Kárpáti Igaz Szó, 1991. július-szeptember (72. évfolyam, 124-187. szám)
1991-07-02 / 124. szám
Ahogyan egy párttitkár látja »Nézzünk szembe az igazsággal...« Ma már senki sem csodálkozik azon, ha valaki kilép a pártból. Sőt, egyre több az olyan vállalat, gazdaság, szervezet és intézmény, ahol komoly méreteket öltött ez a tendencia, s alig néhányan maradtak az alapszervezetben. A Nagyszőlősi Műanyagcik.ч.-gyárban eddig egy híján 30-an adták vissza a tagkönyvüket, illetve valamilyen vétség vagy a pártszervezethez fűződő kapcsolatuk megszűnése végett kellett kizárni őket az SZKP soraiból. S ha figyelembe vesszük, hogy ez a vállalatnál dolgozó kommunisták közel 40 százalékát teszi ki, igencsak elgondolkozható a dolog. Nem véletlen hát, hogy Vaszil Bilancsuk pártszervezeti titkárral beszélgetve, elsősorban ennek okai felől érdeklődtünk. Egy-másfél évvel ezelőtt kezdődött a lemorzsolódás. Eleinte nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, annál is inkább, mert másutt már jóval előtte előfordultak ilyen esetek, miért lettünk volna hát mi kivételek? Sőt, az első két kiválni szándékozó esetében még indokoltnak is látszott a döntésük. Egyikük ugyanis szövetkezeti dolgozó lett ugrásszerűen megnőtt a jövedelme, s róla könnyen elképzelhető volt, hogy sajnálja a pénzt a tagdíjra, inkább kilép csak ne kelljen fizetnie. Míg a másikat röviddel azelőtt érte éles bírálat, így sértve érezte magát miatta, kézenfekvőnek látszott hát, hogy ily módon kíván reagálni a kritikára. De nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget neki még akkor sem, amikor már olyan személyek jelentették be kiválási szándékukat, akik szorgalmasan, lelkiismeretesen végezték ugyan a munkájukat, párttagként viszont meglehetősen passzívak, enerváltak voltak, csupán a tagdíjak befizetését tartotta önmaguk számára kötelezőnek. Ám amikor aktív, agilis, mi több, pártvezetőségi tagok, vagyis olyan emberek jutottak ilyen elhatározásra, akikre felnéztek a társai, bevallom, mélyen lesújtott, gonndolkodóba ejtett. — Ön szerint mivel magyarázható ez? Elvégre annak idején nyilván a legtöbben önszántukból léptek be a pártba s néhányan, gondolom, éppen az ön közreműködésével, hiszen már évek óta irányítja az alapszervezet tevékenységét. — Mi tagadás, többen is voltak közöttük olyanok, akiket én is ajánlottam annak idején a pártba, s csalódnom kellett bennük. I"Így éreztem, becsaptak. Bár az igazság kedvéért le kell szögezni: korántsem lehet egy kalap alá venni, egyértelműen elítélni mindenkit cselekedetéért." Mert a tagsági könyvét visszaadó személyek zöme ugyan tényleg véletlen embernek bizonyult a pártban , s talán most hagyjuk, ki a felelős érte, hogyan fordulhatott ez elő de nem mindenki. Egyikük például azzal indokolta a döntését, hogy bár egész életében a marxizmus-leninizmus eszméit tekintetteirányadónak, küzdött megvalósításukért, a kialakult helyzet miatt azonban elbizonytalanodott, végül maga sem tudta-értette, miért harcol. Nekem mint párttitkárnak, természetesen kötelességem lett volna meggyőzni őt tévedéséről, eloszlatni kétségeit,, hogy úgy mondjam, a helyes útra téríteni. — És miért nem tette? — Mert az az igazság, hogy sok dologban magam sem látok tisztán, van amit egyszerűen képtelen vagyok megmagyarázni, nincsenek kellő érvek hozzá. De hogyan is tehetném, ha például a pártnak még máig sincs konkrét, meghatározott új programja? Ezt különben sokan meg is jegyezték azoknak a beszélgetéseknek a során, amelyeket a pártból kilépni szándékozó kommunistákkal folytattunk kérvényük beadását követően. Egyébként senkit sem sikerült lebeszélni szándékáról. Ám leginkább az ország katasztrofális gazdasági helyzete, s ezzel együtt az életszínvonal rohamos romlása volt az, ami megrendítette a kommunisták hitét