Kárpáti Igaz Szó, 1992. augusztus-szeptember (73. évfolyam, 113-137. szám)
1992-08-01 / 113. szám
1992. AUGUSZTUS KÁRPÁTI пж. sm UKRAJNA ALKOTMÁNYA (Folytatás.) B. A NEMZETGYŰLÉS HATÁSKÖRE ÉS MUNKASZERVEZÉSE 134. cikkely. Ukrajna Alkotmányát a Nemzetgyűlés hagyja jóvá, módosítja és kiegészíti azt. A Nemzetgyűlés hagyja jóvá Ukrajna azon alkotmányos törvényeit, amelyeket a jelen alkotmány 15., 109., 122., 130., 174., 191., 201., 203., 223., 229., 230. cikkelyei iránynak elő. cikkely. Ukrajna törvényeit a Nemzegyűés hagyja jóvá. Kizárólag Ukrajna törvényei határozzák meg: 1) az emberi és állampolgári jogokat ,a szabadságjogokat, ezen jogok és szabadságjogok garanciáit; 2) az állampolgárságot, az állampolgár jogalanyiságát, a külföldiek és állampolgárság nélküli személyek státusát; 3) az ember és az állampolgár alapvető kötelességeit; 4) a nemzeti kisebbségek jogait; 5) a nyelvek státusát; 0) a demográfiai migrációs (többek között a be- és kivándorlási politikát; 71 a költségvetési, pénzügyi, ár-, hitel-, adó-, beruházási politika elveit; az adózási jelszer felépítésének alapjaadók, díjak és kötelező befizetések fajtáit; az adófizetőiét és az adó alá eső objektumokat; a valutát, a nemzeti pénzérmék fémjelzéseit, értékét és típusait, a bankjegyek emissziójénak rendjét és jóváhagyását; 81 a súly-, mérték- és időegységet; 91 a külpolitika és a védelemszervezés elveit és fő irányait, a fegyveres erők irányításának és alkalmazásának elveit; 10) az állambiztonság és a közrend biztosítása szervezésének elveit; ill a külgazdasági és vámpolitika elveit; 12) az államhatárok jogi rendszerét; 13) Ukrajna territoriális berendezkedésének elveit; 14) a helyi és regionális önkormányzatok szervezésének alapjait, a térségek együttműködését, a szabad gazdasági övezetek létrehozását; 151 a természeti kincsek, a világűr hasznosításának, az energiavörőszerek a Hgy. tengeri fölverni, vasúti, gépkocsikiízlekedés, a csővezetékes szállítás é's In'-tözlés szervezésének és fönntartásának általános szabályait: 161 a tulajdonjog rendszerét, a fizikai és jogi személyek vagyonjogai védelmének rendjét, a vagyonadó rendjét; 17) a vállalkozás fő elveit és garanciáit; 181 az ökológiai politikát, az ökológiai szabványokat; 19) a szociális és gazdaságpolitika, a szociális védelem, a házasság, a család, az anya- és gyermekvédelem, az egészségvédelem, a nevelés, a közoktatás, a tudomány, a technika és a kultúra alapjait; 20) a társadalmi egyesülések és tömegtájékoztatási eszközük létrehozásának és tevékenységének alapjait; 21) a választások és referendumok szervezését és lebonyolításának rendjét; 22) a Nemzetgyűlés szervezését és tevékenységét, a Nemzetgyűlés tagjainak jogállását; 23) a végrehajtó államhatalmi szervek szervezésének és tevékenységének alapjait, az államszolgálat, az állami statisztika és informatika általános elveit; 24) a bűncselekmények és az adminisztratív jogsértések minősítését és az értük járó büntetés megállapítását, az amnesztiát; 25) a bírósági szervezetet és a bírósági eljárást, az ügyészséget, a vizsgálatot, az ügyvédi kart és közjegyzőségett a javítói munkaintézményeket; 26) az állami zászló, a címer és himnusz alkalmazásának és védelmének rendjét; a főváros státusát; 27) a hadi- és rendkívüli állapot jogi rendszerét; 23) az állami kitüntetések és címek alapítását. A Nemzetgyűlés kizárólagos jogköreihez tartozik úgyszintén a kódexek elfogadása a törvényhozás minden területén, azok módosítása és kiegészítése, törvényei értelmezése. A Nemzetgyűlés fogadja el a többi kérdéssel kapcsolatos törvényeket is, egyebek között azokat, amelyeket a jelen