Kárpáti Igaz Szó, 1994. április-június (75. évfolyam, 24-57. szám)

1994-06-14 / 50. szám

KÖRÚTON AZ ÁLLAMELNÖK A hét végén folytatta választási körútját Leonyid Kravcsuk ukrán el­nök, aki Lviv megyébe látogatott. Legutóbb 1991-ben, az első elnök­­választás előtt egy héttel látogatott ide, mint az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnöke. Azóta két és fél év telt el. Közben Ukrajnában a gazdasági hely­zet lényegesen rosszabbodott, a po­litikai folyamatok is kiéleződtek. Nehéz körülmények között kell kiállnunk Uk­rajna függetlensége mellett. Ez ob­jektív tény, jelentette ki Leonyid Krav­csuk a megyében szervezett egyik találkozón. Az elnök tekintélye megnőtt a me-'­­ye lakosai körében. Számukra Le­onyid Kravcsuk az egységes Ukrajnát, határai sérthetetlenségének garanciáját jelenti. Államiságunk megvédése, a nemzetiségek közötti béke gondolata meghatározó volt a köztársasági elnök megyében tett látogatása során. Mindenütt, ahol korteskörútján eddig járt — a Donyeck, Harkov, Zsitomir megyében és másutt — az emberek aggodalommal szóltak az ukrán álla­miságért vívott küzdelemről. Leonyid Kravcsuk elmondotta, találkozói során meggyőződött arról, hogy az emberek kiállnak, aggódnak és felelősséget éreznek a független Ukrajnáért. Lvivben az államelnök találkozón vett részt a Műszaki Állami Egye­temen, amely Ukrajna legrégibb egye­teme. Itt mondott beszédében cáfolta azokat az alaptalan állításokat, mi­szerint Ukrajna nemzetközileg el lenne szigetelve. Ennek cáfolata, hogy a napokban Ukrajna Luxemburgban alá­írja az Európai Közösséggel a partneri kapcsolatok felvételéről szóló egyez­ményeket. A FÁK-országok közül Uk­rajna az első ország, amely ilyen együttműködési szerződést ír alá. Szólt arról, hogy 75 alapokmányt írtak alá Oroszországgal. Remény van arra, hogy hamarosan sikeresen befejeződ­nek a Fekete-tengeri Flotta felosztá­sáról folyó tárgyalások. Bármi történjék — jelentette ki Leonyid Kravcsuk államelnök —, a krími hatalmat Uk­rajna alkotmányos keretei közé so­roljuk. E két utóbbi kérdés — a Fekete-tengeri Rotta felosztása és a krími válság — megoldása után sen­kinek sem lesznek velünk szemben követelései és minden erőnket a gaz­dasági válságból való kilábalásnak szentelhetjük. Az utóbbi évek alatt e téren is sok minden történt. A kohászati iparba beruházott rekonstrukciós költség több volt, mint az azt megelőző 15 évben összesen. Folyik a kőolajfeldolgozó ipar rekonstrukciója. Lépésről lépésre épül saját egészségügyük. Új techno­lógiai eljárások születnek például a Harkovi Traktorgyárban. Az államelnök Lvivben részt vett Mihajlo Hrusevszkij, Ukrajna első el­nöke szobrának leleplezésén. Itt el­hangzott beszédében méltatta Hru­sevszkij emberi nagyságát, aki nemcsak kiváló államférfi, hanem nagy tudós is volt. Mikola Horiny, a Lviv Megyei Ál­lami Közigazgatás vezetője ezen a rendezvényen támogatta Leonyid Kravcsuk jelölését és kijelentette: Hi­szünk Önben, hiszünk politikai, böl­csességében, odaadásában. A válasz­tásokon Önre szavazunk. SZIVÁRGÁS AZ ATOMERŐMŰBEN A Csernobili Atomerőműben az elmúlt héten szivárgást észleltek egy víztartályon, amelyben az elhasznált urán­­rudakat tárolják. Ukrán hírügynökségi jelentések szerint a szivárgás elhanyagolható és nem jelent veszélyt a környezetre. Ugyanakkor az ukrajnai nukleáris létesítmények bizton­ságáért felelős kormánybizottság aggodalmát fejezte ki, mert a műszaki személyzet egy hétig nem volt képes megállapítani a szivárgás okát és pontos helyét. Vagyim Hrisenko, a kormánybizottság vezetője kijelentette, óránként mintegy két köbméter víz folyik ki a tartályból. Azt is beismerte, hogy a mérési eredmények egyértelműen bi­zonyítják: a baleset színhelyén fokozódik a radioaktív sugárzás. Az 1986-os nukleáris katasztrófát okozó Csernobili Atomerőmű biztonságáért senki sem vállal felelősséget. Kijev azt hangoztatja, anyagi okokból kifolyólag nem zárhatja be a létesítményt. A napokban Beregszászon autó­buszba ültek a gazdaságok főagro­­nómusai, hogy együtt járják be