Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)

1995-07-01 / 69. szám

I141/,1,1.1:11 IÁI, 1995. július 1., szombat ■ 69. (15 120.) szám ■ SZABADÁRAS Ünnepi ülés a jubileum alkalmából Az ünnepi ülést Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, kihangsúlyozván, hogy ez az ünnep az idén már túllépte Kárpátalja határait, országossá vált, s eljöttek méltatására az ukrán állam vezetői is. Az ukrán állami himnusz elhangzása után Leonyid Kucsma, Ukrajna elnöke lépett a szónoki emelvényre, aki, mint ismeretes, az ünnepség kapcsán két napon át tartózkodott Kárpátalján. Az államfő az általános nemzeti ünnep alkalmából sok-sok szeretettel köszöntötte a nagygyűlés részvevőit és személyükben Kárpátalja, egész Ukrajna lakosságát. Különös jelentőséget az ad az ünnepnek, hogy a történelem során Ukrajna gyakorlatilag soha nem rendelkezett teljes állami önállósággal. Ehhez az első döntő lépést a felszabadulás teremtette meg, ami lehetővé tette az etnikai ukrán földek újraegyesülését. »Ukrajna egységes állam és az marad a jövőben is, mert ennek ténye azon kevés kérdések közé tartozik, amelyek soha nem képezhetik vita tárgyát sem regionális, sem államközi, sem pedig nemzetközi szinten folytatott tárgyalásoknak«, szögezte le Leonyid Kucsma. A Kárpátok hegyei soha nem képezhetik Ukrajna belső határát, folytatta gondolatait az elnök, nem válhatnak elválasztó vonallá az anyaország és Kárpátalja között, amint nem voltak azok valójában a történelem folyamán sem, hiszen az itt élő emberek soha nem szakították meg kapcsolataikat az anyaországgal. A lakosság megőrizte nyelvét, kultúráját, gazdag hagyományait és egy pillanatra sem adta fel az újraegyesülésbe vetett reményt, amelyet végül is 1945 hozott meg számára A kárpátaljai népi küldöttek a vidék lakosságának akaratát kifejezve mondták ki az újraegyesülés szándékát, amelynek helyességét és őszinteségét senkinek nem áll jogában kétségbe vonni. Hiszen ez a népakarat újfent megerősítésre került 1991. december 1-ére tartott összukrán referendumon is, amelyen a kárpátaljaiak jelentős többsége az ukrán függetlenségi eszme mellett szavazott. Kárpátalja múltja és jelene megszívlelendő és követendő déldaként szolgálhat egész Ukrajna számára a jelenlegi nehéz pillanatokban is, szögezte le Kucsma. Mert ez a vidék nem csupán utánozhatatlan természeti adottságaival, különleges földrajzi elhelyezésével, sokszínű nemzetiségi összetételével büszkélkedhet, hanem azzal is, hogy itt, ezen a földön a történelem folyamán soha nem voltak nemzetiségi konfliktusok. Az itt élő emberek mindenkor megőrizték bölcsességüket, egymás iránti tiszteletüket és józan megfontoltságukat, amiért köszönet és megbecsülés illeti őket. A kárpátaljaiaktól mindannyian megtanulhatjuk, hogyan lehet békében, barátságban és jószomszédságban élni a szülőföldünkön, de azt is, hogyan lehet azt szorgalmas és kitartó munkával gyarapítani, hiszen ezekre a tulajdonságokra különösen nagy szükség van ma a fiatal, független ukrán államnak is. Az elnök kifejezte azt a határozott meggyőződését, hogy az ország súlyos gazdasági válságából a régiók önállóságának a növelése jelentheti a kiutat. Elmondta, erről mostani látogatásán újfent megbizonyosodott, hiszen megannyi ígéretes kezdeményezéssel és még reménykeltőbb tervekkel, elképzelésekkel, sőt nem kevés kézzelfogható eredménnyel is találkozott. Kucsma határozott ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy Kárpátalja mielőbb megkapja a szabad gazdasági övezet státusát. Az elnök részletesen elemezte az ország gazdasági helyzetét, amely megítélése szerint »nem egyértelmű és igen bonyolult«. A statisztikai adatokból ítélve a stabilizálódás folyamata , nyilvánvaló tény: az inflációt májusban már 5 százalék alatt tudták tartani és számos