Kárpáti Igaz Szó, 1996. október-december (77. évfolyam, 111-155. szám)

1996-10-01 / 111. szám

Megkezdődtek az idei Kárpátaljai Magyar Mű­velődési Napok. És öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy a hagyományos ren­dezvénysorozat iránt a gaz­dasági nehézségek, az em­berek sokasodó gondjai el­lenére sem csökkent az érdeklődés. .. Szép számú közönség gyűlt össze a nyitórendez­­ényre az Ungvári Mű­­vszeti Iskolában. Az egy­begyűlteket meleg sza­vakkal köszöntötte dr. Ár­pa István, a Zádor Dezső Zenei Társaság elnöke, majd szólt az esemény je­lentőségéről, összetartó erejéről. Ezt követően került sor Rédai József magyar szár­mazású, Svájcban élő zon­goraművész hangver­senyére. Műsorszámait igen gondosan, sokféle ze­nei igényre számítva vá­logatta össze. Többek kö­zött Chopintől a Polonaise, Schumann »Fantazie-Stücke«-jéből az Este és az »Éjszaka zenéje« került előadásra. A romantikus zeneirodalom e remekeinek megszólaltatásával a mű­vész megteremtette azt a hangulatot, amely mindvé­gig vonzásában tartotta a hallgatóságot. A továbbiakban a kár­pátaljai hangversenyter­mekben ritkán hallott Bar­tók-művek következtek. A tiszta forrásból merített ti­zenöt magyar paraszthal­lám finoman kidolgozott, minden részletében árnyalt előadásban csendült fel. Ugyancsak szerepelt a művész repertoárjában Bartók Szabadban c. öt­tételes művéből Az éjsza­ka, továbbá a Hajsza­ c. szerzemény. Kiváló tol­mácsolásuknak köszön­hetően újra meggyőződ­hettünk róla, hogy Bartók zenéje hozzánk, huszadik századi emberekhez szól, és ez a zene mély érzé­sekkel gazdagít bennünket. Az ungvári Divertimen­to kamarazenekar Bonisz­­lavszky Tibor vezetésével Mozart C-dúr diverti­­mentójának megszólal­tatására vállalkozott , és sikeresen oldotta meg ezt a nem könnyű feladatot. Majd Rédai József Bach F-moll zongoraversenyét játszotta kellő visszafo­gottsággal és nagy átélés­sel. Záróakkordként a ne­ves zongoraművész Liszt nyolcadik rapszódiáját adta elő, mely méltó befe­jezése volt a művelődési napok nyitórendezvé­nyének. A következő esemény: október 12-én a budapesti Független Színpad társula­ta mutatja be Móricz Zsig­­mond Pillangóját a mű­vészeti iskolában, majd másnap ugyanitt Szilágyi Domokos erdélyi költő műveiből összeállított sza­valóestet tartanak e szín­ház művészei. /radvándi/ Magyar Művelődési Napok Sikeres »nyitány« Rédai József Svájcban élő neves magyar zon­goraművész számos európai ország után nálunk is be­mutatkozott. Sikerrel lépett hangversenypódiumra az ungvári Divertimento kamarazenekar is. Tudományos seregszemle Nyíregyházán Az elmúlt hét végén tartották meg Nyíregy­­házárról Magyar Tudományos Akadémia Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének ötödik, közgyűléssel egybekötött tudományos ülését. A rangos seregszemlén mintegy 150 tudós vett részt a megyéből, Magyarország más részeiből és a környező országok határ menti vidékeiről. Kárpátalja szempontjából a hír azért is érde­kes, mert a Tudományos Testületnek csaknem három esztendeje Kökényesi Sándor tan­székvezető professzor irányításával ungvári csoportja is működik 43 fős tagsággal, ame­lyet a mostani fórumon minden eddiginél na­gyobb létszámban — tizennégyen— képvi­seltek. Valamennyien, ki-ki a maga szakterü­letébe vágó szekcióülésen adott számot, illet­ve ismertette legutóbbi kutatási eredményeit. Ennél még többen (23-an) juttatták el tudomá­nyos cikkeiket, amelyek további 180 szak­munka »társaságában« könyvformában is napvilágot láttak. Dr. Balahári Eduard történész pedig a plenáris ülésen ismertette közelmúltban Csornán folytatott honfogla­láskori ásatások eredményeit. Kecskés Mihály, a Tudományos Testület elnöke, aki kitartó és szívós munkát fejt ki e fórum életben tartásáért és a hármashatár men­ti régiók tudósainak együttműködéséért, be­számolójában egyebek mellett rámutatott: a TT több országos és nemzetközi tudományos tanácskozást bonyolított le, érdemlegesnek és eredményesnek nevezte­ az­ Ungvári Állami­ Egyetem fennállásának 50. évfordulóját mél­tató rendezvénysorozat keretében sorra került együttműködési tanácskozást és a Testület Ung­­váron megrendezett kihelyezett ülését, a kárpátal­jai ökológiai szakemberek részvételével Nyíregy­házán tartott környezetfejlesztési konferenciát. A TT égisze alatt évente 8—10 kiadvány jelenik meg, az idén többek között Almásy Sándor és magyarországi társszerzői könyve került ki a nyomdából. Jelentős eredménynek számít, hogy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből nyolc jelentkező nyúj­totta be tudományos programját, illetve témáját az Ungvári Egyetemre. Közülük egy disszertáció elkészült és az illetékes kijevi bizottság elé terjesz­­tették elbírálásra, kettőnek az írása pedig folya­matban van ungvári professzorok vezetésével. A közgyűlés ünnepélyes momentumaként értékeljük a díjkiosztást, amely immáron hagyo­mányossá vált. Az idén Pay Jenő, a Nagybá­nyai Egyetem rektora érdemelte ki a tavaly alapí­tott Lónyay Menyhért emlékérmet a TT érde­kében Erdélyben kifejtett tevékenységének elismeréseként. Dupka György kárpátaljai költő, az Intermix Kiadó ügyvezető igazgatója a megyénkben kutatással nem hivatásszerűen foglalkozók számára meghirdetett pályázat nyer­teseként szociográfiai munkáiért vehette át az oklevelet és a vele járó jutalmat. A tudományos ülést megtisztelte jelenlétével a házigazda , Seres Antal, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei közgyűlés alelnöke, Vízi E. Szil­veszter, az MTA alelnöke és Gerencsér Emilné, az Akadémia főtanácsos asszonya. (szántó) • •Öregek Most kellene bocsánatot kérni tőlük. Azért, hogy mél­tatlanul bántunk velük, a múlt­tól, a jelentől és a jövőtől egy­aránt megfosztottuk őket. Évtizedeken át tisztessé­gesen dolgoztak, gyerekeket neveltek és őszintén hitték: van értelme annak, amit csi­nálnak. Ma sokan közülük úgy látják: értelmetlen volt az életük. Hiszen a társadalmat, amit építettek, elsodorta a történelem vihara, a közös gaz­daságok, iparüzemek, melyek­ben oly sok munkájuk fekszik,­­tönkrementek. Hiába áldoztak gyermekeik taníttatására — a diplomának nincs értéke, nem kellenek a kiművelt fők. Ha egyszer hiábavaló volt min­den, amit tettek, egész múlt­juk kárba veszett. Nincs örömük a jelenben sem. A nyugdíj­ alamizsna, s az ál­lam még ezt is két részletben fize­ti. Már ha fizeti, mert az idén a legtöbb településen hiába várják az idős emberek a megszokott időben a pénzes postást, a nyug­díj rendre késik. Miből vegyenek kenyeret? Miből fizessék a köz­üzemi díjakat? S miből vásárolják meg gyógyszereiket? Nincs rá gondja senkinek Mit ígér nekik a közeli és távoli jövő? Szép estéket? »Ülünk a kandallónál, fogjuk majd egymás kezét, a lámpa ég...