Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)

1997-04-03 / 47. szám

1997. április 3., csütörtök Közéleti lap 47. (15 396.) szám * SZABADÁRAS Orosz—belarusz államszövetség Egyelőre csak vadházasság köttetett Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko be­larusz elnök a moszkvai Kremlben aláírta a két ország államszövetségi szerződését. Jelcin hangsúlyozta: "A szerződés nem jelenti a két ország egyesülését. Nincs szándékunkban sietni gaz­dasági és pénzügyi területen. Az egységes pénz bevezeté­séig hosszú út vezet, s e téren nincsenek illúzióink« — idézte az AFP az orosz ál­­­főt. A hadsereg és a társadalom Problémák a fegyveres erők soraiban Már négy éve annak, hogy Ukrajna elnöke közzétett egy rendeletet, melynek értelmé­ben katonai tanácsokat hoz­tak létre az ország fegyveres erőinél. E tanácskozási jog­gal felruházott szerv Alap­szabálya szerint a legfőbb cél hadseregünk védelmi képes­ségeinek messzemenő meg­őrzése és fejlesztése, vala­mint a sorállomány helyze­tének folyamatos javítása. A hadseregen belüli pozi­tív változások jele, hogy a katonai tanácsok munkájuk­ba rendszeresen bekapcsol­ják a helyhatalmi szervek ve­zetőit. Ez a tapasztalatok szerint kölcsönösen hasznos gyakorlat. Megyénkben első ízben március 26—27-én Petro Suljak vezérezredesnek, a Kárpátmelléki Katonai Kör­zet parancsnokának vezeté­sével tartott kiszállásos ülést a katonai tanács. Az ülés fő témája a körzet vezetőinek munkastílusa, s az itt állomá­sozó alakulatokban való szolgálatteljesítés körülmé­nyeinek javítása volt. Meg­vitatták az 1996-os sorozá­sok idején szerzett tapaszta­latokat, s vázolták az idén eszközlendő bizonyos vál­toztatásokat. A témakörben szerepelt a műszaki eszkö­zök és a haditechnika állaga megőrzésének kérdése is. A katonai tanács üléssza­kán részt vett Szerhij Usz­tics, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Felszólalásában kijelentette, hogy a megye vezetői min­denkor megértéssel kezelik a Kárpátalján állomásozó katonai alakulatok problé­máit, s a jövőben is mindent megtesznek, hogy enyhítsék a felgyülemlett szociális és ellátási bajokat. Elhangzott az ülésszakon, hogy komoly problémát je­lent a katonai alakulatok élelmiszerellátása, s ebből kifolyólag az, hogy a hadse­reg óriási adósságokat hal­mozott fel a szállítókkal szemben. (Befejezés a 3. oldalon) Születésének századik napját méltatta a minap a Csap közelében, az ukrán— magyar határátkelő mentén létesített kamionterminál. A száz napja üzembe helyezett létesítmény messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hogy mi az, amit rövid létezése alatt fel tud mutatni az ország első, s egyelőre egyetlen, európai mércével mérten is korszerű szárazföldi kikötője, arról a létesítmény gazdái sajtó­­tájékoztató keretében szá­moltak be, melyhez a sajátos jubileum szolgáltatta az ap­ropót. A sajtótájékoztatón meg­jelent Kócsor Ottó, Ukrajna Külgazdasági Minisztériuma Kárpátaljai Főosztályának vezetője, Mihajlo Selemba, az Ukrán Monopolellenes Bizottság Kárpátaljai Osztá­lyának vezetője, Mikola Andrusz, az Ungvári Járási Állami Közigazgatás elnöke, Jurij Vaszilina altábornagy, a Csapi Vámhivatal főnöke, valamint Anatolij Midzja­­novszkij, a Kárpátalja határőrs törzsparancsnoka. A kamionterminált Ivan Artyomov, a létesítmény igazgatója mutatta be. El­mondta, hogy a pillanatnyi­lag 2,2 hektárnyi területet el­foglaló terminál létesítésé­nek gondolata nem új keletű volt, hiszen a szabad gaz­dasági övezet megálmodása­kor is gondoltak rá. Anyagi okokból azonban csak a közelmúltban kerülhetett sor a megvalósítására, mégpedig egyetlen fillér állami beru­házás nélkül. Az ország első országúti kikötőjét a szük­ség, illetve az idők parancsa hozta létre. Borzalmas állapotok ural­kodtak ugyanis a határátkelő környékén, s a hozzá vezető országúton. Azon túl, hogy nehézkes, lassú volt a kamio­nok vámkezelése, az ország­ból való kiléptetése, s gya­korta többkilométeresre duz­zadt a várakozó járművek al­kotta sor, a helyzet a bűnözésnek is melegágyat teremtett. Mindennaposak voltak a lopások, virágzott a prostitúció. A terminál üzembe helyezése óta azon­ban egyetlen törvénysértő cselekmény sem történt ezen az útszakaszon. A kiléptetést a terminál révén sikerült felgyorsítani. Naponta 160—180 járművet vámkezelnek, s a magyar ol­dallal kötött megállapodás értelmében szabályos idő­közökben, 12 kamionból álló konvojokba rendezve, szi­gorú őrizet mellett, fegyve­res kísérettel indítják el a járműveket a határ túlol­dalára. Az üzembe helyezése óta a szárazföldi kikötőből több mint 20 000 kamiont indítottak útnak. S ha a