Nagymuzsaly, Borzsova, Vári, Ba­­daló, Csorna, Macsola, Beregdéda, Nagybégány, Beregsom, Bótrágy, Makkosjánosi határát. Nem a régi szocialista versenyellenőrzés idejét­múlt hagyományát akarták feleleve­níteni ezzel az úttal! Mint Román László, a járási közigazgatás elnök­­helyettese megjegyezte, néha szük­ség van arra, hogy a szakemberek szétnézzenek a járásban, megnézzék, hogy megy a munka más gazda­ságokban, tanuljanak egymás tapasz­talatából és hibáiból. Nagymuzsaly előtt az út baloldalán álló szőlőhegy mellett csak néhány percre állt meg autóbuszunk. Román László arra hívta fel figyelmünket, mekkora óriási különbségek vannak a bérbe adott és a közös munkával, tehát brigádmódszerrel megművelt szőlők között. Valóban, a hegy déli lejtőjének Nagymuzsaly felé eső ol­dalán gyönyörű a szőlő, gyommen­tesek a sorok, míg a közvetlenül mellette fekvő táblán legalább 50 százalékos a ritkultság, a tőkék alig látszanak ki a dudvatengerből. A bérlők a termés felét kapják mun­kájukért a Muzsalyi Szőlőgazdaság­tól, nem csoda tehát, hogy reggeltől estig kapálják, kötözik, csonkázzák most a tőkéket, szorgalmasan pó­tolják a hiányzókat. Ottjártunkkor is mindenütt a tőkék között hajlongó embereket láttunk, míg a szomszédos táblán egy lélek sem dolgozott. Meggyőzően bizonyítja ez, hogy a járás egykor messzi földön híres szőlészetének, borászatának jó hír­nevét csakis az egyéni megművelés bevezetése útján lehet visszaszerezni. A bérlők által megművelt részlege­ken hektáronként helyenként már százmázsás termés mutatkozik, a csoportosan megművelt táblán jó ha ennek az egyötödét szüretelik majd. A szőlészetben tehát az egyéni megművelésé a jövő. Más ágaza­tokban azonban nem ilyen egyér­telmű a helyzet. Bármerre jártunk, sok helyen láttunk parlagon heverő parcellákat. Kiderült, hogy ezek egy­től egyig jelenleg a farmergazdák tulajdonát képezik. Voltak olyan táb­lák, melyek felén­ egyharmadán nem szántottak, vetettek! Nagy területek estek ki ilyen módon a termelésből, azok semmilyen hasznot nem hoz­nak, csak a gyomnövényeket sza­porítják. A gazdaságok nem avatkozhatnak be a farmergazdák dolgába, a helyi tanácsok pedig nem törődnek azzal, hogyan használják fel a kiutalt hek­tárokat, mit termelnek azokon. Eze­ket a földeket senki nem trágyázza. Nem más ez, mint a föld termő­­képességének kiszipolyozása! Ha nem teremtünk rendet ezen a téren, ha nem születnek szigorú törvények és rendeletek a földhasz­nálatot illetően, egész mezőgazda­ságunk a tönk szélére juthat! Természetesen vannak becsületes, munkaszerető gazdák is, de a több­ség, mint erről utunk során meg­győződhettünk, csak arra számít, hogy trágyázás nélkül 3-4 évig kihasználja a földet, tönkreteszi azt, majd egyszerűen lemond róla. Súlyos probléma ez, megoldása nem tűr halasztást. Az aratási előkészületeken kívül jelenleg a takarmánykészletezés köti le a legtöbb munkaerőt a gazda­ságokban. Váriban a takarmányudvar fedett tárolóinak fele már megtelt kiváló minőségű, illatos szénával, ottjár­tunkkor is egymás után érkeztek ide a fogatok. Eddig az első ka­szálásból már több mint 200 tonna szénát készleteztek. Az emberek a begyűjtött széna 20 százalékát vi­hetik haza, így sokan jelentkeztek a gazdaságban erre a munkára. Szenázsból már 550 tonnát kész­leteztek. Minden remény megvan tehát arra, hogy a borzsovai­vári gazdaság állattenyésztése nem fog takarmányban szűkölködni. Szük­ség is van erre, hiszen ez az ágazat a tél folyamán nagyon le­romlott, napi 700 grammra süllyedt a tehenenkénti tejhozam! A hagymavetésen rengetegen dol­goztak. Sajnos tavasszal komoly hi­bát követtek el, a tábla nagy részén a vetés után nem végezték el a hengerezést, a hagyma rosszul kelt ki, gyengén fejlődött. Mivel a gyom­irtó szert későn juttatták a talajba, a vetést ellepte a szuróka. A gaz­daság vezetősége most egyéni meg­művelésre adta ki a részleget. Egy­­egy megművelő nyolc sort vállalt (kb. 0,08 hektárt). 