Kárpáti Igaz Szó, 1995. április-június (76. évfolyam, 36-68. szám)

1995-04-01 / 36. szám

■m p _ •••­­m­­­a TT ^ _ . | __ __ ___ _ _ 9 Olasz NATO-aggodalmak Olaszországnak azzal a ve­széllyel kell számolnia, hogy szent hibájából a háttérbe szorul a NATO immár biztosnak látszó keleti kibővítése során — állapí­totta meg az olasz üzleti élet napilapja, az Il Sole 24 Ore. A kelet-európai bővítést ille­tően egy munkabizottságnak az év végére kell javaslatait az At­lanti Tanács elé terjeszteni. Ezek alapján a döntés vár­hatóan pozitív lesz, bár azt még meg kell majd határozni, hogy kit, mikor és milyen formában vesznek fel — írta a lap. A cikk .Szerzője szerint a bővítéssel kapcsolatos "filozó­fiáik­­ közül az fog érvényesülni, amelyet az am­­erikai kormány vall Németország és Nagy-Britan­­nia támogatásával: a NATO-t az Észak-atlanti Szerződés felül­vizsgálata nélkül kell kibővíte­ni. Ezzel szemben áll a francia elképzelés, amely szerint a NATO-t egy veuro-amerikai megállapodás alapján kétpó­lusúvá kellene tenni, s az új tagokat az európai pólust je­lentő Nyugat-európai Unióba kellene felvenni. Központi kérdés az is, hogy milyen stratégiai szerep vár majd az új kelet-európai ta­gokra. Az ezzel kapcsolatos elképzelések egyik végletét az alkotja, hogy területükön nyu­gati fegyveres erőket és ameri­kai nukleáris fegyvereket is fel­vonultatnának. A másik szerint csak a nyugati mozgatható erőket tartanák készenlétben arra, hogy támadás esetén ebben a térségben bevessék őket. Bármilyen döntés is szüles­sen, a NATO erőinek 1991-ben eldöntött felépítését gyökere­sen meg kell változtatni. A NATO bővítésének hihetőnek kell lennie, nagyon veszélyes lenne, ha csak olyan blöffről lenne szó, amelynek révén "egy politikai űrt katonai űrrel akar­nak kitölteni" — írta a lap. A változtatás tehát nem — az első­sorban a NATO területén kívüli — bevetésre szolgáló, hanem az úgynevezett főerőket érin­tené. Ezeknek az erőknek az átszervezése a védelmi kiadá­sok növelését követeli majd meg a NATO valamennyi euró­pai tagjától. Olaszországnak felül kellene vizsgálnia a tavaly elfogadott új védelmi modelljét, melynek kiépítése már a kezdetek kez­detén akadozik. A saját belső bajaival elfoglalt ország ne­hezen tud bármilyen döntést hozni. Róma a NATO bőví­tésekor a háttérbe szorulhat, s erre nézve már az figyelmeztető jel volt, hogy február végén a bővítés kérdésével foglalkozó tanácskozáson az amerikai, a brit, a francia és német védelmi miniszter mellől hiányzott az olasz — írta az 1l Sole 24 Ore. Bukarest hiúsította meg az alapszerződést Román politológusok, ellen­zéki parlamenti tagok egy cso­portja Bukarestben saj­­tóértekezleten hívta fel a figyel­met arra, hogy a román fél a felelős a román—magyar alap­­szerződés aláírásának meghiú­sulásáért. Valentin Stan, a Nemzetközi Tanulmányi Központ kutatója rámutatott, hogy a kormány a szélsőséges nacionalista pártok nyomásának engedett, az 1201-es európa tanácsi ajánlás kérdését csak ürügynek hasz­nálva fel a szerződés alá­írásának megakadályozására. Az, hogy nem kötötte meg a szerződést, késleltetni fogja Romániának az euroatlanti struktúrákba való integrálódását a visegrádi csoport országaihoz képest — hangsúlyozta a poli­tológus. Victor Bostinaru, a kép­viselőház külügyi bizottságának tagja, a Petre Roman volt minisz­terelnök vezette Demokrata Párt képviselője úgy vélekedett, hogy a Gheorghe Bunar nevével fémjelzett Román Nemzeti Egységpárt jelenléte a kormány­ban nagymértékben korlátozta a román diplomácia tárgyalási képességét, a kormányt támo­gató szélsőséges pártok nem­csak a román—magyar alap­­szerződést, de Románia euroat­lanti integrációját is ellenzik. Frunda György, az RMDSZ sze­nátora azzal magyarázta többek között a román—magyar alap­­­szerződésnek az 1201-es aján­lás kérdésére hivatkozó meg­akadályozását a szélsőséges pártokat magában foglaló kor­mánytöbbség részéről, hogy e kormánytöbbségben nincs meg a kisebbségi kérdés megoldá­sára irányuló politikai akarat. Renate Weber politológus és Valentin Stan, illetve Frunda György felhívta a figyelmet arra, hogy a sokat vitatott 1201-es ajánlás nem tartalmaz olyan értelmű autonómia-meghatá­rozást vagy kollektív jogokra való utalást, amilyet a román kormány és a szélsőséges pár­tok tulajdonítanak neki, hiszen feltételként jelöli meg a nem­zetközi szerződésekhez és a hazai törvényekhez való alkal­mazkodást. Gabriel Andreescu politológus, emberjogi szakértő ebben az értelemben hasonlí­totta össze a szlovák—magyar alapszerződést és a román— magyar szerződés tervezetét, rámutatva, hogy a román elutasítás a szélsőséges nacio­nalisták érdekeit tükrözi. Német figyelmeztetés Ankarának A német külügyminiszter felszólította Törökországot, hogy haladéktalanul vonuljon ki Észak-Irakból. A bonni kormány azonnali hatállyal felfüggesz­tette a katonai felszerelések további törökországi szállítását. A Bundestag védelmi bizottsá­ga zárt ülésen tárgyalt a kurdok elleni török invázió nyomán ki­alakult helyzetről, és meghall­gatta Klaus Kinkel külügyminisz­ter értékelését. Kinkel felhívta a török kor­mányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat, és kímélje meg a polgári lakosságot. Kö­zölte, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok ez ügyben folytatott konzultációin egyet­értés volt abban, hogy An­karáinak politikai eszközökkel kell megoldania a kurd problémát. Bejelentette, hogy felvetődött az ENSZ bekap­csolódásának lehetősége is. Kinkel közölte: a kormánykoa­líció pártjai megállapodtak ab­ban, hogy az elhúzódó török támadás elleni újabb intézke­désként Bonn felfüggeszti a ka­tonai felszerelések Törökország­ba irányuló szállítását. Német­ország, amely az elmúlt három évtizedben több mint ötmilliárd márka értékben szállított segély­ként fegyvereket és katonai fel­szereléseket, az idén mintegy 150 millió márka értékben szállított volna pontonszállító páncélozott járműveket, utász­felszereléseket, csónakokat és mentőautókat a török hadsereg­nek. A német kormány zárolta azt a 150 millió márkás segélyt, amelyet két hadihajó épí­téséhez ígértek Ankarának. Tetőzött az áradó Tisza Tetőzött az áradó Tisza Tisza­­becsnél, ahol a vízmérce 396 centimétert mutatott. A vízma­gasság négy centiméterre kö­zelítette meg a II. fokú árvízvé­delmi készültség elrendelé­sének szintjét. Az ár , amely a folyó külföldi vízgyűjtő területén hu­llott 50-100 milliméternyi csapadék hatására alakult ki — Tiszabecstől Vásárosnaményig elöntötte a töltések közötti hul­lámteret, a víz a gátakig egy­­méternyi magasságban takarja a területet. Az újabb tetőzést i.f· c i : 1 i:;;: .» - • ¡:ui­ Vásárosnamény térségében vár­ják a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Szá­mításaik szerint a beregi város­nál — a Tiszába ömlő, szintén áradó Kraszna, Szamos és Túr vízhozama miatt — a 600 cen­timétert is elérheti az árhullám, így a folyó Tiszabecs és Vásáros­namény közötti szakaszán I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A Krasznán, a Sza­moson és a Túron vonuló ki­sebb árhullám a feltételezések szerint nem éri el a készültség elrendelését jelentő szintet. Ennek ellenére várható, hogy a Túr Garbójénál kilép a med­réből, és víz alá kerül a töltések közötti terület. Az ukrán vízügyi szakemberek egyébként arról tájékoztatták magyar part­nereiket, hogy a Kárpátok ma­gasabb részein a jelentős csa­padék hó formájában hullott. A Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza mentén 50-100 centiméter közötti a hótakaró, így ol­vadáskor újabb á­rhullámra kell számítani a Tiszáia. (MTI) V *___0­4­2 ____ _ _ _ _ mm Európa labdarúgó-pályáin 1. csoport: Izrael—Franciaország 0-0 Románia—Lengyelország 2-1 (1-1) Szlovákia—Azerbajdzsán 4-1 (3-0) A csoport állása: 1. Románia 5 3 2 - 9-­4 11 pont ■2. Izrael 5 2 3 - 7-4 9 3. Franciaország 5 1 4 - 2-0 7 4. Szlovákia 4 12 1 8-6 5 5. Lengyelország 4 11 2 3-4 4 6. Azerbajdzsán 5 - - 5 1-12 0 2. csoport: Ciprus—Dánia 1-1 (1-1) Spanyolország—Belgium 1-1 (1-1) A csoport állása: 1. Spanyolország 5 4 1 - 12-3 13 pont 2. Macedónia 4 12 1 5-4 5 3. Dánia 4 12 1 5-6 5 4. Ciprus 5 1 2 2 4-6 5 5. Belgium 5 1 2 2 6-9 5 6. Örményország 3­ 12 0-4 1 3. csoport: Magyarország—Svájc 2-2 Törökország—Svédország 2-1 (0-1) 4. csoport: Szlovénia—Észtország 3-0 (1-0) Litvánia—Horvátország 0-0 Ukrajna—Olaszország 0-2 (0-2) A csoport állása: 1. Horvátország 5 4 1­10-1 13 pont 2. Olaszország 5 3 11 10-4 10 3. Litvánia 4 2 11 4-3 7 4. Szlovénia 4 12 1 5-3 5 5. Ukrajna 5 113 3-8 4 6. Észtország 5 - - 5 1-4 0 5. csoport: Luxemburg—Norvégia 2-0 (1-0) Csehország—Belarusz 4-2 (2-1) A csoport állása: 1. Norvégia 5 4 1 - 9-1 13 pont 2. Hollandia 5 3 2 - 14-1 11 3. Csehország 4 2 2 - 10-3 8 4. Belaruszia 4 1-3 4-9 3 5. Luxemburg 5 1-4 1-13 3 6. Málta 5 - 1 4 1-12 1 6. csoport:­­ Ausztria—Lettország 5-0 (2-0) A csoport állása: 1. Portugália 4 4 - - 14-2 12 pont 2. Írország 4 3 1 - 2-1 10 3. Észak-Írország 5 2 1 2 8- 9 7 4. Ausztria 4 2 - 2 10-3 6 5. Lettország 4 1-3 2-113 6. Liechtenstein 5 - - 5 1-21 0 7. csoport: Grúzia—Németország 0-2 (0-2) Bulgária—Wales 3-1 (1-0) A csoport állása: 1. Bulgária 4 4 - - 12-2 12 pont 2. Németország 4 4 - - 9-2 12 3. Grúzia 5 2 - 3 6-5 6 4. Moldova 5 2 - 3 5-12 6 5. Albánia 5 1-4 5-73 6. Wales 5 1-4 5-14 3 8. csoport: Oroszország—Skócia 0-0 San Marino—Finnország 0-2 (0-1) A csoport állása: 1. Görögország 4 4 - - 12-1 12 pont 2. Finnország 5 3-2 11-7 9 3. Skócia 5 2 2 1 8-3 8 4. Oroszország 3 1 2 - 5-1 5 5. San Marino 4- - 4 1-12 0 6. Feröer-szigetek 3 - - 1 2-15 0 A török áfium ellen nem volt orvosság Az 1995-ös esztendő március havainak utolsó szerdája nem akármilyen futball-dömpinget hozott az öreg kontinensen. A labdarúgó EB-selejtező cso­portmérkőzések újabb forduló­ja negyven szövetségi kapitány irányította nemzeti együttest szólított bokros teendőkre. Az 1996-os angliai kontinensbaj­nokság 16-os döntőbe jutásá­ért vetekedő nyolc csoportban húsz helyszínen gyűjtötték (már aki gyűjtötte) a válogatot­tak az értékes frontokat. Gól­ban fukar kilencven percet csu­pán a Litvánia—Horvátország, az Oroszország—Skócia, és az Izrael—Franciaország összecsa­pás hozott, mindhá­rom talál­kozón gól nélküli döntetlent unatkozott­­ végig a közönség. A másik 17 gyepen annál in­kább szorgoskodtak a csatá­rok, amelynek eredménye: összesen 54 gólt hozott az Eu­­rópa-bajnoki futballszerda. A legnagyobb meglepetés kétségkívül az éppen magyar érdekeltségű 3. csoportban született. Az Isztambulban le­játszott Törökország—Svédor­szág összecsapás előtt nem sok jót jósoltak a "félholdas" gárdának a világbajnoki bronzérmes "háromkoroná­sok" ellenében. Ezek után fáj­hatott a feje Tommy Svens­­son szövetségi kapitánynak, mert a második félidőben a török áfium ellen már nem volt orvosság. Hiába szerzett a 23. percben tizenegyesből vezetést Kenneth Andersson a vendégeknek, mert a fordu­lás után nem az történt, amit ők akartak. A 64. percben a hátvéd Emre Asik "egalizált", majd a 75. percben Sergen Yalcin adott keretet a török mesterműnek. — Mit mondhatnék, amikor legyőztük a világ egyik legjobb csapatát? — nyilatkozott bol­dogan, de szűkszavúan Fatih Terim török szövetségi kapi­tány a mérkőzés után.

Next