Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)

1995-07-01 / 69. szám

I141/,1,1.1:11 IÁI, 1995. július 1., szombat ■ 69. (15 120.) szám ■ SZABADÁRAS ­ Ünnepi ülés a jubileum alkalmából Az ünnepi ülést Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese nyi­totta meg, kihangsúlyozván, hogy ez az ünnep az idén már túllépte Kárpátalja határait, országossá vált, s eljöttek méltatására az ukrán ál­lam vezetői is. Az ukrán állami himnusz elhang­zása után Leonyid Kucsma, Ukraj­na elnöke lépett a szónoki emelvényre, aki, mint ismeretes, az ünnepség kapcsán két napon át tartózkodott Kárpátalján. Az államfő az általános nemzeti ünnep alkalmából sok-sok szere­tettel köszöntötte a nagygyűlés részvevőit és személyükben Kár­pátalja, egész Ukrajna lakosságát. Különös jelentőséget az ad az ün­nepnek, hogy a történelem során Ukrajna gyakorlatilag soha nem rendelkezett teljes állami önállósággal. Ehhez az első döntő lépést a felszabadulás teremtette meg, ami lehetővé tette az etnikai ukrán földek újraegyesülését. »Ukrajna egységes állam és az marad a jövőben is, mert ennek ténye azon kevés kérdések közé tartozik, amelyek soha nem ké­pezhetik vita tárgyát sem regioná­lis, sem államközi, sem pedig nem­zetközi szinten folytatott tárgyalá­soknak«, szögezte le Leonyid Kucs­ma. A Kárpátok hegyei soha nem képezhetik Ukrajna belső határát, folytatta gondolatait az elnök, nem válhatnak elválasztó vonallá az anyaország és Kárpátalja között, amint nem voltak azok valójában a történelem folyamán sem, hiszen az itt élő emberek soha nem szakí­tották meg kapcsolataikat az anya­országgal. A lakosság megőrizte nyelvét, kultúráját, gazdag hagyo­mányait és egy pillanatra sem adta fel az újraegyesülésbe vetett reményt, amelyet végül is 1945 hozott meg számára A kárpátaljai népi küldöttek a vidék lakossá­gának akaratát kifejezve mondták ki az újraegyesülés szándékát, amelynek helyességét és őszintesé­gét senkinek nem áll jogában kétségbe vonni. Hiszen ez a nép­akarat újfent megerősítésre került 1991. december 1-ére­ tartott össz­­ukrán referendumon is, amelyen a kárpátaljaiak jelentős többsége az ukrán függetlenségi eszme mellett szavazott. Kárpátalja múltja és jelene meg­szívlelendő és követendő dé­ldaként szolgálhat egész Ukrajna számára a jelenlegi nehéz pillanatokban is, szögezte le Kucsma. Mert ez a vidék nem csupán utánozhatatlan természeti adottságaival, különle­ges földrajzi elhelyezésével, sok­színű nemzetiségi összetételével büszkélkedhet, hanem azzal is, hogy itt, ezen a földön a történelem folyamán soha nem voltak nem­zetiségi konfliktusok. Az itt élő emberek mindenkor megőrizték bölcsességüket, egymás iránti tisz­teletüket és józan megfontolt­ságukat, amiért köszönet és meg­becsülés illeti őket. A kárpátal­jaiaktól mindannyian megtanulhat­juk, hogyan lehet békében, barátságban és jószomszédságban élni a szülőföldünkön, de azt is, hogyan lehet azt szorgalmas és ki­tartó munkával gyarapítani, hiszen ezekre a tulajdonságokra különö­sen nagy szükség van ma a fiatal, független ukrán államnak is. Az elnök kifejezte azt a határo­zott meggyőződését, hogy az ország súlyos gazdasági válságából a régiók önállóságának a növelése jelentheti a kiutat. Elmondta, erről mostani látogatásán újfent megbi­zonyosodott, hiszen megannyi ígéretes kezdeményezéssel és még reménykeltőbb tervekkel, elkép­zelésekkel, sőt nem kevés kézzel­fogható eredménnyel is találko­zott. Kucsma határozott ígéretet tett arra, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy Kárpátalja mielőbb megkapja a sza­bad gazdasági övezet státusát. Az elnök részletesen elemezte az ország gazdasági helyzetét, amely megítélése szerint »nem egyér­telmű és igen bonyolult«. A statisz­tikai adatokból ítélve a stabi­lizálódás folyamata , nyilvánvaló tény: az inflációt májusban már 5 százalék alatt tudták tartani