alkotmány irányoz elő. 138. cikkely. A Nemzetgyűlés: 11 hagyja jóvá az állami költségvetést és a végrehajtásáról szóló beszámolót; 2) választja meg és nevezi ki az állami tisztségviselő személyeket a jelen alkotmányban előírt esetekben; 3) parlamenti ellenőrzést gyakorol a végrehajtó és bírósági hatalom fölött a jelen alkotmányban megállapított formákban és határokon belül; 4) beleegyezését adja az államszövetségekről, a gazdasági és katonapolitikai egyesülésekről és nemzetközi szervezetekről, az államhatárról szóló nemzetközi szerződések, valamint az emberi és állampolgári alkotmányos jogokkal és szabadságjogokkal, az állampolgársággal kapcsolatos vagy állami költségeket igénylő megállapodások megkötéséhez; 5) ratifikálja, felmondja, felfüggeszti és érvényteleníti a nemzetközi szerződések hatályát. A Nemzetgyűlés vizsgálatot és meghallgatásokat tarthat a társadalmi érdekeket érintő bármilyen kérdésben. 137. cikkely: A Nemzetgyűlés ülésszakomként végzi tevékenységét. A Nemzetgyűlés ülésszakait a Nemzetgyűlés , a Képviselőtanács és a Küldött tanács, azok állandó és ideiglenes bizottságai együttes és külön ülései formájáiban tagjál. 133. cikkely, a Képviselőtanács és a Küldött tanács együttes üléseit a következő kérdések eldöntésére hívják össze: 1) a Nemzetgyűlés ülésszakának megnyitása és berekesztése; 2) Ukrajna Alkotmánynak és alkotmányos törvényeinek módosítása vagy kiegészítése; 3) az összukrán referendumokon hozott döntések kihirdetése; 4) Ukrajna nemzetközi szerződéseinek ratifikálása, felmondása, felfüggesztése és érvénytelenítése; 5) az ukrajnai elnökválasztás kiírása, az elnök megválasztásának kihirdetése és eskütételének fogadása; Ukrajna elnöke lemondásának elfogadása vagy elutasítása; 6) a Nemzetgyűlés vagy egyik kamarája feloszlatásának bejelentése; a Nemzetgyűlés vagy kamarái soros és soron kívüli választásának kiírása; 7) Ukrajna elnöke megbízatásának idő előtti megszüntetésével kapcsolatos összukrán referendum lebonyolítását célzó döntés elfogadása abban az esetben, ha legalább 2 millió választó követeli, vagy maga a Nemzetgyűlés kezde-ményezi a referendumot; j) az elnök felterjesztése alapján Ukrajna miniszterelnökének kinevezése és tisztségéből való felmentése; 9) Ukrajna bel- és külpolitikai helyzetéről szóló elnöki beszámolók meghallgatása; 10) Ukrajna Alkotmánybírósága elnökének kinevezése és az Alkotmánybíróság bíráitól az eskütétel fogadása, Ukrajna Alkotmánybírósága elnöke lemondásának elfogadása, illetve elutasítása; 11) Ukrajna Fegyveres Erői, Ukrajna Nemzeti Gárdája, Ukrajna Biztonsági Szolgálata, Ukrajna Határőrcsapatai struktúrájának és létszámának megállapítása; 12) az elnök felterjesztése alapján hadiállapot hirdetése, az Ukrajna Fegyveres Erőinek és más katonai képződményeinek alkalmazásáról hozott elnöki döntés elfogadása az ország elleni fegyveres támadás esetén; 13) a hadi- és rendkívüli állapot Ukrajnában vagy annak egyes térségein történő bevezetéséről, az általános vagy részleges mozgósításról hozott elnöki rendeletek jóváhagyása; 14) az elnök által megvétózott törvény ismételt megvitatása, parlamenti vétó emelése az Ukrajna törvényeinek ellentmondó normatív elnöki rendeletek ellen; 15) a kamarák által közösen létrehozott ideiglenes vizsgálóbizottságok beszámolóinak és javaslatainak meghallgatása, megvitatása és a határozat meghozatala; 16) impeachment alkalmazása a jelen alkotmányban előírt esetekben; 17) határozatok, bejelentések, nyilatkozatok és felhívások elfogadása; 18) a Nemzetgyűlés tagjainak az együttes üléseken megvitatott kérdésekkel kapcsolatos interpellációira adott válaszok