Kárpáti Igaz Szó, 1991. október-december (72. évfolyam, 188-247. szám)

1991-10-01 / 188. szám

MINISZTERI A Kárpátaljai Magyar Kultu­rális Szövetség meghívására vasárnap délben baráti látoga­tásra Ungvárra érkezett Hor­váth Balázs, a Magyar Köztár­saság tárcanélküli minisztere, aki a határokon túl élő magyar kisebbségért felelős. Ez egy­ben azt jelenti, hogy a jelenle­gi magyar kormány bátran fel­vállalta a kisebbségben élő ma­gyarok sorsát. A miniszter úr kíséretében vannak Balla Gyula és Eger György miniszteri tanácsadók. A küldöttséghez csatlakozott Povázsai Sándor, a Magyar Köztársaság ungvári konzulja. A látogatás első állomása a Petőfi-em­lékmű volt, ahol Hor­váth Balázs koszorút helyezett el a szobor talapzatára, s rövid nyilatkozatot tett. Elmondta, hogy közvetlenül Szlovéniából, Lendváról érkezett hozzánk, az ottani magyar kisebbség által rendezett Széchenyi-ünnepségről. — Magyarországon nincs olyan ember — hangoztatta —, aki ne tudná, mit jelent kisebbségben élni, még Buda­pesten is. Ezért a határokon LÁTOGATÁS kívül élő magyarok érdekeit messzemenően figyelembe vesz­­szük minden lépésünknél. Nem tesszük és nem is tehetjük meg, hogy a magyar érdekekből ál­dozzunk az álinternacionalizmus ürügyén, ahogyan azt a Ká­dár-korszakban tették. A Magyar Köztársaság mi­nisztere felkereste a Nép terét, ahol a területi tanács vezetői­nek lemondását követelve töb­ben éhségsztrájkot folytatnak. Rövid séta következett a bel­városban, majd a skanzenben és a várban. Ezt követően baráti beszél­getésre került sor a KMKSZ irodájában, majd az Ungvári Városi Tanács vezetői várták szeretettel a magas rangú ven­déget. Emil Landovszkij, a városi tanács és végrehajtó bizottság elnöke meleg szavakkal köszön­tötte a magas rangú vendéget és ismertette, milyen összetett politikai és gazdasági helyzet alakult ki Ungváron és az egész területen. Horváth Balázs kifejtette, hogy nézete szerint a gazdasá­gi fejlődés Kárpátalján csak in­tegrálódással indítható be, ami az első időszakban természetes elégedetlenséget szül majd. A felemelkedés egyik útjaként em­lítette meg, hogy olyan gaz­dag embereket kell kitermelnie a társadalomnak, akik tőkéjü­ket visszaforgatják a termelés­be. A magyar miniszter az esti órákban a Zakarpatyje szálló­ban találkozott a KMKSZ te­rületi és városi szervezetének vezetőivel, a magyar értelmiség képviselőivel. Az oldott légkö­rű találkozón számos, az itte­ni magyarságot foglalkoztató kérdés került megvitatásra. Itt-tartózkodásának második napján szerkesztőségünket tisz­telte meg Horváth Balázs mi­niszter úr, majd a program sze­rint Munkácsra, a Vereckei-há­­góra, illetve Beregszászra uta­zott. Mindenütt őszinte tiszte­lettel és szeretettel köszöntötték a Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség aktivistái. A holnapi programban Nagy­szőlős szerepel, ahol a minisz­ter úr részt vesz a KMKSZ ál­tal szervezett kulturális napok néhány rendezvényén, ellátogat az új magyar iskolába, s ha az idő engedi, felkeresi Husz­­tot és Técsőt is. «'«a»1., ISS. (14 542.) szám « 1991. OKTÓBER 1., KEDD ♦ Ara 10 kópek A KEZDET VIHAROS. MILYEN LESZ A FOLYTATÁS? A TERÜLETI TANÁCS SORON KÍVÜLI Viharos körülmények köze­pette folytak az előkészületek, de még viharosabban kezdte meg munkáját a múlt pénte­ken a területi tanács soron kí­vüli ülésszaka, melyhez az augusztus 19—21-i állami puccskísérlet szolgáltatta az okot. Az ülésszakot