jele van annak is, hogy kiegyensúlyozottá vált a karbovanec is. Csakhogy be kell látni azt is, hogy az a monetáris politika, ami ezeket a kedvező változásokat eredményezte, gyakorlatilag teljesen megbénította az országban a termelést, hiszen súlyos fizetésképtelenséghez vezetett. A reform eddig követett irányvonalán tehát mindenképpen változtatni kell. Ideje végre a gazdaságra összpontosítani a figyelmet és nem a politikára, ahogyan ez eddig történt, jóllehet, az az út, amely az elnök és a parlament közötti alkotmányjogi megállapodáshoz, s ezzel együtt a hatalmi ágak jogkörének szétválasztásához vezetett, nem volt hiábavaló. Meggyőződése, a dokumentum aláírásával nem csupán a végrehajtói hatalom megerősítése vált lehetővé, hanem a törvényhozásé is, hiszen ily módon a Legfelső Tanács mentesült számos olyan feladat elvégzésének felelőssége alól, ami valójában soha nem is tartozott kompetenciájába. Az idei esztendő legfontosabb feladataként az államfő a termelés stabilizálását, a visszaesés megállítását említette, hogy a következő évben már a fejlődésre, a felemelkedésre lehessen összpontosítani. S ez a feladat, hangsúlyozta, nem általánosan megfogalmazott cél, hanem minden egyes minisztérium, megye, járás, vállalat alapvető kötelessége, hiszen e mögött nem csupán kívánságként megfogalmazott szándék rejlik, hanem pontos számítások, amelyek egyértelműen azt igazolják, hogy realizálható törekvésről van szó. A továbbiakban az elnök részletesen elemezte a hitelpolitika, a pénzügyi és a bankrendszer reformjával kapcsolatos tennivalókat, majd a káderkérdés problémáiról szólt. Az utóbbival kapcsolatban leszögezte, hogy vége a türelemjátéknak, itt az ideje, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek. Mindenképpen megszilárdítják a fegyelmet, az ellenőrzést, a számonkérést, hogy véget vessenek a felelőtlenségnek, s mielőbb megszabaduljanak azoktól a vezetőktől, akik alkalmatlanok megbízatásuk teljesítésére. Jelentős változásokat helyezett kilátásba például a vállalatok élén. Az irányításra képtelen igazgatóktól rövidesen búcsút fognak venni, legyenek annak bármilyen érdemei is. Amint mondta, ma olyan igazgatókra van szükség, mint például Horváth József, az Ungvári Villanymotorgyár igazgatója, aki még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is képes volt elérni az általa vezetett vállalatnál a termelés jelentős növelését, mi több, termékeik 60 százalékát külföldön értékesítik. »Az ilyen vezetőkről szokták azt mondani, állapította meg az elnök, hogy valóban a helyükön vannak.« Befejezésül az államfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minden elképzelés, hasznos kezdeményezés, előremutató konkrét program azonban csak akkor valósulhat meg, ha az általános támogatást kap, ha annak megvalósítását mindenki minden szinten személyes ügyének és felelősségének tekinti. Mert csakis közös erővel, egységes akarattal van igazán esélye annak, hogy sikerül kilábalni a súlyos gazdasági válságból. Beszéde befejeztével Leonyid Kucsma ajándékot nyújtott át a kárpátaljaiaknak: egy Kijev látképét ábrázoló festményt, Volodimir Szidorcsuk festőművész alkotását. Az Ukrajnai Legfelső Tanács elnökségének üdvözletét Olekszandr Tkacsenko, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese tolmácsolta az egybegyűlteknek az újraegyesülés jubileuma alkalmából. Új kor kezdetének nevezte 1945. június 29-ét a kárpátaljaiak és az egész ukrán nép életében, mert ekkor egyesültek egy egységes családban. Ma megvannak a lehetőségek közösen építeni a független Ukrajnát, a világ egyik leghatalmasabb országává tenni azt, mondotta, majd így folytatta: »Erről győződtem meg e vidéken tett látogatásom során, ahol több mint 30 nemzet képviselői élnek békében, megértésben. Tanúi vagyunk annak, hogy Kárpátalja jelentős lépéseket tett és tesz a gazdasági és kulturális fejlődés érdekében.