Kárpáti Igaz Szó, 1995. október-december (76. évfolyam, 108-143. szám)
1995-10-26 / 118. szám
I Emlékezzünk Romzsa Teodor püspökre »Becses dolog az Úr szemében szentjeinek halála.« (zsoltár.) A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye vezetője 1944. szeptemberében a 33 éves Romzsa Teodor püspök lett. Korát tekintve akkor a katolikus egyház legfiatalabb püspöke volt. 1947. november 1 -én szenvedett vértanúhalált, miután egy előre megrendezett autókarambol után kórházba szállították, ahol megmérgezték. Ily aljas módon végeztek az egyház ellenségei egy kristálytiszta jellemű emberrel, akinek számlájára nem tudtak sem politikai, sem egyéb bűnt felhozni, kinek Istenbe vetett hite sziklaszilárd maradt, melyért hajlandó volt életét is feláldozni. Ugye, jogosan állíthatjuk: méltó ő, hogy a szentek tiszteletével megdicsőittessék! Ilyen szellemben nyilatkozott Romzsa Teodor püspökről a Szentatya is. II. János Pál pápa 1995 februárjában a Vatikánban tartott találkozón, melyen a 400 éves bresztlitovszki és a 350 éves ungvári unió évfordulójának megünneplését készítették elő. Ahogy a keleti Codex 885. kánonja (mely teljesen megegyezik a latin Codex 1187. kánonjával) előírja: »nyilvános kultusszal Istennek csakis azokat a szolgáit szabad tisztelni, akiket az egyházi hatóság a szentek vagy a boldogok jegyzékébe felvett.« Azaz szükséges az ügy hivatalos kivizsgálása. A mi esetünkben tehát a boldoggá és szentté avatási eljárást is meg kell kezdeni, az előírt törvényeknek megfelelően bizonyítani Romzsa püspök életszentségét és hitelesen ismertetni vértanúhalálának körülményeit. Ezen eljárással a Szentszék Kongregációja foglalkozik. De a döntés joga, hogy valaki boldoggá vagy szentté avattassák, a Szentatya kezében van, miután áttanulmányozta a Kongregáció által előterjesztett anyagot. Jelenleg a Kongregáció kb. 1500 ilyen ügyet tárgyal. Ezért imádkoznunk kell, hogy az Úr Isten — Romzsa püspök közbenjárására — hallgassa meg imánkat és áldja meg munkánkat. Mert a boldoggá és szentté avatáshoz bizonyítható imameghallgatás is szükséges. A mi esetünkben, ez a bizonyíték Romzsa püspök boldoggá avatása lenne. Általánosan elfogadott szabály, hogy a boldoggá avatási ügy — hivatalosan — csak az illető halála után az ötödik esztendőben kezdhető. Nálunk — Kárpátalján — erre nem volt alkalom. Hisz az 50-es évektől kezdve egyházmegyénk illegalitásban élt. Ezért a hivatalos eljárás Pittsburgban vette kezdetét. Csak nemrég értesített minket a Szentszék, hogy a Romzsa püspök boldoggá avatásának ügyét, annak intézését átvehetjük és folytathatjuk. Ezért megalakult az egyházmegyei Bizottság, Szemedi János megyéspüspök elnöksége alatt. A bizottság tagjai: Puskás László, Vaszkó András József és Szabó György atyák. A hivatalos iratokat, a bizottság tagjainak véleményét, döntéseit — ha a megyéspüspök-elnök aláírta, a budapesti Szőke János atya, mint »posztulátor« továbbítja a Szentszéknek. Ennek a bizottságnak, Komissziónak a feladata, összegyűjteni a szemtanúk vallomásait és a feljegyzéseket, melyek hitelesen ábrázolják Romzsa ifjú- és diákkorát, majd bemutatni őt, mint papot, természetesen emberi vonásokkal, majd papi munkáját, működését ismertetni, különösen mint szemináriumi spirituálist és teológiai tanárt, majd mint püspököt. Ezen jellemzéseket írásban kell rögzíteni. Ennek hitelesítésére a helybeli paróchus vagy hitoktató, vagy pedig a kijelölt Bizottság tagjai jogosultak. Más jellegű dokumentumokra is szükség van. Ilyenek például az illető szentbeszédei, előadásai, az általa aláírt hivatalos iratok vagy a róla megjelent cikkek, fényképek. Ezért szeretettel fordulok azokhoz, akik ismerték Romzsa püspököt vagy pedig rokonaiktól, ismerőseiktől olyan adatokat tudnának szerezni, melyeknek a Bizottság hasznát veheti...-küldje be az egyházmegye irodájába, Ungvárra, Zakarpatszka u.18. Szentnek senki sem születik, hanem azzá lesz... mondja a bölcs mondás. Ez vonatkozik Romzsa Teodor püspökre is. A tökéletes emberi élethez az isteni kegyelem szükséges. Romzsa püspök e kegyelemben részesült. Mint ifjú és kispap zavartalanul felkészülhetett hivatására úgy fizikailag, mint szellemileg és lelkileg. Fiatal papként, szemináriumi spirituálisként és tanárként olyan munkakörbe került, hogy nap-nap mellett szinte kötelessége volt nyilvános hitvallást tenni. És a kegyelem, lassan-lassan megérlelte gyümölcsét. Lelke megedződött és ő bátran vállalta hitünkért a legnagyobb áldozatot is: a vértanúhalált. Szemedi János, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke Jegyzet Már az emléktáblákat is őrizni kell(ene)? Egy reggel Beregszászon a Bethlen Gábor utca lakói meglepődve vették észre, hogy a 11. számú szakmunkásképző épületének homlokzatán elhelyezett egyik emléktábláról az éjszaka folyamán eltűnt Mikes Kelemen domborműve. Nyilvánvaló, hogy nem valamilyen túlbuzgó »műgyűjtő« követte el ezt a gaztettet, a dombormű ellopásának más, egészen prózai oka volt, nevezetesen az, hogy Ortutay Zsuzsanna művésznő gyönyörű alkotása... rézből készült. A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöksége a Beregi Hírlapban közzétett nyilatkozatában megdöbbenésének adott kifejezést és egyidejűleg feljelentést tett ismeretlen tettestettesek ellen az ügyészségen és a járási belügyi osztályon. Sajnos a nyomozás egyelőre nem hozott eredményt. Néhány nap múlva Kazinczy Ferenc emléktábláját gyalázták meg ismeretlen egyének. Míg az utóbbi esetben talán felelőtlen kiskorúak csínytevéséről lehet szó, Mikes Kelemen domborművének ellopása szakavatott »munkára« vall. Azt ugyanis nem volt egyszerű eltávolítani az emléktábláról! Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt Petőfi Sándor szobrát gyalázták meg Beregszászon. Akkor azonban bravúros nyomozás eredményeként rövid időn belül sikerült megtalálni a tettest. (Az illető két és fél évi börtönbüntetést kapott). Reméljük, hogy ezúttal sem lesz eredménytelen a nyomozás ebben az ügyben. Nyilvánvaló, hogy a domborművet nem felbecsülhetetlen eszmei értéke miatt lopták el, hanem azért, hogy a belőle nyert néhány deka rezet külföldön értékesítsék. Jó lenne, ha vámosaink a belügyi szervek segítségével azt is kinyomoznák, honnan való a csempészektől elkobzott színesfém. Egyébként szombaton, október 28-án, Beregszászon ismét szobrot avatnak. A magyar gimnázium előtt kerül sor Bethlen Gábor szobrának, a bécsi Európa Klub ajándékának leleplezésére. Örvendetes, hogy Beregszász a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség jóvoltából egyre gazdagabb lesz szobrokban, emléktáblákban. Vigyázzunk rájuk, óvjuk őket. Cs. Gy. Manajló-emlékest Most lenne nyolcvanöt éves Fedor Manajló kiváló művész, de már tizenhét éve nincs az élők sorában. 1978 januárjában bekövetkezett halálával roppant nagy űrt hagyott maga után, hiszen nemcsak művész, volt, hanem sokoldalú, tekintélyes műveltséggel rendelkező ember, akinél jobban csak igen kevesen ismerték Kárpátalja népművészetét, népszokásait, hagyományait. Többek között ezek a gondolatok hangzottak el azon az emlékesten, amelyet a születésének évfordulója jegyében tartottak meg a Manajló-emlékmúzeumban. Gazdag életművét, munkásságát Foltin Viktória, a múzeum igazgatója mutatta be a jelenlévőknek , Manajló tisztelőinek, kollégáinak, egykori tanítványainak, értelmiségünk képviselőinek. A festő sok mindent megélt, hangsúlyozta. Micsoda eseményeknek volt a szemtanúja és résztvevője! Lezajlott két világháború, gyökeres társadalmi változások történtek, vidékünk lakossága kereste a lehetőségeket egy jobb, igazságosabb élet megteremtéséhez. Velük együtt küzdött, kereste az igazságot Manajló is, hiszen minden gondolata, törekvése szülőföldjéhez, népéhez kötődött. Több, mint egy másfél évtizede nincs közöttünk, ám életművének igazi értéke-súlya csak most kezd tudatosulni bennünk és érzékelhetővé válni. Nem véletlen ez az időbeli lemaradás, mert Manajló tényleg rendhagyóan sajátos egyéniség volt, minden kortársától eltérően ábrázolta vásznain Kárpátalja múltját-jelenét. Sikerek és kudarcok váltották egymást életében, az örömökre olykor csalódások jöttek. De e művész emberi és alkotói nagysága lehetővé tette, hogy leküzdje a nehézségeket, átlépjen az akadályokon, mivel kiapadhatatlan energia és optimizmus fűtötte. Egyébként nemcsak ecsetjével szolgálta népét. Könyveket illusztrált, színpadi kosztümöket tervezett, plakátokat készített, s igen jelentős a pedagógiai tevékenysége is. Bármihez is fogott, bármit is tett, azt mindig professzionális szinten tette, a szó legnemesebb értelmében. Legnagyobb érdeme talán mégis abban volt, hogy valóban szuverén, egyéni művészetet teremtett, kitaposatlan utakat járt be, úgy tudott ízig-vérig népi maradni, hogy közben az európai művészet nagy vívmányait is beolvasztotta művészetébe. Az esten meleg szavakkal emlékeztek meg a jeles alkotóról Ivan Harapko szobrászművész, Balla László és Ivan Csendes írók, Volodimir Mikita kiváló művész és mások. Hangulatos műsorszámokkal szórakoztatták az egybegyűlteket az Ungvári 2. Sz. Középiskola Zsoffcsák Zoltán vezette diákénekkarának és az Ungvári Zádor Zeneművészeti Szakiskola népi zenekarának tagjai (barát) Méltóságteljes megemlékezés Rendhagyóan méltatta az Ungvidéki Magyar Szövetség az 1956-os magyar forradalom 39. évfordulóját. A rendezvényre Ungváron, az egészségügyi központ előadótermében került sor. Ezúttal elmaradtak a hivatalos beszédek, a szokványos külsőségek, ehelyett a hallgatóságnak bennsőséges, az eseményhez illő, csendes megemlékezésben volt része. Az Ungvári Állami Egyetem öt diákja: Kemény Lívia, Majorossy Katalin, Gál János, Jakab Lajos és Mimya József visszaemlékezések, dokumentumok, versek felolvasásával idézte 1956 eseményeit. Röviden szóltak a forradalom napjairól, az azt követő megtorlásokról. A közönség megtudhatta, hogyan élte át az eseményeket egy beregszászi diák. Szó esett arról is, mi történt akkor Kárpátalján, hogyan támogatták az itteni fiatalok budapesti társaik küzdelmét. Az előadást zenei betétek gazdagították. A megemlékezés végén dr. Szabó László, az UMSZ elnöke mondott zárszót. Horn '56 FELIDÉZÉSE A beregszászi Petőfi Sándor nyugdíjas klub tagjai szokásos pénteki összejövetelüket a múlt héten az 1956-os magyar forradalom emlékének szentelték. A Himnusz elhangzása után Kerényi Gyula, a klub elnöke szólt a jelenlevőkhöz, majd Zubánics László, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnökségének tagja, történész ismertette a forradalom előzményeit, lefolyását és elfojtását. A nyugdíjasok vendégei ezúttal az Egri Tanárképző Főiskola diákküldöttségének tagjai voltak. Vezetőjük dr. Bodnár László egyetemi tanár megosztotta a nyugdíjasokkal a forradalommal kapcsolatos emlékeit, melyeket, mint a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja élt át. A kötetlen teázgatás közben a klub tagjai felidézték 1956 októberének utolsó hetét, amikor Beregszászon át éjjel-nappal dübörögtek a Magyarország felé tartó tankok és a város polgárai napokon át rettegésben éltek. Cs. Cy. ülésezett az emlékbizottság Szolyván, a Sztálinizmus Áldozatainak Emlékparkjában tartotta legutóbbi tanácskozását a szolyvai emlékparkbizottság. Mint ismeretes, a bizottság Hevesi Antal atya, tiszteletbeli kanonok, pápai prelátus, illetve a kárpátaljai német szövetség vezetőinek közbenjárásával jelentős segítséget kapott a németországi hadisírgondozó egyesülettől, így a munkálatok újra folytatódhatnak. Az emlékbizottság megjelent tagjai (Hevesi Antal, szolyvai római katolikus lelkipásztor, Emil Vogel, Pósaháza községi tanácsának elnöke, Vereczkey Béla, a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség elnökségének tagja, Tóth Mihály parlamenti képviselő, az emlékbizottság elnöke és Horváth Sándor, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének társelnöke) úgy értékelték, hogy a kivitelező cég a megbeszéléseknek megfelelően tesz eleget feladatának. Hozzáláttak a koncentrációs táborokban elpusztultak obeliszkjének építéséhez, folytatják a parkot övező kerítés kialakítását. A bizottság tagjai a kivitelezők képviselőivel megegyeztek a munkálatok finanszírozásának menetében (ezt Hevesi Antal atya irányítja), illetve kérték a vállalat vezetőit, hogy november 19-re, az idei megemlékezés napjára, készítsék el az obeliszket. Az emlékbizottság megszövegezte azt a körlevelet és meghívót, melyet többek között a kárpátaljai társadalmi szervezeteknek, magyarországi, ausztriai és németországi hivatalos és társadalmi szervezetek vezetőinek, valamint a határon túl élő magyarságot képviselő szövetségek vezetőinek juttat el. A bizottság tagjai megbeszélést folytattak Mihajlo Torokkal, a szolyvai városi tanács elnökével, és Markó Viktorral, a tanács elnökhelyettesével. A város vezetői megértésükről és segítő szándékukról biztosították őket. H. S. Szergij Usztics úrnak, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Megyei Adminisztráció elnökének Tisztelt Elnök Úr! Az utóbbi időben egyre többen fordulnak Szövetségünkhöz az útlevelek és kishatárátlépők magas árával kapcsolatban. Valóban, az újonnan megállapított árazás a lakosság széles rétegét fosztja meg a külföldi utazás lehetőségétől. Elsősorban a bérből élőket, nyugdíjasokat, diákokat. Úgy véljük, hogy ez számos gazdasági, kulturális és rokoni kapcsolat megszakadásához vezethet, s így nem szolgálja Ukrajna Európához való közeledését. Kérjük az Elnök Urat, hogy segítse elő olyan differenciációs mechanizmusok kiépítését, amelyek lehetővé teszik a probléma humánus megoldását. Tisztelettel: Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke Szüreti bál lesz Az Ungvidéki Magyar Szövetség október 28-án 18 órai kezdettel szüreti batyubált rendez a Petőfi téri gyermek zeneművészeti iskola nagytermében. Jegyek a helyszínen válthatók. Mindenkit szeretettel várunk.