augusz­tus végén egyszer már elna­polták. Mihajlo Voloscsuk, a ■területi tanács elnöke azzal in­dokolta döntését, hogy előbb egy különbizottság vizsgálja ki, mi zajlott le területünkön azokban a forró augusztusi na­pokban, s hogyan jártak el a területi tanács és vb vezető munkatársai, helyénvaló-e az a címükre sűrűn elhangzott vád, hogy tevékenységükkel, illetve tétlenségükkel támogat­ták a rendkívüli helyzettel fog­lalkozó állami bizottságot , a GKCSP-t, vagyis a juntát. Csupán emlékeztetni szeret­nék rá, hogy a Demokratikus Ukrajna Tömbbe tömörült pár­tok és szervezetek vezetői már az ülésszak előzőleg kitűzött napján is tüntetésre és tömeg­gyűlésre hívták a lakosságot, s akkor került sor Ungváron a Lenin-szobor eltávolítására a város főteréről. Nem történt másként ezúttal sem. Már két nappal az ülésszak előtt — szerdán és csütörtökön —, hangosbeszélővel felszerelt gépkocsival járták a város utcáit és hívták a lakosságot az amelletti tüntetésre, hogy távolítsák el a területi tanács éléről Mihajlo Voloscsukot, va­lamint a tanács és a vb más vezető funkcionáriusait, mi­vel azok kompromittálták ma­gukat az augusztusi puccs nap­jaiban. A területi tanács épülete előtt pénteken már javában folyt a Demokratikus Ukrajna Tömb által összehívott tünte­tés és gyűlés, amikor 10 óra­kor az ülésteremben megkezd­ték munkájukat a képviselők. Már magában­ a napirendben sem volt könnyű megegyezni­ük, ráadásul az ülésterem külső falai alatt tüntetők han­gos kiáltozása is zavarta mun­kájukat, szinte egymás sza­vát sem hallották, így kény­telenek voltak szorosan bezárt ablakok mellett megejteni a személyenként történt szava­zást a napirendi kérdéseket il­letően. A sajtóban közzétett napirendben már maga Mihaj­lo Voloscsuk is változást ja­vasolt, s a képviselők el is fo­gadták, hogy a téli előkészü­leteket (ez volt az ajánlott na­pirend 3. kérdése) a végrehaj­tó bizottság vitassa meg, s te­gye meg a szükséges lépéseket a lakosság ellátása és a nép­gazdaság zavartalan működé­se érdekében. Magát az első napirendi pontot azonban több megfogalmazásban is javasol­ták a képviselők. Az eredeti javaslat, mint azt a sajtó is közölte, a következő volt: »A területen uralkodó politikai helyzetről és az Ukrajna Leg­felsőbb Tanácsa soron kívüli ülésszaka határozatának vég­rehajtására irányuló intézke­désekről«. Mihajlo Tivadar, a demokratikus platform 31 képviselője nevében azt java­solta, hogy »A Mihajlo Volos­csuk, a területi tanács elnöke iránti bizalom« kérdése szere­peljen a napirenden. Ivan Hricák a nemzetiségi viszo­nyokkal foglalkozó képviselői bizottság nevében a következő megfogalmazásban ajánlotta a napirendi kérdést: »A terüle­ten uralkodó politikai helyzet az államcsíny előtt, az állam­csíny idején és utána, vala­mint a területi tanács vezetői iránti bizalom kérdése«. Csaknem két órán át tartó vita és egyéni szavazás után ÜLÉSSZAKÁN a képviselők úgy döntöttek, hogy az ülésszakot két szakasz­ban (de az is lehet, hogy há­romban — a szerk. megjegyzé­se) tartják meg és a következő kérdéseket vitatják meg: 1. A területen uralkodó po­litikai helyzet az államcsíny előtt, az államcsíny idején és után, valamint a területi ta­nács vezetői iránti bizalom kérdése. 2. Kárpátalja autonómiája. 3. Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanácshoz és Miniszteri Kabi­nethez intézett felhívás a ha­tárátkeléssel kapcsolatos prob­lémák megoldásának szüksé­gességéről. (E felhívást a magyar kép­viselői csoport fogalmazta meg, és Tóth Mihály javasolta na­pirendre tűzését.) 