Kárpáti Igaz Szó, 1997. április-június (78. évfolyam, 47-94. szám)
1997-04-05 / 48-49. szám
2. Kárpáti Igaz Szó Röviden kínzásellenes törvény A brazil kongresszus felsőháza, a szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ország történetében először bűncselekménynek minősíti, és 2-től 8, illetve halálokozás esetén 16 év börtönbüntetéssel sújtja emberek megkínzását. A felsőház egyhangúlag fogadta el a törvényt, amely Fernando Henrique Cardoso köztársasági elnök aláírása után lép hatályba. Katonai együttműködés Az Egyesült Államok felajánlotta Izraelnek, hogy nagyobb pénzügyi segítséget nyújt rakétaelhárító védelmi rendszerének a korszerűsítéséhez. A támogatás keretében egyebek között növelik az Arrow-rakétaprogramhoz való amerikai hozzájárulást és a Nautilus elnevezésű lézerfegyver közös kifejlesztésére fordított keretet. Pénz a boszniai menekülteknek Svédország 10 000 korona összeg felajánlásával akarja rábírni a boszniahercegovinai menekülteket arra, hogy térjenek vissza hazájukba. A családok ezenkívül minden 18 éven aluli gyermekért még további 5000 koronát kapnának — közölte a stockholmi külügyminisztérium. Portugália a NATO-bővítés mellett A NATO és az Európai Unió kibővítése a béke és stabilitás, nemkülönben a demokrácia fejlődésének alapvető feltétele a közép- és kelet-európai országokban —jelentette ki Antonio Guterres portugál miniszterelnök Washingtonban. A portugál kormányfő Bill Clinton amerikai elnökkel tartott találkozója előtt a sajtó képviselőinek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Portugália támogatja az új kelet-európai demokráciák törekvését a NATO-tagság elnyerésére. Kohl születésnapi döntése Helmut Kohl, a II. világháború utáni német történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő kancellárja, csütörtökön az ausztriai Bad Hofgasteinban bejelentette: az 1998 októberében tartandó parlamenti választásokon pártja, a kereszténydemokrata párt (CDU) színeiben ötödször is megpályázza a miniszterelnöki (kancellári) tisztséget. Az ARD televíziós állomásnak 67. születésnapján nyilatkozó Kohl, aki fogyókúrázással egybekötött szabadságát tölti az ausztriai üdülőhelyen, egyetlen feltételhez kötötte jelöltségét: pártja és »politikai barátai« akaratához. »Ez nem egyedül meghozott döntés«— hangsúlyozta a német kancellár az ARD »Színt vallani« című műsorában. Nemzetközi élet 1997. április 5., szombat ENSZ emberi jogi bizottság Washington magatartása a »képmutatás csúcsa« A Human Rights Watch elnevezésű nemzetközi emberi jogi szervezet pénteki közleményében élesen bírálta Németországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot, amiért az ENSZ emberi jogi bizottságában elutasítottak egy Hollandia által beterjesztett határozattervezetet, amely elmarasztalja Kínát az alapvető emberi jogok megsértése miatt. A dokumentum élesen bírálta az Egyesült Államokat is, amiért úgymond mindent megtett a hatékony egységes fellépés megtorpedózásáért. A »képmutatás csúcsa«, hogy Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet egyidejűleg széles körű emberi jogsértéseket vetett Kína szemére — hangoztatja a közlemény, amely szerint a nevezett államok üzleti megfontolásokból ejtették a Kínát elmarasztaló határozattervezetet. Hans van Mierlo holland külügyminiszter attól tart, hogy az EU az emberi jogok kérdésében kétféle mércével mér: eggyel a gyenge és egy másikkal az erős országok esetében — írta az APA. A Human Rights Watch közleménye szerint Kína stratégiája a következőkben foglalható össze: miközben saját emberi jogi helyzetét szónokiasan védelmezi, üzleti lehetőségekkel csábítja a nyugati országokat, óva intve őket a konfrontációtól, amely kárt okoz a szorosabb gazdasági kapcsolatoknak. Diplomáciai források szerint most Genfben azt mérlegelik, hogy esetleg Dánia nyújt be egy újabb határozattervezetet. Kínának az elmúlt hat évben azonban eddig még mindig sikerült elegendő szavazatot állítani a maga oldalára ahhoz, hogy egy eljárási indítvánnyal meghiúsítsa a vitát az emberi jogi bizottságban hasonló tervezetekről. Török—német súrlódások A belügyminiszter-asszony kirohanásai Meral Aksener török belügyminiszter-asszony, akit Manfred Kanther német belügyminiszter élesen bírált Németország elleni kirohanásai miatt, csütörtök este megszakította vidéki útját, és viszszatért Ankarába. Ezt a félhivatalos Anadolu Ajansi török hírügynökség jelentette, anélkül azonban, hogy—mint a DPA írja — utalt volna arra: a vidéki utazás megszakítása összefügg-e Kanthernak azzal a követelésével, hogy a miniszterasszony vonja vissza németellenes kijelentéseit. Aksener Kütahya nyugattörökországi tartományban heves Németország és Európai Unió elleni kirohanásokra ragadtatta magát amiatt, hogy a németországi Krefeldben és a hollandiai Hágában az utóbbi napokban összesen 9 török esett áldozatául lakástüzeknek. Az Anadolu Ajansi szerint a Tansu Ciller külügyminiszter-asszony és konzervatív pártfőnök bizalmasának számító Aksener kijelentette: »Azok a törökök, akiket Németországba csak jogaik megvizsgálása után engedtek be, jelenleg 90 ezer németet foglalkoztatnak üzemeikben. Mi, törökök bárhová utazunk is a világban,, erősen megkapaszkodunk, így nem is lehet bennünket csak úgy kidobni. Ezért most egyszerűen elégetnek bennünket«. Kanther rendkívüli jelentőségű politikai tettnek nyilvánította, hogy a török kormány haladéktalanul és félreérthetetlenül cáfolja meg ezeket a kijelentéseket. A krefeldi rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy a lakástűz tárgyában nincs semmiféle arra vonatkozó támpont, amely szerint politikai indíttatású gyújtogatás történt volna. »Mindamellett változatlanul minden irányban nyomozunk« — olvasható a rendőrségi közleményben. Limai túszdráma Hátrább a kamerákkal! Hátrább kell vonulniuk az újságíróknak, beleértve a fotósokat és operatőröket is, akik december 17-e óta követik nyomon a limai túszdrámát. Mostantól kétszáz méternél messzebb kell lenniük a japán nagyköveti rezidenciától — közölte a helyszínről az AFP tudósítója. A rendőrség biztonsági okokkal indokolta az intézkedést, de az újságírók szerint ez csak ürügy munkájuk nehezítésére. Közben a hatóságok megerősítették a fegyveres rendőri jelenlétet a rezidencia körüli háztetőkön, az épületet övező utcákban pedig megszüntették a forgalmat, járőrkocsikkal és könnyű harckocsikkal zárva el a bejutás lehetőségét. A negyed eddig nyitva lévő utolsó üzleteinek is be kellett zárniuk, köztük annak az étteremnek, amely az akkreditált újságírók bázisa volt, valamint az olasz klinikának, amely a biztonsági erők iránykőközpontja lett. Abházia Aknára futott egy autóbusz Harckocsi-elhárító aknára futott Abháziában egy autóbusz. A robbanás következtében két ember meghalt, tízen megsebesültek. A Grúziához tartozó szakadár köztársaság hatóságai egy grúz terrorcsoportot azzal vádoltak, hogy emberei helyezték el a robbanószerkezetet az Ocsamcsirát és Gudavát összekötő országúton. A térség az orosz békefenntartó erők ellenőrzése alatt áll. Izraeli—palesztin ellentét A nézetkülönbségek feloldására egyelőre nincs varázsszer Hivatalos amerikai forrásokból elismerték, hogy Washingtonnak egyelőre nem sikerült megfelelő, minden érintett fél számára elfogadható formulát kidolgoznia az izraeli—palesztin rendezési tágyalások életre keltésére. Megítélésük szerint az ellentétek áthidalhatatlanoknak tűnnek, és az Egyesült Államok birtokában nincs hatékony varázsszer a nézetkülönbségek felszámolására és a bizalom helyreállítására. A nevük elhallgatását kérő kormányilletékesek a probléma gyökereként kifejtették, hogy míg izraeli részről magától értetődőnek és jogosnak tekintik a Har Homa- i építkezést abban a városban, amely »Izrael ellenőrzése alatt áll, és örökre ott is fog maradni«, addig a palesztinok szemében a keletjeruzsálemi zsidó lakások engedélyezése azt jelenti, hogy Izrael egyoldalúan felrúgta az oslói békemegállapodásokat, és eleve értelmetlenné tette a további megbeszéléseket. A két álláspont között egyelőre nem sikerült megtalálnunk a közös nevezőt — mondták az amerikai források. Hasonlóképpen bizonytalan a Benjamin Netanjahu kormányfő által javasolt »gyorsított tárgyalások« sorsa is. Az elképzelés értelmében a felek félretennék az oslói forgatókönyvben előírt menetrendet, és a közbülső lépések megkerülésével azonnal a leglényegesebb kérdéseket — Jeruzsálem státusát, a menekültek helyzetét és a palesztin államiságot — vitatnák meg. A megbeszélésekre — a Camp David-i vagy a daytoni formulához hasonlóan — egy elszigetelt helyen kerülhetne sor, és a küldöttségek addig fel nem állnának a helyükről, amíg eredményt nem produkálnak. Negyvennyolc gyertya a tortán Két amerikai és tíz európai ország külügyminisztere 1949. április 4-én Washingtonban írta alá az észak-atlanti szerződést, amely alapító okmány lett a most Kelet-Közép-Európában is megjelenni szándékozó szövetségnek. A második világháború után a Nyugat úgy érezte, hogy a »Kominform« 1947 októberi megalakulása, az 1948 júniusi berlini blokád, a gazdasági nehézségekkel küzdő nyugat- és dél-európai országokkal szemben felsorakozott 200 szovjet hadosztály, meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában sorozatosan alkalmazott szovjet »vétók« a nyugati politikai rendszerek aláaknázását, bénítását célozzák. A Nyugat ezzel szemben kiszolgáltatott, gyenge és védtelen. Már az 1948. március 17-én megkötött és ötven évre szóló brüsszeli szerződés leszögezte, hogy a részes államok: Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg (1954-ben az NSZK-t és Olaszországot is bevonták) »A béke és a nemzetközi biztonság biztosítására és minden támadó politika megakadályozására kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak« és »erőfeszítéseikbe fokozatosan olyan más államokat is bevonnak, amelyeket ugyanezek az elvek hatnak át és ugyanezek az elhatározások lelkesítenek«. A brüsszeli szerződés aláírásának napján Washingtonban elhangzott a támogatási ígéret, de békeidőben Amerika katonai szövetségre lépése európai országokkal valóságos politikai forradalmat jelentett az óceánon túl, hiszen George Washingtonnak, az USA első elnökének testamentuma óta az amerikai hagyományok minden politikai kapcsolatot kizártak az Egyesült Államok és az európai országok között. Bár ez az elv az egész amerikai közvéleményt áthatotta, az amerikai szenátus felismerte az új helyzet követelményét és 1948. június 11-én 64 szavazattal 4 ellenében elfogadta Vandenberg szenátor javaslatát, felhatalmazta a washingtoni kormányzatot, hogy csatlakozzék olyan kölcsönös védelmi megállapodásokhoz, amelyek hozzájárulnak az Egyesült Államok biztonságához. Ezért lett az 1949-es washingtoni szerződés észak-atlanti szerződés. Ezért szögezték le aláírói azt a törekvésüket, hogy az észak-atlanti térségben előmozdítsák a stabilitást és a jólétet. Ezért vállalták olyan intézkedések megtételét — ideértve a fegyveres erő alkalmazását is —, amelyeket a békének és a biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tartanak. Végül, de nem utolsósorban ezért rögzítették a washingtoni szerződés 10. cikkelyében: »A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához«. Valutaárfolyamok magánszemélyeknek USA-dollár Német márka Bankok vétel eladás vétel eladás Nemzeti Bank 100 dollár 185 hr. 100 márka 110 hr. (hivatalos árfolyam) Perkombank 1,82 1,86 1,03 1,09 Eximbank 1,80 1,87 1,04 1,10 Prominvesztbank 1,81 1,86 1,03 1,09 Avalbank 1,79 1,85 1,00 1,10 Szocbank 1,80 1,85 1,00 1,10 Pravexbank 1,81 1,86 1,04 1,11 Szinevirbank 1,81 1,85 1,03 1,11 Takarékbank 1,81 1,86 1,03 1,11 Privatbank 1,80 1,86 1,03 1,10 Agroprombank 1,80 1,85 1,05 1,15 A BÍRÓ Rt állást hirdet 1 fő protokoltitkÁrt Vielvi betöltésére. Követelmény: * nyelvismeret: magyar, ukrán, olasz * maximum 30 éves életkor * csinos, jó megjelenésű hölgy * független, szabadmozgású * önéletrajz, magyar nyelven * büntetlen előélet, ajánlólevél * B kategóriájú jogosítvány (utazást kedvelő). Biztosítunk: * munkavállalási engedélyt + vízumot * szállás, étkezési lehetőséget, térítés nélküli, * fix havi bér + jutalék fizetési lehetőség * továbbképzési lehetőség Jelentkezés és felvilágosítás: BÍRÓ Rt .-4401 Nyíregyháza Pf.320 ÖNÉLETRAJZ + FÉNYKÉPES LEVELEK ELŐNYBEN