« Kifejezte meggyőződését, hogy vidékünk még szilárdabb híd lesz az ország és az európai államok között, méltatta a kárpátaljaiak hozzájárulását országunk építéséhez, köszönetet mondott munkájukért. A Legfelső Tanács elnöksége, mondotta Olekszandr Tkacsenko, felhatalmazott átadni önöknek: »Mindenképpen támogatni, segíteni fogjuk az önök régióját a nem egyszer problémák megoldásában, figyelembe véve a Kárpátok vidékének a sajátosságait.« Ezután Olekszandr Tkacsenko ismertette azt az üdvözletét, melyet a Legfelső Tanács elnöksége intézett a kárpátaljaiakhoz az évforduló alkalmából, majd átnyújtotta Tarasz Sevcsenko portréját, aki egykoron az egységes Ukrajnáról álmodott. Szerdán Ungváron a színházban ünnepi ülést tartottak Kárpátalja és Ukrajna újraegyesülésének 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre meghívták a járások és városok, valamint a munkaegyüttesek, a politikai pártok képviselőit, s a népbizottságok első kongresszusának még életben levő küldötteit, akik 1944. november 26-án elfogadták a Kárpát-Ukrajna Szovjet-Ukrajnával való újraegyesüléséről szóló kiáltványt. (Elífejeszé is a 2. oldalon.) Diplomácia Búcsúlátogatáson a magyar nagykövet Búcsúlátogatáson fogadta csütörtökön Leonyid Kucsma ukrán államfő Varga István távozó magyar nagykövetet. Kucsma kitért a napokban lezajlott kárpátaljai látogatására is, és közölte: utasítást adott, hogy haladéktalanul kezdjék meg a záhonyi Tisza-híd felújítását, illetve egy új híd építését. Méltatta a beregszászi kórház építéséhez nyújtott magyar támogatást. Megerősítette, hogy az ezen a héten megalakuló ukrán kormány rendkívül fontosnak tekinti a Horn Gyula kormányfő májusi látogatásán született megállapodások végrehajtását. Krím Választási végeredmény Párton kívüli jelöltek szerezték meg a mandátumok többségét a múlt hét végén megrendezett krími helyhatósági választásokon. A hivatalos eredményeket csütörtökön tették közzé Kijevben. A tatárok visszautasították a részvételt, mert a helyi hatóságok csak a népi csoport egy részének biztosították a szavazati jogot. Az Interfax Ukraina fm ügynökség jelentése szerint a jogosultak 54 százaléka vett részt a szavazáson. Az első fordulóban a járási, városi és falusi képviselői helyek kétharmadának dőlt el csak a sorsa, így számos körzetben egy hónap múlva második fordulóra, illetve az alacsony részvételi arány miatt egyes körzetekben újabb szavazásra kerül sor. A párton kívüli képviselők után a legnagyobb arányban kommunista jelöltekre voksoltak a választók. Leonyid Gracs, a Krími Kommunista Párt első titkára szerint az általuk elért 42 százalékos eredmény lehetővé teszi, hogy vezető szerephez jussanak a helyi tanácsokban. 4 Fórum Az MVSZ elnöksége Ungváron Tegnap Ungváron tartotta soros ülését a Magyarok Világszövetségének elnöksége. Ezt megelőzően zárt elnökségi ülést tartottak Budapesten. Az ungvári ülésen Dobos lászló, az MVSZ alelnöke tartott vitaindító előadást, melynek témája a Kárpátmedencei régió magyar művelődésügye, az anyanyelvi oktatás helyzete, i intézményrendszere volt. Az MVSZ alelnöke elismerően szólt a szlovéniai és horvátországi, valamint némi fenntartással a kárpátaljai helyzetről, ahol véleménye szerint a kisebbségi nyelvek egyenrangúsítottak és a pozitív diszkriminációra épülnek. Aggodalommal szólt viszont a Vajdaságban, Szlovákiában és Erdélyben kialakult helyzetről, ahol jelentős mértékben elsorvasztották a magyar anyanyelvi oktatási rendszert. Bírálóan szólt a Romániában elfogadott új tanügyi programról. Javaslatára az elnökség nyilatkozatot fogadott el, melyben támogatja az erdélyi és a szlovákiai magyarság küzdelmét a számukra hátrányos oktatási törvény ellen.