és szá­mos jele van annak is, hogy kiegyensúlyozottá vált a karbo­­vanec is. Csakhogy be kell látni azt is, hogy az a monetáris politika, ami ezeket a kedvező változásokat eredményezte, gyakorlatilag telje­sen megbénította az országban a termelést, hiszen súlyos fizetés­­képtelenséghez vezetett. A reform eddig követett irányvonalán tehát mindenképpen változtatni kell. Ide­je végre a gazdaságra összpon­tosítani a figyelmet és nem a poli­tikára, ahogyan ez eddig történt, jóllehet, az az út, amely az elnök és a parlament közötti alkotmány­jogi megállapodáshoz, s ezzel együtt a hatalmi ágak jogkörének szétválasztásához vezetett, nem volt hiábavaló. Meggyőződése, a dokumentum aláírásával nem csupán a végrehajtói hatalom megerősítése vált lehetővé, hanem a törvényhozásé is, hiszen ily mó­don a Legfelső Tanács mentesült számos olyan feladat elvégzésének felelőssége alól, ami valójában soha nem is tartozott kompeten­ciájába. Az idei esztendő legfontosabb feladataként az államfő a termelés stabilizálását, a visszaesés meg­állítását említette, hogy a követ­kező évben már a fejlődésre, a fele­melkedésre lehessen összpon­tosítani. S ez a feladat, hangsú­lyozta, nem általánosan megfogal­mazott cél, hanem minden egyes minisztérium, megye, járás, válla­lat alapvető kötelessége, hiszen e mögött nem csupán kívánságként megfogalmazott szándék rejlik, hanem pontos számítások, amelyek egyértelműen azt igazolják, hogy realizálható törekvésről van szó. A továbbiakban az elnök részle­tesen elemezte a hitelpolitika, a pénzügyi és a bankrendszer re­formjával kapcsolatos tennivalókat, majd a káderkérdés problémáiról szólt. Az utóbbival kapcsolatban leszögezte, hogy vége a türelemjátéknak, itt az ideje, hogy ezen a téren is rendet teremtsenek. Mindenképpen megszilárdítják a fegyelmet, az ellenőrzést, a szá­monkérést, hogy véget vessenek a felelőtlenségnek, s mielőbb meg­szabaduljanak azoktól a vezetők­től, akik alkalmatlanok megbízatá­suk teljesítésére. Jelentős változá­sokat helyezett kilátásba például a vállalatok élén. Az irányításra képtelen igazgatóktól rövidesen búcsút fognak venni, legyenek an­nak bármilyen érdemei is. Amint mondta, ma olyan igazgatókra van szükség, mint például Horváth József, az Ungvári Villanymotor­gyár igazgatója, aki még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is képes volt elérni az általa vezetett vállalatnál a termelés jelentős növelését, mi több, termékeik 60 százalékát külföldön értékesítik. »Az ilyen vezetőkről szokták azt mondani, állapította meg az elnök, hogy valóban a helyükön vannak.« Befejezésül az államfő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy minden elképzelés, hasznos kezdeményezés, előremutató konkrét program azonban csak akkor valósulhat meg, ha az ál­talános támogatást kap, ha annak megvalósítását mindenki minden szinten személyes ügyének és felelősségének tekinti. Mert csakis közös erővel, egységes akarattal van igazán esélye annak, hogy si­kerül kilábalni a súlyos gazdasági válságból. Beszéde befejeztével Leonyid Kucsma ajándékot nyújtott át a kár­pátaljaiaknak: egy Kijev látképét ábrázoló festményt, Volodimir Szi­­dorcsuk festőművész alkotását. Az Ukrajnai Legfelső Tanács elnökségének üdvözletét Olek­­szandr Tkacsenko, a Legfelső Tanács első elnökhelyettese tolmácsolta az egybegyűlteknek az újraegyesülés jubileuma alkal­mából. Új kor kezdetének nevezte 1945. június 29-ét a kárpátaljaiak és az egész ukrán nép életében, mert ekkor egyesültek egy egysé­ges családban. Ma megvannak a lehetőségek közösen építeni a füg­getlen Ukrajnát, a világ egyik leghatalmasabb országává tenni azt, mondotta, majd így folytatta: »Erről győződtem meg e vidéken tett látogatásom során, ahol több mint 30 nemzet képviselői élnek békében, megértésben. Tanúi vagyunk annak, hogy Kárpátalja je­lentős lépéseket tett és tesz a gaz­dasági és kulturális fejlődés érde­kében.« Kifejezte meggyőződését, hogy vidékünk még szilárdabb híd lesz az ország és az európai álla­mok között, méltatta a kárpátalja­iak hozzájárulását országunk épí­téséhez, köszönetet mondott munkájukért. A Legfelső Tanács elnöksége, mondotta Olekszandr Tkacsenko, felhatalmazott átadni önöknek: »Mindenképpen tá­mogatni, segíteni fogjuk az önök régióját a nem egyszer­­ problémák megoldásában, figyelembe véve a Kárpátok vidékének a sajátossá­gait.« Ezután Olekszandr Tkacsenko is­mertette azt az üdvözletét, melyet a Legfelső Tanács elnöksége in­tézett a kárpátaljaiakhoz az évfor­duló alkalmából, majd átnyújtotta Tarasz Sevcsenko portréját, aki egykoron az egységes Ukrajnáról álmodott. Szerdán Ungváron a színházban ünnepi ülést tar­tottak Kárpátalja és Ukrajna újraegyesülésének 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre meghívták a járások és városok, valamint a munkaegyüttesek, a politikai pártok képviselőit, s a népbizottságok első kongresszusának még életben levő küldötteit, akik 1944. november 26-án elfogadták a Kárpát-Ukrajna Szovjet-Ukrajnával való újraegyesüléséről szóló kiáltványt. (Elífejeszé is a 2. oldalon.) Diplomácia Búcsúlátogatáson a magyar nagykövet Búcsúlátogatáson fogadta csütörtökön Leonyid Kucsma ukrán államfő Varga István távozó magyar nagykövetet. Kucsma kitért a napokban lezajlott kárpátaljai látogatására is, és közölte: utasítást adott, hogy haladéktalanul kezdjék meg a záhonyi Tisza-híd felújítását, illetve egy új híd építését. Méltatta a beregszászi kórház építéséhez nyújtott ma­gyar támogatást. Megerősítette, hogy az ezen a héten mega­lakuló ukrán kormány rendkívül fontosnak tekinti a Horn Gyula kormányfő májusi látogatásán született megállapodások végre­hajtását. Krím Választási végeredmény Párton kívüli jelöltek szerez­ték meg a mandátumok több­ségét a múlt hét végén megren­dezett krími helyhatósági vá­lasztásokon. A hivatalos ered­ményeket csütörtökön tették közzé Kijevben. A tatárok vissza­utasították a részvételt, mert a helyi hatóságok csak a népi cso­port egy részének biztosították a szavazati jogot. Az Interfax Ukraina fm ügynök­ség jelentése szerint a jogo­sultak 54 százaléka vett részt a szavazáson. Az első fordulóban a járási, városi és falusi képvi­selői helyek kétharmadának dőlt el csak a sorsa, így számos körzetben egy hónap múlva második fordulóra, illetve az alacsony részvételi arány miatt egyes körzetekben újabb sza­vazásra kerül sor. A párton kívüli képviselők után a legnagyobb arányban kommunista jelöltekre voksol­tak a választók. Leonyid Gracs, a Krími Kommunista Párt első titkára szerint az általuk elért 42 százalékos eredmény lehetővé teszi, hogy vezető szerephez jus­sanak a helyi tanácsokban. 4 Fórum Az MVSZ elnöksége Ungváron Tegnap Ungváron tartotta so­ros ülését a Magyarok Világ­­szövetségének elnöksége. Ezt megelőzően zárt elnökségi ülést tartottak Budapesten. Az ungvári ülésen Dobos lászló, az MVSZ alelnöke tartott vitaindító elő­adást, melynek témája a Kárpát­medencei régió magyar mű­velődésügye, az anyanyelvi ok­tatás helyzete, i intézményrendsze­­re volt. Az MVSZ alelnöke elis­merően szólt a szlovéniai és horvátországi, valamint némi fenntartással a kárpátaljai hely­zetről, ahol véleménye szerint a­­ kisebbségi nyelvek egyenran­­gúsítottak és a pozitív diszkrimi­nációra épülnek. Aggodalom­mal szólt viszont a Vajdaságban­, Szlovákiában és Erdélyben ki­alakult helyzetről, ahol jelentős mértékben­­ elsorvasztották a ma­gyar anyanyelvi oktatási rendsz­ert. Bírálóan szólt a Romániában elfogadott új tanügyi program­ról. Javaslatára az elnök­ség nyi­latkozatot fogadott el, melyben támogatja az erdélyi és a szlová­kiai magyarság küzdelmét a szá­­­­mukra hátrányos oktatási­­ törvény ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék