Kárpáti Igaz Szó, 1996. január-március (77. évfolyam, 3-37. szám)
1996-01-13 / 3-4. szám
Leony і сі Kucsma elnök beszéde a Bohdan Hmelnickij születésének 400. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen. A történelmet milliók alakítják, a nép azonban csak egyeseket őriz meg emlékezetében. Ezek a személyiségek pedig kortársainkká válnak, s nemcsak a tankönyvekben, a néphagyományokban, a műalkotásokban folytatják életüket, hanem a mai politikában is, érzékelhető hatást gyakorolva rá. Ukrajna kimagasló egyénes csillagzatában Bohdan Hmelnickij alakja valóban óriási. Az ő nevéhezfűződik Ukrajna léte, megjelenése a világtörténelem színterén, a jelenlegi ukrán nemzet eredete. A régmúlt legendás hőseihez hasonlóan Bohdan Hmelnickij az ukrán nép számára valóban a haza atyja, történelme egységének és fejlődésének megtestesítője. Az ukrán politikusok között elsőként fordult az ősi Kijev nagybecsű állami hagyatékához, arra törekedett, hogy annak folytatója legyen, a független ukrán államról álmodozva, az ukrán államalkotás újkori hagyományainak elindítója volt, melyeket felkaroltak és továbbfejlesztettek az elkövetkező nemzedékek. Bohdan Hmelnickij az etnikai ukrán területek egységének jelképe lett. Az ukrán állam XVII. századi létrejöttére rendkívül nehéz kerültények közepette került sor. És éppen leküzdésük folyamatában bontakoztak ki teljes egészében Bohdan Hmelnickij politikai kvalitásai. Jelentős akadályokat kellett leküzdenie azért, hogy megszerveződjenek a hatalmi struktúrák és befolyásuk kiterjedjen az ország felszabadított területeire. Hatalmas bölcsességről kellett tanúbizonyságot tennie, hogy úrrá legyen a helyzeten a Lengyelországgal megkötött 1649. évi zborivi és 1651. évi Bila Cerkva-i szerződéseket követően. Már-már úgy tűnt, hogy a belső szociális konfliktusok kiéleződése és a külső tényezők hatására az állam »elesik«. A hetyman azonban leküzdötte ezeket az akadályokat. Először is enyhítette a belpolitikai feszültséget azzal, hogy elismerte a parasztság alapvető szociális és gazdasági követeléseit. Másodszor pedig a Balognál 1652 júniusában aratott győzelme folytán sikerült visszaszereznie az ukrán állam elvesztett területeit, s kivívta az állam függetlenségét. Az ukrán állam újrateremtése kétségen kívül az ukrán nép legnagyobb politikai győzelme a XIV— XVII. században. Ezt az államot Bohdan Hmelnickij a fejedelmi ■ Rusz örökösének tekintette. Óriási erőfeszítéseket tett a végrehajtó hatalom valamennyi lánc.A beszédet rövidítve közöljük szemének a hatékony működéséért. Ő volt az, aki összehívta a radákat (tanácsokat), tevékenyen részt vett döntései megvitatásában és jóváhagyásában, nem hanyagolta el a bíróságokkal kapcsolatos munkát, erélyes harcot vívott a szeparatizmus legkisebb megnyilvánulásai ellen is. Ma is aktuális és tanulságos az, ahogyan Bohdan Hmelnickij politikája, egyénisége hozzájárult az ukrán társadalom konszolidációjához. Minden módon igyekezett megakadályozni a polgárháború kitörését, ügyes taktikával elejét vette a nemzeti hazafias erők egysége veszélyeztetésének. Ukrajna első érvényes honi alkotmánya az 1649. évi zborivi szerződés volt. E dátumtól számítva az egész világ, Európa, közte Oroszország, Ukrajnát külön állami formációnak ismerte el, megállapított határokkal, területtel és hadsereggel, bírósági, államigazgatási