Kárpáti Igaz Szó, 1995. január-március (76. évfolyam, 1-35. szám)

1995-01-05 / 1. szám

TP* ** - - | __ ____ ♦ EU-lobogó: marad a 12 csillag A Kék zászló, rajta Kör alakban elhelyezett 12 aranysárga csillag­gal, Európa jelképévé vált A 12 államot tömörítő Európai Unió azonban hamarosan már csak történelem lesz. Január­­jétől — Ausztria, Finnország és Svédország belépésével — 15 tagot számlál ,m­zud az EU. A várószobában hat középeurópai ország tolong, akik­nek az Európai Unió bebocsátást ígért. Függetlenül azonban attól, hogy 15 vagy még több tagja van­­­ az EU-nak, a zászló ugyanaz ma­rad —- a folyamatosság apró jele a változások közepette. Hosszú, rögös út vezetett odáig, míg végül az akkori Európai Közösség (EK) megállapodott a zászlót illetően. Két csúcsta­lálkozóra volt szükség, mielőtt 1986. május 29-én a Brüsszeli Bi­zottság épülete előtt ünnepélye­sen felvonhatták a csillagos Euró­­pa-lobogót, mint az EK zászlaját Mindamellett a zászló már több mint 30 éve létezett. Az Európa Tanács 1955 decemberében döntött —jóllehet az EK-nak már akkor 14 tagja volt a Saar-vidék pedig társult tagként szerepelt — a tizenkettes szám mellett, mint­hogy a 15 csillag egy független Saar-vidék elismeréseként lett vol­na értelmezhető, ami ellen Német­­ország vétót emelt. Az Európa Tanács akkor már a messzi jövőbe tekintett Olyan jelképet akart, amelyet valamennyi meglévő és jövőbeni intézmény használhatna. A fontos az volt hogy tetszetős, esztétikus legyen, a csillagok számát másodrendű kérdésnek tekintették. Az EK csak 1973-ban kezdett komolyan foglalkozni a zászló gon­dolatával. Sok más esethez hason­lóan, e­kkor is a parlamenti képviselők szorgalmazták a dol­got. Ők határozták el 1983-ban az Európa Tanács zászlajának át­vételét, alkalmasnak találták ugyanis arra, hogy a polgárok azonosuljanak vele. Az 1985 júniusában megtartott EK-csúcson született meg a döntés a csillagos lobogóról. Amikor azután az EK hivatalos zászlaja lett, a csillagok és a tagok száma megegyezett: 1986. január 1-jével belépett Spanyolország és Portugália — az Eb a tizenkettek közössége lett. 11 küszöbönálló bővülés után is marad a 12 csillag. „A 12 a tökéle­tesség száma. Maradni fog., — idézi Gian Fontana Ravát, az Euró­pai Bizottság közönségtájékoz­­tatási igazgatóságának munkatár­sát a Reuter. „Százéves naptár,,, forró nyarunk lesz Európának 1995-ben szélsősé­ges időjárásra kell felkészülnie. Az évet ugyanis — hangoztatja a „Százéves naptár,, — a Mars bolygó befolyásolja. A Mars-évek­ben a viszonylag meleg januárt és hideg, nedves tavaszt júliusban és augusztusban forró nyár köve­ti. Mauritius Knauer apát (1613- 1664) így foglalta össze a „ Mars­év,, jellemzőit az úgynevezett „Százéves naptár,, című művé­ben. Meteorológusok az apát ,naptárát mesének tartják. Ennek ellenére azonban az 1988-as „Marsévben,, Baden-Württemberg tartomány déli részén január 5 én 17,9 Celsius-fokot mértek és Brémában is 10,8 fokot mutatott a hőmérő. Az apát megfigyelései hasonlóak a paraszti tapasztalatokhoz: ha a január enyhe, a nyár forró lesz. Az 1974-es „Marsév,, is rendkívül fonó nyarat hozott. Németország nagy részében 33 fok fölé szökött a hőmérő higanyszála és még Hamburgban is 32 fokot mértek augusztus 16-án, ami rekordnak számít. Itália, Spanyolország és Portugália strandjain néha 46 fo­kos volt a fonóság. A „Százéves napstár”, szerint sokálig kell várnunk ebben az évben a melegre. Március hideg, nedves és szeles lesz és a tavasz elején még jeges utakra is számíta­nunk kell. Áprilisban reggel talaj menti fagyok keletkeznek, s havas­eső is hullhat — jövendölte az apót Még a mágus is csupán kis mértékben hoz meleget a Mars­években. A fagyosszentek a hó közepén olyan hideget hoznak, hogy csak május 20-a után szá­molhatunk gyenge felmelegedés­sel. Ez az időszak június közepéig tart, és csak azután áll be a for­róság — olvasható a „Százéves naptár,,-ban. (MTI—PANORÁMA) Moszkvai botránykrónika A múlt év botránykrónikája ritka gazdagnak bizonyult Orosz­­országban. A legemlékezetesebb ezek közül a piacosodó­ Orosz­ország első értékpapír-botránya. Az MMM befektetési