4. A földtörvény megvaló­sításának menete. (E kérdés napirendre tűzé­se előtt meghallgatták Vaszil­­Sepa képviselőnek, a földre­formmal foglalkozó állandó képviselői bizottság elnöké­nek tájékoztatóját, majd úgy döntöttek, hogy az ülésszak második szakaszán vitatják meg.) 5. A helyi államhatalmi szervek vezetőinek választása. (Ivan Here képviselő javas­lata. ) 6. A földrészlegek kiutalása állami és társadalmi célokra. 7. A pisztraházai objektum polgári célokra való átadása. (Jevhenyija Derkacs képvi­selő javaslata.) 8. Szervezési kérdések. Az első napirendi kérdés­ben Mihajlo Voloscsuk terjesz­tette elő a beszámolót. A szónok röviden ismertet­te, hogyan cselekedett ő sze­mélyesen, valamint a területi tanács és a vb többi vezetői. (Befejezés a 2. oldalon.) GORBACSOV ÜDVÖZLI AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉNEK NUKLEÁRIS­­ LESZERELÉSI KEZDEMÉNYEZÉSÉT Moszkva. (TASZSZ-tudósító) A­ Szovjetunió el­­­­nöke »rendkívül pozitívnak« értékelte Georg Bush,­­ az Egyesült Államok elnöke nukleáris­­leszerelési­­ kezdeményezését, amelyet a múlt pénteken terjesz­­t tett elő. Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok elnökének kezdeményezésével csak azok után is i­s­merkedhetett meg, hogy eszmecserét folytatott J. Collinssal, az Egyesült Államok ideiglenes moszk­vai ügyvivőjével és Georg Bush-sal való telefon­­beszélgetése előtt tanácskozott a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumának és Honvédelmi Minisztériumá­nak képviselőivel, akik szintén pozitívan értékel­ték a kezdeményezést, rámutatva, hogy a problé­ma mélyreható tanulmányozást igényel.­­ ____________________________________________ MIHAJLO VOLOSCSUKNAK, A NÉPKÉPVISELŐK TERÜLETI TANÁCSA ELNÖKÉNEK FELHÍVÁSA KÁRPÁTALJA NÉPÉHEZ Tisztelt kárpátaljaiak! Egészségi állapotom miatt, sajnos, nem tudok személyesen szólni önökhöz. De a kiélező­dött helyzet miatt kénytelen vagyok megtenni ezt a nyilat­kozato­t. Mint ismeretes, szeptember 27-én lezajlott a Népképvise­lők Kárpátontúli Területi Ta­nácsa soron kívüli ülésszaká­nak ülése, amelyen többek kö­zött napirendre tűzték a terü­leten kialakult politikai hely­zetről és Kárpátalja autonóm státusának megadásáról szóló kérdést. Az ülésszak előkészítése so­rán a Népképviselők Ungvári Városi Tanácsa, többek között annak elnöke, Emil Lan­dovszkij, továbbá az ún. De­mokratikus Blokk, egyes tö­megtájékoztatási eszközök ak­tív részvételével alaptalan rága­lomhadjáratot indított a terü­leti tanács, annak végrehajtó bizottsága és a helyhatalmi szervek ellen, személyesen el­lenem, hogy 1991. augusztus 19—21-én támogattam a kor­mányellenes összeesküvést. Ezt a rágalmat ürügyül használják fel ahhoz, hogy ultimátumot intézzenek a területi tanács, annak végrehajtó bizottsága feloszlatására, személyem le­­mondatására. Ilyet még nem látott az ősi Ungvári Az ülésszak előtti na­pokban agitációs brigád han­gosbeszélőkkel felszerelve rá­galmazta a területi tanácsot és annak vezetőit, arra szólítva az ungváriakat, hogy sztrájk­őrséget szervezzenek a területi tanács ülésszaka idején. Szü­lővárosunk lakosainak becsü­letére legyen mondva, hogy magas politikai érettségről és állampolgári felelősségről ta­núskodtak. Az ülésszak nap­ján a Nép terén nem tízezrek gyűltek össze, ahogy ezt a sztrájkőrség szervezői szeret­ték volna, hanem a fiatalok és hívők kis csoportja. Nem vették figyelembe a köztársasági ügyészség jelen­tését a nyomozás eddigi ered­mény­eiről, alaptalanul vádolva a területi tanácsot és a végre­hajtó bizottságot, valamint sze­mélyemet a junta támogatásá­val. A területi tanács képviselői a név szerinti szavazáson nem támogatták a lemondásom­ra irányuló javaslatot. Az se elégítette ki őket, hogy beje­lentettem elnöki kötelessége­imtől való felfüggesztésemet. Ez teljesen megkeverte az ún. demokratikus ellenzék kép­viselőinek kártyáit, mivel par­lamenti úton nem tudták meg­szerezni a hatalmat. Rendkívüli elégedetlenséget váltott ki az, ahogyan felvetet­ték a terület autonóm státu­sának megadására vonatko­zó kérdést. A kérdés megvita­tása elleni tiltakozásul Tiva­dar, Dzsanda, Here, Mokrja­­nin és a Demokratikus Blokk egyes más képviselői azzal fe­nyegetőztek, hogy elhagyják az üléstermet és bojkottálják az ülésszak munkáját. Forgatókönyvük szerint a sztrájkolók — akik között it­tas fiatalok is voltak — elzár­ták a területi tanács épületé­nek kijáratait, hangosbeszé­lőn megalázó kijelentéseket tettek a képviselőkre, fizikai erőt és erkölcsi terrort alkal­maztak, követelve a területi tanács feloszlatását, vezetősé­gének lemondatását, és tilta­koztak a terület autonóm stá­tusának megadása ellen. Ez igazi politikai zűrzavar, műveletlen, erőszakos beavat­kozás volt. Szeptember 27-ről 28-ra virradó éjszaka a terü­leti tanács képviselői, köztük nők, túszokként lettek fogva­­tartva a tanács épületében. A tüntetés szervezői felelőt­lenségének a csúcsát jelentet­te, amikor bejelentették az éh­ségsztrájkot. Ebben a nehéz helyzetben csakis a népképviselők és a közrend védői visszafogottsá­gának segítségével sikerült el­kerülni a beláthatatlan követ­kezményekkel járó konfliktu­sokat. Tisztelt honfitársaim! Ne engedjék, hogy belerán­gassák önöket a politikai szem­benállásba! őrizzék meg ottho­naink békéjét és nyugalmát! Ne hagyják magukat becsapni a politikai kalandorok által, akik számára öncél a hatalom meg­szerzése és nem az önök jó­léte! Védjék meg a törvénye­sen megválasztott hely­hatalmi szerveket minden szinten. Önökhöz fordulok, képvise­lőtársaim! Tanúsítsanak fele­lősségérzetet 1991. október elsején a területi tanács ülés­szakának soros ülésén, amikor megvitatásra kerül a terület autonóm státusának megadá­sáról szóló kérdés, támogassák a kárpátaljaiak törekvését a reális önkormányzat megszer­zésében független államunk, Ukrajna kötelékében. Tisztelt földijeim! Munkáséletem 37 évéből 28- at szülőföldemen, Kárpátal­ján dolgoztam. Mindazok, akik­kel megosztottam a mindenna­pok örömét és bánatát, igazol­hatják, hogy sem én, sem a családom, sohasem élveztem kiváltságokat, ahogy ezt ma egyesek hangoztatják. Dolgoztam, nem, kímélve magamat. Hogy mit végeztem, arról önöknek kell ítélkezni. Ma, amikor a képviselők jelentős része következetlen­séget tanúsít, amely még job­ban elmélyíti a szakadást a képviselői testületben, olyan körülmények között, amikor ahelyett, hogy közös gyümöl­csöző munkával döntenénk az embereket foglalkoztató fontos problémákról, az ellenzék alap­talan politikai diskurzust kény­szerít ránk, kénytelen vagyok bejelenteni, hogy nem tudom ellátni a területi tanács és a végrehajtó bizottság elnöké­nek kötelezettségeit. 1991. szeptember 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék