Kárpáti Igaz Szó, 1997. október-december (78. évfolyam, 147-194. szám)

1997-10-02 / 147. szám

Nemzetközi élet 1997. október 2., csütörtök 2. Kárpáti Igaz Szó Röviden Amerikai figyelmeztetés Iránnak Az amerikai kormány­zat kedden figyelmeztette Iránt, hogy harci gépei veszélybe kerülhetnek, ha továbbra is megsértik a nyugati szövetségesek ál­tal Észak-Irak fölött kihir­detett légtértilalmi sávot. Kenneth Bacon védelmi minisztériumi szóvivő kö­zölte, hogy a figyelmez­tetést diplomáciai úton, a svájci képviseleten ke­resztül juttatták el Te­heránnak. Koreai rendezés Amerikai vélemények szerint Phenjan valószínű­leg mindaddig nem fog véglegesen és egyér­telműen nyilatkozni a Ko­reai-félsziget helyzetének rendezésére javasolt bé­ketárgyalások ügyében, amíg Kim Dzsong Il, az új észak-koreai vezető hi­vatalosan nem foglalja el helyét a hatalom csúcsán. Görögország repülőgép katasztrófája Kedd éjjel az égei­­tengeri Szkírosz-sziget közelében tengerbe zu­hant a görög légierő egy éjszakai gyakorlaton részt vevő, Mirage-2000 típusú harci repülőgépe. A gép roncsait megtalálták, fo­lyik a kutatás a pilóta után. Hamász-vezető szabadon bocsátása Izrael szerdán szabadon bocsátotta a szélsőséges iszlám Ham­ász mozgalom szellemi vezetőjét. Ahmed Jaszin sejket romló egész­ségi állapota miatt en­gedték ki börtönéből, s egy mentőhelikopteren Ammánba szállították a jordániai király kérésére. Oroszok kiutasítása Csecsenföldről Merénylet Kadujev ellen Oroszország grozniji képviseletének tagjai szer­dára virradó éjjel kénytele­nek voltak elhagyni Csecsen­­földet. Vaha Arszanov cse­csen alelnök ugyanis—ked­di fenyegetését beváltva — kiutasította a képviseletet, miután az orosz hatóságok nem biztosítottak légifo­lyosót az általa vezetett, Azerbajdzsánba készülő cse­csen állami küldöttségnek. A grozniji orosz tisztség­­viselők mintegy húsz autóból álló konvoja moszkvai idő szerint röviddel éjfél után hagyta el a csecsen fővárost, s az ITAR-TASZSZ hírügy­nökség szerint a szomszédos Ingusföldi Autonóm Köztár­saságba távozott. Néhány órával korábban Groznijban pokolgépes me­rényletet hajtottak végre a legszélsőségesebb csecsen lázadó parancsnok, Szalmán Radujev ellen. A pokolgép néhány másodperccel azután robbant fel, hogy Radujev egy televíziós stúdió épülete előtt beszállt az autójába. A robbanás a lázadó vezér egyik testőrét megölte, Ra­­dujevet súlyos állapotban szállították kórházba — kö­zölte az Interfax hírügynök­séggel egy belügyi tisztség­­viselő. Idén ez volt a negyedik nyilvánvaló merényletkísér­let Radujev ellen, aki egy, a csecsen háború idején Dél- Oroszországban végrehajtott vakmerő túszejtőakcióval vált hírhedtté. A lázadó vezér szélsőséges fegyveres csoportja a háború befe­jezése óta két dél-orosz­országi vasúti robbantásért vállalt felelősséget. Utóbbi merényleteknek négy halálos és számos sebesült áldozata volt. A japán kormány úgy döntött, hogy lerombolják a szigetország limai nagykö­vetének a rezidenciáját, amely négy hónapon át La­­tin-Amerika legsúlyosabb túszválságának a helyszíne volt. Az épület helyén em­lékparkot készülnek kia­lakítani — jelentette a Reu­ter. A perui San Isidro kerület­ben lévő épület tavaly de­cember 17-én robbant be a világ közvéleményének a tu­datába, amikor a magát marxistának valló Túpac Amaru Forradalmi Mozga­lom (MRTA) fegyveresei a rezidencián egy fogadáson 500 túszt ejtettek. A túszdrá­ma április 22-én ért véget: a perui biztonsági erők megro­hamozták az épületet, és a még mindig a túszejtők fogságában lévő 72 túszt — egy kivételével — kiszabadí­tották. Az akcióban mind a 14 emberrabló, két katona és egy túsz életét vesztette. Az épület azóta használa­ton kívül van. A japán és a perui kormány között az elmúlt hónapokban éles vita bontakozott ki arról, hogy mi legyen a golyólyuggatta, gránátszaggatta reziden­ciával, illetve a hozzá tartozó telekkel. A peruiak amellett kardoskodnak, hogy a lerom­bolt épület helyén emlék­parkot alakítsanak ki. Ezt különösen Gaston Barua, San Isidro kerület polgár­mestere szorgalmazza: véle­ménye szerint a parkban egy obeliszket is emelhetnének, amely a perui–japán barát­ságot jelképezné, és emléket állítana azoknak a japán be­vándorlóknak, akik 1899- ben a szigetországból első­ként érkeztek Peruba. Tokió számára azonban jogi problémát okoz az, hogy a japán államnak nincs joga a szigetország tulajdonát ké­pező rezidenciát és telket elajándékozni. El kellene te­hát adni az ingatlant. Barua polgármester ezzel kapcso­latban jelezte: máris kam­pányt indított arra, hogy a li­mai polgárok adományaiból gyűjtsék össze a vételárat. Perui döntés Lerombolják a japán nagyköveti rezidenciát Kormányválság fenyegeti Olaszországot A kommunisták megvonták a bizalmat Kormányválság fenyeget Olaszországban, mivel az Olajfa nevű középbal koa­líciót kívülről támogató kommunisták a jövő évi költségvetés vitájában a kor­mány ellen fognak szavazni. A Kommunista Újraalapítás (RC) párt parlamenti kép­viselői és szenátorai kedden éjjel tartott együttes ülésü­kön — két ellenszavazattal — úgy döntöttek, véget vet­nek a képviselőházban a kor­mánytöbbségnek. Az RC parlamenti csoport­jának döntése azt bizonyítja, hogy teljesen eredményte­lennek bizonyult Romano Prodi miniszterelnök kedden folytatott tárgyalása Fausto Bertinottival, az RC főtit­kárával. Hatástalan maradt Oscar Luigi Scalfaro állam­fő felhívása is. Az elnök arra szólította fel a pártokat, hogy az utolsó pillanatban ne te­gyék semmissé mindazokat a rendkívül komoly áldoza­tokat, amelyeket az ország egész lakossága hozott, hogy Itália az elsők között lehes­sen tagja az új, közös Eu­rópának. A kommunisták szerint a kormány a jövő évi költség­­vetés tervének elkészítésekor nem vette figyelembe a párt javaslatait, elvárásait. A kor­mány javaslatát módosítá­sokkal sem lehet elfogad­hatóvá tenni, teljesen új költségvetés kell, s az RC hamarosan előterjeszti saját javaslatát — hangzott el a parlamenti csoport ülése után. A Kommunista Újraala­pítás párt úgy véli, hogy az olasz gazdaság fellendülése már szükségtelenné teszi a gazdasági szigor politikáját. Elérkezett az idő a párt által sürgetett fordulatra, azaz a munkanélküliség elleni harc­ra és a szociális gondoskodás­r­­ olyan reformjára, mely vál­tozatlanul hagyja az ed­digi ellátásokat. Az RC azt követeli, hogy Olaszországban 2000-ig ve­zessék be a 35 órás munka­hetet a bérek változatlanul hagyásával. Az állam azon­nal teremtsen 100 ezer új munkahelyet az ország déli részén. Állítsák le a priva­tizálásokat a stratégiai ága­zatokban. A párt szerint sem­mi szükség a nyugdíjrend­szer reformjára, a társada­lombiztosítás hiányát az elő­jogok lefaragásával és az adócsalás visszaszorításával lehet pótolni. Az ellenzéki pártok közölték, hogy a költség­­vetés parlamenti vitájában nem fognak a kormány se­gítségére sietni és azt köve­telik, hogy az Olajfa a tör­vényhozásban tisztázza: lé­tezik-e még a kormány­záshoz szükséges többsége. Belgrádi tüntetés­­ rendőrök gumibotokkal támadtak a tömegre A szerb rendőrség kedd este Belgrád központjában rátámadt a független belgrá­di televízió, a Studio B vezetésének leváltása ellen tiltakozó mintegy tízezres tömegre. A Radio Indeks jelentése szerint a rendőrök a gyűlés vége felé, váratlanul jelentek meg a jugoszláv főváros köz­ponti terének közelében, s több irányból szorították vissza a tüntetőket, akik a demonstráció után végig akartak vonulni Belgrád köz­ponti utcáin. A sétát Zoran Djindjic, kedden leváltott belgrádi főpolgármester, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke kezdeményezte, aki beszédében közölte: »Ki­tartónak, bátornak kell len­nünk, s követelnünk kell, hogy Szerbiában írjanak ki újabb, ezúttal tisztességes választásokat«. Helyszíni jelentések sze­rint a rendőrség ezúttal jóval brutálisabban lépett fel a tün­tetők ellen, mint a téli ellen­zéki tüntetéssorozat idején: meg nem erősített jelentések szerint a gumibotokkal tá­madó rendőrök megverték az egyik diákvezetőt, Cedomir Anticsot és az egyetemista vezető édesanyját is. Egyes jelentések szerint Zoran Djindjic is »közelről találko­zott« a gumibotokkal. A Radio Indeks arról is beszámolt, hogy a rendőrök — miután a mintegy 250 fős különleges rendőri egység szétzavarta a tömeget — több tüntetőt őrizetbe vettek. Primakov Kanadában Moszkva ragaszkodik taposóaknáihoz A hivatalos kanadai látogatáson tartózkodó Jevgenyij Pri­makov orosz külügyminiszter elhárította azt az ottawai kérést, hogy Moszkva decemberben aláírja a taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi szerződést. Az AFP jelentése szerint az orosz diplomácia vezetője Ottawában kanadai kollégájával, Lloyd Axworthyvel tár­gyalva erősítette meg azt a moszkvai álláspontot, hogy Oroszország — közelebbről nem részletezett­­— »techni­kai« okok miatt nem írja alá az Oslóban megfogalmazott egyezményt, amelynek aláírási konferenciáját Kanada ren­dezi meg december elején. Eddig mintegy száz­ ország jelezte, hogy kész csatlakozni a szerződéshez, ám a taposóaknák legnagyobb gyártói — Oroszország, Kína és az Egyesült Államok — továbbra is ódzkodnak a dokumen­tum elfogadásától. A tárgyaláson Axworthy mindenesetre méltányolta azt a moszkvai döntést, hogy Oroszország be­fagyasztotta az aknák exportját. A külügyminiszterek közös sajtóértekezletükön el­mondták, hogy Primakov első hivatalos kanadai látogatásán főként a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztési le­hetőségeinek a kérdéseiről tárgyaltak, és előkészítették Jean Chrétien kanadai kormányfő október végén esedékes moszk­vai útját. Programpénz a NATO-partnereknek Védelmi miniszterek tanácskozása A NATO megvizsgálja, milyen keretek között le­hetséges az, hogy a szövetsé­gi költségvetésből is támo­gassák a partnerországok idevágó programjait. A fel­vetés vizsgálatát a védelmi miniszterek maastrichti ta­lálkozóján kezdik meg, de a részletek aligha rajzolódnak ki az év vége előtt — mondta egy magát megnevezni nem kívánó szövetségi forrás a szerdai—csütörtöki találkozó előkészítéséről beszámolva. A NATO-nak évi 700 millió dolláros kerete van infra­struktúra-fejlesztésre, hason­ló célzatú, valamint a had­erőnemek és egységek közötti együttműködést javító prog­ramokhoz való hozzájárulás­ról lehet szó. A tavasszal újjáalakított euroatlanti partnerségi együttműködés is a napi­renden szerepel a védelmi miniszterek október 1­2-i, nem hivatalos, maastrichti találkozóján. A megbeszélés margóján a NATO-minisz­­terek találkoznak majd cseh, lengyel és magyar kollégá­jukkal, így Keleti György védelmi miniszterrel is. A fő téma a csatlakozással össze­függő kérdéskör és a meghí­vott országok haderőfejlesz­téssel kapcsolatos tervei lesznek. Ugyancsak az immár ha­gyományossá vált találkozót használják fel a miniszterek arra, hogy megbeszélést folytassanak Igor Szerge­­jevvel, az új orosz védelmi miniszterrel. A résztvevők többsége most először ta­lálkozik ebben a minőségben Szergejevvel. A tárgyaláson az orosz—NATO együtt­működés szorosan vett kér­dései mellett a boszniai kérdéskör lesz a középpont­ban. Vendégek nélkül tárgyal­nak majd a miniszterek a boszniai NATO-jelenlét és a belső reformok jövőjéről. A délszláv stabilizációs erőt il­letően két fő kérdés van na­pirenden: az egyik, hogy ho­gyan módosítsák­ az SFOR kivonási menetrendjét, amely egyebek mellett a ter­vezett boszniai szerb parla­menti és elnökválasztások miatt változik meg. A másik egy esetleges hosszabbítás kérdése. Az SFOR mandá­tuma a jelenlegi állás szerint jövő júniusban jár le, ennek módosítása hivatalosan aligha következik be a de­cemberi NATO-külügy­­miniszteri értekezlet előtt. Mint NATO-források el­mondták, egy szélesebb körű, békepolitikai együtt­működési stratégia lehe­tősége merült fel. A parancsnoki rendszer számos nyitott kérdése közül sokban nem remélhető elmozdulás, így aligha várható, hogy válaszra talál a legfontosabb vitás kérdés, a déli főparancsnokság vezetőjének nemzetiségéről folytatott sem. Lehetőség látszik viszont a Kanári­szigeteken létesített al­­parancsnokság vezetésének rendezésére, ahol a jövőben várhatóan európai lesz a parancsnok.

Next