Kárpáti Igaz Szó, 1996. április-június (77. évfolyam, 39-71. szám)

1996-04-04 / 39. szám

Tisztújító közgyűlés a KMKSZ-ben A cél: megfelelni az elvárásoknak Nagyszőlősön tartotta meg soros, VII. tisztújító közgyűlését a Kár­pátaljai Magyar Kulturális Szövet­ség, amelynek élén őrségváltás történt. Ami önmagában véve alig­ha számít meglepetésnek, hiszen köztudott tény volt már jó előre, s nemcsak a szövetség berkeiben, hogy Fodó Sándor, a KMKSZ (egyik) alapítója, s azóta is annak kormányrúdjánál álló vezéralakja ezúttal nem jelölteti magát. Hanem — s ezt előzetes értesüléseinkre hi­vatkozva úgyszintén közöltük — Vári Fábián László és Sz. Kovács Miklós pályázza meg az elnöki posztot. Nos, a megmérettetés megtör­tént, az eredmény pedig ismert. A tisztújító gyűlés részvevőinek több­sége Kovács Miklósra voksolt, he­­lyettesei pedig Milován Sándor és Brenzovics László lettek. Fodó Sán­dort pedig — elévülhetetlen érde­meinek elismeréseként — egy­hangúlag a szövetség tiszteletbeli elnökévé választották. A tisztújító gyűlés hagyomá­nyosan a Szózat eléneklésével kezdődött. Majd azt követően a rendezvényen jelen lévő Czurkó János, a megyei tanács elnökhe­lyettese felolvasta Szerhij Usztics­­nak, a megyei közigazgatás elnö­kének, Ukrajna népképviselőjének az ez alkalomból küldött üdvözlő levelét, amelyben az első számú vezető szívélyesen üdvözölte a tisztújító fórum részvevőit. Elis­meréssel szólt a KMKSZ tevékeny­ségéről és szerepéről Kárpátalja életében, hangsúlyozva, abban, hogy soknemzetiségű vidékünket a társadalmi béke és egyetértés jel­lemzi, jelentős érdemei vannak a szövetségnek is. A beszámolási időszak mérlegét Fodó Sándor, a KMKSZ leköszönő elnöke vonta meg Többek között hangsúlyozta: az utóbbi három év sem volt könnyű, hiszen különféle megrázkódtatások érték a szövet­séget, az ország gazdasági ne­hézségei pedig meglehetősen fá­sulná tették az embereket, meg­csappant az érdeklődésük az ilyen, pénzzel nem járó közszolgálat iránt, még sincs ok a panaszra, mert az elmúlt évek mindezek ellenére is a szövetség építésével zajlottak. Tagjainak száma ma megközelíti a 25 ezer főt. A szervezet lényegében behálózza az egész megyét, szinte nincs olyan község Kárpátalján, ahol magyarok is élnek, hogy a KMKSZ-nek ne lenne alap­szervezete. A szövetség az elmúlt évben a magyarságot érintő minden kérdés­ben állást foglalt, s nem született olyan határozat megyei szinten, amelyhez ne szóltak volna hozzá. És szavuknak súlya van, jegyezte meg az elnök. Fontos eredménynek tekinti, hogy jó kapcsolatokat építettek ki mind magyarországi pártokkal, mind a környező or­szágok érdekvédelmi szervezetei­vel, sőt az európai politika porond­jára is sikerült kilépni, hiszen a szövetség tagja lett az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának. Ez pedig azért nagy eredmény, mert egy országból egy nemzetiségnek csak egy szervezet lehet a képviselője, s ez a KMKSZ. Az anyaországhoz fűződő kap­csolatokról beszélve Fodó Sándor hangsúlyozta: " A Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetségnek évek óta határo­zott álláspontja, hogy a mindenko­ri magyar kormánnyal jó viszony­ban kell lenni. Minket ellátnak min­denféle címkékkel, hogy ilyenek, meg olyanok vagyunk, ám tudni kell, a KMKSZ mindmáig egy gyűjtő szervezet. Itt nem ideológiai alapon válogatják az embereket, hanem mindenki tagja lehet a szervezet­nek, aki szolgálni akarja a kárpátal­jai magyarság ügyét. A belső vi­szonyok, a nemzetiségi béke a régióban, mint ahogyan azt a me­gye vezetője is hangsúlyozta a tiszt­újító fórum résztvevőihez intézett üdvözlő levelében, igen nagy mér­tékben függ a KMKSZ konstruktív hozzáállásától. Nem vagyunk szél­sőségesek, de ott, ahol kell, mindig kiállunk érdekeink védelmében. Meggyőződését fejezte ki a be­számoló azzal kapcsolatosan is, hogy politikai téren a szövetség je­lentős érlelődési folyamaton ment keresztül, amely nem volt mentes a megrázkódtatásoktól sem, a kiválások, a különböző érdekel­lentétek azonban nem tudták szétrobbantani a szervezetet. Fel­­nőtté válásukat a választások is elő­segítették, amelyeknek eredményei és kudarcai egyaránt hozzájárultak annak a tapasztalatnak a meg­szerzéséhez, amely az eredményes politizálás elengedhetetlen felté­tele. Mindent egybevetve: a hiá­nyosságok ellenére is adva van an­nak alapfeltétele, ami a jövőben is lehetővé teszi az érdemi munkát. A beszámoló kiegészítéseként Milován Sándor többek között el­mondta, hogy ha három évvel ezelőtt a KMKSZ vezetősége még egy másfél szobás helyiségben dolgozott, s egy kerékpárjuk sem volt, amivel el tudtak volna menni a másik irodába, ma már infrastruk­túrája van a szövetségnek. S ha Fodó Sándor beszámolója végén bölcsességre intette a jelenlévőket, helyettese, aki egyben a gyűlés levezetésében is részt vállalt, an­nak a reményének adott kifejezést a választásokról szólva, hogy a szervezet egyúttal demokráciából is vizsgázni fog. Amit rajtuk kívül egyébként má­sok is kifejezésre juttattak. Óva in­tették attól, hogy a választási hév és persze bizonyos érdekkülönb­ségek, ami több jelölt esetében magától értetődő dolog, nehogy károssá, bomlasztóvá váljon Mert igaz ugyan, hogy a jelöltek közül csak egy győzhet, de bármelyikük is legyen az, az alaphelyzet nem változhat. A KMKSZ érdekvédelmi szervezetként jött létre, s a jövőben is ezt a célt hivatott szolgálni: a kárpátaljai magyarság ügyét. Élénkebb vita inkább azzal kap­csolatosan bontakozott ki, hogy visszafogottabb, mérsékeltebb irányvonalat kell-e követni majd az új vezetőségnek, vagy határozot­tabb, karakterebb fellépésre van szükség. Félő ugyanis, ha nem az utóbbit követi a szövetség, akkor képtelen eleget tenni kitűzött cél­jaiknak. A globális, a szövetség és a kár­pátaljai magyarság legfontosabb célkitűzéseit, jogait érintő kérdések­ben viszont szinte teljes egyetértés volt a fórumon: a felszólalók zöme a jó értelemben vett aggodalom­mal viseltetett az érdekvédelmi szervezet jövőjéért, a magyarság ügyéért. S az egyik legfontosabb közülük kétségtelenül a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláé volt. Vele kapcsolatosan Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke többek között arról tájékoztatott, hogy a tanintézet hi­vatalos bejegyzéséhez szükséges okmányokat benyújtották az il­letékeseknek, ám a dolog intézése elakadt. Mint kiderült, Ukrajnában több mint száz magán- és alapítvá­nyi főiskola van, amelyek vé­gigjárták ugyanazt a procedúrát, mint ők a Kárpátaljai Főiskoláért Alapítvány képviseletében, eljutot­tak a kijevi adminisztrációs bi­zottság harmadik üléséig, de ott kiderült, hogy míg másoknak le­hetséges a működési engedély meg­oldása, nekik még különféle­­kérvényeket kell pótlólag kijárni helyi és más bizottságoknál. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar oktatás ügye politikum. Éppen ezért, hogy meg tudják valósítani a kitűzött célokat, kemény politikai háttérre van szük­ségük. Ezt a politikai hátteret pedig a KMKSZ vállalta. S nagyon reméli, hogy ez a jövőben is így lesz. A vitában felszólaló Sári József, Varga János, Vári Fábián László, Bilics Éva, Sz. Kovács Miklós, Ta­­rics Zoltán, Sós Kálmán, Brenzo­vics László, Juhász­ Béla és mások a már említett kérdéseken és problé­mákon kívül egyéb gondokra is fel­hívták a figyelmet. Többek között a magyar nyelvoktatás nehéz hely­zetére, ami vonatkozik nemcsak a szórványban élők tanulási le­hetőségeire, hanem a kárpátaljai magyarság központjára, Bereg­szászra is, ahol nem csupán a főiskola működésével kapcsolatban vannak »elvarratlan« problémák, hanem a vidék egyetlen magyar nyelvű gimnáziuma is veszélybe került, hiszen szó van annak az ukrán gimnáziummal való össze­vonásáról, ami — hangsúlyozták többen is — az előbbi elsorvasz­tásához vezetne. Törvény van ar­ról, hogy ott, ahol magyarok élnek nagyobb tömbben, ott kétnyelvű­nek kell lennie a hivatalos nyelv­­használatnak, ám ez valójában se­hol nem érvényesül igazán, s mind­ez a kulturális autonómia és az önálló magyar oktatási hálózat létrehozására irányuló törekvéseket is gátolja. Sok szó esett a gyűlésen továbbá arról, hogy nehéz anyagi helyzet közepette dolgoznak az alap­szervezetek, s vonatkozik ez a szö­vetség egészére is. Komoly prob­lémák vannak a tagdíjak befizetése körül, s amint az a felszólalásokból kitűnt, bőven van mit pótolni a megyei vezetésnek az alapszer­vezetekkel való kapcsolattartá­sában, holott nyilvánvaló, csakis közös erőfeszítéssel töltheti be a szövetség igazán azt a szerepet, amit felvállalt, ami a rendeltetése. S amit a tagok, Kárpátalja, ma­gyarsága elvár tőlük. Ez pedig már nagymértékben az új összetételű vezetésen múlik majd. Egy biztos: a lecke fel van adva!... Kmetty Attila Budapestre látogatott a KMKSZ új elnöke A KMKSZ elnökévé történt múlt szombati megválasztását követően Kovács Miklós azon­nal Budapestre utazott, ahol vasárnap a Magyar Szocialista Párt kongresszusán vett részt. Itt találkozott Kovács László külügy­miniszterrel és Szabó Vilmossal, az MSZP Nemzetközi Kapcso­latok Titkárságának vezetőjével. Hétfőn a KMKSZ új elnökét hi­vatalában fogadta Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László cím­zetes államtitkár, a HTMH elnöke. Megbeszéléseik homlok­terében a Beregszászi Magyar Tanárképző Főiskola elhúzódó bejegyzésének a kérdése szere­pelt. A HTMH bemutatkozó lá­togatásra hívta meg a KMKSZ új vezetését. Az Unió jubileumi rendezvényei Ez évben emlékezünk meg a Breszti Unió 400., illetve az Ung­vári Unió 350-ik évfordulójáról, ar­ról az eseményről, amikor is 1596- ban, illetve 1646-ban elődeink felújították egységüket az Apostoli Szentszékkel. E nagy jelentőségű jubileum ün­nepélyes méltatására áprilisban Ungváron kerül sor, mégpedig az akkori események eredeti hely­színén ,­ az Ungvári várban, ahol 1646. április 24-én a kápolnában 63 lelkész ünnepélyesen kinyilvání­totta óhaját az egység vissza­állítására. A történelmi esemény jubileumi ünnepségei 1996. április 20-án ve­szik kezdetüket, amikor a r­egyei múzeum termeiben megnyílik a Munkácsi Egyházmegye művésze­tének, valamint történelmi em­lékeinek a kiállítása. Az ünnepség fénypontja április 21-én, vasárnap lesz. Délelőtt 11 órai kezdettel a vár udvarán ün­nepélyes főpásztori szentmisét kon­­celebrálnak a környező, a lvovi, hajdudorogi, eperjesi, krizseváci gör. kát. egyházmegyék, valamint az Egyesült Államok-beli ruszin egyházmegyék püspökei. Részvéte­lüket jelezték Vatikán, Magyar­­ország, Csehország, Szlovákia, Románia, Franciaország, Ausztria és más államok küldöttségei. Aznap este a megyei drámai színházban 19 órai kezdettel egyházi énekkarok hangversenyére kerül sor. Másnap, április 22-én 9 órai kezdettel a Me­gyei Ismeretterjesztő Társaság székházának (Népek tere, 5) nagy­termében tudományos konferen­ciára kerül sor az Ungvári Unió ju­bileumával kapcsolatban. Szeretettel várunk rendezvé­nyeinkre minden érdeklődőt. Szabó György atya, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye irodaigazgatója Bűnügyi krónika Golyók a szívbe Borzalmas családi tragédia tör­tént a rahói járási Felsőapsán. F. P. helyi lakos portáján a kora délutáni órákban szóváltás támad, a házigazda és elvált felesége között. A nyári konyhában kirobban heves veszekedés váratlanul tragi­kus fordulatot vett. A magából kikelt férfi előkapta a helyiségben őrzött vadászpuskáját, s egy-egy lövéssel végzett volt feleségével és kisköre lányával. A golyók az áldozatok szívét érték, s azok azonnal meg­haltak. A gyilkosságokat követően egy harmadik lövés is eldördült. A férfi önmaga ellen fordította fegyverét A szívébe fúródott lövedék vele is végzett. A tragédia körülményeit vizsgálják. Utcai rablótámadás Az ilosvai járási Bilke közelében az országúton váratlanul egy elsötétített ablakú gépkocsi vágott a szabályosan közlekedő Petre P. vállalkozó Fiatja elé. Az autó úgy előzött, hogy leszorította a vállal­kozó kocsiját az útpadkára és megállásra kényszerítette. Két isme­retlen alak lépett­­ autójához. A támadók alaposan megverték­ a vál­lalkozót, majd kiszerelték gépko­csijából a rádiósmagnót, s elrabol­ták 70 dollárját és kétmillió karbo­­vanecét. Sacha

Next