Kárpáti Igaz Szó, 1998. július-szeptember (79. évfolyam, 96-146. szám)
1998-07-02 / 96. szám
2. Kárpáti Igaz Szó Nemzetközi élet 1998. július 2., csütörtök Távirati stílusban Egy jemeni ellenzéki csoport kedden közölte, hogy legalább száz törzsi tiltakozó vesztette életét az áremelések nyomán kirobbant összecsapásokban, de a kormány szerint számuk csak húsz körül van, és most már minden csöndes. A londoni székhelyű al-Moudzs csoport szerint, az olajban gazdag kelet-jemeni Marib kormányzóságban a biztonsági erők repülőgépeket, tüzérséget és rakétákat is bevetettek a törzsi tüntetők ellen a június 19-i drasztikus üzemanyag- és élelmiszer-áremelések óta lezajlott összecsapásokban. A Mururoa és Fangataufa korallzátonyoknál végrehajtott francia nukleáris kísérletek nem károsították a helyi lakosság egészségét, alapvetően a növény- és állatvilágot sem, mindez azonban nem jelenti, hogy további atomkísérleteket kellene végezni — állapították meg kedden Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megbízásából készített tanulmány szerzői. Franciaország 1966 és 1996 között közel 200 atomrobbantást hajtott végre Francia Polinéziában, s maga a francia kormány kérte fel az ügynökséget a felmérés elkészítésére. A grozniji EBESZ-misszió mandátumáról csakis az orosz szövetségi hatóságok jogosultak dönteni, s Csecsenföld nem lehet az ENSZ-tagja, mivel az Oroszországi Föderáció része — így reagált kedden az orosz külügyi szóvivő a csecsen külügyminiszter előző napi sajtóértekezletére. Movladi Udugov Groznijban arra figyelmeztette az EBESZ-t, hogy csecsenföldi missziója tevékenységéhez július közepéig be kell szereznie a csecsen hatóságok hozzájárulását, és azt is közölte, hogy Csecsenföld az ENSZ tagállama kíván lenni. A brüsszeli vádtanács kedden elrendelte Pándy Ágnes újabb egyhónapos őrizetben tartását. Az asszonyt — saját vallomása alapján — azzal gyanúsítják, hogy részt vett öt családtagjának meggyilkolásában. Megjelent a vádtanács előtt Ágnes apja, a 71 éves segédlelkész is. Pándy András néhány hete menesztette ügyvédeit, és most azt kérte, hogy tanulmányozhassa az ellene szóló vádiratot. A belga törvények értelmében erre lehetősége van, és a vádtanács úgy döntött, hogy csütörtökig időt hagy számára. Clinton Sanghajban Elnöki bókok Pekingnek Bill Clinton amerikai elnök kínai látogatásáról, a keletázsiai ország gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi központjából, Sanghajból üzente a washingtoni kongresszusnak: az idén is adja meg Kínának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket (MFN-státust), mert különben megtörténhet, hogy az amerikai exportőrök és befektetők kiszorulnak a hatalmas kínai piacról, elvesztik a példátlanul dinamikus kínai növekedésben rejlő üzleti lehetőségeket. Amerikai és kínai üzletemberek, gazdasági vezetők előtt mondott beszédében Clinton újólag dicsérte azt a stabilizáló szerepet, amelyet Kína játszik a kelet-, délkeletázsiai pénzügyi válság további elmélyülésének feltartóztatásában. Örömmel nyugtázta még egyszer: egyértelmű ígéretet kapott Csiang Cö-min kínai elnöktől és Csu Zsungcsi kormányfőtől, hogy Kína nem értékeli le valutáját, a jüant. A Reuters szakértőkre hivatkozva megjegyzi, hogy a kínai valuta leértékelése az egész térségben újabb devalvációs hullámot váltana ki. A régió kisebb országai ilyen lépésekre kényszerülnének, ha fenn akarnák tartani versenyképességüket az export terén. Clinton hangsúlyozta sanghaji beszédében, hogy a kínai gazdaság teljesítményétől, a benne végrehajtott reformok sikerétől az egész világ gazdasági jövője is függ. Moszkva önmérsékletre int Moszkva önmérsékletre intette az érintett feleket annak nyomán, hogy kedden egy amerikai repülőgép dél-iraki célpontra lőtt ki rakétát. Az orosz külügyminisztérium szerdán sajtóközleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy tartózkodni kell az olyan lépésektől, amelyek kiéleznék az iraki helyzetet, és semmissé tennék az eddig elért eredményeket az ENSZ- határozatok megvalósítása során. Az orosz külügyminisztérium nyugtalanságát hangoztatta a rakétatámadás kapcsán, amely amerikai magyarázat szerint egy légvédelmi lokátorállomás ellen irányult, Bagdad közlése szerint viszont polgári célpont — víztározók — ellen. Moszkva különösen azért