Kárpáti Igaz Szó, 1992. augusztus-szeptember (73. évfolyam, 113-137. szám)

1992-08-01 / 113. szám

1992. AUGUSZTUS KÁRPÁTI пж­. s­m UKRAJNA ALKOTMÁNYA (Folytatás.) B. A NEMZETGYŰLÉS HATÁSKÖRE ÉS MUNKASZERVEZÉSE 134. cikkely. Ukrajna Al­kotmányát a Nemzetgyűlés hagyja jóvá, módosítja és ki­egészíti azt. A Nemzetgyűlés hagyja jó­vá Ukrajna azon alkotmányos törvényeit, amelyeket a jelen alkotmány 15., 109., 122., 130., 174., 191., 201., 203., 223., 229., 230. cikkelyei irá­­nynak elő. cikkely. Ukrajna tör­­vényeit a Nemze­gyűés hagy­ja jóvá. Kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg: 1) az emberi és állampolgá­ri jogokat ,a szabadság­jogokat, ezen jogok és szabadságjogok garanciáit; 2) az állampolgárságot, az állampolgár jogalanyiságát, a külföldiek é­s állampolgárság nélküli személyek státusát; 3) az ember és az állampol­gár alapvető kötelességeit; 4) a nemzeti kisebbségek jo­gait; 5) a nyelvek státusát; 0) a demográfiai migrációs (többek között a be- és kiván­dorlási­ politikát; 71 a költségvetési, pénz­ügyi, ár-, hitel-, adó-, beruhá­zási politika elveit; az adózási jelszer felépítésének alapja­­adók, díja­k és kötelező befizetések fajtáit; az adófize­tőiét és az adó alá eső objek­tumokat; a valutát, a nemzeti pénzérmék fémjelzéseit, érté­két és típusait, a bankjegyek emissziójénak rendjét és jóvá­hagyását; 81 a súly-, mérték- és idő­­­egységet; 91 a külpolitika és a véde­­lemszervezés elveit és fő irá­nyait, a fegyveres erők irányí­tásának és alkalmazásának el­veit; 10) az állambiztonság és a közrend biztosítása szervezé­sének elveit; ill a külgazdasági és vám­politika elveit; 12) az államhatárok jogi rendszerét; 13) Ukrajna territoriális be­rendezkedésének elveit; 14) a helyi és regionális ön­­kormányzatok szervezésének alapjait, a térségek együttmű­ködését, a szabad gazdasági övezetek létrehozását; 151 a természeti kincsek, a világűr hasznosításának, az en­ergiavörőszerek a Hgy. ten­­geri fölverni, vasúti, gépk­ocsi­­kiízlek­edés, a csővezetékes szállítás é's In'-t­özlés szervezé­sének és fönntartásának álta­lános szabályait: 161 a tulajdonjog rendsze­rét, a fizikai és jogi szemé­lyek vagyonjogai védelmének rendjét, a vagyonadó rendjét; 17) a vállalkozás fő elveit és garanciáit; 181 az ökológiai politikát, az ökológiai szabványokat; 19) a szociális és gazdaság­­politika, a szociális védelem, a házasság, a család, az anya- és gyermekvédelem, az egész­ségvédelem, a nevelés, a köz­oktatás, a tudomány, a techni­ka és a kultúra alapjait; 20) a társa­dalmi egyesülé­sek és tömegtájékoztatási esz­közük létrehozásának és tevé­kenységének alapjait; 21) a választások és refe­rendumok szervezését és lebo­nyolításának rendjét; 22) a Nemzetgyűlés szerve­zését és tevékenységét, a Nem­zetgyűlés tagjainak jogállását; 23) a végrehajtó államha­talmi szervek szervezésének és tevékenységének alapjait, az államszolgálat, az állami sta­tisztika és informatika általá­nos elveit; 24) a bűncselekmények és az adminisztratív jogsértések minősítését és az értük járó büntetés megállapítását, az amnesztiát; 25) a bírósági szervezetet és a bírósági eljárást, az ügyészséget, a vizsgálatot, az ügyvédi kart és közjegyzősé­­gett a javítói munkaintézménye­ket; 26) az állami zászló, a cí­mer és himnusz alkalmazásá­nak és védelmének rendjét; a főváros státusát; 27) a hadi- és rendkívüli állapot jogi rendszerét; 23) az állami kitüntetések és címek alapítását. A Nemzetgyűlés kizáróla­gos jogköreihez tartozik úgy­szintén a kódexek elfogadása a törvényhozás minden terüle­tén, azok módosítása és kiegé­­szítése,­ törvényei­ értelmezése. A Nemzetgyűlés fogadja el a többi kérdéssel kapcsolatos törvényeket is, egyebek között