Kárpáti Igaz Szó, 1995. április-június (76. évfolyam, 36-68. szám)
1995-04-01 / 36. szám
1995. április 1., szombat ■ 36. (15 087.) szám ■ SZABADÁRAS Veszélyben az ukrán kitér A Nemzetközi Valutaalap figyelmeztette az ukrán elnököt, hogy az idei költségvetési évre vonatkozó parlamenti döntés elhalasztása veszélybe sodorja az IMF által Kijevnek kilátásba helyezett 1,5 milliárd dolláros kölcsönt. Az AP jelentése szerint a figyelmeztetés Michel Camdessustől, az IMF vezérigazgatójától hangzott el Leonyid Kucsma ukrán államfővel folytatott telefonbeszélgetésén. Camdessus azt mondta, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezet igazgatótanácsa eredetileg március 31-ére tűzte ki a hitelről szóló tanácskozást, de ez most késedelmet szenvedhet. Az amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy a kijevi parlament előzetesen már jóváhagyta a költségvetést, egy napra rá azonban az ukrán törvényhozók megszavazták az 56-szoros minimálbéremelést, ami duplájára növelheti a költség-vetés tervezett hiányát. Az idei ukrán büdzsére vonatkozó végleges parlamenti döntés valószínűleg nem születik meg egy hónapon belül — vélekedett az AP Kijevből. Életvédő konferencia BudapestenA napokban tartották meg a IV. Életvédő Konferenciát. Szervezője a Magyarok Világszövetsége, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magzatvédő Társaság, a Pacem in Utero Egyesület, az Életvédő Központ Alapítvány és a Pro Life Alapítvány volt. Megnyitó előadást Tempfli József római katolikus megyéspüspök és Tőkés László református püspök tartott. A háromnapos rendezvényen jogászok, orvosok, lelkipásztorok, közgazdászok, írók, pszichológusok, pedagógusok szólaltak fel. A családról, a gyermekvállalás nehézségeiről, az abortuszról, a magzatvédelem teológiai és társadalmi összefüggéseiről, s megannyi más, a témával kapcsolatos időszerű kérdésről beszéltek. A konferenciának más országokból érkezett részvevői is voltak, köztük kárpátaljaiak. Ungvárról négy orvos: Szabó László, Ljáh Erzsébet, Ljudmila Popadinec és Matykovszky Emil, továbbá Dupka György, a MEKK elnöke vett részt annak munkájában. Orvosaink jelen voltak a Magyar Egészségügyi Társaság ülésén is, mely ezúttal a magyar nép betegségeiről tárgyalt. A két rendezvény megszervezésére a magyarság lélekszámának csökkenése adott okot, vagyis az a tény, hogy úgy az anyaországban, mint a határon túli magyarság körében évről évre alacsonyabb a népszaporulat, ugyanakkor a mértéktelen dohányzás, alkoholfogyasztás és növekvő kábítószerezés következtében magas a megbetegedések és elhalálozások száma. -bl- Ungvárt is elérte a mobil telefonhálózat Kiváló, kényelmes, de drága Nevezetesnek mondható az elmúlt csütörtök a kárpátaljaiak számára. Ekkor helyezte üzembe az UMC (vagyis Ukrainian Mobile Communications) ukrán—német—holland—dán vegyesvállalat a mobil telefonhálózatot. A mobil, vagy ismertebb nevén rádiótelefon-hálózatba egyelőre csak Ungváron lehet bekapcsolódni, de később a főútvonalakra és Munkácsra, majd fokozatosan az egész Kárpátalára kiterjed annak működési területe. Az UMC vegyesvállalat 1992-ben kezdte meg ténykedését, s alapítói közt ott van Ukrajna Hírközlési Minisztériuma, valamint az ország megyei, köztük a kárpátaljai hírközlési főosztályai. Eddig Ukrajna 11 megyeszékhelyének előfizetői vehették igénybe a mobiltelefon nyújtotta lehetőségeket, vagyis Ungvár a 12. a sorban. Mint azt Jurij Csomolják, a megyei hírközlési főosztály vezetője a megnyitás alkalmából tartott Sejtókonferencián leszögezte: országos viszonylatban előkelő ez a hely, ami nem mondható el a hagyományos telefonszolgáltatásról, mely tekintetben ugyancsak a sereghajtók között vagyunk. Ugyancsak a sajtótájékoztatón adtak tájékoztatást aról is, hogy a "Nordic Mobile Telephone" (NTM 450) szabvány szolgál a hálózat alapjaként, melyet 1982-ben vezettek be a skandináv államokban, de ezt használják Nyugat- és Kelet-Európa több országában, valamint Oroszországban, Moldovában és a Balti-melléki államokban is. Vagyis ezekkel az országokkal közvetlenül is kapcsolatba léphetnek az ungvári előfizetők. Magyarországgal viszont csak a hagyományos vonalak igénybevételével teremthetnek kapcsolatot. Az ünnepélyes megnyitón ott voltak a megyei tanács vezetői és Szerhij Uszticsot, a tanács elnökét kérték fel az első beszélgetés lebonyolítására, aki a rahói járási tanács elnökét hívta fel. Mint a megyei tanács épületének előcsarnokából (itt volt a megnyitó ünnepség) történt rahói hívás is bizonyította, a rádiótelefon valóban kiválóan működik és kényelmes, hasznos dolog. Csak eléggé drága mulatság, hiszen csupán maga a telefon bekötése 425 dollár, a készülékek ára pedig 800—2000 dollár között mozog. S ehhez jön még a 40 dolláros havi használati díj, a percenkénti 60, illetve 30 (az éjszakai órákban) centes beszélgetési díj. Igaz, az utóbbi, ha a beszélgetés Ukrajna más vidékével folyik, nemzeti valutában (vagyis karbovanecben) fizethető. Hogy hányan vásárolnak Kárpátalján ilyen telefont, nem tudható. Az viszont tény, hogy kettő már ma is működik. Az UMC vezetősége ugyanis a megyei tanácsnak ajándékozta azt a telefont, amelyen Szerhij Usztics az első beszélgetést lebonyolította. Egy másikat pedig szponzori segítségként a megyei klinikai kórháznak adott a vegyesvállalat. Szabó Béla Fotó: Markovics Mátyás A Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülése A Magyar—Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság szerdán Budapesten befejeződött találkozója bizonyíték arra, hogy Közép Kelet-Európában a két ország között a kisebbségi kérdés is lehet az eredményes együttműködés alapja — jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával foglalkozó bizottság V. ülését követően Tabajdi Csaba, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke és Mikola Sulga, Ukrajna nemzeti kisebbségi, migrációs és vallásügyi minisztere, az ukrán tagozat elnöke a sajtó képviselői előtt aláírta az ülés jegyzőkönyvét, amely újabb ajánlásokat fogalmaz meg a két ország kormánya számára. Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a vegyes bizottságban a két ország érintett tárcáinak képviselőin és a határ menti területek önkormányzati vezetőin kívül egyenjogú tagokként részt vettek a kisebbségek — a magyarországi ukránok és a kárpátaljai magyarok — képviselői is. A HTMH elnöke szerint a felek pontról pontra haladva önkritikus módon megvizsgálták a vegyes bizottság IV. ülésének jegyzőkönyvében szereplő ajánlások teljesítését. Mikola Sulga miniszter arról tájékoztatott, hogy a sokféle etnikumú Ukrajna a többkultúrájúság figyelembevételével törekszik az integráció elérésére, a kjevi kormány minden népcsoport számára, köztük a 164 ezer magyarnak is, biztosítani kívánja az önazonosságot. Hangsúlyozta: az ország súlyos gazdasági helyzete ellenére erőfeszítések történnek arra, hogy az etnikumok létszámuktól függetlenül azonos jogokkal rendelkezzenek. Tabajdi Csaba államtitkár az ülést értékelve kijelentette: a vegyes bizottság hatékony együttműködési formának bizonyult. Ezt megerősíti az ukrán félnek az a mintaszerű nyitottsága, amelynek révén a kisebbségi szervezetek képviselői is részt vehettek a találkozón. A magyar tagozat elnöke nagyra értékelte az ukrán kisebbségi törvényt, amelyben szerepel a kulturális-nemzeti autonómia fogalma hiszen enélkül nem képzelhető el a kisebbségi autonómia megvalósulása. Az államtitkár kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az élet igazolta az 1993-as magyar—ukrán alapszerződés aláírásának és ratifikálásának helyességét Mint mondta botorság a dokumentumot ma, aktuálpolitikai kérdések alapján megkérdőjelezni. (Befejezés a 2. oldalon) Kabinetülés Az ukrán kormány állásfoglalása Az ukrán kormány arra kérte Leonyid Kucsma elnököt, hogy rendelje a kijevi kabinet alá a krími kormányt. Az államfő késznek mutatkozott erre, de az elnöki rendeletet egyelőre még nem írta alá. Jevgenyij Marcsuk ügyvezető ukrán kormányfő a kabinet ülése után közölte az újságíróknál: a kijevi törvényhozáshoz is levelet intéztek, ebben azt kérték a honatyáktól, hogy érvénytelenítsék a krími kormány jogköréről szóló és az ukrán alkotmányt sértő eddigi törvényt. Ha a kijevi parlament megteszi ezt, akkor gyakorlatilag semmissé válik Anatolij Drobotov szimferopoli miniszterelnök múlt heti kinevezése. Drobotovot a szeparatista krími parlament jelölte a Kijevel jobban szót értő és a parlamenttel szembe került Anatolij Francsuk kormányfő helyére. Kucsma a kormányülést követően leszögezte: a krími kabinet csak addig működik az ukrán kormányzat fennhatósága alatt, amíg elfogadják az autonóm terület új alkotmányát, illetve a szimferopoli végrehajtó szervről szóló új törvényt. Krím Kucsma a parlament feloszlatásával fenyeget Leonyid Kucsma ukrán elnök a krími törvényhozás feloszlatását helyezte kilátásba, ha a testület nem mond le szeparatista törekvéseiről és nem veti alá magát az ukrán alkotmánynak — jelentette a Reuter. Kucsma a krími vezetéshez intézett beszédében hangsúlyozta: intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy az autonóm terület kormányát az ukrán miniszterek és az ukrán elnök felügyelete alá rendelje. Ez gyakorlatilag minden tényleges hatalomtól megfosztaná a krími vezetőket. — Figyelmeztetem Önöket, hogy ha a krími parlament újabb alkotmányellenes intézkedéseket hoz, akkor következő lépésünk a parlament feloszlatása lehet — idézte Mikola Csernyenko elnöki szóvivő Kucsma szavait. Energia Leállítják az atomerőműveket? Nem kizárt, hogy még az idén le kell állítani az öszes ukrán atomerőművet, mi mert nincs hol tárolni a kiégett fűtőelemeket. Ezt a dél-ukrajnai atomerőmű igazgatója, Vlagyimir Fuksz jelentette ki a Business-TASZSZ orosz gazdasági hírszolgálatnak. Az igazgató elmondta: 1991-ig a kiszolgált fűtőelemeket Oroszországba küldte Ukrajna, egy orosz törvény ezt azonban azóta lehetetlenné teszi. Fuksz a gondokról beszélve kiemelte még azt is, hogy nem fizetnek a fogyasztók. Az irányítása alatt álló atomerőműnek már 6 ezer milliárd karbovaneccel (215,4 milliárd rubellel) tartoznak.