ennyire hangsúlyozzák valaminek az ökológiai ártal­matlanságát, az már igen gya­nús. A csernobili, szemipala­­tyinszki, pisztralevei mese után azt hiszem, ez természe­tes. Nemcsak aranyról van szó, hanem számos értékes fémről , rézről, kadmiumról, cink­ről, ólomról. Aki járt Krivoj Rogban, vagy országunk bár­mely más, fémkitermeléssel foglalkozó ipari városában, lát­hatta a szivárvány valamennyi színében pompázó aranyfelhő­ket, a piros vagy épp zöld színű Napot. Akinek zsebken­dőjét, patyolatfehér ingét hu­pikékre festette saját verítéke, annak már van fogalma e fo­lyamat ökológiai következmé­nyeiről. De lehet, hogy megérné föl­áldozni messze földön híres mu­zsalyi borainkat, a Nagyhe­gyet, lehet, érdemes letenni arról a vágyunkról, hogy Kár­pátalját turista-üdülőparadi­csommá változtassuk. Mert ha beindul az üzlet, akarom mon­dani: a kitermelés, itt Eldorá­­dó, tejjel-mézzel folyó Kána­án lesz?! Ha a kopejkákért elkobzott dédai homokra, a Kárpátok márványára, andezitjére, tönk­retett erdeinkre, elkótyavetyélt ásványvizeinkre gondolok, at­tól tartok, az aranyüzlet sem üt be jobban. A sztrájkhullám szomorú példája bizonyítja, hogy az ország számos bánya­vidékén, ahol a köz érdekében feláldozták a környezetet, a bányászok egészségét, a termő­­földeket, az illetékesek nem méltányolták a nagy áldozato­kat. A Szibériában felderített fekete arany, a kőolaj kiter­melése következtében felbe­csülhetetlen és orvosolhatatlan károk keletkeztek a vidék nö­vény- és állatvilágában, a vi­dék őslakossága pedig — köz­tük őshazai rokonaink, a han­tik és a manysik is — a meg­gazdagodás és a jólét helyett a kihalás sorsára jutott. Az is valószínű, hogy­­ az aranykitermelés beindulásával Kárpátalja zárt övezetté vá­lik, ismét problémát fog jelen­teni te­hát a határátlépés. Nem tudtuk megoldani te­rületünkön az építőanyagok gyártását, cipőgyáraink, szö­vőgyárunk, ru­­agyáraink nyersanyagellátását, az élel­miszer-ellátást, a lakásproblé­mát, és most ilyen nagy fába akarjuk vágni a fejszénket. Érthető, hogy a mindnyá­junk által áhított szuverén Uk­rajnának szüksége van arany­ra, tehát a muzsolyi arany ki­termelése köztársasági érdek. De mindez területünk lakossá­ga szempontjából rengeteg hátránnyal jár. Ezért érthetetlen számomra, hogy miért éppen a területi tanács végrehajtó bizottsága a­­ kezdeményező ebben az ügy­ben. Talán így szándékozik jó pontokat gyűjteni a felsőbb szervek előtt? Ilyen sorsdöntő, minden kár­pátaljai lakos életét befolyá­soló, unokáink jövőjét megha­tározó kérdésben nincs joga önkényesen határozni a terü­leti végrehajtó bizottságnak. Megfontolt tanácsi döntésre, esetleg népszavazásra van szükség. Ha betartjuk az alkotmá­nyos elveket, melyek szerint a Föld méhének kincsei a né­pet illetik, akkor az említett tárgyalásokon a tulajdonos jo­gán mi állíthatunk feltételeket. Majorosi István, a Népképviselők Kárpát­aljai Területi Tanácsának képviselője

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék