Kárpáti Igaz Szó, 1997. július-szeptember (78. évfolyam, 95-146. szám)

1997-07-03 / 95-96. szám

Ma: Ukrajna törvénye a helyi önkormányzatról • A legjobb üzlet a kábítószer • Sport • Mozaik 1997. július 3., csütörtök Közéleti lap 95*­96. (15 444—15 445.) szám * Ára: 40 kopiska Méltatták az Alkotmány első évfordulóját •• ünnepi gyűlés Ung­váron A társadalompolitikai stabi­litás biztosítéka — így minő­sítette Ukrajna Alkotmányát Czurkó János, a megyei tanács elnökhelyettese azon az ünne­pi gyűlésen, melyet Ungváron a nagyszínházban az új ukrán alkotmány elfogadásának el­ső évfordulója tiszteletére ren­deztek. A megyei tanács el­nökhelyettese a maga, a me­gyei tanács és Szerhij Usztics, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció elnöke nevé­ben üdvözölte a jelenlévőket, a meghívott tanácsi, társadal­mi, nemzetiségi és vallási szervezetek képviselőit. Czurkó János megnyitó be­szédében kifejtette, hogy az egy esztendővel ezelőtt elfo­gadott alaptörvény a demok­ratikus államépítés érdekében aláírt korábbi dokumentumok betetőzése, melynek lényege a nemzetteremtés, a piaci ala­pokon működő gazdasági be­rendezkedés, a demokratikus államrendszer megteremtése. A gyűlésen Ivan Ivancso, a megyei állami közigazgatás első elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A szónok bevezetőjében ki­hangsúlyozta: az alkotmány elfogadásával Ukrajna az eu­rópai és a világközösség egyenrangú részévé vált. Az alaptörvény megszületésének első évfordulója valóban nagy esemény, viszont vissza­fogottan kell méltatni, mivel a jelenlegi gazdasági helyzet nem sok okot ad az ünneplés­re. Tény: Kárpátalja több gaz­dasági és szociális mutató te­rén a megyék sorában a sereg­hajtók között foglal helyet. Némi bizakodásra ad vi­szont okot, hogy a közeljövő­ben végre megállíthatónak tű­nik a termelés csökkenése. Felgyorsult a privatizációs fo­lyamat, egyes ágazatokban a múlt esztendő azonos idősza­kához képest nőtt a termelés. A megye külkereskedelmi mutatója meghaladja az 54 millió USA-dollárt, s ez a múlt esztendőhöz képest 5 száza­lékos növekedést jelent. Ered­ményként könyvelhető el az is, hogy néhány gyárban ismét beindult a termelés. Nőtt az építkezések volumene is. Gya­rapodás tapasztalható az üdí­tőital, a kenyérgyártás és a húsfeldolgozás terén. A hiányosságok sorában az első helyre kívánkozik —je­gyezte meg a szónok — az anyagi és műszaki bázis elég­telensége, a tőkehiány, egyes gazdasági vezetők felkészület­lensége. A mezőgazdaságról szólva Ivan Ivancso kifejtette, hogy ebben az ágazatban mind na­gyobb teret hódít a magánvál­lalkozás. A cél: minél több föld kerüljön a gazdák tulaj­donába, illetve maradjon olyan szövetkezetekben, me­lyek életképesek. Kárpátalja gazdasági­ fele­melkedésének kulcsa a tarta­lékok jobb kihasználásában rejlik. E tekintetben minde­nekelőtt a turizmusban, az ás­ványvízforrásokban rejlő le­hetőségek kamatoztatására szükséges odafigyelni. Vi­szont az is tény, hogy mindez elképzelhetetlen az infrastruk­túra fejlesztése nélkül. A megyei és helyi önigaz­gatás kérdésével kapcsolatban Ivan Ivancso kijelentette: me­gyei szinten a feladatok konk­retizálására van szükség. Az országban elképzelhetetlen a komoly politizálás a helyi ál­lamhatalmi, önkormányzati szervek nélkül. A helyi önkor­mányzatok feladata és jelen­tősége meghatározó. Az alkotmány az emberi és szabadságjogok teljességét biztosítja. A gyakorlatban vi­szont sokmillió hrivnyára rúg az elmaradt