Kárpáti Igaz Szó, 1998. július-szeptember (79. évfolyam, 96-146. szám)

1998-07-02 / 96. szám

2. Kárpáti Igaz Szó Nemzetközi élet 1998. július 2., csütörtök Távirati stílusban Egy jemeni ellenzéki csoport kedden közölte, hogy legalább száz törzsi tiltakozó vesztette életét az áremelések nyomán kirobbant összecsapásokban, de a kormány szerint számuk csak húsz körül van, és most már minden csöndes. A londoni székhelyű al-Moudzs csoport szerint, az olajban gazdag kelet-jemeni Marib kormányzóságban a biztonsági erők repülőgépeket, tüzérséget és rakétákat is bevetettek a törzsi tüntetők ellen a június 19-i drasztikus üzemanyag- és élelmiszer-áremelések óta lezajlott összecsapásokban. A Mururoa és Fangataufa korallzátonyoknál végre­hajtott francia nukleáris kísérletek nem károsították a helyi lakosság egészségét, alapvetően a növény- és állatvilágot sem, mindez azonban nem jelenti, hogy további atomkísér­leteket kellene végezni — állapították meg kedden Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízásából készített tanulmány szerzői. Franciaország 1966 és 1996 között közel 200 atomrobbantást hajtott végre Francia Polinéziában, s maga a francia kormány kérte fel az ügynökséget a felmérés elkészítésére. A grozniji EBESZ-misszió mandátumáról csakis az orosz szövetségi hatóságok jogosultak dönteni, s Csecsen­­föld nem lehet az ENSZ-tagja, mivel az Oroszországi Föderáció része — így reagált kedden az orosz külügyi szóvivő a cse­csen külügyminiszter előző napi sajtóértekezletére. Movladi Udugov Groznijban arra figyelmeztette az EBESZ-t, hogy csecsenföldi missziója tevékenységéhez július közepéig be kell szereznie a csecsen hatóságok hozzájárulását, és azt is közölte, hogy Csecsenföld az ENSZ tagállama kíván lenni. A brüsszeli vádtanács kedden elrendelte Pándy Ágnes újabb egyhónapos őrizetben tartását. Az asszonyt — saját vallomása alapján — azzal gyanúsítják, hogy részt vett öt családtagjának meggyilkolásában. Megjelent a vádtanács előtt Ágnes apja, a 71 éves segédlelkész is. Pándy András néhány hete menesztette ügyvédeit, és most azt kérte, hogy tanulmányozhassa az ellene szóló vádiratot. A belga törvények értelmében erre lehetősége van, és a vádtanács úgy döntött, hogy csütörtökig időt hagy számára. Clinton Sanghajban Elnöki bókok Pekingnek Bill Clinton amerikai elnök kínai látogatásáról, a kelet­ázsiai ország gazdasági, keres­kedelmi és pénzügyi köz­pontjából, Sanghajból üzente a washingtoni kongresszus­nak: az idén is adja meg Kí­nának a legnagyobb keres­kedelmi kedvezményeket (MFN-státust), mert külön­ben megtörténhet, hogy az amerikai exportőrök és befek­tetők kiszorulnak a hatalmas kínai piacról, elvesztik a pél­dátlanul dinamikus kínai nö­vekedésben rejlő üzleti lehe­tőségeket. Amerikai és kínai üzletem­berek, gazdasági vezetők előtt mondott beszédében Clinton újólag dicsérte azt a stabilizáló szerepet, amelyet Kína játszik a kelet-, délkelet­ázsiai pénzügyi válság továb­bi elmélyülésének feltartózta­tásában. Örömmel nyugtázta még egyszer: egyértelmű ígé­retet kapott Csiang Cö-min kínai elnöktől és Csu Zsung­­csi kormányfőtől, hogy­ Kína nem értékeli le valutáját, a jüant. A Reuters szakértőkre hivatkozva megjegyzi, hogy a kínai valuta leértékelése az egész térségben újabb deval­vációs hullámot váltana ki. A régió kisebb országai ilyen lé­pésekre kényszerülnének, ha fenn akarnák tartani ver­senyképességüket az export terén. Clinton hangsúlyozta sang­­haji beszédében, hogy a kínai gazdaság teljesítményétől, a benne végrehajtott reformok sikerétől az egész világ gaz­dasági jövője is függ. Moszkva önmérsékletre int Moszkva önmérsékletre in­tette az érintett feleket annak nyomán, hogy kedden egy amerikai repülőgép dél-iraki célpontra lőtt ki rakétát. Az orosz külügyminisztérium szerdán sajtóközleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy tartózkodni kell az olyan lépésektől, amelyek ki­éleznék az iraki helyzetet, és semmissé tennék az eddig el­ért eredményeket az ENSZ- határozatok megvalósítása során. Az orosz külügyminisztéri­um nyugtalanságát hangoz­tatta a rakétatámadás kap­csán, amely amerikai magya­rázat szerint egy légvédelmi lokátorállomás ellen irányult, Bagdad közlése szerint vi­szont polgári célpont — víz­tározók — ellen. Moszkva különösen azért ítélte »kellemetlennek« az in­cidenst, mivel az orosz fél sze­rint az elmúlt hónapokban kedvező változások történtek az iraki probléma tekinte­tében, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa júniusban külön méltatta az ENSZ és Irak együttműködésének kialaku­ló »új szellemét«. Netanjahu vitája a hadsereggel Kedden az izraeli parla­mentben éles vita bontako­zott ki Benjamin Netanjahu kormányfő és a hadsereg képviselői között arról, hogy az izraeli telepek mennyiben létfontosságúak Izrael külső és belső biztonsága szem­pontjából — közölték ked­den este izraeli parlamenti források. A hadsereg tervezési szol­gálatának vezetője, Slomo Ja­­nai tábornok szerint a jelen­legi 159 telepből mindössze 100 (a Jordán folyó völgyé­ben a határ mentén, valamint a Jeruzsálem körül fekvő) te­lep nevezhető csakugyan lét­­fontosságúnak. A baloldali parlamenti ellenzék szerint a többi 59 telep csak teher az ország számára, és nehezíti a biztonság hatékony szerve­zését. Netanjahu határozottan el­vetette a tábornok állás­pontját, kijelentve, hogy »Izrael Állam nemzeti érde­keinek térképén minden egyes telep rajta van, és én nem fogok hozzájárulni, hogy közülük akár egyről is lemondjunk« — idézte az AFP. Ír Őrségváltás az EU élén Bécs monstre showműsorral ünnepel Szerda nulla óra óta Auszt­ria tölti be fél évre az Európai Unió (EU) elnöki tisztét, el­sőként az 1995-ben felvett új EU-tagok — Ausztria mellett Svédország és Finnország — közül. Az eseményt Bécs köz­pontjában a délután kezdődő és a késő estébe nyúló Euró­­pa-ünneppel, monstre show­műsorral köszöntik, miközben élő adásban közvetítik majd a bécsi operából Beethoven Fidelióját az Európai Unió 15 országába. Mindenütt kivetí­tőkön lehet majd élvezni a Staatsoper előadását. Szerdán és csütörtökön, a hagyományoknak megfelelő­en, az Európai Unió brüsszeli »kormányával« találkozik majd az újdonsült EU-elnök kormánya és politikai veze­tése. Viktor Klima osztrák kan­cellár és Wolfgang Schüssel alkancellár, külügyminiszter kedden este az ORF televízió egyik műsorában méltatta az EU újabb bővítését, amely ezúttal, évek múlva, főleg kö­zép- és kelet-európai orszá­gokra, köztük Magyaror­szágra terjed majd ki. Klima és Schüssel a Report című műsorban kiemelte, hogy a keleti irányú bővítés Ausztria biztonsági érdekeit szolgálja. Biztonságot kell ex­portálni, megakadályozandó, hogy »hátsó ajtón át instabi­litást importáljunk« — közöl­te Ausztria külügyminisztere. Schüssel ismét emlékezet­be idézte az EU-nak azt a ter­vét, hogy pénzalapot külö­nítsenek el az új tagok támo­gatására. Az unió a 2000. és a 2006. év között 77 milliárd dollárt (körülbelül ezer mil­liárd schillinget) szán erre. Az osztrák külügyminiszter sze­rint ez jó beruházás a jövőbe. »Hatalmas, százmillió ember lakta piac vár, s mi, osztrákok vagyunk ehhez a legköze­lebb« — mondotta. Robin Cook, az EU-elnöki stafétabotot jelképesen át­adó Nagy-Britannia külügy­minisztere a Der Standard című bécsi lap szerdai szá­mában a keleti bővítés szük­ségességéről nyilatkozva ki­fejtette: az EU-tagok érdeke, hogy a bővítés sikerüljön.­­Amennyiben a belépni szándékozó országokat kire­kesztik, amennyiben az euró­pai erőd modelljének megva­lósítására törekednek, amikor is a tehetős államok kívül akarják tartani a szegényebb nemzeteket, sokkal nagyobb bevándorlási problémát idéz­nek elő« —jelentette ki a brit diplomácia vezetője, aki Tö­rökországot is (valamikori) EU-tagjelöltnek tekinti. Törökországi földrengés Tovább nő a halottak száma 136-ra nőtt a szombati törökországi földrengés halá­los áldozatainak száma—je­lentették be a helyi ható­ságok. Az előző hivatalos je­lentés még 131 halottról szólt. A rengést az ország déli részén elterülő Adana tarto­mányban és a vele szomszé­dosakban észlelték. A kataszt­rófa által leginkább sújtott városban, Ceyhanban ked­den öt újabb holttestet talál­tak a romok alatt. Az összes halálos áldozatból 74 Adana tartományban vesztette éle­tét. A Richter-skála szerinti 6,3-es erősségű rengésnek e tartományban mintegy 1500 sebesültje van — írta az AFP a hatóságokat idézve. Kolumbia Alagutas bankrablás Százméteres alagúton át ra­boltak el 7,3 millió dollárnak megfelelő összeget a kolum­biai Bucaramanga városban egy pénzszállító vállalat pán­célkamrájából — közölte szer­dán a helyi rendőrség. Egy üresen álló lakóházból ástak a rablók közel száz méter hosszú, másfél méter átmérő­jű alagutat a kolumbiai Sant­ander tartomány székhelyé­nek, Bucaramanga városnak a központjában a Brinks de Columbia pénzszállító válla­lat földalatti raktárához, majd kihasználva a hosszú hétvé­gét (hétfő állami ünnep volt Kolumbiában) áttörték a fa­lat, és eltűntek a zsákmánnyal. A hatóságok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a riasztó rendszerek mi­ért nem jeleztek sem a föld­munkák, sem a páncélkamra feltörése során­­- írta az eset­ről hírt adó EFE hírügynökség. Funar újabb mesterkedése Traianus oszlopa a Mátyás-szoborral szemben? A kolozsvári főtéren, Fad­­rusz János Mátyás-szobrával szemben szeretné felállítani Traianus oszlopának az ere­detivel megegyező mását a városi polgármesteri hivatal. A városházán kedden Fu­nar polgármester vezetésével és az Olaszországban élő Iosif Drágán tiszteletbeli elnöklete mellett bizottság tanácsko­zott arról, hol kellene felállí­tani azt az oszlopmásolatot, amellyel a polgármester már régóta ékesíteni akarja a vá­rost, annak római elődjére utalva. Drágán, akinek vasgárdis­ta múltja közismert, évtizede­ket töltött Olaszországban, ám közben Nicolae Ceauses­­cunak is szívesen látott ven­dége volt a diktatúra idején. A történész-üzletember, aki­nek a bizottság ülése előtt Fu­nar polgármester átadta a vá­ros díszpolgári oklevelét, több könyvében hirdette a románok dáko-román erede­tét és több alapítványt hozott létre, illetve rádió- és sajtóbi­rodalmat épített ki Romániá­ban. A romániai magyarok elsősorban a Renaterea Ba­­nateana című szélsőségesen nacionalista temesvári napi­lap tulajdonosaként és első számú publicistájaként isme­rik. Mint ismeretes, Gheorghe Funar következetesen törek­szik arra, hogy megváltoztas­sa a városközpontnak az elő­ző évszázadokban kialakult építészeti arculatát: ezt céloz­ták a mindenféle zászlórudak, a Főtéren (Unirea tér) évek óta folyó ásatások is. Traia­nus oszlopát most az ásatá­sok helyén kívánnák felállí­tani. Az oszlop a terv szerint mintegy 60 méterre állna Fad­­rusz János alkotásától. Ro­mulus Zamfir, a Nemzeti Li­berális Párt tanácsosa, aki építész, a bizottságban elle­nezte a tervet, azt hangsú­lyozta, hogy a tíz emelet ma­gasságú oszlop 3 milliárd lej­be, mintegy 350 ezer dollárba kerülne, amire a városnak nincs pénze. I. C. Drágán a maga részéről anyagi tá­mogatást ígért a terv megva­lósításához, azt azonban nem közölte, mennyit. Az oszlopállításhoz arra van szükség, hogy a városi tanács megszavazza a szük­séges összeget és hogy a műemlékvédelmi hatóságok is jóváhagyják. Növekszik a szerb radikálisok étvágya Milosevic a szakítás lehetőségét fontolgatja A Slobodan Milosevic ju­goszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) egyre nagyobb aggodalommal és elégedetlenséggel tekint a párttal koalícióra lépett Szerb Radikális Párt (SRS) növekvő »étvágyára« — írta szerdai számában a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. A lap értesülései szerint Vojislav Seselj, a radikálisok elnöke, a szerb kormány mi­niszterelnök-helyettese azt szeretné elérni, hogy a szo­cialisták adják át az SRS-nek a szerbiai körzetvezetői he­lyek felét. »A gondot az je­lenti, hogy az SPS másik szövetségese, a Jugoszláv Egyesült Baloldal is igényt tart a körzetvezetői helyek felére« — írta a Dnevni Telegraf, hozzátéve, hogy a vita veszélybe sodorja a már­ciusban létrehozott koalíció fennmaradását. A Dnevni Telegraf szerint Seselj arról sem hajlandó le­mondani, hogy az SRS kapja meg a köztársasági alapok igazgatói állásainak egy ré­szét is.­­Seselj természetesen elsősorban az egészségügyi, a tudományos és a fejlesztési alap ellenőrzés alá vonásá­ban érdekelt, hiszen ezek az alapok rendelkeznek a leg­több pénzzel« — idézte a lap a szocialista párthoz közel álló forrásokat. »Seselj viselkedése már Slobodan Milosevicet is ide­gesíti, s úgy tűnik, hogy a jugoszláv elnök igyekszik megszabadulni a radikálisok­tól, s vissza akarja állítani az Új Demokrácia nevű párttal létrehozott, több éven ke­resztül működő koalíciót« — írta a Dnevni Telegraf. A radikálisokkal való szakítást megnehezíti, hogy az SPS, a Jugoszláv Egyesült Baloldal és az Új Demokrácia nem ren­delkezik abszolút parlamenti többséggel, s így a parlamenti többséghez szükség van vagy a radikálisok, vagy a Vuk Draskovic vezette Szerb Megújhodási Mozgalom tá­mogatására.

Next