szervekkel, vallással, és amit külön is hangsúlyozni kell — nyelvvel. Bohdan Hmelnickij politikai bölcsessége, türelme, rugalmassága és következetessége, diplomáciája bátorsággal és kockázatvállalással párosulva, nemegyszer mentette meg az ukrán népet. Mély megfontolás után azonban a hetyman elsődlegesnek találta a moszkvai cár általi pártfogás lehetőségét. Sorsdöntő mozzanata politikájának a Perejaszlavi Rada, mely eseményt különbözőképpen ítélik meg a politikusok. Bárhogyan is legyen, Bohdan Hmelnickij politikai és hadi cselekedeteit, politikai tevékenységének mély logikáját egyetlen filozófia határozta meg — hazaszeretete, Ukrajna és népe megőrzése melletti elkötelezettsége. Az ukrán állam újjászületésének harmadik korszaka sok tekintetben azoknak a feladatoknak a megoldásával függ össze, amelyeket már mielőttünk vet fel a történelem. Meglátásunk szerint a múltból okulva kulcsfontosságúnak kell tekinteni az államépítés és a társadalmi reformok — mindenekelőtt a gazdaságiak — egységének elmélyítését (térben és időben), tartalommal kell telíteni a nemzeti eszme konstruktív megteremtését. Biztosítani kell a politikai stabilitást és a társadalom egységét, leküzdve a szeparatizmus felé húzó erőket és tendenciákat, elejét véve a konfliktusoknak. A demokratikus, általánosan elismert elvek alapján meg kell erősíteni az államhatalmat — a végrehajtó, törvényhozó és bírósági hatalmat. Ez mindenekelőtt megköveteli egy olyan új alkotmány kidolgozása és elfogadása folyamatának meggyorsítását, amely megfelelne a néphatalom és a demokrácia mai elveinek, és ezzel egyidejűleg figyelembe venné Ukrajna történelmi tapasztalatát és sajátosságait. Többek között mentalitásunkat — pozitív és negatív jellemzőit egyaránt. A két tényező — hatalom és felelősség — objektív arányát, különösen a kritikus helyzetekben, amikor állandóan döntéseket kell hozni. Olyan külpolitika megvalósítását, amely mindenekelőtt és főként Ukrajna nemzeti és állami érdekeinek felel meg, jelentős mértékben ettől függ, hogy országunk mely úton fog haladni az elkövetkező években, milyen Ukrajna lép majd a XXI. századba. Vagyis: hogyan fogunk élni. Nem rejtem véka alá, hogy nyugtalanító hatást gyakorolnak ránk mindazok a »vezetők«, akik egyre hangosabban szólongatják a népet »vissza a ragyogó jövőbe«, mindazok, akik a nemzeti eszmét kizárólag harcnak tekintik, melyet készek bárki ellen folytatni, ráhangolódtak a rombolásra. Kihasználva az emberek évszázados vágyát a boldogságra, készek ugyanezeket az embereket a barikádokra vinni, feláldozva őket pártcéljaikra és törekvéseikre. Az ilyen »népvezéreket« meg kell óvnunk ettől a kísértéstől. Ezt meg is tesszük. Ehhez megvan a törvény adta politikai akarat és erő, a nép felhatalmazása. Meglepő, hogy a jelenlegi politikai képződmények többsége, amelyek a népi akarat kifejezőinek igyekeznek feltüntetni magukat, ellenzékbe kerültek. De felmerül a kérdés: kivel szemben van ez az ellenzék? Kinek az érdekeit képviselik? És végül, ki fogja építeni Ukrajnát, amelyről állítólag mindenki gondoskodni akar. A bal- és jobboldal egyöntetűségét, vezéreiknek ezt az összeférhetetlenségét bizonyítéknak tekintem arra, hogy a nép, utódaink érdekében cselekszünk és helyes úton haladunk. Az akármi feletti győzelemre, az egyik politikai erőnek a másikkal szembeni dominálására irányuló törekvéseknek