Kárpáti Igaz Szó, 1993. július-szeptember (74. évfolyam, 74-112. szám)
1993-07-01 / 74. szám
74. (14 850.) szám 1993. JÚLIUS L, CSÜTÖRTÖK Ára ЗО kupon —.... ARATÁS 93 —.. . FOTÓRIPORT NEM KÁNAÁN... — Különleges világnap a mai — fogad Kiss József, a Határszél Kollektív Mezőgazdasági Vállalat szakszervezeti elnöke. — A tegnapi eső miatt ezúttal csak délután indulnak újra a kombájnok. S hogy mi benne a különleges? Az, hogy ezen a vidéken április eleje óta nem esett számottevő csapadék. Kint járunk a Kána dűlőben (nem Kánaán, figyelmeztetnek kísérőim, az még jóval odább van). A csapadék nyomán láthatóan felfrissültek a növények: javában virágzik a burgonya (talán köt is valamit), amott meg derékig ér a kuko- tarica. Lám, nincs veszve minden. *— A répát viszont nyugodtan leírhatjuk — vélekedik Benkő József, a hetveni növénytermesztők vezetője. — Nézze ezt a táblát, itt-ott mutatkozik egyegy szál. Tovább sorolja a veszteséglistát: a zöldség — a petrezselyem, sárgarépa — ugyanúgy nem kelt ki. A távolban már feltűnnek a kombájnok, de mi még mindig az aszálykároknál tartunk. Szénából egyelőre csak a téli szükséglet negyedét sikerült a borába hordani, a silóval hasonló a helyzet. Kész csoda, hogy a legelő errefele még nem fakósárga. Nagyot döccen a tábla szélén a terepjáró. — Tessék — mutatja Berényi József, a gazdaság vezetője. — Nem is kell jobb szemléltetés— hajol le a renden heverő szalma mellett. Majd könyökig tűnik el a keze a szárazságtól megrepedezett földben. — Hogy milyen mélyek ezek a repedések? — fontolgatja a választ a mellettünk álló brigádvezető. •— Megtörtént, hogy a kombájnosok javítás közben beleejtették egy ilyen résbe a kulcsot. Feszítővassal, lapáttal hiába vájtak utána... Tavasz óta a megye gépkezelői között állandó beszédtéma a rossz alkatrészellátás. — Nagy szerencsénk — mondja az elnök —, hogy kiváló aratóink vannak. Ősszel olyan állapotban tették le a kombájnokat, hogy most, kis túlzással élve, csak a port kellett lesöpörni róluk. — A szocialista verseny ugye megszűnt? Szükség volt-e arra, hogy valamit kitaláljanak helyette? — faggatom a szakszervezeti elnököt. — Tavaly igenkor összehívtuk a gépkezelőket ez ügyben. Mint az várható volt, mindenki a teljesítményorientáltságot hangsúlyozta. Azt, hogy az elvégzett munka nagysága maximálisan tükröződjön a bérezésben — magyarázza. — Hasonlóképpen a természetbeni juttatások is ennek alapján történnek. Itt jegyezném meg, hogy eltökélt szándékunk: a gazdaság valamennyi aktív dolgozójának juttatunk terményt. Kisebb részben ingyen, nagyobb részben önköltségi árban. Hogy a versenyre vagy az ösztönzési formákra visszatérjek: a vezetőség úgy határozott, hogy az aratás folyamán a hétvégeken célprémiummal jutalmazza a betakarításban részt vevőket. Az elosztás a brigádtagokra van bízva. Amikor a csonkapapi, illetve a hetveni határban jártunk, az árpa aratása már túljutott a delelőjén. Az eddig mért 40 mázsánál valamivel magasabb hozamokkal nem elégedettek ugyan az itteniek, de belátják, hogy az aszály miatt jobbra nem nagyon számíthattak. Talán majd a búza bővebben megfizet... — Hogy miben különbözik az idei aratás a többitől? — fontolgatja a választ Benkő Sándor kombájnos. — Eddig mindig azt hangoztatták, hogy az aratás az új kenyérért vívott harc... Ugye most már más időket élünk, azt mondanám, hogy a betakarítás jelenleg is küzdelem, csak már nem elsősorban a természettel, a növények betegségeivel, hanem küzdelem az üzemanyagért, pár liter gépolajért, néhány csapágyért... Tegyük hozzá: küzdelem, melynek még nem világos a tétje sem. Hisz ma még senki sem tudja megmondani, hogy menynyit ér a szérűre behordott, ott napfürdőztetett termény. De akárhogy is alakuljon, azzal errefelé mindenki tisztában van: nekik ebből a termésből kell majd a mindennapi betevőt kigazdálkodniuk. Kovács Elemér Г ........... . ELTÖRÖLTÉK A BEHOZATALI VÁMOT Az Ukrajnai Miniszteri Kabinet azzal a céllal, hogy ösztönözze az egyes termékfajták behozatalát Ukrajnába, 1993-ban számos termék behozatali vámját törölte el. Ide tartoznak többek között az élő állatok, a palánták, vetőmagok, az olajos növényekből való pogácsák, a kőolaj és a kőolajipari termékek, számos vegyipari termék, többek között amelyek a különböző műtrágyák, növényvédő vegyszerek előállításához szükségesek, az orvosi műszerek, a papír és a kartonpapír, különböző szövetek, színesfémek. A határozat teljesítésének ellenőrzésével a Pénzügyminisztériumot és az Állami Vámbizottságot bízták meg. . L KÖZLEMÉNY a KMKSZ elnökségének 1993. június 29-i üléséről Az elnökség a következő határozatokat hozta: 1. Tárgyalásokat kezdeményez a megyei tanáccsal a Kárpáti Igaz Szó működésével kapcsolatos kérdésekről. 