Kárpáti Igaz Szó, 1994. október-december (75. évfolyam, 97-133. szám)
1994-10-04 / 97. szám
4. Január—augusztus folyamán a városi és járási foglalkoztatási központokban 8671 munkanélküli állampolgárt jegyeztek be. Ebből 6006 munkás, 1760 alkalmazott, 191 kolhoztag. Főleg azok jelentkeztek a foglalkoztatási központokban, akiknek a munkahelye megszűnt (2984 személy). 2640- en saját kérésükre hagyták ott munkahelyüket. A munkát keresők közül 2312 azoknak a száma, akik a középiskolák, ipari szakiskolák, egyetemek elvégzése után nem találtak munkahelyet. Az ipari szakiskolát végzettek közül mintegy 600-an keresnek megyeszerte munkát. A fent említett mennyiségből a foglalkoztatási központoknak 2724 személy számára sikerült munkát találni, 321- et irányítottak szakmai továbbképzésre, 153-an pedig fizetett közhasznú tevékenységet folytattak. 3967 személyt nyilvánítottak munkanélkülinek, akik folyamatosan kapják a munkanélküli segélyt. Jelenleg a kárpátaljai vállalatoknak mindössze 838 munkásra és 115 alkalmazottra van szükségük 940 vállalatnál ellenőrizték hogy betartják-e a foglalkoztatással kapcsolatos törvényt és 663 olyan esetre derült fény, amikor megszegték Ukrajna törvényét. Ezek közé tartozik többek között, hogy nem tájékoztatják idejében a foglalkoztatási központokat a szabad munkahelyekről, nem állítják össze idejében a szükséges jegyzőkönyveket (a munkások felvételéről és elbocsátásáról), nem fordítanak kellő figyelmet a szociális védelemre szorulókra Territoriális megoszlásban a munkanélküliek száma a következőképpen alakul: Ungvár 196, Munkács 600, beregszászi járás 486, nagybereznai 327, nagyszőlős 292, volóci 168, ilosvai 652, ökörmezői 464, munkácsi 289, perecsenyi 160, rahói 261, szolyvai 37, técsői 204, ungvári 22, huszti 281. Tóth MI A HELYZET A MUNKAERŐPIACON? Jegyzet A BÉREMELÉST AZ UTCÁN KELL MEGVÍVNI?... Országunkban úton-útfélen sokszor elhangzik e rövidke kérdés: Mennyit keresel? És akkor, a legtöbbször ingerült (tudjuk miért) válaszok siralmas összegeket tartalmaznak. Lehet-e a csak állam bácsi nyújtotta havi bérekből tisztességesen megélni? Nem. Mindenkinek van valamilyen mellékjövedelme. Egyesek másodállásban vagy csupán otthon dolgoznak, mások viszont üzletelnek. Hogy ki él meg jobban? A mérleg nyelve bizonyára az utóbbiak javára billen minden egyes vizsgált esetben. Szállóigévé lett errefelé a következő mondat: Aki nem dolgozik, annak van mit a tejbe aprítani. Vagy ennek folytatásaként: Aki dolgozik, koldusbotra jut. Egy-két határral arrébb merőben más a helyzet. Németországban például nem illik a fizetésekről beszélni. A hozzávetőlegesen 12 millió tagot tömörítő szakszervezetek azonban rendszeresen érintik ezt a kényes témát. Jelenleg a németek legfőbb gondja az, hogyan »nyugatosítsák« a keleti béreket. Az azonos teljesítményeknél nem egyformák ugyanis a bérek a keleti és nyugati vidéken. Németországban a munkaadók és a foglalkoztatottak bérmegállapodása jobbára egy évre rögzíti a fizetéseket. Keleten az ipari munkások havi 3015 márkát kapnak, míg nyugaton 4600 az iparban a bruttó átlag. Ma hivatalosan 3,7 millió ember van állás nélkül a szövetségi köztársaságban. Ez megnehezíti a béralkut. A létminimum itt 11 ezer márka évente. Többen mondják, hogy Németország egy kollektív szabadidősközpont. Itt a sok pénzért keveset kell dolgozni, de jól. A német szakszervezetek azt is kiharcolták, hogy a munkások évi fizetett szabadsága 6 hetet tesz ki. Ausztriában sem mennek az utcára bérharcot vívni. Ott is inkább a kerekasztal mellett egyeznek meg az érintettek. Egy nemrégiben készült közvélemény-kutatás szerint az osztrákok 72 százaléka arra a legbüszkébb, hogy hazájuk szociális biztonságot nyújt. Ausztriában az úgynevezett paritásos bizottság ura a szociális biztonságnak és ezzel a politikai helyzetnek is. Ez a párthatárokat nem ismerő, munkaadókat és munkavállalókat egy asztal körül egyesítő szakembergárda hozza meg a józan ész és a politikai fegyelem