meghallgatása; 19) a kamarák egyeztető bizottságai által benyújtott törvénytervezetek ismért megvitatása. A Nemzetgyűlés hatáskörébe tartozó minden más kérdést rendszerint a kamarák külön ülésein döntik el. 139. cikkely: A Képviselőtanács és a Küldött tanács az egyenlőség és a funkciók megosztása alapján valósítja meg a Nemzetgyűlés jogköreit. A kamara bármilyen kérdést megvitathat, ha az a Nemzetgyűlés jogkörébe tartozik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyeket az alkotmány 140. és 141. cikkelye értelmében a másik kamara jogkörébe utalja. 140. cikkely. Kizárólag a Képviselőtanács jogkörébe tartozik: 1) a parlamenti ellenőrzés az emberek és állampolgárok jogai és szabadságjogai védelmének szférájában; a Nemzetgyűlés emberjogi meghatalmazottjának kinevezése (népi jogvédő); 2) a Nemzeti Bank és az Állami Ellenőrző Bizottság tevékenységének parlamenti ellenőrzése; a Nemzeti Bank elnökének, az Állami Ellenőrző Bizottság elnökének, továbbá az állami ellenőrök kinevezése; 3) előzetes beleegyezés az olyan nemzetközi szerződések megkötésébe, amelyek az emberi jogokra és szabadságjogokra az állampolgárságra vonatkoznak, avagy állami pénzkiadásokat igényelnek; 4) jóváhagyja az ukrajnai pénzügyminiszternek, az ukrajnai külügyminiszternek, az ukrajnai igazságügyminiszternek, az ukrajnai belügyminiszternek, az ukrajnai honvédelmi miniszternek, az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat elnökének, az ukrajnai diplomáciai képviseletek vezetőinek, más állami vezetőknek és a nemzetközi szervezetek ukrajnai képviseletei vezetőinek Ukrajna elnöke által történt kinevezését és felmentését; 5) kinevezi az Alkotmánybíróság elnökhelyettesét és 11 tagját; 6) az Impeachment alkalmazása esetében a büntetőeljárás indításához szükséges bizonyítékok birtokában vádat emel az elnök, a miniszterelnök és olyan tisztségviselő személyek ellen, akiket a Nemzetgyűlés kamarai választanak, kineveznek vagy jóváhagynak, s ez maga után vonja az illető személy tisztségéből való leváltását. 141. cikkely: Kizárólag a Küldött tanács jogkörébe tartozik; 1) adminisztratív territoriális egységek létesítése, összevonása vagy felszámolása, ezek elnevezése vagy nevének megváltoztatása; 2) a regionális önkormányzatok státusainak jóváhagyása; 3) a Legfelsőbb Bíróság, a Legfelsőbb Gazdasági Bíróság elnökének és tagjainak kinevezése a Küldött tanács elnökének javaslatára, valamint Ukrajna főügyészének a kinevezése; 4) az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének és 11 tagjának a kinevezése; 5) a Legfelsőbb Minősítési és Fegyelmi Bírói Bizottság megalakítása; 6) előzetes beleegyezést ad az államszövetségekről, a katonapolitikai egyesülésekről, a nemzetközi szervezetekről és az államhatárokról szóló nemzetközi szerződések megkötésére; 7) az impeachment alkalmazása esetében jóváhagyja azt a határozatot, amely kimondja: elegendő bizonyíték van a tisztségviselő személynek tisztségéből való felmentésére. 142. cikkely. A Képviselőtanács és a Küldötttanács határozatot hoz azokban a kérdésekben , amelyek kizárólag a saját jogkörébe tartoznak. 143. cikkely. A Nemzetgyűlés mindkét kamarája a választásokat követő 30 napon belül összeül első ülésszakára. A kamara akkor határozatképes, ha az alkotmány által kijelölt összetételének legalább négyötödét megválasztották. A kamarák soros ülésszakukra évente február első keddjén és szeptember első keddjén ülnek össze. A soron kívüli ülésszakokat és üléseket a napirendi pontok kijelölésével a kamarák elnökei hívják össze saját kezdeményezésükre vagy a kamarák alkotmány által meghatározott összetétele legalább egyharmadának a követelésére, esetleg az elnök, javaslatára. Az ilyen ülésszakok, illetve ülések a napirend megtárgyalása után befejezik munkájukat. Hadi- vagy rendkívüli állapot bevezetésekor Ukrajnában vagy az ország egyes térségeiben a kamarák két nap alatt, összehívás nélkül összegyűlnek. 