80 mázsás tej­(Befejezés a 2. oldalon.) Aratás előtti határjáráson SZEBB LESZ A TERMÉS, MINT TAVALY Közéleti lap 50. (14 968.) szám 1904. JÚNIUS 14., KEDD SZABADÁRAS BŐVÜL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A HATÁR MENTI TERÜLETEKKEL Elnöki rendelet született a Belarusz Köztársaság és a Moldova Köztársaság határ menti térségeivel való gazdasági együttműködés fejlesztéséről. A rendelet értelmében Ukrajna Miniszteri Kabinetjének egy hónapon belül ki kell dolgoznia a határ menti térségek szorosabb együttműködését célzó ukrán—belarusz, illetve ukrán—moldáv szerződés-tervezeteket. Ezek kidolgozásába be kell vonni a vinnyicai, volinyi, zsitomiri, kijevi, rovnói, odesszai, csernovoi és csernyihivi megyei állami közigazga­tásokat. Az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció határ menti megyéi közötti gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló intézkedésekről 1994. március 25-én hozott elnöki rendelet második és harmadik pontját ki kell terjeszteni a Belarusz Köztársaság és a Moldova Köztársaság határ menti köz­igazgatási-territoriális egységeivel való együttműködésre, ol­vasható az elnöki rendeletben. TART A VÁLASZTÁSI KAMPÁNY FONTOS DÖNTÉS ELŐTT A választási kampány jö­vőnk szempontjából , fontos periódus, hiszen június 26-án eldől, kik képviselnek majd bennünket a helyi önkormány­zatokban. A társadalmi szer­vezetek fő feladata ebben az időszakban az, hogy a valóban megfelelő személye­ket támogassa. A KMKSZ Ungvári Városi Középszintű Szervezete és a Magyar Ér­telmiségiek Kárpátaljai Kö­zössége felvállalta e fele­lősséget. Megyei szinten a két szervezet öt jelöltet tá­mogat. A 3. sz. választóke­rületben induló Dupka Györ­gyöt, Ljah Lászlót (4. sz választókerület), Bora Lászlót (1. sz választókerület), Ádám Józsefet (6. sz. vá­lasztókerület) és a Tiszaháton induló Kőszeghy Elemért. Ungvár város önkormány­zatába történő választásokon a KMKSZ városi szervezete és a MÉKK nem kevesebb mint 22 személyt támogat. Ezek a következők: Tarics Zoltán (2. sz.), Andrej Illás (4. sz), Turóczy István, Ernészt Bucskó (5. sz), Ki­­szely Tihamér (6. sz), Mer­menstein Péter (7. sz.), Zsoffcsák Zoltán (9. sz.), Radó Sándor (10. sz), Kraj­­nyák Zoltán (11. sz), Er­dődi Miklós (12. sz), Kor­­dobán Irén (14. sz), Lev Lucker (15. sz), Gulácsy Jenő (16. sz), Vaszil Lizák (17. sz), Volodimir Spontak (19. sz.), Galicin Péter (20. sz), Szvetlána Mu­rjajeva (21. sz.), Anatolij Donyec, Kalinszkij Tivadar (22. sz.), Matykovszky Emil (23. sz), Kövér György (24. sz), Ádám Aladár (26. sz.), Szvetlána Brontarjuk (27. sz.). Mint a lista is bizonyítja, a két szervezet nem csupán magyar jelölteknek szavaz bi­zalmat. Ez, kisebbségi hely­zetünkben, indokolt és helyes politika. E gondolat jegyében támogatja a KMKSZ városi szervezete és a MÉKK Szer­­hij Uszticsot, aki a megye első számú vezetőjének tiszt­ségéért indul, illetve Sztepan Szembert, aki Ungvár pol­gármesteri címéért száll so­rompók közé. —h— CSÁBÍTÓ JAVASLAT A múlt hét végén Leonyid Kravcsuk megvitatta a japán Siba konszern terveinek részleteit M. Nakamurával, a cég elnökével. Arról van szó, hogy az ukrán fél részt vesz a Kaspi-tenger egyik ha­talmas kőolajlelőhelyétől kiinduló olaj­vezeték építésében. A szakértők sze­rint a lelőhely több mint 200 millió tonna kőolaj- és 14 trillió köbméter földgáztartalékkal rendelkezik. Jevgenyij Szuhin, az Ukrnyeftyegaz holding cég vezetőségének elnöke sze­rint a japán vállalkozók, akik társ­­tulajdonosként vesznek részt e lelő­helyen a kőolaj kitermelésében, érté­kesítési piacot keresnek. Ezért aján­lották fel Ukrajnának, hogy csatla­kozzon a Türkmenisztán—Irán—Tö­rökország—Ukrajna kőolajvezeték épí­téséhez. Első látszatra igen csábítónak tűnik a javaslat. Ukrajna csöveket és mun­kaerőt szállít, cserébe pedig kőolajat kap. ELŐFIZETETT MÁR LAPUNKRA? Ha eddig nem tette volna, ne késlekedjen: június 20-ig a postahivatalokban megrendelheti a Kárpáti Igasz Szót 1994 második félévére. Az újság ára egy hónapra — 26000 karbovanec. Ennek megfelelően egy negyedévre — 78000 karbovanec. Hat hónapra 156000 karbovanecet kell fizetni. Ha megrendeli az újságot , a postás házhoz viszi! Lapunk indexe: 61164.

Next