és meggyőződését, csalódást váltott ki bennük. S az a legfelsőbb párthatalom, illetve a szövetségi kormány csak fokozta a különböző elhibázott, megalapozatlan döntéseivel, határozataival. — Mire gondol konkrétan? — Ha az élelmiszerprogram megvalósításának kudarcát még valahogy rá lehet kenni a Brezsnyev-korszak, vagyis a pangás időszakának hibáira, melléfogásaira, nehezen tehető meg ugyanez mondjuk a lakásprogram teljes csődjével, az alkoholizmus elleni kampány által okozott óriási gazdasági kárral. An: az elhibázott döntésekért és azok szolgalelkít követőinek baklövéseiért ugyan kit vontak felelősségre? Vagy vegyünk egy friss példát, nevezetesen a közfogyasztási cikkek árának drasztikus emelését, ami joggal váltott ki felháborodást és elégedetlenséget a lakosság minden rétegében. És ebben a helyzetben mi valamennyien, mint utolsó mentsvárra, a közel egy éve meghirdetett ukrajnai állami szuverenitásra tekintünk. Milyen megoldást, kiutat lát hát a kialakult helyzetből? — Szilárd meggyőződésem, hogy csak abban az esetben tömöríthetjük a párt sorait, kölcsönözhetünk új erőt a pártnak, ha annak köztársasági vezetői nyíltan és félreérthetetlenül a szuverén államok szövetségébe tartozó önálló Ukrajna megszületéséért, kivívásáért szállnak síkra. Hát nem furcsa, hogy annyian kérik-követetik köztársaságszerű a deklaráció alkotmányos törvénnyé való nyilvánítását, a parlament pedig, melyben a kommunisták vannak többségben, állandóan elodázza ezt a követelést? Vegyük hát a bátorságot és nézzünk szembe az igazsággal: a párt soraiból való kilépés mindaddig folytatódni fog, amíg nem leszünk Ukrajna érdekeinek valódi, nem pedig deklaratív védelmezői. Ugyanis köztársaságunk népe csakis akkor lábalhat ki a súlyos válságból, melybe a központ jóvoltából került egész társadalmunk, ha saját kezébe veszi sorsának irányítását. — Köszönöm a beszélgetést, Kmetty Attila ! Nemzetiségi kapcsolatok Kárpátalján: realitások és problémák . Napjaink időszerű problémái közül egyre inkább a nemzetiségi kapcsolatok harmonizálásának kérdései kerülnek előtérbe Az átépítés, mint folyamat, amely társadalmunk valamennyi területére kiterjed, magában foglalja a nemzetiségi viszonyok átépítését is. Ilyen vagy olyan mértékben vonatkozik ez területünkre is, ahol a történelmi körülmények és a földrajzi helyzet folytán évszázadokon át csaknem 70 nemzetiség képviselői élnek, többek között olyanok, amelyeknek országunk területén nincsenek állami képződményei. Vidékünkön 155,7 ezer magyar, 29,5 ezer román, 7,5 ezer szlovák, 3,5 ezer német és más nemzetiségek élnek. Ezt figyelembe véve, és a népképviselők területi tanácsának hatodik ülésszakán hozott határozat értelmében, a múlt év májusában létrejött a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó főosztály. Tevékenységének alapját az az elv képezi, amely megköveteli, hogy a kulturális, közoktatási, szociális és gazdasági problémák megoldásakor figyelembe vegyék a lakosság nemzetiségi összetételét, feladatává teszi az állami struktúrák és az öntevékeny társadalmi képződmények erőfeszítéseinek koordinálását, a nemzetiségi kapcsolatok szférájában kialakult helyzet ope-r ratív elemzését és előrejelzé-sét, s ezen az alapon ésszerű javaslatok kidolgozását a területünkön élő valamennyi nemzetiség képviselői közötti kap ■csolatok harmonizálására. Főosztályunk arra hivatott, hogy akkumulálja mindazt, amit más hivatalok és főosztályok tesznek ezen a téren. A főosztály, amelynek mindössze három felelős munkatársa van, rövid idő alatt tanul-imányozta, összefoglalta és előis terjesztette a javaslatokat olyan kérdések tekintetében, mint az Ukrán SZSZK nyelvtörvényének területünkön való érvényre juttatása, a magyar lakosság körében uralkodó helyzet, a kárpátaljai németek által