fizetések, nyug­díjak, családi pótlékok össze­ge. Mindezek kiegyenlítésére további gazdasági reformok­ra van szükség. A társadalmi, érdekvédelmi és nemzetiségi­kulturális szervezetek szerteá­gazó tevékenységének is kö­szönhető, hogy Kárpátalja mentes a nemzetiségi feszült­ségektől. E téren a fő feladat a tolerancia légkörének további biztosítása. Fontos teendő: az alkotmányban foglaltakat tar­talommal kell megtölteni, a nemzetiségi jogokat széleskö­rűen kell biztosítani. A vallásgyakorlás szabadsá­gát az alkotmány szavatolja. A kárpátaljai felekezetek többsé­ge között béke és megértés uralkodik, a meglévő feszült­ségeket pedig minden eszköz felhasználásával lokalizálni kell, s arra kell törekedni, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül megoldódjanak. Az állami és társadalmi szervek elsődleges feladata a társadalmi védettség, az ifjú­ságvédelem, a bűnözés elleni harc javítása. Mindezek érdekében igazi közösségi összefogásra van szükség — fejezte be előadá­sát a megyei állami adminiszt­ráció első elnökhelyettese. Ivan Korsinszkij, az Ukrán Legfelső Tanács képviselője a parlament kárpátaljai képvise­lői nevében üdvözölte a jelen­lévőket. Felszólalásában töb­bek között elmondta, hogy az új alkotmányt azért csak a füg­getlenség ötödik évében lehe­tett elfogadni, mivel mind a parlamentben, mind az általá­nos politikai életben voltak és vannak olyan erők, melyek az ország önállósága, szuvereni­tása ellen munkálkodnak. Lépéseink értékét az hatá­rozza meg, mit teszünk annak érdekében, hogy az alaptör­vényben megfogalmazottak az élet szerves részévé váljanak. A saját és az Ukrajnai Ma­gyar Demokrata Szövetség nevében is köszöntötte az ün­nepi gyűlés résztvevőit Tóth Mihály parlamenti képviselő, aki kijelentette: a társadalmi fejlődés nem állhat meg, s im­máron alkotmányos alapon kell hogy megvalósuljon. A nemzetiségi és kisebbsé­gi ügyekben szaktekintélynek számító képviselő kijelentet­te: az alkotmányban foglalta­kat a mindennapi gyakorlat­ban kell érvényesíteni, meg­teremtve ezzel a tolerancia, az egyetértés légkörét. Sok múlik azon, hogy a kor­mány miként képes megolda­ni a nemzetiségi kérdést, mit tesz e téren. Meghatározó je­lentőséggel bír az is, jogosít­ványaik birtokában milyen cselekvési teret kapnak a he­lyi önkormányzatok. Petro Popovics, a háború és a munka veteránjai megyei szervezetének vezetője beszé­dének fő gondolata az volt, hogy az egymásra való kődo­­bálás helyett az építés ideje jött el, hiszen a szuverén Uk­rajnát helyettünk senki nem építi fel. Oleg Bendik, az országos diákkongresszus küldötte Kucsma elnök szavait idézte, miszerint: csak szuverén állam tarthatja meg a nemzetet. Lakonikus beszédet mon­dott Szerhij Ratusnyak, Ung­­vár polgármestere, melyben kihangsúlyozta: ki kell hasz­nálni az alkotmány nyújtotta lehetőségeket. Méghozzá úgy, hogy az mindannyiunk szel­lemi és anyagi gazdagodását szolgálja. Az ünnepi gyűlés után hangversenyre került sor. A hivatalos részt ünnepi hangverseny követte. A füg­getlen Ukrajnát éltető nyitó­számot a megyei szakszerve­zeti tanács kultúrházának Dzserelce Kárpát gyermek­táncegyüttes és a két konfe­ranszié, Anatolij Filippov ki­váló és Larisza Bilák érdemes művész adta elő. Tapssal fo­gadta a közönség Mária Zu­­bánics és Okszana Ilnicka éne­kes szólisták fellépését, az ak­­naszlatinai román családi né­pi zenekar műsorát, a kárpát­aljai állami népi együttes tánc­csoportjának szlovák táncát. A koncert érdekes színfoltja volt a tiroli német népdal a mun­kácsi Lojsz Antal előadásá­ban, valamint a nevetleni Arany Kalász kiváló műked­velő dal- és táncegyüttes ma­gyar táncegyvelege. A színház előcsarnokában kárpátaljai népművészek és fiatal képzőművészek mun­káiból rendeztek tárlatot. Be­mutatásra kerültek az alkot­mánnyal kapcsolatos társada­lompolitikai és jogtudományi könyvek, egy külön helyen pe­dig a Kárpáti Kiadó új kiad­ványait tekinthették meg az ér­deklődők. * * * Beregszászban Ukrajna Al­kotmánya elfogadása első év­fordulója tiszteletére a járási művelődési házban ünnepi gyűlést tartottak. Az ukrán himnusz elhangzása után Pa­taki István, a Beregszászi Vá­rosi Tanács elnöke nyitotta meg a gyűlést és köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédet Hitman Ti­bor, a járási tanács és a járási közigazgatás elnöke tartott. Az alkotmány elfogadásá­val kapcsolatos gondolataikat Ivan Ivaskovics, a járás ügyé­sze, Zubánics László, a Be­­regvidéki Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Fegyir Szavcsur, a RUH járási szer­vezetének elnöke osztotta meg a jelenlévőkkel. Ezután ünnepi koncertre ke­rült sor, melyet a tanítók há­zának énekkara, a Vári Mű­vészeti Iskola tánccsoportja, a Beregszászi Zeneiskola Kraj­­nik Irén vezette harmonikae­gyüttese, az ardói Oázis tánc­­együttes és a Nosztalgia együttes adott. Horváth Sándor Lemondott Lazarenko Bekövetkezett, amire az utóbbi napok eseményei alapján sokan számítottak: lemondott a hosszabb ideje betegeskedő ukrán államfő. Pavlo Lazarenko lemondá­sát még kedden benyújtotta az államfőnek, amit a címzett elfogadott. Mindezt tegnap a Vaclav Havel cseh államfővel közö­sen megtartott sajtóértekez­leten maga Leonyid Kucsma jelentette be. A végleges utód személye egyelőre nem ismeretes. Szóba jön a mos­tani megbízott kormányfő Vaszil Durdinec neve épp­úgy, mint Viktor Juscsenkóé, a Nemzeti Bank elnökéé vagy Szerhij Tihipko minisz­terelnök-helyettesé. Leonyid Kucsma az újságíróknak el­mondta: azt követően nevezi meg jelöltjét, hogy konzultál a parlamenti frakciókkal, képviselői csoportokkal. — e — Moroz a büdzséről Olekszandr­­Moroz ukrán parlamenti elnök szerint nem tűnik hihetőnek az 1997. évi költségvetési törvényben szereplő GDP-előirányzat. Moroz kedden kifejtette, erős kételyei vannak a hazai össztermék növekedését ter­vező idei büdzséterv teljesít­hetőségét illetően, hiszen a GDP az év első öt hónap­jában 7,4 százalékkal esett. Az ukrán törvényhozás kedden törvényt fogadott el az 1997-es költségvetési tör­vény életbe léptetéséről. A büdzsé visszamenőleges ha­tálya január 1-től érvényes, kivéve két cikkelyét (a hoz­­záadott­ értékadó normáiról és a vállalati nyereségadóról szóló részt), amely július 1-től hatályos. Moroz emlékeztetett, a tavalyival összehasonlítva az ez évi költségvetésben 25 százalékkal csökkentették a bevételi oldalt, és jelentősen visszafogták az oktatásra és a védelmi szférára szánt ki­adásokat. A parlament az idei büdzsé életbe léptetésével egyidő­­ben megbízta a kabinetet, 1997-ben fokozatosan való­sítja meg a 70,9 hrivnyában (1 dollár­ 1,85 hrivnya) meg­állapított megélhetési mini­mumszintet. Olekszandr Moroz kije­lentette, az idei költségvetés­ben az az új elem, hogy a bevételek és kiadások új­raelosztását jelöli ki a köz­pont és a megyék között. A házelnök szerint a költség­­vetési válság a megyékben fog kiütközni, mivel ma lé­nyegében minden megyei költségvetés központi tá­mogatást élvez.

Next