által diktált íratlan törvényeket, amelyekhez aztán valamenynyi partner tartja is magát. Mi van nálunk? A szakszervezetek megvannak még ugyan, fizetjük is a tagdíjat becsületesen, s mit kapunk cserébe? A havi bér mire elegendő? Meddig lehet még becsületből járni be a munkába? Vagy álljon be mindenki üzletelni? De akkor ki fog dolgozni — helyettük is... Bernáth Csaba hérdetik.A/ 570 Az Ungvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának soros ülésén arra próbáltak választ kapni, hogyan készültek fel a város készletezési és kereskedelmi szervezetei a téli időszakra. A kérdésben a végrehajtó bizottság kereskedelmi, közétkeztetési és szolgáltatási osztályának vezetője tartott tájékoztatót. Jurij Turjanica rámutatott, hogy ebben az évben megyénkben alacsony volt a gyümölcs- és zöldségfajták terméshozama, a gazdaságok nem kapták meg a kedvezményes célhiteleket, a gyümölcsös zöldségkészletezési egyesülés illetékesei sem tették meg a szükséges intézkedéseket. Emiatt a készletezésben kritikus helyzet akakult ki. A végrehajtó bizottság külön munkacsoportot hozott létre, melynek az a feladata, hogy megszervezze a lakosság zöldséggel és burgonyával való ellátását a téli időszakra. A bizottság vezetője Sztepan Szember, a városi tanács első elnökhelyettese. A kórházak, iskolák, óvodák és bölcsődék vezetői kötelesek október 10-ig kellő mennyiségű zöldségfélét és burgonyát készletezni, úgy, hogy az elegendő legyen 1995 áprilisáig. A gyümölcs- és zöldségkészletezést egyesülés igazgatóját arra kötelezték, hogy a zöldséglerakatban helyiségeket biztosítson azon szervezetek részére, amelyek mezőgazdasági terméket készleteznek. A városi szövetkezeti kereskedelmi egyesülést utasították, hogy kellő mennyiségű gyümölcs- és zöldségfélét, valamint burgonyát tároljanak. A végrehajtó bizottság azzal a kéréssel fordult az iparvállalatok és kereskedelmi struktúrák vezetőihez, hogy a különböző barter-műveletekhez járuljanak hozzá mind anyagilag, mind késztermékkel. Az őszi-téli időszakkal kapcsolatos előkészületeket 1994. november 15-ig el kell végezni. A végrehajtó bizottság ülésén nagy figyelmet fordítottak a városban épülő úgynevezett déli kazánház problémájára. Rámutattak: még 1994-ben át kell adni ezt az objektumot, ezért elő kell teremteni az építés folytatásához szükséges mintegy 6 milliárd karbovanecet. A városi végrehajtó bizottság a megyei kommunális fejlesztési főosztállyal közösen arra kérte a megyei tanács végrehajtó bizottságát és a miniszteri kabinetet, hogy utaljanak ki 15 milliárd karbovanecet a déli kazánház építésének befejezésére. Az ülésen külön foglalkoztak azzal, hogy a város számos sportlétesítménye nem készült fel kellőképpen az oktatási, edzési folyamatokhoz. Ezek közé sorolható többek között a Junoszty sportkomplexum és a Dinamo komplexum. A város egyes iskoláinak és az egyes házkezelőségeknek a sporttermei szintén elhanyagolt állapotban vannak. Pedig van kihez igazodniuk, hiszen az Ippon testnevelési és egészségklub, valamint a gimnázium sportkomplexuma, a 4., 6. és 12. számú középiskolák tornatermei jól felkészültek az új tanévre és megtalálták a módját annak, hogy elvégezzék a javításokat és megvásárolják a szükséges sportfelszereléseket. Az ülésen szó volt arról is, hogy a Junoszty és a Tisza sportkomplexumokat a város kommunális tulajdonába kell átadni. Javasolták ezenkívül, hogy a kulturális, ifjúsági és sportosztály az Állami Egyetem testnevelési tanszékével közösen dolgozzon ki javaslatokat az egyetem uszodájának hasznosítására. A városi tanács végrehajtó bizottságának soros ülésén elemezték az Ungvár Ukrán—Cseh Vegyescég munkáját és rámutattak bizonyos szabálysértésekre, ezért tevékenységét ideiglenesen befagyasztották. T. É. Ülésezett az Ungvári VB HA ŐSZ, AKKOR JÖNNEK A GONDOK 1994. OKTÓBER 4., KEDD MEZEI SZARKÁK Megyénkben befejezéséhez közeledik az őszi betakarítás. A földeken termett javak egy jelentékeny része sajnos úgy megy semmibe, hogy tolvajok mezei szarkák martalékává válik A termőföldek fosztogatói az idén soha nem tapasztalt tömegekben árasztották el a gyümölcsösöket, veteményeseket. Nem kímélték sem a közöst, sem pedig a farmergazdák földjeit. — Vannak olyan magángazdák akiknek a földjét szinte teljesen letarolták a tolvajok — mondta a témával kapcsolatban Királyházán megtartott sajtótájékoztatón Vaszil Rebrej milíciaezredes. — Most már nemcsak a gazdaságok földjeit kell megvédenie a milíciának hanem a kistermelőkét is. Ez a feladat azonban meghaladja az erőnket. A milícia megpróbálja a lehető legtöbb termést megmenteni, de munkájukat számos tényező nehezíti. Eltűntek például a gyümölcsösöket egykor körbevevő kerítések A szőlőkből, kukoricásokból, s más földekről is hiányoznak a kilátók vagy ha vannak is, azokra életveszélyes felmászni. A zsiványok így könnyedén, akadály nélkül jutnak be a kiszemelt kertekbe. — Nagy baj, hogy a mezőőrök nincsenek felfegyverezve — mondja a milíciaezredes. — Egy-egy tolvajbandát egymaga meg sem próbál feltartóztatni, hisz a saját testi épsége mindennél fontosabb. Ha legalább puskájuk lenne, talán a tolvajok is jobban tartanának a kerülőktől. A másik probléma, hogy kevesen vannak a mezőőrök s a rájuk bízott területet egyszerűen képtelenek belátni és bejárni. — Ha valakit mégis feltartóztatnak a kerülők — fűzi hozzá az előbbiekhez Mikola Motomij, a Királyházi Sevcsenko Szovhozüzem igazgatója —–, az sem túl jó megoldás. A tolvajokkal szembeni hivatalos eljárás ugyanis oly hosszadalmas, bürokratikus, hogy inkább szemet hánynak a kisebb lopások felett. Ermatt, no meg a nevetségesen alacsony fizetés (50—60 ezer kupon) miatt nem is nagyon van vállalkozó a gazdaságban a mezőőri állásra. A királyházai szovhozüzem sajátos módon úgy próbálja megóvni a még kint lévő termését, hogy maguk a vezetők szerveznek járőrszolgálatot. Az üzemanyaghiány miatt azonban ez a megoldás sem teljes értékű. — Gazdaságunk körzetében nagyarányú tolvajlások nem történtek — mondja az igazgató. — A legtöbb elfogott tolvajnál 20—30 kilónyi gyümölcs, zöldség volt. Egy-két esetben haladta meg a zsákmány az egy mázsát. Megyénkben meglehetősen gyenge termés volt gyümölcsökből, zöldségfélékből. A nagyszőlősi járásban például mindössze a 20 százaléka termett a tervezett mennyiségnek. S ha még ebből is ellopnak, azt nagyon megérzi mindenki, s elsősorban a fogyasztó. S ami még cifrábbá tesz a helyzetet, hogy a tolvajok egy része nem is a földeket látogatja meg, ahol azért fáradtságos munkába kerül a burgonya felszedése, vagy a gyümölcs leszüretelése, hanem egyenesen a raktárakba megy. Itt már sokkal egyszerűbb beszerezni ezt-azt. Mint azt a belügyi tisztek elmondták, elsősorban azok lopnak, akik nem a gazdaságokban dolgoznak. — A milícia minden évben ott van a földeken — ismertette véleményét Ivan Popovics, a Nagyszőlősi Járási Belügyi Osztály főnöke. — Már tavasszal, a vetőmagvak megóvásával elkezdődik a munkánk. Sok a burkolt lopás, amikor maguk a gazdaságok vezetői engedélyezik a dolgozóknak néhány kilónyi zöldség, termény vagy gyümölcs hazavitelét. Ez érthető, hisz nagyon kevés a fizetés, amit ily módon próbálnak kiegészíteni. Nem is itt van a baj, hanem a valódi tolvajokkal, akik egyre gátlástalanabbak, s már nemcsak az éj leple alatt lopnak, hanem fényes nappal, mindenki szeme láttára. Jól tudják, hogy nincs erőnk mindentát megfogni. Meg aztán az emberek éhesek, nincs pénzük. Mennek a földekre, ahol van valami. Enni csak kell, s a tél is közeleg... Balogh Csaba P. S. Az ilosvai járási belügyisek eljárást indítottak Tyúk Mária és Maskali Rozália bilkei lakosok ellen. A két nő ellen az a vád, hogy 500 kilogramm szilvát loptak el a helyi gazdaság gyümölcsöséből. Szoboszlai Béla, a Baktai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás raktárosa és Telinger László féltonnányi szemestakarmány eltulajdonítása miatt lesz kénytelen a törvény elé állni. Markovics Mátyás felvétele a sajtótájékoztatón készült.