Kárpáti Igaz Szó, 1996. július-szeptember (77. évfolyam, 72-110. szám)
1996-07-02 / 72. szám
Merénylet egy vérengzés évfordulóján Tegnap fegyveresek robogó gépkocsiból tűz alá vették a közép-törökországi Sivas városának rendőrségi épületét. A golyózáporban egy rendőr súlyosan megsebesült. Munammer Öz rendőrfőnök a sajtóval közölte, hogy a tett indítéka ismeretlen, és elkövetőként még egyetlenegy szervezet sem jelentkezett. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy az ismeretlen merénylők éppen a sivasi tragédia évfordulóján hajtották végre támadásukat Az évforduló miatt feszült a helyzet a városban. 1993. július 2-án ugyanebben a városban iszlám szélsőségesek felizgatott tömeg élén megtámadtak egy szállodát Az épületet rágyújtották a bent tartózkodó — főként alevita — értelmiségiekre, közöttük híres írókra, művészekre. Valamenynyien a rendszeresen ott megrendezendő alevita fesztiválra érkeztek. Az egész török közvéleményt mélyen megrázó támadás során az iszlám szélsőségesek az égő házból menekülő művészeket visszakergették a lángokba. 37 ember lelte halálát Szlovénia Híd lehet? Nem kizárt, hogy Szlovénia a NATO-tagságra elsők között érdemesnek talált kelet-európai országok között lesz. Ez egyúttal megoldaná azt a kérdést is, miként volna biztosítható a folyamatos földrajzi kapcsolat Magyarország és a NATO között, amennyiben az »első körből« kimaradna Szlovákia — közölte jól értesült forrásokra hivatkozva a brüsszeli Atlantic News. Brüsszelben emlékeztetnek arra, hogy a biztonságpolitikai témákkal foglalkozó kiadvány fölvetése önmagában nem új; az elmúlt hetekben német és brit lapok is utaltak egy ilyen forgatókönyv lehetőségére. Az viszont figyelmet keltett, hogy immár a szövetségi körökben mindig jól tájékozott bulletin is érdemesnek találta foglalkozni a kérdéssel. Az Atlantic News ennek kapcsán röviden emlékeztetett arra, hogy jóllehet nincs még hivatalos döntés a NATO-tagságra . »meghívandó« országok köréről, vagy a »meghívás« időpontjáról, diplomáciai körökben azonban »általánosan elfogadott az, hogy Csehország, Lengyelország és Magyarország fog elsőként csatlakozni a szövetséghez, a ratifikációs folyamattól is függően még az évszázad vége előtt.« Magyarország esetében azonban eddig némi zavart okozott az a tény, hogy egy ilyen menetrend mellett a magyar védelmi erők nem rendelkeznének közvetlen földrajzi határral egyetlen NATO-tagország felé sem. Ezt a dilemmát oldhatja fel az, ha Szlovénia is az elsők között belépők közé kerül — mutat rá a brüsszeli kiadvány, utalva egyúttal arra, hogy Ljubljana többször értésre adta: nem csupán az EU-ban és a Nyugat-európai Unióban törekszik tagságra, hanem a NATO-ban is. Helyzetét megkönnyítheti, hogy a nemrég függetlenné vált ország csak most építi ki önálló védelmi erejét, ami egyszerűbbé teheti annak szövetségi szabványokkal egybevágó kialakítását — teszi hozzá az Atlantic News. Az EU bővítés esélyei Az Európai Unióhoz való csatlakozás üteme minden jelentkező kelet-középeurópai ország esetében az adott államtól függ majd, attól, hogy milyen szintre sikerült eljutnia az EU-hoz való integráció előkészítésében. Ugyanakkor a csatlakozási folyamatnak (amely szükségszerűen több évre nyúlik el) még időlegesen sem szabad új megosztottságot teremtenie Európában, ezért Franciaország és Németország azt mérlegeli, hogy az EU tagjai és a társult országok között létrehozzon egy olyan módszert, amely e folyammat egész idejére állandó párbeszédet biztosítana — szögezte le a Les Echos című francia napilap hétfői számában Michel Barnier és Werner Hoyer, a párizsi, illetve a bonni kormány európai ügyekkel foglalkozó minisztere. A két politikus által közösen írt cikk hangsúlyozza, hogy mind Németország, mind Franciaország támogatja az EU kibővítését, a keletközép-európai országok felvételét. Részben azért, mert e két állam Európa fogalmát nem akarja leszűkíteni a kontinens gazdag államainak klubjára; másrészt pedig, mert a korábbi csatlakozások tapasztalatai nagyon pozitívak voltak, még azon gazdasági szektorok esetében is, amelyek félnek az újonnan érkezők okozta konkurenciától. — Ugyanakkor mindenki számára káros lenne, ha egy rosszul végbemenő kibővítés az európai integráció meggyengüléséhez vezetne — tette hozzá a két miniszter, akik éppen ezért kiemelték, hogy a kibővítés útján az első szakaszt az EU intézményi reformjáról szóló, most zajló kormányközi konferencia, annak sikere jelenti. Barnier és Hoyer egyébként azért írt közös cikket a témáról, mert most hétfőn a két miniszter együtt látogatott el egy kelet-közép-európai országba, Szlovákiába, hogy ott szemén győződhessenek meg az itegrációra való felkészülés menetéről. A két ország részéről ez az első ilyen közös út a térségbe. Bonn és Párizs ezzel is szimbolizálni akarja, s az EU-bővítés ügyében an egyeztetik álláspont jukat______________________ !*• * ß KOZKLETI LAI'ß шрап т м) szabadáras 1996. július 2., kedd 72.15 266.) szám■ A megye déli fekvésű részein néhány kisebb táblán beérett az árpa, így a múlthét végén vidékünkön kezdetét vette az aratás. Az aszályos időjárás, valamint a műtrágya- és vegyszerhiány miatt a nagyüzemek a megszokottnál valamivel alacsonyabb hozamokra számítanak. Ezt támasztja alá a Vérke Kollektív Mezőgazdasági Vállalat 18 hektáros táblájáról a múlt hét végén betakarított termés. A hektáronkénti hozam ezúttal 30 mázsa. Bár a gazdaság irányítói a többi parcelláról jobb eredményre számítanak, arra aligha van esély, hogy a tavalyi 45—50 mázsás teljesítményt megismételjék. A borús, időnként csapadékos idő miatt a szakemberek arra számítanak, hogy a tömeges érés gyakorlatilag a hét második felére várható, a gépkezelők ekkor láthatnak hozzá a termés levágásához. Kárpátalján több mint tízezer hektár takarmánygabona vár betakarításra. Ez — a gazdaságok egyre inkább lepusztult gépparkjának romló teljesítményét tekintve — több mint két hétre szóló munkát jelent. — rács — щ Megkezdődők az aratás Jelcin megszólalt Borisz Jelcin hétfői tévébeszédben a választók támogatását kérte az elnökválasztás szerdai második fordulója előtt. Jelcin felszólította a szavazópolgárokat, hogy tegyék félre napi ügyeiket, menjenek el szavazni, s az új Oroszországra adják voksukat. Jelcin egyben figyelmeztette hallgatóságát: »Aki távol marad az urnáktól, lényegében Oroszország ellen voksol.« Jelcin, akinek tévéüzenetét eredetileg vasárnap akarták rögzíteni, rekedtsége miatt nem volt képes korábban beszélni. Tévébeszédében felhívta a választók figyelmét arra, hogy minden voks számít, és döntő lehet. Megismételte, hogy véleménye szerint azok, akik június 16-án kommunista ellenfelére, Cennagyij Zjuganovra szavaztak, valójában a jelenlegi nehézségek ellen tiltakoztak, de nem a múltra voksoltak. Jelcin azonban megértéséről biztosította őket, s azt mondta, hogy manapság sok minden neki sem tetszik. Azt is hangsúlyozta emellett, hogy az első fordulóban a lakosság többsége a szabad és normális élet mellett foglalt állást. Utalva a rendpárti jelszavakkal harmadik helyen végzett Alekszandr Lebegy sikerére és a vezetésbe való bevonására, úgy vélte: a szavazók ezzel azt fejezték ki, hogy a szabadságon kívül szilárd rendet is akarnak. Ezt pedig ő közvetlen cselekvési utasításnak tartja. Hangsúlyozta: meggyőződése szerint Oroszország helyes úton jár, és pontosan tudja, hogy mit kell tenni. Ehhez kellő erővel és határozottsággal rendelkezik. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a választási részvétel döntő lehet a szerdai voksolás kimenetele szempontjából. Hatvan százalék alatti megjelenés ugyanis Zjuganovnak kedvezne. Az sem kedvez neki, hogy híresztelések kaptak lábra egészségi állapotáról, mert napokig nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Jelcin hétfőn — másokkal lemondott több találkozója után — megbeszélést folytatott Viktor Csernomirgyin kormányfővel, aki tájékoztatta az elnököt a hét legfejlettebb ipari ország vezetőinek múlt hét végi lyoni találkozójáról, s megvitatta vele a választások előtti belpolitikai helyzetet. A Jelcin Csernomirgyin találkozóról Szergej Medvegyev elnöki szóvivő tájékoztatta a sajtót. Az ETA nem hosszabbít A Baszkföld függetlenségéért küzdő fegyveres szervezet, az ETA nem hosszabbította meg a vasárnap éjfélkor véget ért egyhetes fegyverszünetet. Az Egin című napilaphoz eljuttatott közleményében az ETA leszögezte: az elmúlt héten elhangzott számos nyilatkozat alapján arra a következtetésre jutott, hogy a spanyol kormánynak egyáltalán nem áll szándékában módosítani eddigi háborús politikáját. A terrorszervezet mindazonáltal megerősítette, hogy folytatja erőfeszítéseit a »konfliktus igazságos és demokratikus megoldásának« felkutatására. Az Egin hétfői számában megjelent közleményben az ETA azt állította, hogy a múlt héten vasárnap bejelentett fegyverszüneti javaslatára adott válaszok (elsősorban az 1988-as Ajuria Enea-i antiterrorista paktumot aláíró baszk demokratikus pártok keddi nyilatkozata) világosan kifejezik a kormány politikájának háborús jellegét. Nyivánvalóvá vált azonban számára az is, hogy »a baszk társadalom többsége békét akar, de nem minden áron, hanem az igazságosság, a jog és a demokrácia alapján«. Mostar és Karadzic Rendben, normális körülmények között, az előírások betartásával zajlottak Mostarban a helyhatósági választások, amelynek megszervezésével és lebonyolításával az EU a jelek szerint elégedett lehet — jelezte hétfőn a brüsszeli Európai Bizottság szóvivője. Kérdésre válaszolva közölte: minden bizonnyal a Tizenötök külügyminisztereinek soron következő, július 15-i ülése dönt majd arról, hogy meghosszabbítsák-e, s ha igen, milyen időtartamra a várost jelenleg ideiglenes jelleggel igazgató EU-adminisztráció mandátumát. Az EU állam- és kormányfőinek júniusi firenzei csúcstalálkozója megerősítette a külügyminiszterek korábbi állásfoglalását arról, hogy a Tizenötök a mostani választások kimenetelétől, az érintett felek együttműködési készségétől függően határozzanak az EU-felügyelet esetleges, de mindenképpen konkrét időhöz kötött meghosszabbításáról. Az EU miniszteri tanácsa eredetileg 1994 júliusában bízta meg Hans Koschnickot, Bréma egykori polgármesterét az etnikailag megosztott város életének újjászervezésével, a horvát-mohamedán megbékélés biztosításával, konszolidálásával. Koschnick a belső ellenségeskedések ez év elejei kiújulása nyomán áprilisban megvált tisztétől, s helyét Valencia korábbi polgármestere, Ricardo Pérez Casado váltotta fel. A bizottság idézett szóvivője hétfőn nem tudta megmondani, hogy ha a külügyminiszterek meghosszabbítják Pérez Casado mandátumát, akkor az milyen időtartamra — fél évre, vagy ettől eltérő periódusra — szól-e majd. Elzárkózott viszont attól, hogy kommentálja a Radovan Karadzic lemondására vonatkozó híreket. Mint fogalmazott, az ezzel kapcsolatos értesülések még túlságosan bizonytalanok. A bizottság előbb konzultálni kíván Carl Bildt délszláv főmegbízottal, mielőtt állást foglal a kérdésben.