Kárpáti Igaz Szó, 1993. július-szeptember (74. évfolyam, 74-112. szám)

1993-07-01 / 74. szám

74. (14 850.) szám 1993. JÚLIUS L, CSÜTÖRTÖK Ára ЗО kupon —.... ARATÁS 93 —.. . FOTÓRIPORT NEM KÁNAÁN... — Különleges világnap a mai — fogad Kiss József, a Határ­szél Kollektív Mezőgazdasági Vállalat szakszervezeti elnöke. — A tegnapi eső miatt ezúttal csak délután indulnak újra a kombájnok. S hogy mi benne a különleges? Az, hogy ezen a vi­déken április eleje óta nem esett számottevő csapadék. Kint járunk a Kána dűlőben (nem Kánaán, figyelmeztetnek kísérőim, az még jóval odább van). A csapadék nyomán lát­hatóan felfrissültek a növé­nyek: javában virágzik a burgonya (talán köt is valamit),­­ amott meg derékig ér a kuko- t­a­rica. Lám, nincs veszve minden. *— A répát viszont nyugodtan leírhatjuk — vélekedik Benkő József, a hetveni növényter­mesztők vezetője. — Nézze ezt a táblát, itt-ott mutatkozik egy­­egy szál. Tovább sorolja a vesz­teséglistát: a zöldség — a petrezselyem, sárgarépa — ugyanúgy nem kelt ki.­ A távolban már feltűnnek a kombájnok, de mi még mindig az aszálykároknál tartunk. Szé­nából egyelőre csak a téli szük­séglet negyedét sikerült a borába hordani, a silóval ha­sonló a helyzet. Kész csoda, hogy a legelő errefele még nem fakósárga. Nagyot döccen a tábla szélén a terepjáró. — Tessék — mutatja Berényi József, a gazdaság vezetője. — Nem is kell jobb szemléltetés­­— hajol le a renden heverő szal­ma mellett. Majd könyökig tű­nik el a keze a szárazságtól megrepedezett földben. — Hogy milyen mélyek ezek a repedések? — fontolgatja a választ a mellettünk álló bri­gádvezető. •— Megtörtént, hogy a kombájnosok javítás közben beleejtették egy ilyen résbe a kulcsot. Feszítővassal, lapáttal hiába vájtak utána... Tavasz óta a megye gépkeze­lői között állandó beszédtéma a rossz alkatrészellátás. — Nagy szerencsénk — mondja az elnök —, hogy kiváló aratóink vannak. Ősszel olyan állapotban tették le a kombáj­nokat, hogy most, kis túlzással élve, csak a port kellett lesö­pörni róluk. — A szocialista verseny ugye megszűnt? Szükség volt-e arra, hogy valamit kitaláljanak he­lyette? — faggatom a szakszer­vezeti elnököt. — Tavaly igenkor összehív­tuk a gépkezelőket ez ügyben. Mint az várható volt, mindenki a teljesítményorientáltságot hangsúlyozta. Azt, hogy az el­végzett munka nagysága maxi­málisan tükröződjön a bérezés­ben — magyarázza. — Hasonlóképpen a termé­szetbeni juttatások is ennek alapján történnek. Itt jegyez­ném meg, hogy eltökélt szán­dékunk: a gazdaság valamennyi aktív dolgozójának juttatunk terményt. Kisebb részben in­gyen, nagyobb részben önkölt­ségi árban. Hogy a versenyre vagy az ösztönzési formákra visszatérjek: a vezetőség úgy határozott, hogy az aratás fo­lyamán a hétvégeken célprémi­ummal jutalmazza a betakarításban részt vevőket. Az elosztás a brigádtagokra van bízva. Amikor a csonkapapi, illetve a hetveni határban jártunk, az árpa aratása már túljutott a de­­lelőjén. Az eddig mért 40 má­zsánál valamivel magasabb hozamokkal nem elégedettek ugyan az itteniek, de belátják, hogy az aszály miatt jobbra nem nagyon számíthattak. Ta­lán majd a búza bővebben meg­fizet... — Hogy miben különbözik az idei aratás a többitől? — fon­tolgatja a választ Benkő Sándor kombájnos. — Eddig mindig azt hangoztatták, hogy az ara­tás az új kenyérért vívott harc... Ugye most már más időket élünk, azt mondanám, hogy a betakarítás jelenleg is küzde­lem, csak már nem elsősorban a természettel, a növények be­tegségeivel, hanem küzdelem az üzemanyagért, pár liter gépola­jért, néhány csapágyért... Tegyük hozzá: küzdelem, melynek még nem világos a tét­je sem. Hisz ma még senki sem tudja megmondani, hogy meny­nyit ér a szérűre behordott, ott napfürdőztetett termény. De akárhogy is alakuljon, azzal er­refelé mindenki tisztában van: nekik ebből a termésből kell majd a mindennapi betevőt ki­gazdálkodniuk. Kovács Elemér Г ........... . ELTÖRÖLTÉK A BEHOZATALI VÁMOT Az Ukrajnai Miniszteri Kabinet azzal a céllal, hogy ösztönözze az egyes termékfajták behozatalát Uk­rajnába, 1993-ban számos termék behozatali vámját törölte el. Ide tartoznak többek között az élő állatok, a palánták, vetőmagok, az olajos növényekből való pogácsák, a kőolaj és a kőolajipari termékek, számos vegyipari termék, többek között amelyek a különböző műtrágyák, növényvédő vegyszerek előállításához szükségesek, az orvosi műszerek, a papír és a kar­tonpapír, különböző szövetek, színesfémek. A határozat teljesítésének ellenőrzésével a Pénz­ügyminisztériumot és az Állami Vámbizottságot bízták meg.