Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)

1997-04-03 / 47. szám

1997. április 3., csütörtök Hazai körkép Kárpáti Igaz Saó 3. A First Lady Kárpátalján Jótékonysági körúton (Befejezés) A kijevi vendégek első na­pi itt-tartózkodása a Kárpát­aljai Megyei Zenei-Drámai­­ Színházban fejeződött be, ahol e jótékonysági akció keretében a Kijevi Állami Ifjúsági Színház művészei előadásában Hoffman Diótörő c. darabját tekin­tették meg. A magas rangú vendég vasárnapja a kárpátaljai képzőművészek kiállítá­sának megtekintésével kez­dődött, ahol a tárlatvezetői tisztet Volodimir Dehtyarov, a szépművészeti múzeum igazgatója és Volodimir Mi­­kita, a Kárpátaljai Képző­­művészeti Szövetség elnöke töltötte be. Ezt követően Ljudmila Kucsma útja a Perecsenyi Bentlakásos Iskolába veze­tett, melynek tanulói ének­szóval és virágcsokrokkal fogadták. Érdekes találkozóra került sor a szolyvai járásban is, ahol Ukrajna elnökének ne­je Jakivszke községben a járás üzletembereivel talál­kozott, a helyi üzleti klub­ban. Ljudmila Kucsma kárpát­aljai tartózkodása az ősi munkácsi női kolostor falai között fejeződött be. Mindenütt, ahol Ukrajna elnökének neje megfordult, hagyományos kárpátaljai vendégszeretettel fogadták, ajándékokat és virágcsokro­kat nyújtottak át neki. A ma­gas rangú vendég és kísérete mindezt bőkezűen viszonoz­ta: az »Ukrajna elnökének neje — Ukrajna gyermekei­nek« jótékonysági akció keretében nagy tétel gyógyszert, egészségügyi berendezéseket, édességeket és egyebeket adtak át me­gyénk illetékeseinek, mint­egy 80 ezer USA-dollár értékben. (béres) Hogy készek legyenek a baj elhárítására A környezetvédelmi és a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó állandó bizottság, amelyik a múlt héten Vaszil Lintunnak, a megyei állami közigazgatás elnökhelyet­tesének vezetésével tartotta meg ülését, több fontos szer­vezési-igazgatási és anyagi­­műszaki jellegű feladatot vizsgált meg az árvízveszély előfordulása esetén. Említés történt arról, hogy 1997 februárjának második felé­ben a Latorcán, a Borzsaván, a Bikán, a Tereszván, a Tiszán és azok mellékfolyóin keletkezett jégtorlaszok veszélyhelyzetet teremtettek és bekövetkezhetett volna néhány településen — Kolcsinón, Szikén,­ Bere­­zovón, Izkiben, Pidplesán, Bilinben — a hidak meg­rongálódása. Egyes utcákat elöntötte a víz az ottani épületek ablakáig, víz alá került 12 ház, de az időben hozott intézkedéseknek köszönhetően sikerült felszámolni a veszélyt az elöntött területeken és megőrizni az épületek ál­lagát. A bizottság úgyszintén megvitatta az idei évre szóló tűzrendészeti intézkedések tervét és a felkészülést a tűzrendészetileg különösen veszélyes szezonhoz. Mint az ülésen rámutattak, a tűzrendészet igazgatásnak, erőinek és eszközeinek megosztottsága, a tűzoltó­egységek, az erdészet és mezőgazdasági vállalatok gyenge műszaki felsze­reltsége továbbra is laza láncszeme a tűzoltóságnak. Az idei év eleje óta a megye területén 277 tűzeset történt, melyek következtében 16 személy életét vesztette. Az anyagi kár 192,5 ezer hriv­­nya. A harmadik napirendi kérdésként a nagybereznai járási Holannya hegy keleti lejtőin kialakult omlásve­szélyt és annak felszá­molására irányuló intézkedé­seket tárgyaltak meg. Erről O. V. Ivancsenko, a 8. Sz. Útépítő Főosztály főmér­nöke és V. M. Szklyanko, a Kárpátaljai Geológiai Expe­díció főgeológusa számolt be. A szakemberek többek között kifejtették, hogy ez a kérdés igen időszerű azért is, mert omlásveszély-elhárító intézkedések várnak meg­valósításra a huszti, rahói, mizshirjai, szolyvai, volóci, ungvári és más járásokban. Az ülésen elfogadott határozat szerint az illetékes szolgálatoknak, a helyhatal­mi szervek vezetőinek hatékony in­tézkedéseket kell tenniük a megye kör­nyezetvédelmi helyzetének javítására, ezen intézkedések végrehajtásának ellenőr­zésére. Ivan Vaskeba újságíró A hadsereg és a társadalom Problémák a fegyveres erők soraiban (Befejezés) Egyre inkább kiélesedő problémát jelent a sorkato­nai szolgálatra történő behí­vás. A sorköteles fiatalok kö­rében ugyanis sajnálatos mó­don egyre nő a katonai szol­gálatot megtagadók száma. A helyzetet leginkább az jel­lemzi, hogy a szolgálatot megtagadók zöme a jólszi­­tuált családokból kerül ki. * * * A megyei állami közigaz­gatás és a megyei tanács ve­zetői munkamegbeszélést folytattak a Kárpátmelléki Katonai Körzet parancsno­kával, főtisztjeivel. Szerhij Usztics ismertette vendégei­vel a megyében kialakult gazdasági és szociálpolitikai helyzetet. Kárpátalja ugyanis különleges geopoli­tikai helyzetet foglal el az or­szágban, ez a hadsereg hely­zetére is kihatással van. Szer­hij Usztics szerint az állami adminisztráció és a hadsereg közötti viszony megfelelő. A megyei állami admi­nisztráció sajtószolgálata ­ Jól szerepelt , a Havasigyopár Budapesten adtak egymás­nak találkozót az ifjúsági ének­karok nemzetközi versenyének résztvevői. Ezen a megméret­tetésen Ukrajnát az Ungvári 2. Sz Középiskola Havasigyopár kiváló gyermekénekkara képvi­selte, melynek vezetője Zsoff­­csák Zoltán. A rangos mezőny­ben—japán, orosz, német, ma­gyar, lengyel és más együttesek között—derekasan helytálltak, hiszen két »ezüstöt«, vagyis két második helyet is szereztek színvonalas fellépésükkel. (radvánci) Újra megrongálták Ismeretlen vandálok immár második alkalommal rongálták meg Ungváron a Szláv-parti sétányon két esztendeje felállí­tott emlékművet. A szoborkom­pozíció az afganisztáni háború­ban elesett, s többnyire ismeret­len helyen, jeltelen sírokban nyugvó kárpátaljaiak emlékmű­ve. A napokban ismeretlenek újból ledöntötték és eltörték azt a fekete márványtömböt, mely­re az elesettek névsora van felvésve. A milícia nyomozást indított az ismeretlen vandálok után. Ide tartozik még, hogy egyes vélemények szerint talán nem is szándékos rongálás tett kárt az emlékműben, hanem az időjárás viszontagságainak volt képtelen ellenállni a márvány. (b.cs.) Ifjú zenészeink sikere Szlovákiában Kassán került megrendezésre az ifjú zongoristák nemzetközi versenye »Kassa—1997« cím­mel. Tíz ország képviseltette magát, összesen több mint száz versenyzővel. A három korcso­portban lebonyolított versenyen ott voltak a kárpátaljaiak is, pon­tosabban az Ungvári Művésze­ti Iskola növendékei. Közülük ketten jeleskedtek: az időseb­bek kategóriájában a hetedik osztályos Natália Martinec első díjat kapott és a velejáró húsze­zer korona pénzjutalmat is átve­hette. A 11 évesek kategóriá­jában a másodikos Kaszó Zsu­zsanna produkcióját oklevéllel méltatta a zsűri. —béem— Rákóczira emlékeztek Rákóczi Ferenc születésének 321. évfordulóján a Nagy Feje­delem Bethlen utcai emléktábláj­­a előtt gyülekeztek a Rákóczi Szövetség beregszászi szerve­zetének tagjai. Imre Béla zene­tanár kurucdalokat adott elő táro­gatóján, majd Valla György, a szervezet elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezt követően dr. Ba­logh József, az egészségügyi dol­gozók BMKSZ-szervezetének elnöke, Dalmay Árpád, a BMKSZ elnöke és Kerényi Gyula, a Petőfi Nyugdíjas­klub elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Kedves színfoltja volt az ün­nepségnek a nyugdíjasklub énekkarának és Uszkay István szólistának műsora. Az ünnepség résztvevői meg­koszorúzták Rákóczi Ferenc emléktábláját. —iegy ­­­ KMKSZ-közgyűlés Aknaszlatin­án­ Az elmúlt héten tartotta meg soros közgyűlését a KMKSZ Felső-Tiszavidéki Szervezete az aknaszlatinai ukrán iskola üléstermében. A közgyűlésen ifj. Sári József a középszintű szervezet elnöke számolt be az elmúlt év fonto­sabb eseményeiről. Népes küldöttség vett részt a Magya­rok Világtalálkozóján a Felső- Tiszavidékről. Úgyszintén két autóbusszal képviseltette magát a szervezet a Reformátusok Világtalálkozójának szolyvai rendezvényén. A helyi szerve­zetek a honfoglalás 1100. év­fordulója tiszteletére különböző rendezvényekkel emlékeztek meg. Többek között Aknaszla­­tinán, ahonnan egy lelkes bá­nyászcsapat szervezett gyalog­túrát Vereckére, majd augusz­tus 15-én Szolyvát érintve értek haza. Visken a honfoglalás em­lékére a magyar iskola udvarán kopjafát áhítottak. Ismét, immár 7. alkalommal fontos eseménye volt e környéknek, és az egész területnek a técsői Arany Ősz nemzetközi kórustalálkozó, melynek szervezésében most is fontos szerepet játszott a KMKSZ Técsői »Tiszavirág« Nyugdíjas Egylet lelkes csapa­ta. Döntés született, miszerint ezentúl március 15-ét e vidék magyarságának központi ün­nepeként tartják a técsői Kos­­suth-szobornál, melyen az alap­szervezetek népes küldöttséggel képviseltetik magukat. Az oktatással kapcsolatban Sári József szólt az iskolában történő leépítésekről, a fizetések elmaradásáról. Felhívta a figyel­met, hogy a legújabb utasítás értelmében míg az ukrán nyelv és irodalom kötelező vizsga­­tárgy (joggal), addig a magyar nyelv és irodalom csak válasz­tott vizsgatárgyként szerepel. A szórványokban működő fakul­tatív magyar oktatás tanárainak nagy segítséget nyújtana egy speciális tankönyv, melynek összeállításába be kell vonni e területen tevékenykedő tanáro­kat is. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke felszólalásában vázolta a szervezet jelenlegi helyzetét, szólt azokról a kiemelt, fontos »ügyekről«, melyekkel a szer­vezet elnöksége kitartóan fog­lalkozik. És »ügy« bizony van elég. Csak a legfontosabbakat említve: az Ungvári Állami Egyetem felvételi ügye, a gyer­mekútlevelek kérdése, a falu­névtáblák eltávolítása a főútvo­nalak mentén, az útlevelek aránytalanul magas bére és még sok más fontos kérdés. E prob­lémákat elsősorban tárgyalások útján kell megoldani. Becs­ke Katalin tanárnő Aknaszlatina z »Altai mennék én a Tiszán...« Népdaléneklési verseny - negyedszázados jubileummal A Tiszapéterfalvai Zeneiskolákban ezen a március végi délelőttön nagy volt az élénkség. A népdaléneklési verseny résztvevői érkeztek az »Altai mennék én a Tiszán...« című rangos kárpátaljai rendezvényre, amelyet Bartók Béla születésnapján tartottak meg. A községben 25 éve működik zeneiskola, melyben jelenleg 120 gyereket oktatnak. A zeneiskola igazgatója, Pál Lajos, aki 11 éve irányítja a munkát, elmondta, hogy 4 tagozaton folyik a klasszikus zene tanítása A vonós, a fúvós, népi hangszer és zongora szakon 17 tanár tevékeny­kedik nem eredménytelenül. Növendékeik közül már többen helyezést értek el megyei versenyeken is. A zeneiskola énekkara pedig már külföldi rendezvényeken is letette névjegyét. Közülük megemlíteném a debreceni Bartók Kórusversenyt, ahol a legszebben megszólaltatott magyar kórusműért különdíjat kaptak. Fakultatív népzenei oktatás is folyik, amelyre nem kötelező ugyan járni, de a gyerekek szívesen láto­gatják a foglalkozásokat. A népzene iránti szeretet adta az ötletet 3 évvel ezelőtt, hogy Kár­pátalján is meg kellene honosítani a népdaléneklési versenyeket. Azóta már hagyománnyá kezd válni, hogy a rendezvényt Bartók születés­napján a Tiszapéterfalvai Zeneiskola falai között rendezik meg. A szer­vezést a KMPSZ, a Nagyszőlősi Járási Művelődési Osztály és a zeneis­kola tanárai vállalták magukra. Az idei vetélkedőt Gönczy Sándor, a KMPSZ alelnöke és Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Művelődési Osztály Módszertani Köz­pontjának elnöke nyitotta meg. A zsűriben Grigora Éva zsűrielnök mellett Gönczy Sándor, Pálné Jancsó Katalin, a Tiszapéterfalvai Ze­neiskola szolfézstanárnője, Király Kálmán, a Nevetlenfalui Zeneiskola igazgatója, Biki Ottó és a Nagypaládi Művészeti Iskola igazgatója foglalt helyet. A versenyzők népdallal készültek, amelyek közül kettőt adtak elő, s a zsűri 1-től 10-ig pontozott. Két kategóriában indultak: a kiscsoportosok 10—13 éves korig 18-an versenyeztek, a nagyobbak, a 14—17 évesek pedig öten adtak számot felkészültségükről. A zsűrita­gok meg voltak elégedve a hallottakkal. A kiscsoportosok közül első helyezést ért el Fekete Andrea (felkészítő tanára Szoroka Ildikó, Nagyge­­jőc), második lett Dávid Erika (felkészítője Popovics Zsuzsanna, Zápszony), harmadikként Barancsik Andrea (tanára Forgon Béla, Be­regszász) vehette át az ajándékát. A második kategóriában első lett Mondok Ágnes (felkészítője Kornyejcsuk Lili, Ungvár), a második helyezett Nagy Anita és a harmadik Kota Éva (mindketten a Nagybere­gi Református Líceum növendékei, felkészítőjük Rusz Emese). A Nagyszőlősi Járási Művelődési Osztály különdíját Morgenthál Ildikó (tanára Király Kálmán, Nevetlenfalu) vehette át. A szünetekben a jelenlévőket a Tiszapéterfalvai Zeneiskola nö­vendékei kiváló hangszeres népzenével szórakoztatták. A helyi mező­gazdasági vállalat segített eljuttatni a résztvevőket a tiszaújlaki vasútál­lomásra. A népdaléneklési versenynek nincsenek vesztesei, mert aki jelentke­zett, megtanult­­ szép magyar népdalt, s ezzel is hozzájárult zenei anyanyelvünk továbbéléséhez. Matúz Viktória KISZ Újságíró Iskola

Next