Kárpáti Igaz Szó, 1996. július-szeptember (77. évfolyam, 72-110. szám)

1996-07-02 / 72. szám

M­erénylet egy vérengzés évfordulóján Tegnap fegyveresek robogó gépkocsiból tűz alá vették a közép-törökországi Sivas városának rendőrségi épületét. A golyózáporban egy rendőr súlyosan megsebesült. Munammer Öz rendőrfőnök a sajtóval közölte, hogy a tett indítéka ismeretlen, és elköve­tőként még egyetlenegy szer­vezet sem jelentkezett. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az ismeretlen me­rénylők éppen a sivasi tragédia évfordulóján hajtották végre tá­madásukat Az évforduló miatt feszült a helyzet a városban. 1993. július 2-án ugyaneb­ben a városban iszlám szél­sőségesek felizgatott tömeg élén megtámadtak egy szállodát Az épületet rágyújtották a bent tartózkodó — főként alevita — értelmiségiekre, közöttük híres írókra, művészekre. Valameny­­nyien a rendszeresen ott meg­rendezendő alevita fesztiválra érkeztek. Az egész török köz­véleményt mélyen megrázó tá­madás során az iszlám szélsőségesek az égő házból menekülő művészeket vissza­kergették a lángokba. 37 em­ber lelte halálát S­zlovénia Híd leh­et? Nem kizárt, hogy Szlovénia a NATO-tagságra elsők között érdemesnek talált kelet-európai országok között lesz. Ez egyúttal megoldaná azt a kérdést is, miként volna biztosítható a folyamatos földrajzi kapcsolat Ma­gyarország és a NATO között, amennyiben az »első körből« kimaradna Szlovákia — közölte jól értesült forrásokra hivat­kozva a brüsszeli Atlantic News. Brüsszelben emlékeztet­nek arra, hogy a biztonság­­politikai témákkal foglalkozó kiadvány fölvetése önma­gában nem új; az elmúlt he­tekben német és brit lapok is utaltak egy ilyen forgató­­könyv lehetőségére. Az vi­szont figyelmet keltett, hogy immár a szövetségi körökben mindig jól tájékozott bulle­tin is érdemesnek találta foglalkozni a kérdéssel. Az Atlantic News ennek kapcsán röviden emlékezte­tett arra, hogy jóllehet nincs még hivatalos döntés a NATO-tagságra . »meghí­vandó« országok köréről, vagy a »meghívás« időpont­járól, diplomáciai körökben azonban »általánosan el­fogadott az, hogy Csehor­szág, Lengyelország és Magyarország fog elsőként csatlakozni a szövetséghez, a ratifikációs folyamattól is függően még az évszázad vége­ előtt.« Magyarország esetében azonban eddig némi zavart okozott az a tény, hogy egy ilyen menet­rend mellett a magyar védel­mi erők nem rendelkeznének közvetlen földrajzi határral egyetlen NATO-tagország felé sem. Ezt a dilemmát oldhatja fel az, ha Szlovénia is az elsők között belépők közé kerül — mutat rá a brüsszeli kiad­vány, utalva egyúttal arra, hogy Ljubljana többször értésre adta: nem csupán az EU-ban és a Nyugat-európai Unióban törekszik tagságra, hanem a NATO-ban is. Helyzetét megkönnyítheti, hogy a nemrég függetlenné vált ország csak most építi ki önálló védelmi erejét, ami egyszerűbbé teheti annak szövetségi szabványokkal egybevágó kialakítását — teszi hozzá az Atlantic News. A­z EU­ bővítés esélyei Az Európai Unióhoz való csatlakozás üteme minden jelentkező kelet-közép­­európai ország esetében az adott államtól függ majd, attól, hogy milyen szintre sikerült eljutnia az EU-hoz való integráció előkészíté­sében. Ugyanakkor a csatlakozá­si folyamatnak (amely szük­ségszerűen több évre nyúlik el) még időlegesen sem sza­bad új megosztottságot te­remtenie Európában, ezért Franciaország és Németor­szág azt mérlegeli, hogy az EU tagjai és a társult or­szágok között létrehozzon egy olyan módszert, amely e folyammat egész idejére ál­landó párbeszédet biztosí­tana — szögezte le a Les Echos című francia napilap hétfői számában Michel Barnier és Werner Hoyer, a párizsi, illetve a bonni kor­mány európai ügyekkel foglalkozó minisztere. A két politikus által közö­sen írt cikk hangsúlyozza, hogy mind Németország, mind Franciaország támogat­ja az EU kibővítését, a kelet­­közép-európai országok felvételét. Részben azért, mert e két állam Európa fogalmát nem akarja leszű­kíteni a kontinens gazdag ál­lamainak klubjára; másrészt pedig, mert a korábbi csatla­kozások tapasztalatai nagyon pozitívak voltak, még azon gazdasági szektorok eseté­ben is, amelyek félnek az újonnan érkezők okozta konkurenciától. — Ugyanakkor mindenki számára káros lenne, ha egy rosszul végbemenő kibővítés az európai integráció meggyengü­léséhez vezetne — tette hozzá a két miniszter, akik éppen ezért kiemelték, hogy a kibővítés útján az első szakaszt az EU intézményi reformjáról szóló, most zajló kormányközi kon­ferencia, annak sikere jelenti. Barnier és Hoyer egyébként azért írt közös cikket a témáról, mert most hétfőn a két minisz­ter együtt látogatott el egy ke­­let-közép-európai országba, Szlovákiába, hogy ott szemé­­­n győződhessenek meg az itegrációra való felkészü­lés menetéről. A két ország részéről ez az első ilyen közös út a térségbe. Bonn és Párizs ezzel is szimbolizálni akarja, s az EU-bővítés ügyében an egyeztetik álláspont­­ jukat______________________ !*• * ß KOZKLETI LAI'ß шрап т м) szabadáras 1996. július 2., kedd 72.­­15 266.) szám■ A megye déli fekvésű részein néhány kisebb táblán beérett az árpa, így a múlt­­hét végén vidékünkön kez­detét vette az aratás. Az aszá­lyos időjárás, valamint a műtrágya- és vegyszerhiány miatt a nagyüzemek a meg­szokottnál valamivel alacso­nyabb hozamokra számíta­nak. Ezt támasztja alá a Vérke Kollektív Mezőgaz­dasági Vállalat 18 hektáros táblájáról a múlt hét végén betakarított termés. A hek­táronkénti hozam ezúttal 30 mázsa. Bár a gazdaság irányítói a többi parcelláról jobb eredményre számíta­nak, arra aligha van esély, hogy a tavalyi 45—50 má­zsás teljesítményt megismé­teljék. A borús, időnként csapa­dékos idő miatt a szakem­berek arra számítanak, hogy a tömeges érés gyakorlatilag a hét második felére várható, a gépkezelők ekkor láthatnak hozzá a termés levágásához. Kárpátalján több mint tízezer hektár takarmánygabona vár betakarításra. Ez — a gazda­ságok egyre inkább lepusz­tult gépparkjának romló tel­jesítményét tekintve — több mint két hétre szóló munkát jelent. — rács — щ Megkezdődők az aratás Jelcin megszólalt Borisz Jelcin hétfői tévébeszédben a választók tá­mogatását kérte az elnökválasztás szerdai második fordulója előtt. Jelcin felszólította a szavazópolgárokat, hogy tegyék félre napi ügyeiket, menjenek el szavazni, s az új Oroszországra adják voksukat. Jelcin egyben figyelmeztette hallgatóságát: »Aki távol marad az urnáktól, lényegében Oroszország ellen voksol.« Jelcin, akinek tévéüzenetét eredetileg vasárnap akarták rögzíteni, rekedtsége miatt nem volt képes korábban be­szélni. Tévébeszédében felhívta a választók figyelmét arra, hogy minden voks számít, és döntő lehet. Megismételte, hogy véleménye szerint azok, akik június 16-án kommunis­ta ellenfelére, Cennagyij Zjuganovra szavaztak, valójában a jelenlegi nehézségek ellen tiltakoztak, de nem a múltra vok­soltak. Jelcin azonban megértéséről biztosította őket, s azt mond­ta, hogy manapság sok minden neki sem tetszik. Azt is hangsúlyozta emellett, hogy az első fordulóban a lakosság többsége a szabad és normális élet mellett foglalt állást. Utalva a rendpárti jelszavakkal harmadik helyen végzett Alekszandr Lebegy sikerére és a vezetésbe való bevonására, úgy vélte: a szavazók ezzel azt fejezték ki, hogy a szabad­ságon kívül szilárd rendet is akarnak. Ezt pedig ő közvetlen cselekvési utasításnak tartja. Hangsúlyozta: meggyőződése szerint Oroszország helyes úton jár, és pontosan tudja, hogy mit kell tenni. Ehhez kellő erővel és határozottsággal rendelkezik. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a válasz­tási részvétel döntő lehet a szerdai voksolás kimenetele szempontjából. Hatvan százalék alatti megjelenés ugyanis Zjuganovnak kedvezne. Az sem kedvez neki, hogy híresz­telések kaptak lábra egészségi állapotáról, mert napokig nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Jelcin hétfőn — másokkal lemondott több találkozója után — megbeszélést folytatott Viktor Csernomirgyin kormány­fővel, aki tájékoztatta az elnököt a hét legfejlettebb ipari ország vezetőinek múlt hét végi lyoni találkozójáról, s megvi­tatta vele a választások előtti belpolitikai helyzetet. A Jel­cin­ Csernomirgyin találkozóról Szergej Medvegyev elnöki szóvivő tájékoztatta a sajtót. A­z ETA nem hosszabbít A Baszkföld független­ségéért küzdő fegyveres szer­vezet, az ETA nem hosszab­bította meg a vasárnap éjfélkor véget ért egyhetes fegyverszünetet. Az Egin című napilaphoz eljuttatott közleményében az ETA leszögezte: az elmúlt héten elhangzott számos nyilatkozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy a spanyol kormánynak egyál­talán nem áll szándékában módosítani eddigi háborús politikáját. A terrorszervezet mindazonáltal megerősítet­te, hogy folytatja erőfeszí­téseit a »konfliktus igazságos és demokratikus megoldá­sának« felkutatására. Az Egin hétfői számában megjelent közleményben az ETA azt állította, hogy a múlt héten vasárnap bejelentett fegyverszüneti javaslatára adott válaszok (elsősorban az 1988-as Ajuria Enea-i anti­­terrorista paktumot aláíró baszk demokratikus pártok keddi nyilatkozata) világosan kifejezik a kormány poli­tikájának háborús jellegét. Nyivánvalóvá vált azonban számára az is, hogy »a baszk társadalom többsége békét akar, de nem minden áron, hanem az igazságosság, a jog és a demokrácia alapján«. Mostar és Karadzic Rendben, normális körülmények között, az előírások betartásával zajlottak Mostarban a helyhatósági választások, amelynek megszervezésé­vel és lebonyolításával az EU a jelek szerint elégedett lehet — jelezte hétfőn a brüsszeli Európai Bizottság szóvivője. Kérdésre válaszolva kö­zölte: minden bizonnyal a Tizenötök külügyminisz­tereinek soron kö­vetkező, július 15-i ülése dönt majd arról, hogy meghosszab­bítsák-e, s ha igen, milyen időtartamra a várost jelenleg ideiglenes jelleggel igazgató EU-adminisztráció mandá­tumát. Az EU állam- és kormány­főinek júniusi firenzei csúcs­­találkozója megerősítette a külügyminiszterek korábbi állásfoglalását arról, hogy a Tizenötök a mostani válasz­tások kimenetelétől, az érin­tett felek együttműködési készségétől függően határoz­zanak az EU-felügyelet eset­leges, de mindenképpen konkrét időhöz kötött meg­hosszabbításáról. Az EU miniszteri tanácsa eredetileg 1994 júliusában bízta meg Hans Koschnickot, Bréma egykori polgármes­terét az etnikailag megosz­tott város életének újjá­szervezésével, a horvát-mo­­hamedán megbékélés biz­tosításával, konszolidálá­sával. Koschnick a belső el­lenségeskedések ez év elejei kiújulása nyomán áprilisban megvált tisztétől, s helyét Valencia korábbi polgármes­tere, Ricardo Pérez Casado váltotta fel. A bizottság idézett szóvi­vője hétfőn nem tudta meg­mondani, hogy ha a kül­ügyminiszterek meghosszab­bítják Pérez Casado mandá­tumát, akkor az milyen időtartamra — fél évre, vagy ettől eltérő periódusra — szól-e majd. Elzárkózott viszont attól, hogy kommentálja a Rado­van Karadzic lemondására vonatkozó híreket. Mint fogalmazott, az ezzel kap­csolatos értesülések még túlságosan bizonytalanok. A bizottság előbb konzultálni kíván Carl Bildt délszláv főmegbízottal, mielőtt állást foglal a kérdésben.

Next