Kárpáti Igaz Szó, 1995. október-december (76. évfolyam, 108-143. szám)

1995-10-03 / 108. szám

Ukrán-kuvaiti együttműködés Olekszandr Moroz, fogadva az Ukrajnában tartózkodó kuvaiti par­lament küldöttségét, annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán—kuvaiti együttműködés terén sok új lehetőség kínálkozik. Az ukrán házelnök felvetette egy ukrán—kuvaiti parlamentközi cso­port létrehozásának lehetőségét is. A Legfelső Tanács elnöke szerint a kétoldalú együttműködés tovább bővíthető a repülőgép- és gép­gyártás, a mezőgazdaság, de külö­nösen a kőolaj- és gázipar területével. Egy 52 milliós ország nem függ­het egyetlen kőolajszállítótól, hangsúlyozta a házelnök, s nem zárta ki, hogy Kuvaitból tengeri úton vagy Törökországon, illetve Kírián keresztül csővezetéken­­kezzen a kőolaj Ukrajnába. Amint azt a kuvaiti küldöttség vezetője kifejtette, országa érdekelt az Ukrajnával való együttműködés­ben. Fesztiváloztak az újságírók Amolyan kötetlen négy napot töltöttek Kőrösmezőn az ország újságírói, bár programkínálatból igazán nem volt hiány. Volt sajtó­­konferencia, kerekasztal-beszél­­getés a sajtó helyéről és szerepéről a társadalomban, melyek során ter­mészetesen nyomatékosan esett szó a lapok súlyos gazdasági hely­zetéről is. A növekvő postai és nyomdai költségekről, a csillagos eget ostromló papírárakról s más problémákról. Mindemellett volt díjkiosztás, az esztendő legjobb újságíróinak jutalmazása, esténként pedig a kőrösmezői dal- és tánce­gyüttes tagjai gondoskodtak a jó hangulatról. Jóllehet, a programok egy részét az állandóan zuhogó eső és havas eső meghiúsította, ám a Hoverla meghódítását nem tudta meggátolni. Igaz, erre a merész tettre csak mintegy hatvanan vállal­koztak a szakadó esőben, ködben és a kellemetlen hűvös szélben, de a visszatérés örömében már min­denki egyként osztozott, így a fesztivál résztvevői nyugodtan el­mondhatják, hogy Ukrajna legma­gasabb csúcsát végül is meghódí­tották, arra viszont továbbra sem ismerik a választ, hogy az újságok súlyos gazdasági helyzetén hogyan lehetne úrrá lenni­ -e­ ! Ungváriak figyelmébe! Október 6-án, az Aradi vértanúk napján az UMSZ és a BÉKK koszorúzási ün­nepséget tart a Kálvárián és a Szobránc utcai emlék­táblánál. Gyülekezés a református templom előtt 15 órakor (k.e.i.)_____________________ Kanadai vendég Ukrajnában Kijevben tartózkodik Roy Ro­manov, Saskatchewan kanadai tar­tomány miniszterelnöke. A kana­dai vendég tegnap találkozott Leo­­nyid Kucsma elnökkel, Olekszandr Moroz házelnökkel és Jevhen Marcsuk miniszterelnökkel. A lá­togatás idején kétoldalú megál­lapodások aláírására kerül sor. A tervek szerint Roy Romanov ellátogat Perejaszlav-Hmelnyic­­kijbe, Csernyiveibe és Lvov me­gyébe. Perejaszlav-Hmelnyickijben részt vesz egy mintafarm megnyitó ünnepségén, Lvov megyében pedig felkeresi szülei házát. Ukrán­••­­magyar kapcsolatok Ülésezett a parlamentközi vegyesbizottság Szeptember 29-én Debrecenben tartotta meg első, s egyben alakuló ülését a nemzetiségi-kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán— magyar parlamentközi vegyesbi­zottság. A konzultatív és javaslat­tévő testület létrejöttét a múlt év szeptemberében Olekszandr Mo­roz és Gál Zoltán házelnök által szentesített parlamenti együtt­működési megállapodás irányozta elő. A parlamenti vegyesbizottság munkájában a Magyar Ország­­gyűlés és az Ukrán Legfelső Tanács részéről egyaránt hat-hat honatya vesz részt. Három-három személyt delegálnak a parlamentek külügyi állandó munkabizottságai, hármat­­hármat pedig a kisebbségi és em­berjogi kérdésekkel foglalkozó ál­landó bizottságok. Ukrán részről Mihajlo Dancsa, Jevhen Marma­­zov, Andrij Mosztickij, illetve Szerhij Kijasko, Ion Popescu, Tóth Mihály tagja a testületnek, a ma­gyar oldalt Fedor Vilmos, Horváth Vilmos, Németh Zsolt, illetve Hága Antónia, István József és Tóth Pál képviseli. Az alakulógyűlésen — melyen részt vett Csiha András, az ukrán­­magyar parlamentközi vegyesbi­zottság elnöke is — lapunk in­formációi szerint a felek leszögez­ték: hasznosnak és értelmesnek tartják az ilyen típusú együttmű­ködést. Egyben maghatározták azokat a témaköröket, amelyekkel az elkövetkezendőkben kiemelten akarnak foglalkozni. Közösen óhajtják tanulmányozni az emberi és a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megvizsgálják a meglévő törvények gyakorlati alkalmazását. Szük­ségesnek tartják, hogy mindkét ál­lam továbbfejlessze törvénykezését ebben az irányban, különös figyel­met fordítva a szülőföldhöz való jogra, az etnikumi élettér megőrzé­sére a meglévő migrációs folyama­tok tükrében. A törvénykezéseknek, a részvevők véleménye szerint, fi­gyelemmel kell lenniük a kisebb­ségi kérdés regionális aspektusaira, a gazdaság hatására a kisebbség eg­zisztenciateremtésében. Jogköreire támaszkodva a ve­gyesbizottság várhatóan megteszi ajánlásait a két ország törvény­kezése és kormánya irányába. A testület állást foglalt abban is, hogy szeretné önmagát megjeleníteni a működő kormányközi vegyesbi­zottságokban, részt venni azok munkájában. Saját tevékenységébe viszont szeretné bevonni a kor­mányközi vegyesbizottságok elnö­keit. A találkozón alkalom nyílt arra is, hogy mindkét fél beszámoljon a meglévő nemzetiségi törvények gyakorlatban történő alkalmazá­sáról, eszmét cseréltek az ukrán— magyar alapszerződésből eredő kisebbségi és egyéb feladatok végrehajtásáról. A nemzetiségi-kisebbségi kérdé­sekkel foglalkozó ukrán—magyar parlamentközi vegyesbizottság tag­jai abban állapodtak meg, hogy évente legalább kétszer találkoz­nak. A­­következő összejövetelre, melynek helyszíne vagy Lemberg, vagy Ungvár lesz, várhatóan jövő év első felében kerül sor. A má­sodik ülés fő témája a regionális együttműködés és a kisebbségek helyzete lesz. —kő— kio/i i in i.­r ■ 1995. október 3., kedd­­ ■ 108. (15 159.) szám ■ SZABADÁRAS ■ Második francia atomrobbantás A nemzetközi tiltakozások el­lenére Franciaország hétfőre vir­radó éjszaka végrehajtotta szep­tember elején kezdett kísérleti so­rozatának második atomrobban­tását: ennek színhelye ezúttal nem Mururoa szigete, a fő kísérleti telep, hanem az ahhoz közeli Fangatau­­fa-atoll volt. A töltet hatóereje »kevesebb mint 110 kilotonnás« volt: ez több mint ötszöröse a szeptemberi első rob­bantás megfelelő adatának, s szin­tén több mint ötszöröse az egykori hirosimai atombomba robbanóere­jének. A párizsi védelmi minisz­térium közleménye szerint a kísér­let az »atomfegyverek hitelességét, s jövőbeni biztonságát« szolgálta. Szakértők viszont ezt »lefordítva« a nagy robbanóerőből arra követ­keztetnek, hogy a franciák az új, tengeralattjáró-fedélzeti hadászati rakétájuk atomtöltetét próbálták ki. Az atomrobbantás az első kísér­lettől eltérően ezúttal nem vezetett utcai zavargásokhoz a csendes­óceáni Francia-Polinéziában, igaz, a hatóságok elővigyázatosságból eleve kilenc század csendőrt vezé­nyeltek a térségbe. A nemzetközi visszhang ellenben most is elítélő volt. Az atomkísérletek legradiká­lisabb ellenzője, a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szerve­zet arra kérte a világ kormányait, hogy Franciaországot szigeteljék el diplomáciailag, utasítsák ki nagy­követeit, s vigyék az ügyet az euró­pai bíróság elé. A különböző kor­mányzatok ennél ugyan jóval visz­­szafogottabbak voltak, de — külö­nösen a térségben — maguk is éle­sen bírálták a francia lépést: az új­­zélandi, illetve az ausztrál kormány behívatta a francia ügyvivőket, a japán miniszterelnök »rendkívül sajnálatosnak«, sőt, a pénzügy­miniszter egyenesen »arrogánsnak« nyilvánította az új robbantást, a Dél-csendes-óceáni Fórum veze­tése pedig kilátásba helyezte, hogy a kísérlet megrontja majd a kap­csolatokat a szervezet és Párizs között. A robbantást Franciaországban is elítélték a környezetvédő szerveze­tek, az ellenzéki Szocialista Párt európai parlamenti képviselői pe­dig azt hangoztatták, hogy Jacques Chirac államfő a mostani kísérlet­tel »másodszor is megcsúfolta Eu­rópát«. A francia kormány szóvi­vője, Francois Barain viszont úgy vélekedett, hogy a második kísér­let után nyugodtabb légkörben folytatódhat a kísérletsorozat, mert mostanra a Greenpeace »sokat vesztett tekintélyéből«, s »hozzá­szoktak« Ausztrália, no meg Új-Zé­­land tiltakozásaihoz, illetve a ha­gyományos partnerek sajnálkozá­sához. Világbanki hitelek Ukraj­nának A Világbank és Ukrajna között megállapodás született arról, hogy a pénzintézet közel 150 millió dolláros hitelt nyújt Kijevnek a víz­erőművek korszerűsítésére és a vetőmagtermesztés fejlesztésére — jelentette az Interfax Ukrajna hír­­szolgálat. A Világbank 114 millió dollárral kívánja támogatni az ukrajnai víz­erőművek felújítását, és az egész energiarendszer irányításának haté­konyabbá tételét. Az összeget a már több mint 20 éve üzemelő 8 leg­nagyobb erőmű fejlesztésére fordít­ják. A 8,5 százalékos kamatú hitel lejárati ideje 17 év, az első visz­­szafizetéseknek 5 év múlva kell megtörténniük. A nemzetközi hitelintézet 32 millió dollárt különített el arra a célra, hogy három olyan magán­­vállalat jöjjön létre Ukrajnában, amely vetőmagtermesztésre, első­sorban gabonafélék nemesítésére szakosodik. Ezt a hitelt is 17 évre adták, a visszafizetés 5 év múlva kezdődik, de a kamat csak évi 7 százalék. Peking Kína hajlik a kompromisszumra Kína hajlandó elfogadni az e hónapra New Yorkba tervezett amerikai—kínai csúcstalálkozóra szóló amerikai meghívást, ha a Fehér Házból hiányzik a »politi­kai akarat« arra, hogy Washing­tonban állami fogadásban része­sítse Csiang Cö-min államfőt. Pe­king döntéséről Csien Csi-zsen kínai külügyminiszter nyilatko­zott kínai újságíróknak a hét végén New Yorkban. Csiang Cö-min New Yorkban jelen lesz az ENSZ 50. évfor­dulóján rendezendő ünnepsé­geken. Clinton elnök meghívta ugyan Washingtonba, de nem akar államfőnek kijáró fogadást adni tiszteletére, mert attól tart, hogy ezzel azt üzenné Peking­­nek, támogatja politikáját, jólle­het fegyverkezése és fegyver­kereskedése, valamint az emberi jogok lábbal tiprása miatt rend­szeresen bírálja azt. Damaszkusz Szína az egész Golánt akarja A szíriai védelmi miniszter kijelentette, hogy országa to­vábbra is elkötelezett a közel­­keleti béke helyreállítása mellett, de az egész Golán-fennsíkot vissza akarja kapni, mielőtt békét kötne Izraellel. Hivatalos források szerint Musztafa Tlász vasárnap egy ka­tonai előadássorozat megnyi­tóján felszólalva »kapituláció­nak« nevezte a ciszjordániai palesztin autonómiáról szóló megállapodást, amelyet a múlt héten Washingtonban írt alá a PFSZ és Izrael. Szíria azt szeretné, ha Izrael teljesen kivonulna a Golán­­fennsíkról. Izrael viszont azt akarja, hogy előbb Szíria rendez­ze vele kapcsolatait, s — állás­pontja szerint — csak ezután le­het szó a csapatkivonás mér­tékéről. Dakká Áradások Bangladesiben Több mint egymillió embert vágtak el a külvilágtól pusztító árvizek Banglades északi részén. Az otthonaikban rekedt emberek kimentésére katonákat vetettek be — jelentette az AP a bang­ladesi kormány egyik tisztség­­viselőjének közlését idézve. A helyi lapok tudósítása sze­rint a halálos áldozatok száma már száz fölött van, ám a kor­mány csupán tizenhét halálese­tet erősített meg. Az elmúlt öt napban közel 900 milliméter csapadék hullott a térségben, s ennek következ­tében a folyók gátjaikat áttörve elárasztották a falvakat.

Next