Kárpáti Igaz Szó, 1995. április-június (76. évfolyam, 36-68. szám)

1995-04-01 / 36. szám

1995. április 1., szombat ■ 36. (15 087.) szám ■ SZABADÁRAS Veszélyben az­­ ukrán kitér A Nemzetközi Valutaalap fi­gyelmeztette az ukrán elnököt, hogy az idei költségvetési évre­­ vonatkozó parlamenti döntés elhalasztása veszélybe sodorja az IMF által Kijevnek kilátásba helyezett 1,5 milliárd dolláros kölcsönt. Az AP jelentése szerint a fi­gyelmeztetés Michel Camdes­­sustől, az IMF vezérigazgatójától hangzott el Leonyid Kucsma uk­rán államfővel folytatott telefon­­beszélgetésén. Camdessus azt mondta, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatóta­nácsa eredetileg március 31-ére tűzte ki a hitelről szóló tanács­kozást, de ez most késedelmet szenvedhet.­­­­ Az amerikai hírügynökség em­lékeztet arra, hogy a kijevi par­lament előzetesen már jóvá­hagyta a költségvetést, egy nap­ra rá azonban az ukrán törvény­hozók megszavazták az 56-szo­­ros minimálbéremelést, ami duplájára növelheti a költség-­­vetés tervezett hiányát. Az idei ukrán büdzsére vonatkozó vég­leges parlamenti döntés való­színűleg nem születik meg egy hónapon belül — vélekedett az AP Kijevből. Életvédő konferencia Budapesten­­A napokban tar­tották meg a IV. Életvédő Kon­ferenciát. Szervezője a Magya­rok Világszövetsége, a Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsége, a Magzatvédő Társaság, a Pa­­cem in Utero Egyesület, az Életvédő Központ Alapítvány és a Pro Life Alapítvány volt. Meg­nyitó előadást Tempfli József római katolikus megyéspüspök és Tőkés László református püs­pök tartott. A háromnapos ren­dezvényen jogászok, orvosok, lelkipásztorok, közgazdászok, írók, pszichológusok, pedagó­gusok szólaltak fel. A családról, a gyermekvállalás nehézsé­geiről, az abortuszról, a magzat­védelem teológiai és társadalmi összefüggéseiről, s megannyi más, a témával kapcsolatos időszerű kérdésről beszéltek. A konferenciának más országok­ból érkezett részvevői is voltak, köztük kárpátaljaiak. Ungvárról négy orvos: Szabó László, Ljáh Erzsébet, Ljudmila Popadinec és Matykovszky Emil, továbbá Dupka György, a MEKK elnöke vett részt annak munkájában. Orvosaink jelen voltak a Magyar Egészségügyi Társaság ülésén is, mely ezúttal a magyar nép betegségeiről tárgyalt. A két rendezvény megszer­vezésére a magyarság lélek­­számának csökkenése adott okot, vagyis az a tény, hogy úgy az anyaországban, mint a határon túli magyarság körében évről évre alacsonyabb a népszaporulat, ugyanakkor a mértéktelen dohányzás, alko­holfogyasztás és növekvő kábítószerezés következtében magas a megbetegedések és el­halálozások száma. -bl- Ungvárt is elérte a mobil telefonhálózat Kiváló, kényelmes, de drága Nevezetesnek mondható az elmúlt csütörtök a kárpátaljaiak­­ szá­mára. Ekkor helyezte üzembe az UMC (vagyis Ukrainian Mobile Communications) ukrán—né­met—holland—dán vegyesvállalat a mobil telefonhálózatot. A mo­bil, vagy ismertebb nevén rádió­telefon-hálózatba egyelőre csak Ungváron lehet bekapcsolódni, de később a főútvonalakra és Mun­kácsra, majd fokozatosan az egész Kárpátalára kiterjed annak mű­ködési területe. Az UMC vegyesvállalat 1992-ben kezdte meg ténykedését, s alapítói közt ott van Ukrajna Hírközlési Minisztériuma, valamint az ország megyei, köztük a kárpátaljai hír­közlési főosztályai. Eddig Ukrajna 11 megyeszékhelyének előfizetői vehették igénybe a mobil­telefon nyújtotta lehetőségeket, vagyis Ung­vár a 12. a sorban. Mint azt Jurij