azokat, amelyeket a jelen al­­kotmány irányoz elő. 138. cikkely. A Nemzetgyű­lés: 11 hagyja jóvá­­ az állami költségvetést és a végrehajtásá­ról szóló beszámolót; 2) választja meg és nevezi ki az állami tisztségviselő sze­­mély­eket a jelen alkotmányban előírt esetekben; 3) parlamenti ellenőrzést gyakorol a végrehajtó és bíró­sági hatalom fölött a jelen al­kotmányban megállapított for­mákban és határokon belül; 4) beleegyezését adja az ál­lamszövetségekről, a gazdasá­gi és katonapolitikai egyesü­lésekről és nemzetközi szerve­zetekről, az államhatárról szó­ló nemzetközi szerződések, va­lamint az emberi és állampol­gári alkotmányos­ jogokkal és szabadságjogokkal, az állam­­polgársággal kapcsolatos vagy állami költségeket igénylő megállapodások megkötéséhez; 5) ratifikálja, felmondja, felfüggeszti és érvényteleníti a nemzetközi szerződések hatá­lyát. A Nemzetgyűlés vizsgála­tot és meghallgatásokat tart­hat a társadalmi érdekeket érintő bármilyen kérdésben. 137. cikkely: A Nemzetgyű­­lés ülésszakomként végzi tevé­kenységét. A Nemzetgyűlés ülésszaka­it a Nemzetgyűlés , a Kép­­viselőta­nács és a Küldött­ ta­nács, azok állandó és ideigle­nes bizottságai együttes és kü­lön ülései formájáiban tagjál. 133. cikkely, a Képviselő­tanács és a Küldött­ tanács együttes üléseit a következő kérdések eldöntésére hívják össze: 1) a Nemzetgyűlés üléssza­kának megnyitása és berekesz­tése; 2) Ukrajna Alkotmánynak és alkotmányos törvényeinek módosítása vagy kiegészítése; 3) az összu­­krán referendu­mokon hozott döntések kihir­detése; 4) Ukrajna nemzetközi szer­ződéseinek ratifikálása, fel­mondása, felfüggesztése­ és ér­vénytelenítése; 5) az ukrajnai elnökválasz­tás kiírása, az elnök megvá­lasztásának kihirdetése és es­kütételének­ fogadása; Ukrajna elnöke lemondásának elfoga­dása vagy elutasítása; 6) a Nemzetgyűlés vagy egyik kamarája feloszlatásá­nak bejelentése; a Nemzetgyű­lés vagy kamarái soros és so­ron kívüli választásának ki­írása; 7) Ukrajna elnöke megbíza­tásának idő előtti megszünte­tésével kapcsolatos összukrán referendum lebonyolítását cél­zó döntés elfogadása abban az esetben, ha legalább 2 mil­lió választó követeli, vagy maga a Nemzetgyűlés kezde-­­­ményezi a referendumot; j) az elnök felterjesztése alapján Ukrajna miniszterel­nökének kinevezése és tiszt­ségéből való felmentése; 9) Ukrajna bel- és külpoli­tikai helyzetéről szóló elnöki beszámolók meghallgatása; 10) Ukrajna Alkotmánybí­rósága elnökének kinevezése és az Alkotmánybíróság bírái­­tól az eskütétel fogadása, Uk­rajna Alkotmánybírósága elnö­ke lemondásának elfogadása, illetve elutasítása; 11) Ukrajna Fegyveres Erői, Ukrajna Nemzeti Gárdája, Uk­rajna Biztonsági Szolgálata, Ukrajna Határőrcsapatai struk­túrájának és létszámának meg­állapítása; 12) az elnök felterjesztése alapján hadiállapot hirdetése, az Ukrajna Fegyveres Erői­nek és más katonai képződmé­nyeinek alkalmazásáról hozott elnöki döntés elfogadása az ország elleni fegyveres táma­dás esetén; 13) a hadi- és rendkívüli állapot Ukrajnában vagy an­nak egyes térségein történő bevezetéséről, az általános vagy részleges mozgósításról hozott elnöki rendeletek jóvá­hagyása; 14) az elnök által megvétó­zott törvény ismételt megvita­tása, parlamenti vétó emelése az Ukrajna törvényeinek el­lentmondó normatív elnöki rendeletek ellen; 15) a kamarák által közö­sen létrehozott ideiglenes vizs­gálóbizottságok beszámolóinak és javaslatainak meghallgatá­sa, megvitatása és a határozat meghozatala; 16) impeachment alkalma­zása a jelen alkotmányban elő­írt esetekben; 17) határozatok, bejelenté­sek, nyilatkozatok és felhívá­sok elfogadása; 18) a Nemzetgyűlés tagjai­nak az­ együttes üléseken meg­vitatott kérdésekkel kapcsola­tos interpellációira adott vála­szok meghallgatása; 19) a kamarák egyeztető bi­zottságai által benyújtott tör­vénytervezetek ism­ért meg­vitatása. A Nemzetgyűlés hatásköré­be tartozó minden más kérdést rendszerint a kamarák külön ülésein döntik el. 139. cikkely: A Képviselő­tanács és a Küldött­ tanács az egyenlőség és a funkciók meg­osztása alapján valósítja meg a Nemzetgyűlés jogköreit. A kamara bármilyen kérdést megvitathat, ha az a Nemzet­­gyűlés jogkörébe tartozik, ki­véve azokat a kérdéseket, ame­­lyeket az alkotmány 140. és 141. cikkelye értelmében a má­sik kamara jogkörébe utalja. 140. cikkely. Kizárólag a Képviselőtanács jogkörébe tar­tozik: 1) a parlamenti ellenőrzés az emberek és állampolgárok jogai és szabadságjogai védel­mének szférájában; a Nemzet­gyűlés emberjogi meghatalma­zott­jána­k kinevezése (népi jog­védő); 2) a Nemzeti Bank és az Állami Ellenőrző Bizottság te­vékenységének parlamenti el­lenőrzése; a Nemzeti Bank el­nökének, az Állami Ellenőrző Bizottság elnökének, továbbá az állami ellenőrök kineve­zése; 3) előzetes beleegyezés az olyan nemzetközi szerződések megkötésébe, amelyek az em­beri jogokra és szabadságjo­gokra az állampolgárságra vonatkoznak, avagy állami pénzkiadásokat igényelnek; 4) jóváhagyja az ukrajnai pénzügyminiszternek, az uk­rajnai külügyminiszternek, az ukrajnai igazságügyminiszter­­nek, az ukrajnai belügyminisz­ternek, az ukrajnai honvédel­mi miniszternek, az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat elnöké­nek, az ukrajnai diplomáciai képviseletek vezetőinek, más állami vezetőknek és a nem­zetközi szervezetek ukrajnai képviseletei vezetőinek Ukraj­na elnöke által történt kineve­zését és felmentését; 5) kinevezi az Alkotmánybí­róság elnökhelyettesét és 11 tagját; 6) az Impeachment alkalma­zása esetében a büntetőeljárás indításához szükséges bizonyí­tékok birtokában vádat emel az elnök, a miniszterelnök és olyan tisztségviselő személyek ellen, akiket a Nemzetgyűlés kamarai választanak, kinevez­nek vagy jóváhagynak, s ez maga után vonja az illető sze­mély tisztségéből való levál­tását. 141. cikkely: Kizárólag a Küldött­ tanács jogkörébe tar­tozik; 1) adminisztratív territoriá­lis egységek létesítése, össze­vonása vagy felszámolása, ezek elnevezése vagy nevének megváltoztatása; 2) a regionális önkormány­zatok státusainak jóváhagyása; 3) a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság elnökének és tagjainak kine­vezése a Küldött­ tanács elnö­kének javaslatára, valamint Ukrajna főügyészének a kine­vezése; 4) az Alkotmánybíróság el­nökhelyettesének és 11 tagjá­nak a kinevezése; 5) a Legfelsőbb Minősíté­si és Fegyelmi Bírói Bizottság megalakítása; 6) előzetes beleegyezést ad az államszövetségekről, a ka­tonapolitikai egyesülésekről, a nemzetközi szervezetekről és az államhatárokról szóló nem­zetközi szerződések megköté­sére; 7) az impeachment alkalma­zása esetében jóváhagyja azt a határozatot, amely kimondja: elegendő bizonyíték van a tisztségviselő személynek tiszt­ségéből való felmentésére. 142. cikkely. A Képviselő­tanács és a Küldött­tanács ha­tározatot hoz azokban a kér­désekben , amelyek kizárólag a saját jogkörébe tartoznak. 143. cikkely. A Nemzetgyű­lés mindkét kamarája a válasz­tásokat követő 30 napon belül összeül első ülésszakára. A kamara akkor határozat­­képes, ha az alkotmány által kijelölt összetételének legalább négyötödét megválasztották. A kamarák soros üléssza­kukra évente február első keddjén és szeptember első keddjén ülnek össze. A soron kívüli ülésszakokat és üléseket a napirendi pontok kijelölésével a kamarák elnö­kei hívják össze saját kezde­­ményez­ésükre vagy­ a kama­rák alkotmány által meghatá­rozott összetétele legalább egy­­harmadának a követelésére, esetleg az elnök, javaslatára. Az ilyen ülésszakok, illetve ülések a napirend megtárgya­lása után befejezik munkáju­kat. Hadi- vagy rendkívüli álla­pot bevezetésekor Ukrajnában vagy az ország egyes térségei­ben a kamarák két nap alatt, összehívás nélkül összegyűlnek. 144. cikkely: A kamarák ülése akkor határozatképes, ha jelen van az alkotmányban meghatározott összetétel leg­alább kétharmada, s az ülést a kamara ügyrendjének meg­felelően tartják meg. 145. cikkely: A kamarák üléseit azok elnökei vezetik, de az ügyrendben meghatáro­zott esetekben más kijelölt személyek is vezethetik. A kamara első ülését az előző összehívási­ Nemzetgyű­lés illetékes kamarájának el­nöke nyitja meg. Az új össze­­hívású kamara elnökének meg­választásáig a kamara ülését a kamara által megválasztott elnökség vezeti. A kamarák együttes üléseit a Nemzetgyűlés általános ügy­rendjének megfelelően felvált­va vezeti a Képviselőtanács elnöke és a Küldött­ tanács el­nöke. 146. cikkely. Mindkét ka­mara első ülésén megválasztja a mandátumbizottságot és a számlálóbizottságot. A man­­dátumbizottság előterjesztésé­re mindkét kamara határozatot fogad el a képviselők és a kül­döttek meghatalmazásának el­ismeréséről; olyan esetben, amikor megsértették a válasz­tási törvényeket — érvényte­lennek nyilvánítja a képvise­lők és a küldöttek megválasz­tását. 147. cikkely: A kamarák együttes és külön ülései nyil­vánosak és nyitottak. Zárt ülés levezetéséhez a kamara határozatára van szükség. A kamarák ülésén a szava­zás név szerinti és ’nyílt, amennyiben a jelen alkotmány és az ügyrend nem ír elő mást. 148. cikkely: A Képviselő­tanács és a Küldött­tanács az üléseken a kérdések megvitatá­sa után az alkotmány által meghatározott létszám többsé­­gi szavazatával okmányt fo­gad el, ha a jelen alkotmány és az ügyrend nem ír elő mást. A kamarák együttes ülésein az okmányokat külön szava­zással fogadják el. 149. cikkely: Mindkét ka­mara saját összetételéből meg­választja a kamara elnökét, az elnökhelyetteseket és az állan­dó bizottságok elnökeit. A kamara döntése alpján ezek leválthatók tisztségükből. A kamarák elnökei: 1) megvalósítják a kama­rák együttes és külön ülése­n megvitatandó kérdések előké­szítésének általános irányítá­sát, aláírják a kamarák ülése­in elfogadott okmányokat; 2) képviselik a kamarákat az állami szervekben és szer­vezetekben, továbbá külföldön; 3) létrehozzák a kamara tit­kárságát és megszervezik an­nak munkáját; 4) rendelkeznek a kamara fenntartására előirányzott költ­ségvetési eszközökkel; 5) jelen alkotmány által elő­írt más funkciókat látnak el. A kamarák elnökhelyettesei a kamarák elnökeinek megha­talmazásából ellátnak bizonyos elnöki funkciókat, helyettesítik a kamarák elnökeit az elnök távollétében vagy ha az elnök akadályoztatva van kötelessé­geinek teljesítésében. 150. cikkely. Mindkét ka­mara létrehozza saját elnöksé­gét az alábbi összetételben: a kamara elnöke, aki az elnök­ség elnöke, a kamara elnöké­nek és a kamara titkárának helyettesei. A kamara titkárát nem a képviselők vagy a kül­döttek összetételéből választ­ják. Az elnökség a kamarának beszámolással tartozó munka­szerv, mely biztosítja a kama­­rák közötti együttműködést, a kamarák és szervei munkájá­nak megszervezését, más jog­köröket lát el. A Nemzetgyűlés elnöke ex officio (hivatalból) a Képvise­­lőtanács elnöke, helyettese pe­dig a Küldött­ tanács elnöke. A Nemzetgyűlés elnöke kép­viseli a Nemzetgyűlést, annak keretein kívül, s a jelen alkot­­mány által előirányzott más funkciókat lát el. „ „ (Folytatjuk.) Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács által össznépi vitára bocsátott TERVEZET (1992. július 1.) ni.

Next