ma át kell változniuk az »egy csónakban evezés« szükségességének felismerésévé. És ez lesz az a kritérium, amely a legtöbbet fogja nyomni az állam támogatásának serpenyőjében. Annál is inkább, mert a következő választások még igen messze vannak. Kilátástalan dolog már most megkezdeni, s megpróbálni elsöpörni az állam vezetőit. Idegeink erősek és kitartást sem kell kölcsön kérnünk, így hát »jóakaratú« urak és újsütetű elemzők, hátrébb az agarakkal, nem kell ellentmondó". Est keresni és kitalálni ott, ahol azok nincsenek. Többek között szeretném hangsúlyozni: a kérdések többsége tekintetében tartós, de konstruktív együttmunkálkodásra készültem fel a Legfelső Tanáccsal. Önöktől eltérően, nekünk nincs min osztozkodni, mert számunkra egy Ukrajna van. Jelenleg nincs hiány a társadalmunk fejlesztését leíró forgatókönyvekben , vannak optimista hangvételek és vannak olyanok, amelyek az ukrán államnak és népének gyakorlatilag nem adnak helyet a nap alatt. Nekünk egyféle forgatókönyvre van szükségünk, olyanra, amely a konszolidációt, egységünket, jelentőségünket, magabiztosságunkat és jövőbe vetett hitünket tudatosítja. Távol áll tőlünk, hogy idealizáljuk vagy szépítsük az ország helyzetét. 1995 súlyos megpróbáltatásoktól volt terhes. Azonban sikerült kimozdulni a holtpontról és megkezdhettük a gazdasági reformokat. Sok minden történt a demokrácia térhódítása érdekében. Ukrajna a világközösség teljes jogú tagja lett. Ezen a téren a legfontosabb lépésnek az Európa Tanácshoz való csatlakozást tekintem. Legnagyobb sajnálatunkra, a negatív jelenségek még mindig túlsúlyban vannak a pozitívokkal szemben. A piaci viszonyokra, a nyílt gazdaságra, a demokratikus jogállamra történő átállás hihetetlen erőfeszítésekbe kerül. De a legfontosabb: az ukrán nép zömének élete még messze van attól, hogy legalább tűrhetőnek lehessen nevezni. Ennek ellenére Ukrajna stabil marad, és ami nem kevésbé fontos , fejlődésében kiszámítható állam. Állampolgáraink részéről a hagyományos mérlegeltség és bölcsesség tapasztalható, a jövő érdekében képesek tűrni a nehézségeket, genetikailag nem fogadják el a konfliktusok megoldásának erőszakos módszereit, saját keserű tapasztalatukból tudják, hogy a vér és a gyűlölet nem hoz sem jólétet, sem szabadságot. Erre tanít a drámai fordulatokban eléggé gazdag történelmünk, amelyet gyakran szórt be hamu és áztatott emberi vér. A történelem egyfajta biztosíték bármilyen erőszakos összecsapás ellen. Megragadva az alkalmat, szeretnék őszinte köszönetet mondani valamennyi honfitársamnak a türelemért, a hitért és a reményért, hogy felépítjük a virágzó és tehetős Ukrajnát, és az ennek érdekében végzett odaadó munkáért . Az ismeretek bővítése volt a cél azon a szemináriumon, amelyet Csütörtökön tartottak meg Ungváron a megyei tanács képviselői számára. A megyei tanács kistermében sorra kerülő fórumot Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg, majd Mihajlo Dancsa, a megyei közigazgatás elnökhelyettese mondott rövid bevezető beszédet, hangsúlyozván az ilyen jellegű, s immár gyakorlattá váló összejövetelek időszerűségét és fontosságát. Ezt követően Ivan Hricska, a megyei mezőgazdasági és élelmezési fóosztály vezetője, illetve helyettese — Sztepan Bacsó, valamint Ivan Racin, a kertészeti és szőlészeti főosztály vezetője számolt be az adott ágazatokban kialakult helyzetről a meglévő gondokról, problémákról, valamint a fejlődés kilátásairól és az aktuál,ss feladatokról. Ezenkívül tájékoztatás hangzott el több más, de a témakörhöz kapcsolódó egyéb aktuális kérdésben, témakörben, végezetül pedig értékelték a szeminárium munkáját. (kmetty) Alakulnak a gazdakörök Beregdéda után 1995. december 29-én megtartotta alakuló gyűlését a nagyberegi gazdálkodók érdekképviseleti szervezete, a Magyberegi Magyar Gazdakör. A gyűlés résztvevői megvitatták, majd elfogadták a szervezet alapszabályát. A gazdakör elnökéül Lőrincz Józsefet választották meg. A KMKSZ Beregszászi Járási Szervezete nagy jelentőséget tulajdonított a gazdakörök létrehozásának a falusi gazdálkodók érdekképviselete, munkájuk megszervezése és támogatása céljából. Ennek megfelelően a szövetség segítséget nyújt a gazdakörök megszervezéséhez, a bejegyzésükhöz szükséges okmányok előkészítéséhez. Reméljük, a beregdédai és nagyberegi gazdák példáját egyre többen követik majd. A KMKSZ Beregszászi Szervezete Vállalkozók kongresszusa Az Ukrán Miniszteri Kabinet 1995. október 20-án 637. számmal hozott rendelkezésével támogatta az Ukrán Kis- és Közepes Vállalatok Szövetségének javaslatát, miszerint 1996. május 15. és 17. között Kijevben rendezzék meg a II. nemzetközi kisvállalkozási és együttműködési kongresszust. A kongresszus fő feladata: — elősegíteni Ukrajna más országokkal való gazdasági együttműködésének bővítését és aktivizálását, új üzleti partnerek keresését a pénzügyi, termelői, kereskedelmi, turisztikai és más tevékenységi területeken; — segítséget nyújtani különböző országok vállalatai közötti közvetlen gazdasági kapcsolatok kialakításában és az ukrán vállalatok új piacokon való megjelenésében; — fellendíteni a kis- és közepes vállalkozások, vállalatok bank- és hiteltevékenység fejlesztését. A kongresszust előkészítő szervezőbizottság elnökévé Roman Spek miniszterelnökhelyettest, helyettes elnökeivé V. Marinyin gazdasági miniszterhelyettest és B. Jakuszevicset, az Ukrán Kis- és Közepes Vállalatok Szövetségének elnökét nevezték ki. Kárpátalja további gazdasági fejlesztésének érdekeiből kiindulva és vidékünkön a gazdasági reform előbbrevitelét tartva szem előtt, a megyei állami közigazgatás felkéri a kis-, közepes és nagyvállalatokat (tulajdonformától és tevékenységi fajtától függetlenül), a járási állami közigazgatásokat, az ungvári és munkácsi városi végrehajtó bizottságokat, hogy 1996 januárja folyamán írásban nyújtsák be a kongresszus munkájában való részvételi kérelmüket. A kongresszusi részvétel leehetővé teszi, hogy rövid idő alatt üzleti kapcsolatokat vegyenek fel Ukrajna valamennyi térségében és a világ számos országában működő vállalatokkal, tanulmányozzák a piaci konjunktúrát, reklámozzák vállalataikat, termékeiket és szolgáltatásaikat. A kérvényhez ajánlatos úgyszintén csatolni a város, járás (vállalat) potenciális lehetőségeivel, a tevékenységi területtel és az együttműködés kívánt fajtájával kapcsolatos információkat, továbbá az exporttermékek listáját, üzleti terveket stb., hogy azokat felvehessék az Ukrajna ajánlatai c. gyűjteménybe. A kongresszusi részvétel kérvényezését és az írásos információkat a következő címre kell elküldeni: Ungvár, Népek tere 4., megyei állami közigazgatás, gazdasági főosztály. Érdeklődni: a 3-53-03 és 3-55-16 telefonszámon lehet.