« — ahogy az egykori sláger mondja? A mi nyugdíjasaink számára vágyálom marad az ilyen, nyu­godt és gondtalan öregség. A tűzhely hideg, mert nem jutot­tak hozzá a tüzelőhöz, a lámpa sem ég, mert az energiával takarékoskodni kell, így leg­feljebb egymás kezét fog­hatják. Iliába rakták annak idején félre nehezen megkere­sett rubeljeiket, hogy majd idős korukban legyen miből kiegészíteni a nyugdíjukat, ma koldus szegények, takarék­betétjük — az államra bízott pénzük — elértéktelenedett. Csak a mindennapi gond ma­radt: miből vesznek holnap kenyeret? Bocsánatot kellene kérni tőlük: múltért, jelenért, jövőért, az egész tönkre tett életükért. Legalább ma, az idősek világnapján. De vajon egy bocsánat­kéréssel kompenzálni lehet-e azt, amit a társadalom elvett tőlük? Baksa Lujza Az UT­ 1 csatornáján október végétől kezdve csa­tornát vált az Ukrán Független Televíziós Egyesülés, amely a jövőben az Orosz Közszol­gálati Televízió egykori csa­tornáján sugározza majd mű­sorait. Az UFTE adásai reggel 7-től 10 óráig, illetve este 18 órától éjszaka 1 óráig foghatók majd. Ennek következtében a megyei tévétársaságok — így természetesen a Kárpátaljai Állami Tévé- és Rádiótársaság is — a nemzeti televízió egyes csatornáján jutnak adáslehe­­tőséghe­z. Itt láthatók majd a nemzetiségi adások is. Az UFTE egyébként információs műsorait ukrán és orosz nyel­ven fogja sugározni. Biztosít­va lesz a műsoridő az Orosz Közszolgálati Televízió szá­mára is. Az Ukrán Független Tele­víziós Egyesülés Részvénytár­saságként működik. Alapítói az Ukrán Állami Vagyonalap, a Gyilovij Szvit Ukrán Gaz­dasági Együttműködési és Fej­lesztési Társaság, az Orosz Közszolgálati Televízió és az Alekszandr Puskin bicen­­tenáriumi alap. — bé — Figyelem! A KMKSZ-alapszervezetek elnökeinek konferenciájára tech­nikai okok miatt nem október 12—13-án, hanem november folyamán kerül sor. A pontos időpontról és a helyszínről később értesítjük a tagságot. __________________________________A KMKSZ elnöksége/ Feri meg Dani Nagy a gyanúm, a nyájas olvasó úgy sejti, hogy az alábbi­akban a két borpártiságáról híres sógorról lesz szó. No, nem egészen így van. Bár kétségkívül Ferinek meg Dani­nak van némi köze a szőlő- és borkultúrához. Pon­tosabban a szőlőhöz és a borhoz igen, ám e nemesnek mondott gyümölcs, illetve nedű (termésének, illetve fogyasztásának) kultúrájához alig. Mert ne kerülgessük a dolgot: a népnyelv a szomszédos Szabolcsban, a Nyírségben Feri meg Dani néven jegyzi két legsilá­nyabb szőlőfajtánkat, a hibridet (czeibert), illetve a sárfeketét. Kisvárdai barátaink hétvégi telkének felső teraszán csodáljuk a csodálnivalókat. A közeli-távolabbi ízlé­ses, a tájba simuló nyaralókat, a gondosan, nagy szak­értelemmel rendben tartott barackosokat, szőlős­kerteket. (Először látok például földimogyoróval be­vetett­­ parcellát.) Hja, kérem, a homokban az is meg­terem. A dinnyéről már nem is szólva. Aztán a szőlősorok között sétálunk végig. Nem cap­­latunk a dágványban, mint mifelénk tennénk, ha ilyen­kor — hetek óta tartó szüntelen esőzések után — próbálkoznánk hasonlóval. Rend, precizitás, szak­értelem nyoma mindenütt: a fürtöket takaró leveleket gondos kezek idejében leszedték, hogy a bogyókat érje mind több napsugár. De ami a lényeg: rothadt fürtöt alig látni. Megvan az eredménye a hét-nyolcszori kom­binált megelőző permetezésnek. (Mint megtudom, az egyik legfontosabb alapanyaga a modern szereknek az a kénpor, amit nagyapáink még sűrűn használtak.) Csak mi felejtettük el. Nem úgy mint nálunk, Kár­pátalján, ahol a permetezést fölösleges luxusnak tart­juk. Ezek után nem csoda, ha még a betegséggel szem­ben ellenálló fajok — például az ígéretes zalagyöngye­t, egy-két lugason augusztusra megfeketedett. Fürtöstől, levelestől. De nem szólok semmit. Úgyse állíthatjuk meg az izabella diadalútját. Igaz, hogy az esőben hullik annak a szemre is, de még mindig a legigénytelenebb fajta, így van jól. Mi is igénytelenek vagyunk. Meg nem is lehetünk mások. Pedig harminc éve sincs talán, hogy Végh Antalék a »hülyítő Nova-bor« (így hívják vidékünkön a Noak fajtanevű szőlőt) hazájáról festettek megrázó képet. Az ennek mámorában nemzett szegény gyermekekről, akiknek a szemében hiába keresed az értelem fényét, akik hideg téli reggel szülői biztatásra lehajtanak egy­­egy pohárkával, mielőtt iskolába indulnának. Kul­­túrházakban, diszkókban dolgozók a megmondhatói, hogy falvainkban mostanság hány tizenéves állít be merev részegen a mulatságra. Az akkori írásoknak úgy látszik, volt foganatja, mert sem »Novát«, sem már magántermő fajtát nem látni errefelé. Hárslevelű, Olaszrizling, Szerényi zöld, Leányka — mutogatja a házigazda a szívemnek oly kedves fajtá­kat. Bár rögtön látom, nincs olyan futása, mint nálunk... — Persze, a homoki szőlőt ne hasonlítsuk össze a beregszászi domboldalon termelt nedűvel — legyint öreg barátom. — Mint kóstolhattad, ez annak csak halovány mása. Van benne valami. Közben azon gondolkodom, jövőre hány határt kell bejárnom, hogy öreg barátomat az imént istenített borral meg tudjam kínálni. Kovács Elemér Egy vasárnapi ebéd A Budapest-Impex külföldi tőkével működő ungvári vállalat vezetői azon vannak, hogy tegyenek valami gesz­tusértékű lépést az Ungváron és Kárpátalján élő nyugdíjasokért. Farkas Elemér vállalkozó, a Budapest- Impex tulajdonosa legutóbb úgy döntött, hogy októbertől jótékonysági alapon minden hónap első vasárnapján, kijevi idő szerint 12 órakor, a Budapest Étterem melletti teraszon 200 embert lát vendégül. Elsősorban nyugdíja­sokat, alacsony jövedelmű, egyedül élő idősebb ungvári lakosokat, s egy vasárnapi ingyenebédre látja őket ebéd­re. A vállalkozónak csak egy szerény kérése van azokhoz, akiket vendégül lát: szíveskedjenek tányért és kanalat hozni magukkal. A jótékonysági vasárnapi ebéd fővédnöke Németh János, Magyarország ungvári főkonzulja, védnökei pedig a Kár­páti Igaz Szó és a START információs és hirdetési lap. F. E. SZÜRETI BATYUBÁL A MÉKK ifjúsági csoportja az UMSZ támogatásával az idén is megrendezi a már hagyományossá vált Szüreti batyubálját, amelyre 1996. október 5-én (szombaton) 18.00 órától (k­e.i.sz.) kerül sor a Dayka Gábor Középiskola Hrusevszkij u. 39/a alatti helyiségében. A rendezők — terveik szerint — a jobb kiszolgálás érdeké­ben egy »gyorsbüfét« is felállítanak. A belépő­­ hrivnya. A rendezvényen — sok más érdekesség mellett — sor kerül a szüreti kosarak licitjére is. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! A szervezők Ґ Szeretné felújítani lakását? ^ Bizalommal forduljon LÉKÓ SÁNDORHOZ, aki csempézést, festést, vakolást és egyéb munkát vállal jutányos áron. Jelentkezés levélben vagy személyesen. \jCím: Ungvár (Radvánc), Bohaterszka u. 15._______у

Next