Csomolják, a megyei hírközlési főosztály vezetője a megnyitás alkal­mából tartott Sejtókonferencián leszögezte: országos viszonylatban előkelő ez a hely, ami nem mond­ható el a hagyományos telefon­szolgáltatásról, mely tekintetben ugyancsak a sereghajtók között vagyunk. Ugyancsak a sajtótájékoz­tatón adtak tájékoztatást aról is, hogy a "Nordic Mobile Telephone" (NTM 450) szabvány szolgál a hálózat alapjaként, melyet 1982-ben vezettek be a skandináv államok­ban, de ezt használják Nyugat- és Kelet-Európa több országában, vala­mint Oroszországban, Moldovában és a Balti-melléki államokban is. Vagyis ezekkel az országokkal köz­vetlenül is kapcsolatba léphetnek az ungvári előfizetők. Magyar­­országgal viszont csak a hagyo­mányos vonalak igénybevételével teremthetnek kapcsolatot. Az ünnepélyes megnyitón ott voltak a megyei tanács vezetői és Szerhij Uszticsot, a tanács elnökét kérték fel az első beszélgetés lebo­nyolítására, aki a rahói járási tanács elnökét hívta fel. Mint a megyei tanács épületének előcsarnokából (itt volt a megnyitó ünnepség) történt rahói hívás is bi­zonyította, a rádiótelefon valóban kiválóan működik és kényelmes, hasznos dolog. Csak eléggé drága mulatság, hiszen csupán maga a telefon bekötése 425 dollár, a készülékek ára pedig 800—2000 dollár között mozog. S ehhez jön még a 40 dolláros havi használati díj, a percenkénti 60, illetve 30 (az éjszakai órákban) centes beszélgeté­si díj. Igaz, az utóbbi, ha a be­szélgetés Ukrajna más vidékével folyik, nemzeti valutában (vagyis kar­­bovanecben) fizethető. Hogy hányan vásárolnak Kárpát­alján ilyen telefont, nem tudható. Az viszont tény, hogy kettő már ma is működik. Az UMC vezetősége ugyanis a megyei tanácsnak aján­dékozta azt a telefont, am­elyen Szer­­hij Usztics az első beszélgetést lebo­nyolította. Egy másikat pedig szpon­zori segítségként a megyei klinikai kórháznak adott a vegyesvállalat. Szabó Béla Fotó: Markovics Mátyás A Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülése A Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság szerdán Buda­pesten befejeződött találkozó­­ja bizonyíték arra, hogy Közép Kelet-Európában a két ország között a kisebbségi kérdés is lehet az eredményes együtt­működés alapja — jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnö­ki Hivatal politikai államtitkára. A nemzeti kisebbségek jogai­nak biztosításával foglalkozó bi­zottság V. ülését követően Ta­bajdi Csaba, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke és Mikola Sulga, Ukrajna nemzeti kisebbségi, migrációs és vallás­ügyi minisztere, az ukrán tago­zat elnöke a sajtó képviselői előtt aláírta az ülés jegyző­könyvét, amely újabb ajánláso­kat fogalmaz meg a két ország kormánya számára. Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a bizottsági ülést követő sajtó­tájékoztatón kiemelte, hogy a vegyes bizottságban a két or­szág érintett tárcáinak képvi­selőin és a határ menti területek önkormányzati vezetőin kívül egyenjogú tagokként részt vet­tek a kisebbségek — a magyar­­országi ukránok és a kárpátal­jai magyarok — képviselői is. A HTMH elnöke szerint a felek pontról pontra haladva önkriti­kus módon megvizsgálták a ve­gyes bizottság IV. ülésének jegy­zőkönyvében szereplő ajánlá­sok teljesítését. Mikola Sulga miniszter arról tájékoztatott, hogy a sokféle et­nikumú Ukrajna a több­kultúrá­­júság figyelembevételével tö­rekszik az integráció elérésére, a kjevi kormány minden nép­csoport számára, köztük a 164 ezer magyarnak is, biztosítani kívánja az önazonosságot. Hangsúlyozta: az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére erő­feszítések történnek arra, hogy az etnikumok létszámuktól füg­getlenül azonos jogokkal ren­delkezzenek. Tabajdi Csaba államtitkár az ülést értékelve kijelentette: a ve­gyes bizottság hatékony együttmű­ködési formának bizonyult. Ezt megerősíti az ukrán félnek az a mintaszerű nyitottsága, amelynek révén a kisebbségi szervezetek képviselői is részt vehettek a ta­lálkozón. A magyar tagozat elnöke nagyra értékelte az ukrán kisebb­ségi törvényt, amelyben szerepel a kulturális-nemzeti autonómia fo­galma hiszen enélkül nem kép­zelhető el a kisebbségi autonómia megvalósulása. Az államtitkár kér­désekre válaszolva kijelentette, hogy az élet igazolta az 1993-as magyar—ukrán alapszerződés alá­írásának és ratifikálásának helyes­ségét Mint mondta botorság a dokumentumot ma, aktuálpoliti­kai kérdések alapján megkér­dőjelezni. (Befejezés a 2. oldalon) Kabinetülés Az ukrán kormány állásfoglalása Az ukrán kormány arra kérte Leonyid Kucsma elnököt, hogy rendelje a kijevi kabinet alá a krími kormányt. Az államfő késznek mutatkozott erre, de az elnöki rendeletet egyelőre még nem írta alá. Jevgenyij Marcsuk ügyvezető ukrán kormányfő a kabinet ülése után közölte az újság­íróknál: a­ kijevi törvényhozás­hoz is levelet intéztek, ebben azt kérték a honatyáktól, hogy érvénytelenítsék a krími kor­mány jogköréről szóló és az ukrán alkotmányt sértő eddigi törvényt. Ha a kijevi parlament megteszi ezt, akkor gyakorlati­lag semmissé válik Anatolij Dro­botov szimferopoli miniszterel­nök múlt heti kinevezése. Dro­­botovot a szeparatista krími par­lament jelölte a Kijevel job­ban szót értő és a parlamenttel szembe került Anatolij Fran­­csuk kormányfő helyére. Kucsma a kormányülést kö­vetően leszögezte: a krími kabi­net csak addig működik az uk­rán kormányzat fennhatósága alatt, amíg elfogadják az auto­nóm terület új alkotmányát, il­letve a szimferopoli végrehajtó szervről szóló új törvényt. Krím Kucsma a parlament feloszlatásával fenyeget Leonyid Kucsma ukrán elnök a krími törvényhozás feloszla­tását helyezte kilátásba, ha a testület nem mond le szepara­tista törekvéseiről és nem veti alá magát az ukrán alkotmány­nak — jelentette a Reuter. Kucsma a krími vezetéshez intézett beszédében hangsú­lyozta: intézkedéseket tehet an­nak érdekében, hogy az auto­nóm terület kormányát az ukrán miniszterek és az ukrán elnök felügyelete alá rendelje. Ez gyakorlatilag minden tény­leges hatalomtól megfosztaná a krími vezetőket. — Figyelmeztetem Önöket, hogy ha a krími parlament újabb alkotmányellenes intéz­kedéseket hoz, akkor követke­ző lépésünk a parlament felosz­latása lehet — idézte Mikola Csernyenko elnöki szóvivő Kucsma szavait. Energia Leállítják az atomerőműveket? Nem kizárt, hogy még az idén le kell állítani az öszes ukrán atomerőművet, mi mert nincs hol tárolni a kiégett fűtőelemeket. Ezt a dél-ukraj­nai atomerőmű igazgatója, Vlagyimir Fuksz jelentette ki a Business-TASZSZ orosz gaz­dasági hírszolgálatnak. Az igazgató elmondta: 1991-ig a kiszolgált fűtőele­meket Oroszországba küldte Ukrajna, egy orosz törvény ezt azonban azóta lehetetlenné teszi. Fuksz a gondokról beszélve kiemelte még azt is, hogy nem fizetnek a fogyasztók. Az irányítása alatt álló atomerő­műnek már 6 ezer milliárd karbovaneccel (215,4 milliárd rubellel) tartoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék