Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)
1997-04-03 / 47. szám
1997. április 3., csütörtök Közéleti lap 47. (15 396.) szám * SZABADÁRAS Orosz—belarusz államszövetség Egyelőre csak vadházasság köttetett Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök a moszkvai Kremlben aláírta a két ország államszövetségi szerződését. Jelcin hangsúlyozta: "A szerződés nem jelenti a két ország egyesülését. Nincs szándékunkban sietni gazdasági és pénzügyi területen. Az egységes pénz bevezetéséig hosszú út vezet, s e téren nincsenek illúzióink« — idézte az AFP az orosz álfőt. A hadsereg és a társadalom Problémák a fegyveres erők soraiban Már négy éve annak, hogy Ukrajna elnöke közzétett egy rendeletet, melynek értelmében katonai tanácsokat hoztak létre az ország fegyveres erőinél. E tanácskozási joggal felruházott szerv Alapszabálya szerint a legfőbb cél hadseregünk védelmi képességeinek messzemenő megőrzése és fejlesztése, valamint a sorállomány helyzetének folyamatos javítása. A hadseregen belüli pozitív változások jele, hogy a katonai tanácsok munkájukba rendszeresen bekapcsolják a helyhatalmi szervek vezetőit. Ez a tapasztalatok szerint kölcsönösen hasznos gyakorlat. Megyénkben első ízben március 26—27-én Petro Suljak vezérezredesnek, a Kárpátmelléki Katonai Körzet parancsnokának vezetésével tartott kiszállásos ülést a katonai tanács. Az ülés fő témája a körzet vezetőinek munkastílusa, s az itt állomásozó alakulatokban való szolgálatteljesítés körülményeinek javítása volt. Megvitatták az 1996-os sorozások idején szerzett tapasztalatokat, s vázolták az idén eszközlendő bizonyos változtatásokat. A témakörben szerepelt a műszaki eszközök és a haditechnika állaga megőrzésének kérdése is. A katonai tanács ülésszakán részt vett Szerhij Usztics, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnöke. Felszólalásában kijelentette, hogy a megye vezetői mindenkor megértéssel kezelik a Kárpátalján állomásozó katonai alakulatok problémáit, s a jövőben is mindent megtesznek, hogy enyhítsék a felgyülemlett szociális és ellátási bajokat. Elhangzott az ülésszakon, hogy komoly problémát jelent a katonai alakulatok élelmiszerellátása, s ebből kifolyólag az, hogy a hadsereg óriási adósságokat halmozott fel a szállítókkal szemben. (Befejezés a 3. oldalon) Születésének századik napját méltatta a minap a Csap közelében, az ukrán— magyar határátkelő mentén létesített kamionterminál. A száz napja üzembe helyezett létesítmény messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hogy mi az, amit rövid létezése alatt fel tud mutatni az ország első, s egyelőre egyetlen, európai mércével mérten is korszerű szárazföldi kikötője, arról a létesítmény gazdái sajtótájékoztató keretében számoltak be, melyhez a sajátos jubileum szolgáltatta az apropót. A sajtótájékoztatón megjelent Kócsor Ottó, Ukrajna Külgazdasági Minisztériuma Kárpátaljai Főosztályának vezetője, Mihajlo Selemba, az Ukrán Monopolellenes Bizottság Kárpátaljai Osztályának vezetője, Mikola Andrusz, az Ungvári Járási Állami Közigazgatás elnöke, Jurij Vaszilina altábornagy, a Csapi Vámhivatal főnöke, valamint Anatolij Midzjanovszkij, a Kárpátalja határőrs törzsparancsnoka. A kamionterminált Ivan Artyomov, a létesítmény igazgatója mutatta be. Elmondta, hogy a pillanatnyilag 2,2 hektárnyi területet elfoglaló terminál létesítésének gondolata nem új keletű volt, hiszen a szabad gazdasági övezet megálmodásakor is gondoltak rá. Anyagi okokból azonban csak a közelmúltban kerülhetett sor a megvalósítására, mégpedig egyetlen fillér állami beruházás nélkül. Az ország első országúti kikötőjét a szükség, illetve az idők parancsa hozta létre. Borzalmas állapotok uralkodtak ugyanis a határátkelő környékén, s a hozzá vezető országúton. Azon túl, hogy nehézkes, lassú volt a kamionok vámkezelése, az országból való kiléptetése, s gyakorta többkilométeresre duzzadt a várakozó járművek alkotta sor, a helyzet a bűnözésnek is melegágyat teremtett. Mindennaposak voltak a lopások, virágzott a prostitúció. A terminál üzembe helyezése óta azonban egyetlen törvénysértő cselekmény sem történt ezen az útszakaszon. A kiléptetést a terminál révén sikerült felgyorsítani. Naponta 160—180 járművet vámkezelnek, s a magyar oldallal kötött megállapodás értelmében szabályos időközökben, 12 kamionból álló konvojokba rendezve, szigorú őrizet mellett, fegyveres kísérettel indítják el a járműveket a határ túloldalára. Az üzembe helyezése óta a szárazföldi kikötőből több mint 20 000 kamiont indítottak útnak. S ha a tervek szerint alakulnak a dolgok, úgy még az idén elkészül a terminál másik része, mely a külföldről érkező teherforgalmat fogadja majd. Mint azt Mikola Andrusz, a járási állami adminisztráció elnöke elmondta, a magántőkéből épült kamionterminál, s a többi kisvállalkozás számos gondot levett a járás válláról. A szóban forgó létesítmény bevételeiből például az idén már 358 ezer hrivnya folyt be a járási költségvetésbe. Nagy része van abban, hogy nincsenek gondok a bérek és nyugdíjak folyósításával. Jurij Vaszilina altábornagy azt emelte ki, hogy végre civilizált körülmények közt dolgozhatnak a vámosok, megszűnt a mindenki idegeit felörlő zsúfoltság, magas színvonalon történik mindennemű kiszolgálás. A szolgáltatásokért, amiket a kamionosok igénybe vehetnek, fizetni kell. Az ötvenhrivnyás tarifa azonban nem rettenti el a fuvarozókat, bár a kárpátaljai szállítók sokallják ezt az összeget. A vámparancsnok elmondta, hogy a csapiak tapasztalatai, sikerei felkeltették az érdeklődést az ország más határ menti régióiban is, s naponta érkeznek ide szakmai küldöttségek, hogy tanulmányozzák a létesítményt. A fejlesztésre Kárpátalján is gondolnak. A legközelebb Ungváron épülhetne fel egy terminál, de a kivitelezés beruházók hiányában még várat magára. Az ideális, és az idők követelményeinek megfelelő is az lenne, ha a megye többi határátkelője mentén is létesülnének hasonló »kikötők«. Balogh Csaba Fotó: Tóth László 100 napja üzemel a terminál Az ország első országúti kikötője A First Lady Kárpátalján Jótékonysági körúton Mint ismeretes, az elmúlt szombaton és vasárnap, az »Ukrajna elnökének neje — Ukrajna gyermekeinek« többnapos akció keretében, vidékünkön tartózkodott Ljudmila Kucsma, Ukrajna elnökének neje. A magas rangú vendéget az ungvári repülőtéren a hagyományos kenyérrel és sóval, illetve virágcsokrokkal fogadták Szerhij Usztics, a megyei állami adminisztráció és a megyei tanács elnöke és neje, a megyei állami adminisztráció és a megyei tanács elnökhelyettesei, valamint Szerhij Ratusnyak, Ungvár polgármestere. Ljudmila Kucsma ungvári körútja során többek között meglátogatta az Ungvári Városi Kórház szülészeti osztályát, megismerkedett az Ungvári Városi Kórház rehabilitációs osztályának munkájával, megtekintette a Cirill és Metód téren épülő pravoszláv székesegyház építkezését, illetve a már működő görög katolikus akadémiát. Ezt követően a First Lady ellátogatott a Nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthonba. (Befejezés a 3. oldalon) A hadiipar lehetőségei Lesz ukrán harckocsi? Ukrajnában a T-800D típusú harckocsik gyártása nem fog függeni az oroszországi beszállításoktól, az ország szükség esetén saját maga meg tudja oldani a tankok alkatrészeinek előállítását — közölte Valerij Kazakov, az ukrán gépgyártási, hadiipari és konverzióügyi miniszter helyettese. Az orosz sajtóban már többször is napvilágot látott az a hír, hogy Moszkva leállíthatja az Ukrajnában összeszerelt harckocsik Oroszországban gyártott alkatrészeinek, legfőképpen a T-800D-re szerelt harckocsiágyúnak az exportját. Kazakov elmondta, hogy a harkovi Malisev fegyvergyárban már elkészítették azt az ágyút, amelyet az orosz szállítások leállítása esetén fel lehetne használni. Az ukrajnai harckocsiágyú sorozatgyártásáról a költségtényezők mérlegelése után döntenek. Mihajlo Boriszjuk, a Malisev gyár főmérnöke megerősítette az ukrajnai harckocsiágyú létét, és azt is elmondta, hogy a sorozatgyártás elindításához ötmillió dollárra lenne szükség. Ukrajna tavaly 650 millió dolláros szerződést kötött Pakisztánnal 320 páncélos eladásáról, az első 15 harckocsi már meg is érkezett a megrendelő ázsiai államhoz. Az ukrajnai fegyverüzletet ellenző Moszkva viszont szövetségesének, Indiának az érdekeire hivatkozva kilátásba helyezte: leállítja az ukrajnai tankok orosz gyártmányú alkatrészeinek szállítását. Viktor Pinzenik beadta lemondását Szerda reggel Viktor Pinzenik miniszterelnök-helyettes beadta lemondását Leonyid Kucsma államfőnek. A hírtDmitro Markov, az elnök szóvivője jelentette be a sajtónak, hozzáfűzve, hogy Pinzenik szándékáról Leonyid Kucsma tájékoztatta azokat a frakcióvezetőket, akiket szerdán délelőtt hivatalában fogadott. Döntését Pinzenik nem indokolta meg, de egyelőre még az államfő sem foglalkozott érdemben a kérdéssel. Elmondta továbbá azt is, hogy rövidesen Leonyid Kucsma üzenetet szándékszik intézni az ország népéhez, amelyben tájékoztatást adna az ország szociális-gazdasági helyzetéről.