­­ . L KÖZLEMÉNY a KMKSZ elnökségének 1993. június 29-i üléséről Az elnökség a következő hatá­rozatokat hozta: 1. Tárgyalásokat kezdeményez a megyei tanáccsal a Kárpáti Igaz Szó működésével kapcsolatos kér­désekről. 2. A kárpótlási határozatok kéz­hezvételét megkönnyítendő beszél­getést folytat az Országos Kár­­rendezési és Kárpótlási Hivatal illetékeseivel. 3. Mivel a Kárpátaljai Nemze­tiségek Demokratikus Ligájának kongresszusa olyan alapszabályt fogadott el, amely nem teszi le­hetővé a szövetség politikai au­­tonomitásának megőrzését, ezért a KMKSZ ligatagságát felfüggesz­ti. 4. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kárpátaljai kihelyezett tagozatának ügyében a KMPSZ- szel közösen levélben fordul az illetékesekhez. 5. A tiszaújlaki Turul-ünnepség megrendezésének időpontját július 18-ra tűzi ki. A KMKSZ ELNÖKSÉGE ÉGÉ I A Szlovák Köztársaság elnökének ukrajnai látogatásáról június 29-én megkezdődött Mihal Kovacnak, a Szlovák Köz­társaság elnökének hivatalos ukrajnai látogatása. A Marijini Pa­lotában tartott hivatalos fogadás után Mihal Kovac, a Szlovák Köztársaság elnöke és Leonyid Kravcsuk, Ukrajna elnöke négy­­szemközti eszmecseréjére került sor. A nap második felében a magas rangú vendég találkozott Ivan Pljusccsal, az Ukrán Leg­felsőbb Tanács elnökével. A megbeszélések során Mihal Kovac köszönetet mondott azért, hogy a Szlovák Köztársaság kikiáltását követően Ukrajna volt az első ország, amelyik hivatalosan elis­merte Szlovákia szuverenitását. Az Ukrajna részéről tanúsított erkölcsi-politikai támogatás jelentős tényező volt számunkra, je­lentette ki a szlovák elnök, aki részletesen beszámolt a fiatal szlovák államban végbemenő folyamatokról, külön kitért a nemzeti kisebbséggel kapcsolatos politikára. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia hatalmi struktúrái támogatják a nemzeti kisebbségek fejlődését és megakadályoznak mindennemű megkülönböztetést. Ezt kö­vetően az iránt érdeklődött, nem vezet-e az ukrajnai referendum az Ukrán Legfelsőbb Tanácsba történő választásokhoz. Válaszá­ban Ivan Pljuscs rámutatott, hogy a választott szervek cseréje az élet követelménye, s hangot adott annak a véleményének, miszerint a népszavazás anyagi kiadásokon kívül semmi mást nem eredményez. Este a Marijini Palotában Leonyid Kravcsuk és Mihal Kovac aláírta a két ország közötti jószomszédi, barátsági és együttmű­ködési szerződést. Beregszászon ülésezett a Kárpátaljai Szövetség »SZERETNÉNK TÖBBET TENNI AZ ITTENI MAGYARSÁG ÉRDEKÉBEN!« Június 21—22-én tartotta kihelyezett és kibő­vített ülését a Budapesten nemrégen létrejött Kárpátaljai Szövetség. A vidékünkről elszármazottak már évekkel ezelőtt megalakították Bu­dapesten a Kárpátaljai Baráti Kört. Ez alakult át március 27-i közgyűlésén Kárpátaljai Szövetséggé. A tiszteletbeli elnöki tisztre Katona Tamás kül­ügyi államtitkárt kérték fel, társelnökké Czine Mihályt választották meg. Ügyvezető elnök dr. Kecskés Mihály, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára lett, a főtitkár dr. Báthory Katalin vegyészmérnök. Eddig a Szövetségnek 600 tagja volt. Most ez sok beregszászival gyarapodott. A Kárpátaljai Szövetség elsődleges feladatának tartja a határ két oldalán élő magyarok összefogásának, együttműködésének elősegítését. Lehe­tőségeihez mérten szeretne hozzájárulni a kárpátaljai magyarság gaz­dasági, kulturális, szociális gondjainak enyhítéséhez. A Szövetség konkrét feladatok megoldásán szeretne munkálkodni, ebből a célból "hozta létre 15 szakbizottságát. Az érdekvédelmi bizottság a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogainak maradéktalan érvényesítése fölött szeretne őrködni, pályázati bizottsága elsősorban a magyarság­kutatásban szeretne jeleskedni, mezőgazdasági bizottsága arany­kalászos gazdaképző tanfolyamok beindításával kívánja szolgálni mezőgazdasá­gunk fellendítésének ügyét. Műszaki fejlesztési bizottsága jelenleg főleg piackutatásra összpontosítja erőfeszítéseit, vállalkozási bizottsága az üzleti életben szeretné kifejteni tevékenységét, menedzserképző tanfo­lyamok szervezésével segíteni a vállalkozó kedvű kárpátaljaiakat, be­kapcsolni a magánvállalatokat a több mint 170 országot felölelő üzleti információs adatbankba. A média­bizottság a kárpátaljai magyar sajtót (Befejezés a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék