Kárpáti Igaz Szó, 1996. április-június (77. évfolyam, 39-71. szám)

1996-05-23 / 56. szám

RMDSZ és a romániai választási kampány A marosvásárhelyi nagy sport­­csarnokban mintegy 1500 fős rész­vétellel tartották meg az RMDSZ választási nagygyűlését. A fórumon részt vett Markó Béla szövetségi el­nök, Takács Csaba ügyvezető el­nök, Demeter János, az RMDSZ vá­lasztási kampányigazgatója, Zonda Attila, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Fodor Imre, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ma­rosvásárhelyi polgármesterjelöltje, továbbá a városi és megyei tanács RMDSZ-jelöltjei ismertették prog­ramjukat. Marosvásárhelyen 1992-ben nagy politikai küzdelem után, meg­ismételt választáson magyar polgár­­mestert választottak. Nagy Győző, akinek városvezetését az utóbbi időben az RMDSZ is bírálta, nem indult újra a tisztségért. A román pártok számos jelöltje verseng egy­mással, és polgármester-jelöltje van egy, a választások idején rendsze­rint aktivizálódó marosvásárhelyi — kormánypárti — kisebb magyar pártnak is. Kolozsváron az RMDSZ szom­baton fogja bejelenteni, kit támogat a Gheorghe Funar polgármester székéért versengő számos román jelölt közül. A Szamos-parti város­ban a román ellenzék nem tudott megegyezni egy egységes jelöltben, hiába sürgette ezt az RMDSZ. A város magyarságának érdekképvise­lete — abból a meggondolásból ki­indulva, hogy a fő cél a magyarel­lenes politikát folytató, rossz város­gazda Funar megbuktatása, amire pedig román jelöltnek van a leg­nagyobb esélye — eleve nem pá­lyázta meg a polgármesteri széket. Az ellenzék megoszlása azonban, mint arra Molnos Lajos, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a Sza­badság című magyar nyelvű napi­lap szerdai számában rámutat, olyan helyzetbe hozta a magyar érdekképviseletet, hogy neki kell vállalnia a döntés felelősségét és kockázatát. (Az ellenzéki jelöltek közül ugyanis várhatólag az jut be Funarral szemben a második for­dulóba, akit a helyi szavazótábor több mint 20 százalékát képviselő RMDSZ támogat, viszont az illetőt éppen ezen a címen támadhatják Funar kortesvezérei — a tud.). Molnos Lajos hangsúlyozza: a szövetség felmérései szerint a leg­esélyesebb jelöltet kívánják támo­gatni, azt, aki a második fordulóban is újabb szavazatokat képes hozni — tehát nem feltétlenül azt, aki a magyarság számára a legrokonszen­­vesebb. A megyei elnök további célként jelöli meg a városi és me­gyei tanácsosok számának növelését és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden magyar választó elmenjen június 2-án szavazni. Primakov Kubában Az orosz külügyminiszter Kubába érkezett. Az ITAR-TASZSZ szerint Jevgenyij Primakov — akit kubai kollégája, Roberto Robaína fogadott a havannai repülőtéren — megjegyezte, hogy a két ország kapcsolatai évek hosszú sorára nyúlnak vissza, és kölcsönös rokonszenv köti őket össze. Primakov "bizakodott" a sziget "gazdasági és politikai fejlődésének nagy lehetőségeiben". Az orosz diplomácia vezetője ismét bírálta a Helms—Burton törvényt, mely tovább szigorította a Kuba ellen több mint 35 éve bevezetett ameri­kai kereskedelmi zárlatot, és reményét fejezte ki, hogy azt a gyakorlatban nem fogják érvényesíteni. Hangsúlyozta, hogy a Bill Clinton elnök által márciusban hatályba léptetett törvény — amellyel Washington a külföldi cégeket igyekszik eltántorítani a szigettel való üzletkötéstől — nem befo­lyásolja hátrányosan az orosz—kubai gazdasági és kereskedelmi kapcso­latokat. Primakov után Dmitro Tabacsnyik ukrán elnöki tanácsadót várják Ha­vannába. Válságban Európa? Az Európai Unió hirtelen nagyon komoly válságba jutott: héthetes lappangás után a brit kergemar­hakór ügye immár elérte az EU leg­felsőbb politikai szintjét — állapít­ja meg a Le Soir. A belga lap John Major EU-ellenes kirohanására re­agálva közölt rövid kommentárt, különösen rossz néven véve a brit miniszterelnök azon kifakadását, hogy nem lehet szó normális együttműködésről egy olyan unión belül, amelyben a partnerek ré­széről hiányzik a jóakarat. "Ilyen kijelentés egy brit kor­mányfő részéről mindennek a tete­je" — jegyzi meg a Le Soir, és utal arra, hogy éppen Nagy-Britannia az, amely belépése óta állandó gán­­csoskodásaival tűnt ki. Kezdve a közös költségvetéshez való brit hozzájárulás körüli, 80-as évekbeli vitával, a maastrichti szerződésnek igazi tartást adó közös szociálpoli­tika megkérdőjelezésén át a nap­jainkban zajló kormányközi érte­kezletig a brit akciók szinte kivétel nélkül az integráció folyamatának fékezését, nem pedig gyorsítását célozták. Valójában az a bizonyos jóakarat sokkal gyakrabban a La Manche-csatorna innenső oldalára volt a jellemző, ám többnyire csu­pán hálátlanságot váltott ki a túl­partról — teszi hozzá a belga napilap értékelése. Szabadságra rakétával? Talán már nincs túl messze az a nap, mikor az átlagember egy kis rakétával megérdemelt kéthetes szabadságára a világűrbe repülhet. Egy St. Louis-i székhelyű alapít­vány most tízmillió dolláros díjat ajánlott fel bárkinek, aki egy há­rom főt szállító, többször használ­ható űrhajóval kétszer eljut leg­alább sz­áz­ ki­lométerre a föld fel­színétől és biztonságosan vissza­tér. Burt Rutton, a Voyager űrrepü­lőgép konstruktőre szerint a díj akár már három éven belül is gaz­dára találhat — adta hírül az AP hírügynökség. A díj elnyerésének egyik alap­vető feltétele, hogy magánkézből finanszírozzák a győztes konstruk­ció tervezését és építését. Ugyan­akkor Daniel Goldin, a NASA igaz­­atója közölte, hogy a kormány ész rendelkezésre bocsátani a munkához minden eddig publikált adatot és különféle berendezéseket, például szélcsatornákat. A tízmillió dolláros pályázatot az X Prize Foundation — azaz X díj alapítvány — hirdette meg. Elnöke, Dr. Peter H. Dimandis élvezi többek között a NASA, az Űrkutatók Szövetsége és több mint húsz amerikai űrhajós támogatását. Daniel Goldin NASA-igazgató arra a kérdésre, az egyszerű ember űrutazása nem csupán álom-e, utalt a polgári légiforgalomra, a mobil­­telefonokra és az Internetre.­­ Né­hány éve még senki nem hitte vol­na, hogy így lesz. Ha ebből a szem­szögből nézik az X Prize célkitű­zését, könnyebben elhiszik, hogy az űrutazás és az űrturizmus nem csak lehetségessé válik az átlagember számára, hanem egyenesen minden­napivá lesz majd — mondta. A bejelentés után néhány nappal egy többszöri felhasználásra szánt rakéta prototípusa első repülésének befejeztével kigyulladt és elégett Új Mexikóban. A rakétát eredetileg a St. Louis-i McDonnell Douglas fej­lesztette ki, de később átadta a NASA-nak. Az X Prize Foundation díjának bejelentését egyébként ahhoz az évfordulóhoz időzítették, hogy Charles Lindbergh 1927. május 20—21-én tette meg először egye­dül, leszállás nélkül az utat New Yorkból Párizsba, a Spirit of St. Lou­is elnevezésű, egymotoros repülő­gépén. Lindbergh útjával elnyerte a Raymond Orteig New York-i szál­­­­lodatulajdonos által 1919-ben fel­ Tömeges