ítélte »kellemetlennek« az incidenst, mivel az orosz fél szerint az elmúlt hónapokban kedvező változások történtek az iraki probléma tekintetében, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa júniusban külön méltatta az ENSZ és Irak együttműködésének kialakuló »új szellemét«. Netanjahu vitája a hadsereggel Kedden az izraeli parlamentben éles vita bontakozott ki Benjamin Netanjahu kormányfő és a hadsereg képviselői között arról, hogy az izraeli telepek mennyiben létfontosságúak Izrael külső és belső biztonsága szempontjából — közölték kedden este izraeli parlamenti források. A hadsereg tervezési szolgálatának vezetője, Slomo Janai tábornok szerint a jelenlegi 159 telepből mindössze 100 (a Jordán folyó völgyében a határ mentén, valamint a Jeruzsálem körül fekvő) telep nevezhető csakugyan létfontosságúnak. A baloldali parlamenti ellenzék szerint a többi 59 telep csak teher az ország számára, és nehezíti a biztonság hatékony szervezését. Netanjahu határozottan elvetette a tábornok álláspontját, kijelentve, hogy »Izrael Állam nemzeti érdekeinek térképén minden egyes telep rajta van, és én nem fogok hozzájárulni, hogy közülük akár egyről is lemondjunk« — idézte az AFP. Ír Őrségváltás az EU élén Bécs monstre showműsorral ünnepel Szerda nulla óra óta Ausztria tölti be fél évre az Európai Unió (EU) elnöki tisztét, elsőként az 1995-ben felvett új EU-tagok — Ausztria mellett Svédország és Finnország — közül. Az eseményt Bécs központjában a délután kezdődő és a késő estébe nyúló Európa-ünneppel, monstre showműsorral köszöntik, miközben élő adásban közvetítik majd a bécsi operából Beethoven Fidelióját az Európai Unió 15 országába. Mindenütt kivetítőkön lehet majd élvezni a Staatsoper előadását. Szerdán és csütörtökön, a hagyományoknak megfelelően, az Európai Unió brüsszeli »kormányával« találkozik majd az újdonsült EU-elnök kormánya és politikai vezetése. Viktor Klima osztrák kancellár és Wolfgang Schüssel alkancellár, külügyminiszter kedden este az ORF televízió egyik műsorában méltatta az EU újabb bővítését, amely ezúttal, évek múlva, főleg közép- és kelet-európai országokra, köztük Magyarországra terjed majd ki. Klima és Schüssel a Report című műsorban kiemelte, hogy a keleti irányú bővítés Ausztria biztonsági érdekeit szolgálja. Biztonságot kell exportálni, megakadályozandó, hogy »hátsó ajtón át instabilitást importáljunk« — közölte Ausztria külügyminisztere. Schüssel ismét emlékezetbe idézte az EU-nak azt a tervét, hogy pénzalapot különítsenek el az új tagok támogatására. Az unió a 2000. és a 2006. év között 77 milliárd dollárt (körülbelül ezer milliárd schillinget) szán erre. Az osztrák külügyminiszter szerint ez jó beruházás a jövőbe. »Hatalmas, százmillió ember lakta piac vár, s mi, osztrákok vagyunk ehhez a legközelebb« — mondotta. Robin Cook, az EU-elnöki stafétabotot jelképesen átadó Nagy-Britannia külügyminisztere a Der Standard című bécsi lap szerdai számában a keleti bővítés szükségességéről nyilatkozva kifejtette: az EU-tagok érdeke, hogy a bővítés sikerüljön.Amennyiben a belépni szándékozó országokat kirekesztik, amennyiben az európai erőd modelljének megvalósítására törekednek, amikor is a tehetős államok kívül akarják tartani a szegényebb nemzeteket, sokkal nagyobb bevándorlási problémát idéznek elő« —jelentette ki a brit diplomácia vezetője, aki Törökországot is (valamikori) EU-tagjelöltnek tekinti. Törökországi földrengés Tovább nő a halottak száma 136-ra nőtt a szombati törökországi földrengés halálos áldozatainak száma—jelentették be a helyi hatóságok. Az előző hivatalos jelentés még 131 halottról szólt. A rengést az ország déli részén elterülő Adana tartományban és a vele szomszédosakban észlelték. A katasztrófa által leginkább sújtott városban, Ceyhanban kedden öt újabb holttestet találtak a romok alatt. Az összes halálos áldozatból 74 Adana tartományban vesztette életét. A Richter-skála szerinti 6,3-es erősségű rengésnek e tartományban mintegy 1500 sebesültje van — írta az AFP a hatóságokat idézve. Kolumbia Alagutas bankrablás Százméteres alagúton át raboltak el 7,3 millió dollárnak megfelelő összeget a kolumbiai Bucaramanga városban egy pénzszállító vállalat páncélkamrájából — közölte szerdán a helyi rendőrség. Egy üresen álló lakóházból ástak a rablók közel száz méter hosszú, másfél méter átmérőjű alagutat a kolumbiai Santander tartomány székhelyének, Bucaramanga városnak a központjában a Brinks de Columbia pénzszállító vállalat földalatti raktárához, majd kihasználva a hosszú hétvégét (hétfő állami ünnep volt Kolumbiában) áttörték a falat, és eltűntek a zsákmánnyal. A hatóságok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogy a riasztó rendszerek miért nem jeleztek sem a földmunkák, sem a páncélkamra feltörése során- írta az esetről hírt adó EFE hírügynökség. Funar újabb mesterkedése Traianus oszlopa a Mátyás-szoborral szemben? A kolozsvári főtéren, Fadrusz János Mátyás-szobrával szemben szeretné felállítani Traianus oszlopának az eredetivel megegyező mását a városi polgármesteri hivatal. A városházán kedden Funar polgármester vezetésével és az Olaszországban élő Iosif Drágán tiszteletbeli elnöklete mellett bizottság tanácskozott arról, hol kellene felállítani azt az oszlopmásolatot, amellyel a polgármester már régóta ékesíteni akarja a várost, annak római elődjére utalva. Drágán, akinek vasgárdista múltja közismert, évtizedeket töltött Olaszországban, ám közben Nicolae Ceausescunak is szívesen látott vendége volt a diktatúra idején. A történész-üzletember, akinek a bizottság ülése előtt Funar polgármester átadta a város díszpolgári oklevelét, több könyvében hirdette a románok dáko-román eredetét és több alapítványt hozott létre, illetve rádió- és sajtóbirodalmat épített ki Romániában. A romániai magyarok elsősorban a Renaterea Banateana című szélsőségesen nacionalista temesvári napilap tulajdonosaként és első számú publicistájaként ismerik. Mint ismeretes, Gheorghe Funar következetesen törekszik arra, hogy megváltoztassa a városközpontnak az előző évszázadokban kialakult építészeti arculatát: ezt célozták a mindenféle zászlórudak, a Főtéren (Unirea tér) évek óta folyó ásatások is. Traianus oszlopát most az ásatások helyén kívánnák felállítani. Az oszlop a terv szerint mintegy 60 méterre állna Fadrusz János alkotásától. Romulus Zamfir, a Nemzeti Liberális Párt tanácsosa, aki építész, a bizottságban ellenezte a tervet, azt hangsúlyozta, hogy a tíz emelet magasságú oszlop 3 milliárd lejbe, mintegy 350 ezer dollárba kerülne, amire a városnak nincs pénze. I. C. Drágán a maga részéről anyagi támogatást ígért a terv megvalósításához, azt azonban nem közölte, mennyit. Az oszlopállításhoz arra van szükség, hogy a városi tanács megszavazza a szükséges összeget és hogy a műemlékvédelmi hatóságok is jóváhagyják. Növekszik a szerb radikálisok étvágya Milosevic a szakítás lehetőségét fontolgatja A Slobodan Milosevic jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) egyre nagyobb aggodalommal és elégedetlenséggel tekint a párttal koalícióra lépett Szerb Radikális Párt (SRS) növekvő »étvágyára« — írta szerdai számában a Dnevni Telegraf című belgrádi napilap. A lap értesülései szerint Vojislav Seselj, a radikálisok elnöke, a szerb kormány miniszterelnök-helyettese azt szeretné elérni, hogy a szocialisták adják át az SRS-nek a szerbiai körzetvezetői helyek felét. »A gondot az jelenti, hogy az SPS másik szövetségese, a Jugoszláv Egyesült Baloldal is igényt tart a körzetvezetői helyek felére« — írta a Dnevni Telegraf, hozzátéve, hogy a vita veszélybe sodorja a márciusban létrehozott koalíció fennmaradását. A Dnevni Telegraf szerint Seselj arról sem hajlandó lemondani, hogy az SRS kapja meg a köztársasági alapok igazgatói állásainak egy részét is.Seselj természetesen elsősorban az egészségügyi, a tudományos és a fejlesztési alap ellenőrzés alá vonásában érdekelt, hiszen ezek az alapok rendelkeznek a legtöbb pénzzel« — idézte a lap a szocialista párthoz közel álló forrásokat. »Seselj viselkedése már Slobodan Milosevicet is idegesíti, s úgy tűnik, hogy a jugoszláv elnök igyekszik megszabadulni a radikálisoktól, s vissza akarja állítani az Új Demokrácia nevű párttal létrehozott, több éven keresztül működő koalíciót« — írta a Dnevni Telegraf. A radikálisokkal való szakítást megnehezíti, hogy az SPS, a Jugoszláv Egyesült Baloldal és az Új Demokrácia nem rendelkezik abszolút parlamenti többséggel, s így a parlamenti többséghez szükség van vagy a radikálisok, vagy a Vuk Draskovic vezette Szerb Megújhodási Mozgalom támogatására.