2. A kárpótlási határozatok kézhezvételét megkönnyítendő beszélgetést folytat az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékeseivel. 3. Mivel a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának kongresszusa olyan alapszabályt fogadott el, amely nem teszi lehetővé a szövetség politikai autonomitásának megőrzését, ezért a KMKSZ ligatagságát felfüggeszti. 4. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kárpátaljai kihelyezett tagozatának ügyében a KMPSZ- szel közösen levélben fordul az illetékesekhez. 5. A tiszaújlaki Turul-ünnepség megrendezésének időpontját július 18-ra tűzi ki. A KMKSZ ELNÖKSÉGE ÉGÉ I A Szlovák Köztársaság elnökének ukrajnai látogatásáról június 29-én megkezdődött Mihal Kovacnak, a Szlovák Köztársaság elnökének hivatalos ukrajnai látogatása. A Marijini Palotában tartott hivatalos fogadás után Mihal Kovac, a Szlovák Köztársaság elnöke és Leonyid Kravcsuk, Ukrajna elnöke négyszemközti eszmecseréjére került sor. A nap második felében a magas rangú vendég találkozott Ivan Pljusccsal, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökével. A megbeszélések során Mihal Kovac köszönetet mondott azért, hogy a Szlovák Köztársaság kikiáltását követően Ukrajna volt az első ország, amelyik hivatalosan elismerte Szlovákia szuverenitását. Az Ukrajna részéről tanúsított erkölcsi-politikai támogatás jelentős tényező volt számunkra, jelentette ki a szlovák elnök, aki részletesen beszámolt a fiatal szlovák államban végbemenő folyamatokról, külön kitért a nemzeti kisebbséggel kapcsolatos politikára. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia hatalmi struktúrái támogatják a nemzeti kisebbségek fejlődését és megakadályoznak mindennemű megkülönböztetést. Ezt követően az iránt érdeklődött, nem vezet-e az ukrajnai referendum az Ukrán Legfelsőbb Tanácsba történő választásokhoz. Válaszában Ivan Pljuscs rámutatott, hogy a választott szervek cseréje az élet követelménye, s hangot adott annak a véleményének, miszerint a népszavazás anyagi kiadásokon kívül semmi mást nem eredményez. Este a Marijini Palotában Leonyid Kravcsuk és Mihal Kovac aláírta a két ország közötti jószomszédi, barátsági és együttműködési szerződést. Beregszászon ülésezett a Kárpátaljai Szövetség »SZERETNÉNK TÖBBET TENNI AZ ITTENI MAGYARSÁG ÉRDEKÉBEN!« Június 21—22-én tartotta kihelyezett és kibővített ülését a Budapesten nemrégen létrejött Kárpátaljai Szövetség. A vidékünkről elszármazottak már évekkel ezelőtt megalakították Budapesten a Kárpátaljai Baráti Kört. Ez alakult át március 27-i közgyűlésén Kárpátaljai Szövetséggé. A tiszteletbeli elnöki tisztre Katona Tamás külügyi államtitkárt kérték fel, társelnökké Czine Mihályt választották meg. Ügyvezető elnök dr. Kecskés Mihály, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára lett, a főtitkár dr. Báthory Katalin vegyészmérnök. Eddig a Szövetségnek 600 tagja volt. Most ez sok beregszászival gyarapodott. A Kárpátaljai Szövetség elsődleges feladatának tartja a határ két oldalán élő magyarok összefogásának, együttműködésének elősegítését. Lehetőségeihez mérten szeretne hozzájárulni a kárpátaljai magyarság gazdasági, kulturális, szociális gondjainak enyhítéséhez. A Szövetség konkrét feladatok megoldásán szeretne munkálkodni, ebből a célból "hozta létre 15 szakbizottságát. Az érdekvédelmi bizottság a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogainak maradéktalan érvényesítése fölött szeretne őrködni, pályázati bizottsága elsősorban a magyarságkutatásban szeretne jeleskedni, mezőgazdasági bizottsága aranykalászos gazdaképző tanfolyamok beindításával kívánja szolgálni mezőgazdaságunk fellendítésének ügyét. Műszaki fejlesztési bizottsága jelenleg főleg piackutatásra összpontosítja erőfeszítéseit, vállalkozási bizottsága az üzleti életben szeretné kifejteni tevékenységét, menedzserképző tanfolyamok szervezésével segíteni a vállalkozó kedvű kárpátaljaiakat, bekapcsolni a magánvállalatokat a több mint 170 országot felölelő üzleti információs adatbankba. A médiabizottság a kárpátaljai magyar sajtót (Befejezés a 2. oldalon.)