ter­vek szerint alakulnak a dol­gok, úgy még az idén elkészül a terminál másik része, mely a külföldről érkező teherforgalmat fogad­ja majd. Mint azt Mikola Andrusz, a járási állami adminisztráció elnöke elmondta, a magán­tőkéből épült kamionter­minál, s a többi kisvállal­kozás számos gondot levett a járás válláról. A szóban for­gó létesítmény bevételeiből például az idén már 358 ezer hrivnya folyt be a járási költségvetésbe. Nagy része van abban, hogy nincsenek gondok a bérek és nyugdíjak folyósításával. Jurij Vaszilina altábornagy azt emelte ki, hogy végre ci­vilizált körülmények közt dolgozhatnak a vámosok, megszűnt a mindenki idegeit felörlő zsúfoltság, magas színvonalon történik min­dennemű kiszolgálás. A szolgáltatásokért, amiket a kamionosok igénybe vehet­nek, fizetni kell. Az ötven­­hrivnyás tarifa azonban nem rettenti el a fuvarozókat, bár a kárpátaljai szállítók sokall­ják ezt az összeget. A vámparancsnok el­mondta, hogy a csapiak ta­pasztalatai, sikerei felkel­tették az érdeklődést az or­szág más határ menti régiói­ban is, s naponta érkeznek ide szakmai küldöttségek, hogy tanulmányozzák a léte­sítményt. A fejlesztésre Kár­pátalján is gondolnak. A legközelebb Ungváron épül­hetne fel egy terminál, de a kivitelezés beruházók hiá­nyában még várat magára. Az ideális, és az idők köve­telményeinek megfelelő is az lenne, ha a megye többi ha­tárátkelője mentén is létesül­nének hasonló »kikötők«. Balogh Csaba Fotó: Tóth László 100 napja üzemel a terminál Az ország első országúti kikötője A First Lady Kárpátalján Jótékonysági körúton Mint ismeretes, az elmúlt szombaton és vasárnap, az »Ukrajna elnökének neje — Ukrajna gyermekeinek« többnapos akció keretében, vidékünkön tartózkodott Ljudmila Kucsma, Ukrajna elnökének neje. A magas rangú vendéget az ungvári repülőtéren a hagyományos kenyérrel és sóval, illetve virágcsokrok­kal fogadták Szerhij Usztics, a megyei állami adminiszt­ráció és a megyei tanács elnöke és neje, a megyei álla­mi adminisztráció és a me­gyei tanács elnökhelyettesei, valamint Szerhij Ratusnyak, Ungvár polgármestere. Ljudmila Kucsma ungvári körútja során többek között meglátogatta az Ungvári Városi Kórház szülészeti osztályát, megismerkedett az Ungvári Városi Kórház re­habilitációs osztályának munkájával, megtekintette a Cirill és Metód téren épülő pravoszláv székesegyház építkezését, illetve a már működő görög katolikus akadémiát. Ezt követően a First Lady ellátogatott a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekott­honba. (Befejezés a 3. oldalon) A hadiipar lehetőségei Lesz ukrán harckocsi? Ukrajnában a T-800D típusú harckocsik gyártása nem fog függeni az oroszországi be­szállításoktól, az ország szük­ség esetén saját maga meg tud­ja oldani a tankok alkatré­szeinek előállítását — közölte Valerij Kazakov, az ukrán gép­gyártási, hadiipari és konver­zióügyi miniszter helyettese. Az orosz sajtóban már több­ször is napvilágot látott az a hír, hogy Moszkva leállíthatja az Ukrajnában összeszerelt harc­kocsik Oroszországban gyártott alkatrészeinek, legfőképpen a T-800D-re szerelt harcko­csiágyúnak az exportját. Kazakov elmondta, hogy a harkovi Malisev fegyvergyár­ban már elkészítették azt az ágyút, amelyet az orosz szállítások leállítása esetén fel lehetne használni. Az uk­rajnai harckocsiágyú soro­zatgyártásáról a költségté­nyezők mérlegelése után dön­tenek. Mihajlo Boriszjuk, a Ma­lisev gyár főmérnöke meg­erősítette az ukrajnai harc­kocsiágyú létét, és azt is el­mondta, hogy a sorozat­­gyártás elindításához ötmil­lió dollárra lenne szükség. Ukrajna tavaly 650 millió dolláros szerződést kötött Pa­kisztánnal 320 páncélos ela­dásáról, az első 15 harckocsi már meg is érkezett a megren­delő ázsiai államhoz. Az ukraj­nai fegyverüzletet ellenző Moszkva viszont szövetsége­sének, Indiának az érdekeire hi­vatkozva kilátásba helyezte: leállítja az ukrajnai tankok orosz gyártmányú alkatrészeinek szállítását. Viktor Pinzenik beadta lemondását Szerda reggel Viktor Pin­zenik miniszterelnök-he­lyettes beadta lemondását Leonyid Kucsma állam­főnek. A hírt­­Dmitro Mar­kov, az elnök szóvivője je­lentette be a sajtónak, hoz­záfűzve, hogy Pinzenik szándékáról Leonyid Kucs­ma tájékoztatta azokat a frakcióvezetőket, akiket szerdán délelőtt hivatalában fogadott. Döntését Pinzenik nem indokolta meg, de egyelőre még az államfő sem foglalkozott érdemben a kér­déssel. Elmondta továbbá azt is, hogy rövidesen Leonyid Kucsma üzenetet szándék­szik intézni az ország népéhez, amelyben tájékoz­tatást adna az ország szociá­lis-gazdasági helyzetéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék