Kárpáti Igaz Szó, 1995. július-szeptember (76. évfolyam, 69-107. szám)
1995-07-01 / 69. szám
»r · » i* w ‡ Ma szövetkezeti világnap A fogyasztási szövetkezetek nem új keletű ötlet szüleményei. Ezek a szövetségek azért jöttek létre, hogy sajátos gazdasági tevékenységükkel javítsanak az emberek jóléti állapotán. A szövetkezetek tevékenységének legfontosabb profilja a kereskedelem, mely elsősorban a falusi lakosság kiszolgálását célozta meg. Megyénk fogyasztási szövetkezeteinek sorában 1910 üzlet, 136 elárusítóhely, 1020 közétkeztetési vállalat próbálja kielégíteni a lakosság igényeit. A megye viszonylatában a fogyasztási szövetkezetek az áruforgalom mintegy 31,4 százalékát képezik. Meg kell azonban említeni, hogy az általános gazdasági válság közepette a szövetkezetek helyzete is alaposan megromlott. Ez a tendencia elsősorban az elmúlt egykét évben figyelhető meg leginkább, amikor nem a kereslet és a kínálat irányították a szövetkezetek áruforgalmának növekedését, hanem az elszabadult infláció. A valóságban az áruforgalom mintegy 20 százalékkal csökkent, s ez csak az ipari temmékeket érinti. Azaz pont azon áruk körét, melyek elsődleges fontossággal bírnak a mezőgazdasági termelésben. Törvényszerű következménye az egésznek, hogy a fogyasztási szövetkezetek boltjaiban silány az árkínálat, s meglehetősen magasak az árak, s a minőség is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A megye fogyasztási szövetkezeteinek egyik fő profilja a közétkeztetés. Az év eddig eltelt szakaszában a közétkeztetés forgalma mintegy 283 milliárd kulön meccs telt ki. E forgalom több mint harmadrésze a magánszektor javára írandó. Nagyon sajnálatos azonban, hogy a forgalomba került termékek minősége, a kiszolgálás színvonala messze elmarad a kívánatostól. Persze a fogyasztási szövetkezetek nemcsak kereskednek, hanem termelnek is. Hálózatukba tartozik 30 vállalat, melyek közül 13 kenyérgyár, 5 húsfeldolgozó, 3 konzervgyár, három varróüzem és hét vállalat a kereskedelem részére termel, avagy más ipari termékeket állít elő. A megye fogyasztási szövetkezetei az idei év öt hónapja alatt 21 tonna pékárut, 230 tonnányi kolbászfélét, 16 tonna cukrászkészítményt, 36 ezer szabványdoboz húskonzervet, csaknem kétmillió palack ásványvizet állítottak elő. A fogyasztási szövetkezetek saját szállítóeszközökkel rendelkeznek, így az áruszállításban nincsenek másokra utalva. Vannak saját építővállalatai, s meg tudják oldani a kistermelők árufeleslegének a felvásárlását. Ezek a feladatok azonban nehezen megoldhatók, mivel felettébb sok pénzt emésztenek fel. Most, amikor a piaci viszonyok felé próbál orientálódni az ország gazdasága, az elsődleges kérdés a szövetkezetek létében a túlélés mikéntje. Csak másodlagos a piacgazdaságra való alapos felkészülés. A piacgazdaság közeledtével ugyanis folyamatosan nő a konkurencia. Egyre-másra jönnek létre a különféle, általunk is forgalmazott élelmiszereket gyártó kisvállalkozások. Ebben a kemény harcban csak az győzhet, aki rugalmasabb, merészebb, minőségben és árakban is jobbat tud nyújtani. A fogyasztási szövetkezeteken belül is nagy kérdés ma, hogy csak fogyasztásiak legyenek-e, avagy inkább a vállalkozói szférát támogassák? Ivari Illyo, a megyei Állami Statisztikai Hivatal főnöke ._______________________________ rmám Tirtnsítnünk 1995. július 1 .szombat ■ g fiTii an KUremn --------------------------------------------------------------------------------------------------— ' . Jobban megismerni *— jobban megérteni Meg lehet-e ismerni két nap alatt egy vidéket? Persze, hogy nem. És bár Leonyid Kucsma már korábban is járt Kárpátalján, s megyénk lakosságának vívmányairól és problémáiról nem most hallott először, teljes képet még így sem alkothatott régiónkról. De abban biztosak lehetünk, hogy e látogatást követően jobban megérti a kárpátaljaiakat, szándékaink és céljaink mozgatóerejét. És ez nem kevés. Itt-tartózkodása második napján az elnök először a szépművészeti múzeumba látogatott el, ahol érdeklődéssel tekintette meg a jubileumi retrospektív kiállítást, a kárpátaljai festőiskola nagyjainak és a fiatalabb nemzedéknek az alkotásait, elbeszélgetett a festőművészekkel, írt néhány sort a vendégkönyvbe. Ezután útja az Ungvári Gimnáziumba vezetett. Megyei székvárosunk legkorszerűbb tanintézetében a szaktantermektől a konyháig mindent megnézett, szót váltott a pedagógusokkal. Nem sokkal később a megyei tanács épületének előcsarnokában köszöntötte azokat a kárpátaljaiakat, akiknek kiváló munkáját, helytállását magas kitüntetésekkel ismerték el. Leonyid Kucsma a Bátorságért keresztet adományozta halála után Andrij Bászáráb munkácsi milicistának, s a kitüntetést most anyjának, Hanna Bászárábnak nyújtotta át. Ugyanilyen magas elismerésben részesült Volodimir Dozorcev huszki tűzoltó. Elnöki kitüntetést kapott Vaszil Ruszin, a köztársasági elnök mellett működő, az egykori partizánok ügyeivel foglalkozó bizottság helyettes elnöke, Volodimir Szlivka, az egyetem rektora. Az érdemes tanító, orvos, egészségügyi dolgozó, tudományos dolgozó, művész, újságíró stb. címet közel negyvenen kapták meg. A kitüntetettek között volt Lizanec Péter professzor, a magyar filológiai tanszék vezetője, Pelageja Árendás szolyvai járási tanítónő, Petro Rak, a megyei művelődési főosztály helyettes vezetője, Mikola Krasznyanik, a mizshirjai járási lap szerkesztője. A kitüntetetteket Szerhij Usztics, a megyei tanács elnöke és Olekszandr Tkacsenko, a Legfelső Tanács elnökének első helyettese is köszöntötte. Kora délután Leonyid Kucsma és a kíséretében lévő személyek, valamint a jubileumi ünnepségekre Kárpátaljára érkezett megyei tanácselnökök a Hősök temetőjébe mentek, a helyi vezetőkkel együtt koszorúkat helyeztek el a Dicsőség-halmon, s egyperces hallgatással adóztak azok emlékének, akik életüket vesztették a honvédő háborúban. Leonyid Kucsmát kárpátaljai látogatására Olekszandr Tkacsenkón kívül elkísérte Jurij Kravcsenko, Ukrajna Vámügyi Bizottságának elnöke és Vikto Bannih vezérezredes, Ukrajna határőr-csapatainak parancsnoka, valamint a Legfelső Tanács néhány képviselője. Az ünnepi gyűlést követően a vendégek számára a megyei tanácson fogadást adtak. fiacsa Lujza mm Ünnepi ülés a Jubileum alkalmából (Befejezés.) Az ülésen Szerhij Usztics, a megyei tanács elnöke, Ukrajna népképviselője tartott ünnepi beszédet, melyben méltatta az újraegyesülés jelentőségét, majd kitért az addigi történelmünk főbb állomásaira. »Különös hely illeti meg eme események között — mondotta a szónok — Kárpát-Ukrajna kikiáltását 1939. szeptember 15-én. És bár a fasiszta megszállás idején megszakadtak a pozitív folyamatok, az újraegyesülésre való törekvés nem csökkent. Ezért is fogadta örömmel a lakosság a vidéket felszabadító Vörös Hadsereget 1944 októberében. Közel 40 ezren közülük közvetlenül részt vettek a fasizmus elleni harcban. Az új élet kezdetének nevezte a népbizottságok első kongresszusát, melynek 663 küldötte egyöntetűen elfogadta az újraegyesülésről szóló kiáltványt 1944. november 26-án. Elnézést kért a küldöttektől, amiért nem tudunk ma olyan életet biztosítani számukra, amilyet megérdemelnének, amilyenért ők harcoltak. Eljön azonban az idő, fejezte ki meggyőződését Szerhij Usztics, amikor jómódban fogunk élni, hiszen a nehézségek átmeneti jellegűek. Meghatározó jelentősége volt a kárpátaljaiak sorsának alakulásában a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió által 1945. június 29- én aláírt egyezmény a Kárpát- Ukrajnáról. Ez a dokumentum, idézte a szónok Benes akkori csehszlovákiai elnök szavait, politikai jellegű jogi okmány, kétségbe vonása megengedhetetlen, s ma is meghatározza országunk kapcsolatait a szomszédos országokkal. A továbbiakban a szónok emlékeztetett rá, milyen nagy segítséget kapott Kárpátalja az újraegyesülés utáni években, nemrég pedig a természeti csapások okozta károk felszámolása érdekében Ukrajna más vidékeitől. Köszönetet mondott ezért Ukrajna megyei és városi vezetőinek, akik ugyancsak eljöttek Kárpátaljára, hogy velünk együtt ünnepeljenek. Ugyanakkor emlékeztet a szónok a háború utáni történelem tragikus napjaira is: az ártatlan emberek elpusztulására, a helyi káderek iránti bizalmatlanságra, a politikai és a vallási üldöztetésekre, a nemzetiségi politika visszásságaira... Az igazság ellen vétünk azonban, ha csak sötét színekben látjuk a múltat. Az újraegyesülésről hozott határozat — ezt bizonyítja Kárpátalja történelme — a vidék sorsa meghatározásának egyetlen helyes útja volt. Ezt mindenkinek tudatosítania kell magában, s elsősorban azoknak, akik megpróbálják revidiálni Kárpát-Ukrajna népbizottságai első kongresszusának okmányait, igyekszenek elferdíteni az igazságot, elhinteni a kétely magvait az emberekben e történelmi válaszút kapcsán. Visszautasította a szónok az egyes politikai erők által és a tömegtájékoztató eszközökben kifejtett véleményeket is, akik, illetve amelyek szeparatizmussal vádolják a kárpátaljaiakat. A kárpátaljaiak síkraszálltak, de ma és a jövőben is síkraszállnak az egységes Ukrajna felépítéséért, határainak sértetlenségéért és területi egységéért. A szónok a továbbiakban napjaink teendőiről, problémáiról beszélt, hiszen a jubileum nemcsak az ünneplésre, hanem a feladatok átgondolására is okul szolgál. Elmondta, mit tesz a megyei tanács a gazdasági válság leküzdése, a szociális és kulturális szféra fejlesztése érdekében. A szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokról szólva kiemelte a Kárpátok Eurorégió jelentőségét, melynek központja Ungváron van. Adjon az Isten számunkra erőt, bölcsességet, hogy megőrizhessük Ukrajna függetlenségét, fejezte be ünnepi beszédét Szerhij Usztics. Az ünnepi szónoklatok elhangzása után Vaszil Zvonor, a népbizottságok első kongresszusának küldötte emlékezett a fél évszázaddal ezelőtti eseményekre. Olga Szemencsuk, a Nevickei Általános Iskola tanárnője a fiatalok nevében méltatta az újraegyesülés, az egységes független ukrán állam meglétének jelentőségét. Az ország régióinak üdvözletét Leonyid Koszakivszkij, a Kijevi Városi Tanács elnöke tolmácsolta a kárpátaljaiaknak. Az újraegyesülés jubileuma alkalmából rendezett ünnepség színes hangversennyel zárult. A felvételeket Markovics Mátyás készítette VÁRJÁK A JELENTKEZŐKET 1995 őszétől lehetőség nyílik két kárpátaljai magyar fiatal posztgraduális képzésére az ETTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ szervezésében. A képzés kétéves és angol nyelven folyik, ezért mindenképpen jó angoltudással rendelkező diákok jelentkezésére számítanak. A jelentkezők levélben kérelmezhetik felvételüket. Ezt követően beszélgetés során döntenek a diákok alkalmasságáról. A felvételt nyert hallgatók ösztöndíjban részesülnek. A jelentkezést 1995. július 8-ig kell elküldeni a KMKSZ központi irodájába (Ungvár, Moszkva part 5). Tiltakoznal a fuvarozók A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete azonnali intézkedést követel a vám- és határőrizeti szervektől a záhonyi határátkelőnél kialakult ál-lapotok normalizálása érdekében. Az MTI-t pénteken arról tájékoztatták az egyesület képviselői, hogy a várakozási idő ma már meghaladja a három napot is, s a magyar kamionosok tapasztalata szerint a határ innenső oldalán sem tesznek meg mindent a helyzet javítása érdekében. Az elviselhetetlenül hosszú várakozás miatt jelentős bevételtől esnek el a fuvarozók. A háromnapos várakozás miatt pihenni sem tudnak, ami a közlekedés biztonságát és a gépkocsivezetők életét veszélyezteti. Jelenleg 300 kamion várakozik, és a magyar vámosok óránként 15 kamion átengedését tudják vállalni. (MTI)