144. cikkely: A kamarák ülése akkor határozatképes, ha jelen van az alkotmányban meghatározott összetétel legalább kétharmada, s az ülést a kamara ügyrendjének megfelelően tartják meg. 145. cikkely: A kamarák üléseit azok elnökei vezetik, de az ügyrendben meghatározott esetekben más kijelölt személyek is vezethetik. A kamara első ülését az előző összehívási Nemzetgyűlés illetékes kamarájának elnöke nyitja meg. Az új összehívású kamara elnökének megválasztásáig a kamara ülését a kamara által megválasztott elnökség vezeti. A kamarák együttes üléseit a Nemzetgyűlés általános ügyrendjének megfelelően felváltva vezeti a Képviselőtanács elnöke és a Küldött tanács elnöke. 146. cikkely. Mindkét kamara első ülésén megválasztja a mandátumbizottságot és a számlálóbizottságot. A mandátumbizottság előterjesztésére mindkét kamara határozatot fogad el a képviselők és a küldöttek meghatalmazásának elismeréséről; olyan esetben, amikor megsértették a választási törvényeket — érvénytelennek nyilvánítja a képviselők és a küldöttek megválasztását. 147. cikkely: A kamarák együttes és külön ülései nyilvánosak és nyitottak. Zárt ülés levezetéséhez a kamara határozatára van szükség. A kamarák ülésén a szavazás név szerinti és ’nyílt, amennyiben a jelen alkotmány és az ügyrend nem ír elő mást. 148. cikkely: A Képviselőtanács és a Küldötttanács az üléseken a kérdések megvitatása után az alkotmány által meghatározott létszám többségi szavazatával okmányt fogad el, ha a jelen alkotmány és az ügyrend nem ír elő mást. A kamarák együttes ülésein az okmányokat külön szavazással fogadják el. 149. cikkely: Mindkét kamara saját összetételéből megválasztja a kamara elnökét, az elnökhelyetteseket és az állandó bizottságok elnökeit. A kamara döntése alpján ezek leválthatók tisztségükből. A kamarák elnökei: 1) megvalósítják a kamarák együttes és külön ülésen megvitatandó kérdések előkészítésének általános irányítását, aláírják a kamarák ülésein elfogadott okmányokat; 2) képviselik a kamarákat az állami szervekben és szervezetekben, továbbá külföldön; 3) létrehozzák a kamara titkárságát és megszervezik annak munkáját; 4) rendelkeznek a kamara fenntartására előirányzott költségvetési eszközökkel; 5) jelen alkotmány által előírt más funkciókat látnak el. A kamarák elnökhelyettesei a kamarák elnökeinek meghatalmazásából ellátnak bizonyos elnöki funkciókat, helyettesítik a kamarák elnökeit az elnök távollétében vagy ha az elnök akadályoztatva van kötelességeinek teljesítésében. 150. cikkely. Mindkét kamara létrehozza saját elnökségét az alábbi összetételben: a kamara elnöke, aki az elnökség elnöke, a kamara elnökének és a kamara titkárának helyettesei. A kamara titkárát nem a képviselők vagy a küldöttek összetételéből választják. Az elnökség a kamarának beszámolással tartozó munkaszerv, mely biztosítja a kamarák közötti együttműködést, a kamarák és szervei munkájának megszervezését, más jogköröket lát el. A Nemzetgyűlés elnöke ex officio (hivatalból) a Képviselőtanács elnöke, helyettese pedig a Küldött tanács elnöke. A Nemzetgyűlés elnöke képviseli a Nemzetgyűlést, annak keretein kívül, s a jelen alkotmány által előirányzott más funkciókat lát el. „ „ (Folytatjuk.) Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács által össznépi vitára bocsátott TERVEZET (1992. július 1.) ni.