hazatelepítés Ha minden jól megy, mintegy 500 ezer boszniai menekült térhet vissza otthonába idén — jelentette ki Washingtonban az ENSZ me­nekültügyi főbiztosa. Ogata Sada­­ko szerint eddig mintegy 70 ezren települtek haza, többségükben idő­sebb emberek. A világszervezet tisztségviselője az amerikai Nemzeti Sajtóklubban reményét fejezte ki, hogy most, a jó idő beálltával és az iskolaév be­fejeződése után a gyermekes csalá­dok visszatelepülése is megindul. Ogata úgy vélte, hogy mindent meg kell tenni a boszniai iskolák és kór­házak sürgős helyreállításáért. Egy­úttal figyelmeztetett: egy kaotikus hazatelepülési hullám meghiúsít­hatja a daytoni megállapodás vég­rehajtását. A Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) zágrábi szóvivője kedden arról számolt be, hogy az ENSZ hamarosan hazatelepítési minta­­programot indít a horvátországi háború miatt lakóhelyéről elme­nekült mintegy 150 ezer horvát és szerb számára. Alemira Lisinski a Reuternak el­mondta, hogy a horvát kormány és a ma még szerb ellenőrzés alatt álló Kelet-Szlavónia képviselői kedden kijelölték a falvakat, ahol a szerve­zet elkezdheti hazatelepítési akció­ját. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a mintaprogram rendkívül fontos a bizalom helyreállítása szempont­jából, ami nélkül nem képzelhető el a biztonságos visszatelepítés. Gerard Fischer, az ENSZ Ideig­lenes Kelet-Szlavóniai Hatóságának (UNTAES) vezetője kedden a Tan­­jug szerint a Kelet-Szlavónia, Nyu­­gat-Szerémség és Baranya szerb térségében lévő Hukban azt mond­ta, hogy a hazatelepítési program egyaránt érinteni fogja a térség hor­vát, szerb és magyar lakosságát. A programot magyarázva Fischer ki­fejtette, hogy a szerb menekültek a nyugat-szlavóniai Turalj és Kusen­­je, a horvátok Lipovac és Nijenice, a magyarok pedig Szentlászló és Kórógy falvakba kezdhetik meg hazatelepülésüket, amelyet a zágrá­bi kormány is jóváhagyott. Szarajevóban a homokzsák-cipelés is "katonadolog" Reuter-fotó A Respekt a magyarellenességről Vladimír Meciar szlovák kor­mányfő szilárd hazai pozícióját és szinte töretlen népszerűségét két tényezőnek köszönheti: az első az, hogy sikerül személyesen kisajátíta­nia a gazdasági reform sikereit, míg a második tényező "hazafiassága". "Azok az új törvények, melyek sze­rint a házasságkötés nem­ folyhat magyarul, nem lehetnek kétnyelvű iskolai bizonyítványok, és még ab­ban a községi képviselőtestületben sem szabad magyarul beszélni, ahol pedig egyetlen szlovák sincs, jóval inkább tetszenek a lakosság­nak, mint Mora­velk (volt kormány­fő) ez irányú békülékeny politiká­ja" — állítja a mai szlovákiai hely­zettel foglalkozó elemző írásában a Respekt című tekintélyes cseh politikai hetilap. A lap szerint Dél-Szlovákiában nyíltan garázdálkodik a maffia, amit a Bugár Béla magyar parlamenti képviselő kocsija elleni bombatá­madás is bizonyít. A rendőrség vi­szont nem sok figyelmet szentelt az esetnek, bár "az első nyílt, alkot­mányos tényező elleni támadásról van szó". Valószínű, hogy a tettese­ket azon négy személy környeze­tében kellene keresni, akiket másfél évvel ezelőtt a maffiával való kap­csolatok gyanúja miatt tartóztattak le, de nemrégiben szabadon en­gedtek, amit Bugár képviselő bírált. "A kormány mindent megtesz azért, hogy az emberek ne érezzék magu­kat biztonságban" — értékeli az ese­ményeket Bugár. "A magyar kisebb­ség lakta terület nyomasztó hangu­latát Meciar nemzetiségi politikája még tovább mélyíti" — állítja a lap. Bugár szerint az emberek például már gyerekeiket is félnek magyar iskolába adni, nehogy elveszítsék munkahelyüket. A szlovákiai magyarok nehézsé­geit politikai vezetőjük nem a szö­vetségi állam szétesésének szám­lájára írja. "A jelenlegi kormányko­alíció a hibás" — szögezi le Bugár, s hozzáteszi: "Amennyiben a han­gulat megnyugodna, az emberek újra bíznának a kormányban, és ak­kor a bűnözők ellen is hajlandóak lennének tanúvallomásokat tenni." A szlovák politikai színtér sajátos­sága, hogy a hazai gondok elfedé­sére mindig külső ellenséget kell keresni. Ezt a háládatlan szerepet "általában a magyarok játsszák el, mert kisebbségük van Szlovákiá­ban. Mindjárt utánuk azonban a csehek következnek" — mutat rá a Respekt. ajánlott 25 ezer dolláros díjat, amelyre rajta kívül még nyolcan pá­lyáztak. Gyógyított spanyolnátha? Remény nyílt arra, hogy megtalál­ják az 1918—19 táján mintegy húszmillió ember életét kioltó spa­nyolnátha kórokozóját. Egy kana­dai vezetés alatt álló tudóscsoport az örök fagy birodalmában elteme­tett bányászokat szándékozik exhu­málni, hogy a kórokozó nyomára jusson — jelentették be Kanadában. Az első világháborúnál is több emberéletet követelő járványt an­nak idején spanyolnáthának hívták, mert a betegség magas lázzal, hi­degleléssel, fejfájással és izomfáj­dalommal járt, tüdőgyulladáshoz és halálhoz vezetett. A tudósoknak azonban annak idején még nem állt módjukban megtalálni és azonosí­tani a kórokozót, amelyből a jár­vány lecsengése után nem maradt fenn semmi. A kutatócsoport vezetője, Kirsty Duncan három évig keresett egy olyan temetkezési helyet, ahol a spanyolnátha áldozatait az örökös fagyban temették el, s nemrég vélet­lenül tudta meg, hogy hét fiatal bá­nyászt a Spitzbergákon, a sarkkörön túl helyeztek örök nyugalomra. A norvég hivatalos szervek és az egy­ház segítségével megszerezte a hoz­zátartozók” engedélyét is, s jövő nyáron elindul az expedíció. A kutatók tudatában vannak és mások figyelmét is felhívták rá, hogy a vállalkozás a legkevésbé sem veszélytelen: ha ugyanis a fagy valóban konzerválta a kórokozókat, akkor azok akár még hatékonyak is lehetnek, ezért maximális bizton­sági intézkedések mellett kezdik meg az exhumálást, nehogy újra kitörjön a járvány. A szénbányászok fagyott testéből vett szövetminták nyújtják talán az utolsó reményt, hogy a szakértők pillantást vethessenek a szörnyű 1918-as járvány kórokozójára, amely egyetlen preparátumban sem maradt fenn. A szövetminták kivé­tele után a bányászokat a legna­gyobb tisztelettel újra, immár va­lóban végső nyugalomra helyezik — mondta el Kirsty Duncan. Pelenkapróba Az ausztrál Graz város egyete­mének tudósai új, egyszerű mód­szert fejlesztettek ki a csecsemő- és kisgyermekkori rákmegbetege­dések leggyakoribb formája, a neuroblasztóma korai felisme­résére. A vizsgálat lényeges eleme egy különleges szűrőpapír, amelyet a baba pelenkájába kell tenni, s amelyből azután egyszerűen ki­mutathatóak a vizeletből kiszűrt, a veszélyes betegségre utaló ré­szecskék. A neuroblasztóma a vegetatív életműködéseket — érverés, emésztés stb. — szabályozó rend­szer idegsejtjeinek daganatos be­tegsége. Átlagosan egyszer fordul elő minden ötezer csecsemő kö­zött. Gyógyítható, ha korán felfe­dezik. Christian Urban doktor, a grazi egyetemi klinika onkológiai egy­ségének vezetője szerint a baba életének hetedik-kilencedik hó­napja között ajánlatos elvégezni a vizsgálatot.____________________

Next