felvetett problémák, a román falvak szociális és kulturális fejlődésének állapota, a cigány lakosság körében kialakult helyzet kiéleződését kiváltó tendenciák stb. Az átépítés a népek, köztük a nemzetiségi kisebbségek nemzeti öntudatának eddig soha nem tapasztalt növekedését, hagyományaik, kultúrájuk, nyelvük újjászületését váltotta ki. A közoktatási és művelődési főosztállyal szorosan együttműködve azon munkálkodunk, hogy létrejöjjenek a feltételek minden egyes nemzetiségi kisebbség, illetve etnikai csoport szabad fejlődésére, nemzeti kulturális igényeik, szociális szükségleteik kielégítésére. Ehhez számottevően hozzájárul az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa által elfogadott nyelvtörvény is, amely az állami ukrán nyelv, valamint a köztársaság és a terület minden más nemzetisége nyelvének fejlődéséhez és funkcionálásához szükséges feltételek megteremtésére irányul, garantálja az ember nemzeti méltósága és kultúrája iránti tiszteletteljes magatartást. A nemzetiségi nyelvek és kultúrák újjászületését és fejlődését elősegíti úgyszintén az ukrán és más nemzetiségű nyelvek fejlesztésének 2000-ig terjedő programja, amelyet nemrégiben hagytak jóvá. E fontos dokumentum előkészítésében részt vettek a Sevcsenko Ukrán Anyanyelvi Társaság, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a román Cosbuc, a cigány Roma, a német Újjászületés és más társaságok vezetői. Nem térünk ki azokra a közelmúltbeli időkre, amikor országunk nemzetiségi politikájában komoly túlkapások fordultak elő. Manapság minden jobbra fordul. A tanácsi szervek erőfeszítéseikkel azon vannak, hogy szilárduljon a nemzeti kisebbségek nemzeti-kulturális igényeinek kielégítését szolgáló anyagi bázis. Például azokon a helyeken, ahol nagy számban élnek magyarok, eredményes munkát fejt ki az 55 magyar, 17 magyar—ukrán és 15 magyar— orosz tannyelvű iskola. Növekszik az ilyen óvodák és bölcsődék hálózata is. Jelenleg 67 óvodában és bölcsődében folyik az anyanyelvi oktatás, illetve nevelés. Nem bocsátkozva részletekbe, szeretném hangsúlyozni, hogy az utóbbi 10 — 15 évben a magyar tannyelvű középiskolák száma csaknem négyszeresére nőtt. A magyar iskolák végzősei számára kedvező feltételek jöttek létre ahhoz, hogy felsőfokú oktatásban részesüljenek az Ungvári Állami Egyetemen. Engedélyezték számukra, hogy bármelyik karra jelentkeznek is, a felvételi vizsgákat magyar nyelven tegyék le. Az Ungváron nemrégiben megnyílt Hungarológiai Központ is végez e téren kutató, módszertani és tudományos munkát. Magyar nyelven jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó területi napilap, s a területi ifjúsági, valamint három járási — a beregszászi, a nagyszőlősi és az ungvári — lap magyar fordítását veheti kezébe az olvasó. A területi televízió hetente háromszor, a rádió ötször sugároz magyar nyelvű műsorokat, ami ennek megfelelően a műsoridő 15, illetve 28 százalékát teszi ki. A Kárpáti Kiadó helyi szerzők tollából évente több könyvet jelentet meg magyar nyelven. Egyre nő az alkotó értelmiség képviselőinek száma. Jelenleg az USZSZK Képzőművészeti Szövetségének öt, Írószövetségének négy, Újságíró-szövetségének pedig 40 magyar tagja van. Napirenden szerepel az a kérdés is, hogy Beregszászban a jelenlegi amatőr Népszínház bázisán hivatásos magyar színház alakuljon. A magyarság kulturális életének aktivizálódásához hozzájárul a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely állandó érdemi kapcsolatot tart területünk és a Magyar Köztársaság öntevékeny szervezeteivel, széles körű kultúrfelvilágosító, történelmi kutatómunkát folytat. Ennek köszönhetően csupán az utóbbi két évben területünk járásaiban és városaiban, ahol nagyszámban élnek magyarok, 14 emléktáblát lepleztek le Magyarország kulturális és tudományos élete jeles képviselőinek tiszteletére. A Magyar Köztársaság vezetőinek segítségével Ungváron felállították Petőfi Sándor emlékművét és megnyílt a költő múzeumterme. A magyar kulturális szövetség aktív tevékenységének köszönhetően területünk tanintézményei dolgozóinak, a gazdaságok vezetőinek és a kulturális tényezőknek jelentős hányada Magyarországon vesz részt továbbképzésen. Tavaly a magyar iskolák 70 végzőse nyert felvételt magyarországi főiskolákra. Területünk iskolái számára több mint százezer tankönyv érkezett Magyarországról. 29,5 ezer a vidékünkön élő román lakosok száma. A tanácsi szervek kedvező körülményeket teremtenek szociális, nemzetiségi, kulturális igényeik kielégítésére. Azokon a településeken, ahol nagyszámban él a lakosság e kategóriája, 13 román tannyelvű iskola, 9 óvoda, 9 klub és 15 könyvtár működik, megjelenik a Prietenia c. lap, román nyelvű műsorokat sugároz a televízió és a rádió. 1990-től a román iskolák végzősei anyanyelvükön tehetik le a felvételi vizsgákat az Ungvári Állami Egyetemen. Megalakult a Kárpátaljai Románok Cosbuc Szociális-Kulturális Társasága. A társaság elősegíti e nemzetiségi kisebbség kultúrájának, szokásainak újjáélesztését, kulturális téren együttműködik a romániai Szatmár megye társadalmi szervezeteivel. Kárpátalja és Szatmár megye együttműködése révén az utóbbi időben kapcsolat alakult ki a romániai ukrán diaszpórával. Így például tavaly a kárpátaljai román iskolák és Szatmárnémeti, Nagybánya ukrán iskolái egy csereakció keretében tankönyveket és szépirodalmi műveket kaptak csaknem 12 ezer rubel értékben. A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző intézetben a romániai ukrán iskolák 30 pedagógusa mélyíthette tudását, a kárpátaljai román iskolák tanítóinak egy része pedig Máramaros megye iskoláiban vett részt továbbképzésen. Mindez a Kárpátaljai Közoktatási Főosztály és a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség együttműködéséről aláírt jegyzőkönyv keretében valósul meg. A múlt évtől kezdve területünkön Intézkedések történnek a 7,4 ezer főt számláló szlovák lakosság nemzetiségi-kulturális igényeinek még teljesebb kielégítése érdekében. Létrejött a Kárpátaljai Szlovákok Kulturális Szövetsége, amely a szlovák kultúra újjáélesztésére hivatott. Azokon a településeken, ahol jelentős számban élnek szlovákok, az iskolákban bevezették a szlovák nyelvnek, a szlovák nép történelmének és kultúrájának fakultatív oktatását, újjáélednek a művészeti hagyományok. E célból 1990 októberében megrendezték az első szlovák folklórfesztivált. Szlovákiából tankönyvek érkeztek az alsóbb osztályok számára és szépirodalmi művek az iskolai könyvtárak állományának gyarapítására. Az ukrán diaszpóra minden évben rendez folklórfesztivált Svidnikben, amelyen részt vesznek a kárpátaljai műkedtelő együttesek is. Veress Gábor, a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó területi főosztály vezetője, a pedagógiai tudományok kandidátusa (Befejezés lapunk holnapi számában.) A sertések fajlagos takarmányigénye fele a szarvasmarháénak. Tekintettel arra, hogy a hegyvidéki körülmények között az egyik legnehezebb — ugyanakkor az egyetlen lehetséges — módja a jövedelmező gazdálkodásnak a hústermelés, az Új Életért Kolhoz tagsága kiemelt ágazatként kezeli a sertéstartást. A takarmányozás alapjaként a kukoricatermesztés szolgál. Ebben a gazdaságban már évtizedek óta száz mázsa körüli hozamokat érnek el ebből a nagyenergiájú takarmánynövényből. A közismert CCM (félszáraz, füllesztett) technológiával, tehát olcsón tárolt abrak segítségével jelentős sikereket érnek el a hústermelés terén. A gondozónők között Hanna Sztaroszta közel félkilós napi súlygyarapodást ér el a mintegy félszáz hízót számláló csoportjánál. Fotó: Fircák Jenő -I