társaság kem­­fényvesztő elnöke, Szergej Jiav­­rodi tízezreket bolondított meg. Minden idők leghatékonyabb, s egyben legerőszakosabb rek­lám­kampányában a befek­tetőknek mesés hasznot ígért. Valójában azonban pilótajátékot szervezett a társaság. Az MMM jú­liusban „pukkadt ki... Moszkvában nap­okig ezres sorok kígyóztak az MMM központi irodája előtt, ab­ban a reményben, hogy vissza­kapják legalább nehezen meg­takarított pénzüket. A jórészt kisemberekből álló tömeg re­agálása volt a legmeglepőbb. Ahelyett, hogy a fejét követelték volna a csalónak, a hatóságok ál­dozatát látták Mavrodiban, aki erre „rájátszva,, majdhogynem politi­kai karriert csinált. Pénzügyek okozták a következő megrázkód­tatást is az orosz fővárosban. Ok­tóberben egyetlen jegyzési nap alatt értékének közel negyedét veszítette el a rubel. A „fekete kedd”, után, ahogy ilyenkor szokás, megtalálták a felelősöket. Jelcin megszabadult a főbankártól, s azóta fáradhatatlanul, de kevés­bé rapszodikusan zuhan a rubel. A botrányok terén nem maradt alul a végrehajtó hatalom, sőt maga az államfő sem. A német­­országi csapatkivonást lezáró ün­nepségen Borisz Jelcin Kálinkét járt, majd az ír kormányfőt hiába várakoztatta a dublini repülőtéren, sőt Albert Reynoldsot a gépre sem engedték fel, aki végül kénytelen volt beérni Oleg Szoszkoveccel, a kormányfő első helyettesével, miután Jelcint mély álomba rin­gatta a repülőút, vagy az amerikai útja során fogyasztott sok élénkítő ital. A világ mindenestre kénytelen volt beérni a magyarázattal, hogy „nem keltették fel,, testőrei. Jel­cin megígérte, hogy szétcsap a felelősök között, de hogy ez megtörtént-e, máig is rejtély. Az elnöki biztonsági szolgálat volt a ludas a hónap eleji botrány­ban is. Álarcos fegyvereseik körülzárták a volt KGST-palotát, és akciófilmekbe illő módon iga­zoltatták egy bank embereit. A szövetségi kémelhárítás sem ma­radt ki a botránykrónikából. Kiderült, hogy a kémvadászok maguk szervezték a csecsen főváros ellenzéki ostromát. A moszkvaiak szerint kész botrány az is, ami Csecse­nföldön, illetve az arról való hivatalos tájékoztatás címén folyik. Utóbb például azt állították a „közvélemény jobb tájékoz­tatásán,, munkálkodók, hogy a csecsenek csak imitálták a bom­batámadásokat, amelyek amúgy a földdel tették egyenlővé Qroznjjt. Melléfogtak a német csillagjósok A németországi csillagjósok, csakúgy, mint kollégáik világszerte, kudarcot vallottak az 1994. évre vonatkozó jövendöléseikkel. A dél-hesseni Rossdorfban mű­ködő társaság, amely a paratu­­dományok vizsgálatával foglalko­zik, közvetlenül szilveszter előtt értékelte a német asztrológusok teljesítményét A társaság szakér­tője, Edgar Wunder elmondta a DPA német hírügynökség tudósí­tójának, csupán azokat a jósla­tokat értékelték, amelyek konk­rétak voltak, és tizenkét hónappal korábban nem lehetett őket előre látni. Ezek között — a német par­lamenti választásokat kivéve — egyetlen telitalálat sem volt. Hét csillagjós tipp­elte Helmut Kohl választási győzelmét, hét másik azonban azt, hogy Rudolf Schar­ping lesz a kancellár. „Ezzel az erővel ígj vagy írást is játszhattak volna,, —jelentette ki Wunder. Minden más kérdésben mellé­fogtak a csillagjósok. Cindy Craw­ford topmodellnek, akivel élettár­sa, Richard Gere szakított, nem születtek hármasikrei. Borisz Becker utóda fiú, nem p­edig lány, mint ahogyan jövendölték. Ed­mund Stoiber bajor miniszterel­nök ellen nem követtek el merény­letet, és a hannoveri repülőtéren sem történt szerencsétlenség. Egyik jóslat szerint a leverkuseni Bayer vegyi műveknél nagy rob­banásnak kellett volna bekövet­keznie, amely 100 kilométeres kőzetben óriási károkat okozott volna. Dél-Karolinában sem történt olyan robbanás, amelyet maga gyártotta atombombával egy gye­rek idézett volna elő. Az 1994. évi nagy eseményeket senki sem látta előre. Ilyen volt például az Estonia elsüllyedése, amely kilencszáz ember életébe került Silvio Berlusconi fele­melkedése és bukása sem szere­p­elt a jóslatok között, ugyanúgy, mint a közel-keleti békefolyamat sem. Csupán egyetlen müncheni asztrológusnő találta el, hogy a Bayern München futballcsapata nyeri meg a bajnokságot. (MTI) Wf- 0­0­0 • 1­0 pmp Humanitárius segély Ungvárnak A Fővárosi Közgyűlés által Ungvárnak megítélt humani­tárius segély keretében a múlt év végén 5 darab úttisz­tító járművet indítottak el Budapestről a kárpátaljai vá­rosba. A vasúti szállítás költ­ségeit az Országos Villamos­távvezeték Részvénytársaság fedezi. Erről és a humanitári­us akció részleteiről az MTI-t a Főpolgármesteri Hivatal saj­tóirodába tájékoztatta. Közölték: ugyancsak a se­gély részeként a Fővárosi Közgyűlés korábban már 2 millió forint értékű gyógy­szerszállítmányt küldött az ungvári kórháznak, 1995. január 2-án pedig 10 napra Budapestre várnak 20 kár­pátaljai kisiskolást. Ők a Me­nyecske utcai gyermekott­honban vakációznak majd. Új szélsőjobboldali párt Ukrajnában Az ukrán igazságügy-minisz­térium csütörtökön engedé­lyezte a szélsőjobboldali Ukrán Nemzeti Gyűlés (UNA) pártként való működését. A DPR je­lentése szerint a politikai tömörülés mintegy 300 tagját fanatikus és militáns naciona­listákként tartják számon. A párt katonai szárnyának, az Ukrán Nemzeti Védegyletnek (UNSO) tagjai Csecsenföldön harcolnak az orosz csapatok ellen. Vaszil Onopenko igazság­ügy-miniszter az Interfax sze­rint elmondta, hogy nehéz­ségek merültek fel a párt be­jegyzésével, mivel annak szervezeti szabályzata né­hány pontban nem felelt meg az ország alkotmányának. — Az engedélyezés n­em hiba, hanem helyes és átgondolt lépés — indokolta a döntést a miniszter. Gyémánt a hamburgerben Egy londoni férfi belehara­pott a hamburgerba, s talált benne egy 1000 font (1500 dollár) értékű gyémántot. A 31 éves Oskar Keysell a McDo­nald's egyik gyorsbüféjében harapott bele a váratlan kincs­be. A Sun című lap, amely az esetről beszámol, azt írja, hogy a gyémánt mellett egy fülbevaló aranyfoglalatát is megtalálta Keysell. A szerencsés férfi elmondta a Reuter brit hírügynökség munkatársának, hogy amikor megmutatta az aranyfoglalatot a gyorsbüfé tulajdonosának, az ingyen hamburgert adott neki jutalmul. A gyémántot azonban Key­sell megtartotta és elvitte egy ékszerészhez, aki megállapí­totta értékét.. A gyémántot vagy eladja, vagy gyűrűbe foglaltatja a barátnője számá­ra — jelentette ki. A gyorsbüfé vezetője meg­állapította, a személyzet egyetlen tagja sem viselt magán ékszert. Ez egyébként szigorúan tilos a McDonald's éttermekben - Pénzérmék bevonása Már csak fél évig használ­hatók a különféle régi, a Ma­gyar Népköztársaság megje­lölésű pénzérmék. Ezt köve­tően kizárólag az 1992-től ki­bocsátott érmék számítanak törvényes fizetőeszköznek — derül ki a Magyar Nemzeti Bank Magyar Közlönyben megjelent hirdetményéből. Kivonják a forgalomból a Ma­gyar Népköztársaság körirattal ellátott alumínium 1, és a sár­garéz 2 forintosokat, a kup­ronikkel 5 és 20 forin­tosokat, valamint az alu­­bronz 10 forintosokat. Eze­ket az érméket június 30-áig kötelező elfogadni mindenütt, hivatalos fizetőeszközként. Ezután — 1995. december 31 -ig — már csak az MNB-nél és a pénz­intézeteknél lehet beváltani ezeket az érméket. A bankok névértéken cserélik a régi érméket újakra. (MTI) Ósólyomtemető Ókori sólyomtemetőre buk­kantak egyiptomi régészek a Nílus keleti deltájának vidékén. A Reuter beszámoló­ja szerint a ragadozó madárfaj több száz mumifikált példányát szabályos temet­kezési szertartások kísére­tében helyezték örök nyuga­lomra hozzávetőlegesen 2500 évvel ezelőtt. Egyiptomnak nem ez az első ismert ókori sólyomtemetője, a Nílus nyugati deltájának környékén már féltucatnyi madársírkertet tártak fel. A ke­leti delta vidékének ókori la­kosai azonban inkább a szent bikáknak hódoltak — ezeket az állatokat is mumifikálták és eltemették —, s nem any­­nyira a sólyomistennek. „Ósólyomtemetőből,, két­féle is akad: a szegényebb rétegek és a középosztálybe­liek csupán polcokra helyez­ték a madártetemeket, míg a gazdagabbak külön kőszar­kofágokat csináltattak sóly­maiknak és madártojásokat is temettek a közelükbe. Egyiptomban egyébként léteznek ugyancsak mumi­­fikált macska, krokodil és majomtemetők is, talán még bebalzsamozott skarabeusz brigárkriptákat is rejt a föld.

Next