Kárpáti Igaz Szó, 1998. október-december (79. évfolyam, 147-196. szám)
1998-10-01 / 147. szám
Vissza... a földhöz 4. oldal Zűr a fuvarlevelek körül 4. oldal Értékesítési gondok 5. oldal Bajnokesélyesek rossz napja 7. oldal 1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLETI LAP 147. (15 690.) szám Ára: 30 kopijka A megyei tanács ülésszakán A megyei tanács tegnapi harmadik ülésszakán elsőként azt vitatták meg, hogy mi a helyzet a bérek, nyugdíjak és más szociális kifizetések terén fennálló adósság törlesztését illetően. Oleksziandr Ovszjanyikov, a megyei közigazgatás elnökhelyettese tartott tájékoztatót, majd Szerhij Usztics, a megyei közigazgatás elnöke azt mondta el, milyen intézkedéseket foganatosítanak a helyzet javítása érdekében. Lapzártáig csak e h a kérdést vitatták meg és fogadtak el határozatot vele kapcsolóban. A részletes beszámolót lapunk következő számában közöljük. B. L. Távol maradnak a befektetők A komoly pénzügyi kockázat és a gyakran változó gazdasági törvények tartják vissza leginkább a nyugati befektetőket attól, hogy Ukrajnában próbálják elhelyezni pénzüket — hangzott el az ukrán értékpapírpiac fejlődéséről rendezett krími konferenciána hét végén. Az üzletemberek körében elvégzett felmérés szerint aőkebeáramlást gátló harmadik és negyedik tényező az értékpapírpac alacsony likviditása, továbbá az, hogy az állam túlságosan beavatkozik a vállalkozói tevékenységbe. Ezeket a taszító jelenségeket még tetézi az orosz, illetve a világméretű értékpiaci és hitelválság. Megfigyelők a választáson A vasárnap lezajlott ungvári polgármester-választás tisztaságára többek között az Ukrajnai Választók Bizottságának 80 megfigyelője is vigyázott. A bizottság vezetői hétfőn az újságírószövetség megyei szervezete közreműködésével sajtótájékoztatót tartottak, melynek kettős célja volt: a testület és annak tevékenyégének bemutatása, a választások lefolyásának elemzése. A sajtótájékoztatót tartó Olekszij Licskovah, az Ukrajnai Választók Bizottságának regionális koordinátora, Andrij Jacimirszkij, Olekszandr Csemenko, a Tocska Zoru országos lap főszerkesztő-helyettese és Irina Kozoriz újságíró, a bizottság kárpátaljai csoportjának vezetője többek között elmondta, hogy a szervezet 1994-ben alakult, s az akkori választások során már több mint 4 ezer megfigyelője tevékenykedett országszerte, akik több mint 100 olyan szabálysértésre derítettek fényt, melyek ügyében később a Legfelső Bíróság járt el. A szervezet megfigyelői nem csupán Ukrajnában tevékenykednek, ott voltak többek között a lengyelországi, a svédországi, a moldovai, az egyesült államokbeli választásokon is. 1998-ban a választások során 110 aktivistájuk tevékenykedett Kárpátalján. A mostani polgármester-választáson pedig 80-an őrködtek a törvényesség betartásán. (Befejező: a 3. oldalon.) Október 1. az idősek világnapja Mikor lesz nyugdíjaspárti a szociális politika? Sok megpróbáltatás jutott osztályrészül a mai 60—70 éveseknek, megérdemelnék hát, hogy nyugodt öregkoruk legyen. Ám ahelyett, hogy pihennének, unokáikkal foglalkoznának, éjt nappallá téve dolgoznak. Ki a kertben, vagy a mezőn görnyed órákon át, aztán siet a piacra a megtermelt áruval, hogy legyen miből kenyeret vennie, ki gyermekfelügyeletet vállal, ki meg takarítást egy magánkávézóban. Akinek nincs lehetősége, vagy ereje, hogy dolgozzon, s hozzátartozóitól sem várhat segítséget, az nyomorog, hacsak nem szánja rá magát arra, hogy kéregessen. Mert a nyugdíjból nem lehet megélni. Még a maximálisnak mondott 59 hrivnya 86 kopijkából sem, nemhogy a 16 hrivnya 62 kopijka minimális öregségi nyugdíjból, mely a 20,2 hrivnya célsegéllyel kiegészítve haladja meg csak a 37 hrivnyát. Ésszel fel nem fogható, hogyan lehet ilyen nyugdíjakat megállapítani! Nonszensz, hogy a maximális öregségi nyugdíj, amihez a nőknek 20, a férfiaknak 25 évi munkaviszonnyal kell rendelkezni, alacsonyabb a létminimum szintjénél. Márpedig az is elég alacsony: 73,7 hrivnya. Nonszensz, hogy olyan nyugdíjemelést hajtanak végre (lásd a márciusit), melynek során a legtöbb nyugdíjasnak egyáltalán nem, vagy legfeljebb néhány kopejkával, netán 1—2 hrivnyával számfejtenek többet, sőt: némelyikük az »emelés« után kevesebbre jogosult az addig kapott összegnél! Nonszensz, hogy évtizedeken át összekuporgatott pénzük a takarékban veszett, hogy évente 48 hrivnya kompenzációt kapnak érte, de azt is csak a 80 éven felüliek. És még ők sem valamennyien, mert akárcsak tavaly, ebben az évben sincs elég pénz arra, hogy minden érintettet kifizessenek. És a valósággá lett képtelenségek felsorolását még hosszasan folytathatnám. Évek óta szó van a nyugdíjreformról, a nyugellátás rendszerének átszervezése helyett azonban látszatintézkedések történnek. Mire volt jó, hogy napokra bezárták, majd polgárvédelmi gyakorlatra rendelték azoknak a vállalatoknak az igazgatóit, melyek tartoznak a Nyugdíjalapnak? Hogy lefoglalták gépkocsijukat, s a vállalat más vagyontárgyait? Az eredmény alig több a nullánál. Egyrészt, mert a nyugdíjbiztosítási összeg, amivel adósak, jóval kevesebb, mint amivel az állam tartozik a nyugdíjasoknak (augusztus 1-je megyei viszonylatban ez 6 millió 279,6 ezer hrivnya volt, a nyugdíjak terén összegyűlt adósság viszont meghaladta az 50 millió hrivnyát), tehát még ha az utolsó kopiskáig be is hajtják a kintlevőséget, a helyzeten ez akkor sem javít érdemben. Másrészt: számos vállalattól nem is lehet behajtani az adósságot. Mit kezdjen például a Nyugdíjalap azzal a traktorral, amit az elmaradt biztosítási díj fejében foglaltak le számára az egyik tönkrement hegyvidéki kolhozban? Menjenek vele szántani a munkatársai a nyugdíjasoknak, vagy vigyék ki a piacra? Egyiket sem tehetik. És nemcsak azért, mert ez nem az ő dolguk, hanem, mert a traktornak jóformán már csak a váza van meg, így legfeljebb ócskavasként értékesíthető. Nem a nyugdíjasokról való gondoskodás bizonyítéka az sem, hogy felszólították a közalkalmazottakat: utalják át egyhavi fizetésük 50 %-át a Nyugdíjalapnak. Ez — a többi intézkedéssel együtt — kétségbeesett próbálkozás arra, hogy enyhítsék a feszültséget a társadalomban. Ám ez legfeljebb csak ideigóráig sikerül, az ilyen tűzoltómunka ugyanis nem old meg semmit. Nemhogy hosszú távon, még röviden sem. (Befejezés a 3. oldalon.) Ukrajna nem kér a szövetségből Vihart kavart kétnapos hivatalos ukrajnai látogatásával az orosz parlament alsóházának küldöttsége, élén Gennagyij Szeleznyov elnökkel, aki minden tőle telhetőt megtett azért, hogy meggyőzze az ukrán vezetést és a parlamentet az orosz—belarusz államközi szövetséghez történő csatlakozás előnyeiről és a NATO-hoz való ukrán közeledés hátrányairól, ám igyekezete nem járt sikerrel. Elvbarátai, az ukrán kommunisták ugyan viharos tapssal fejezték ki egyetértésüket a parlamentben Szeleznyovnak a három szláv állami szilárd szövetségéről« felvázolt víziójával kapcsolatosan, amelyben a duma elnöke szerint »nem lennének határok, vámok s egyazon törvény szerint élnének, dolgoznának és tanulnának az emberek, akik nem tekintenék egymást külföldi állampolgároknak«, beszédét azonban mégsem tudta befejezni. A Legfelső Tanács jobboldali érzelmű képviselői, közöttük is elsősorban az Ukrán Népi Mozgalom (RUH) frakciójának tagjai, hangos bekiabálásokkal egyszerűen belefojtották a szót a házelnökbe, akit provokátornak neveztek, majd tiltakozásuk kifejezéseként kivonultak az ülésteremből. Nem találtak megértésre Szeleznyov törekvései Leonyid Kucsmánál sem, hiszen az államfő egyértelművé tette, hogy »kategorikusan ellene van« a három állam szövetségének, ami őt a »szövetségbe forrt szabad köztársaságok« formációjára emlékeztetné. Leszögezte: Oroszország és Belarusz államszövetsége is azt mutatja, hogy az ezzel kapcsolatos elképzelések sem váltak valóra, mint ahogyan nem valósultak meg a FÁK néhány tagja által létrehozott vámunióval kapcsolatos remények sem. Ezzel együtt az államfő kifejtette, hogy támogatja a három ország jelenleginél sokkal szorosabb gazdasági együttműködését, a kétoldalú megállapodásokba, mint például Ukrajna és Oroszország közötti szabad kereskedelmi szerződésbe foglaltak gyakorlati megvalósítását. Elítélően nyilatkozott Szeleznyov agitációjáról Leonyid Kravcsuk exállamfő is, aki szerint a duma elnöke a nemzetközi jog szempontjából nézve is durván beleavatkozott Ukrajna belügyeibe, s mindazt, ami történt, csakis egyféleképpen lehet minősíteni: a parlament megalázásának. A sajnálatos a dologban elsősorban az, hogy ehhez a megaláztatáshoz jelentős mértékben hozzájárultak a Legfelső Tanács egyes vezetői is. Sz. G. Ukrajnának Európában a helye Ukrajna gazdasági integrációja az Európai Unióba nem könnyű folyamat, ám Kijev bizonyos abban, hogy az ország jövője Európában van —jelentette ki Anton Butejko külügyminiszter-helyettes azon a szemináriumon, melynek témája »Ukrajna—NATO: Ukrajna európai gazdasági integrálódása és gazdasági biztonsága. Butejko kifejtette azt a véleményét, hogy Ukrajna EU-integrálódása a gazdasági kapcsolatok kiépítésével, az ukrán törvények EU-jogszabályokhoz való adaptálásával és szoros ipari együttműködéssel érhető el. Ugyanakkor a miniszterhelyettes megjegyezte: Románia, Lengyelország, Csehország és Magyarország belépése az Európai Unióba, valamint a NATO keleti irányú bővülése negatívan befolyásolhatja Ukrajnát, minthogy a vízumkényszer bevezetése az egyes országokban az ukrán polgárok életszínvonalának további eséséhez vezet._________ tdolgozzák a költségvetéstervezetet Az Ukrán Legfelső Tanács szerdán további csiszolás végett viszszaadta az 1999. évre szóló állami költségvetésről szóló törvénytervezetet. A kormány által szeptember 15- én beterjesztett tervezetet nem fogadták el a képviselők. Ihor Mityukov pénzügyminiszter a parlament plenáris ülésén elmondta, hogy a jövő évre 112 milliárd hrivnya összegben tervezték a GDP-t, a népgazdasági jövedelemegyenleget pedig 2,4 milliárd hrivnyára értékelték. Az öszszevont büdzsé tervezett bevételét 31,1 milliárd hrivnyában, míg kiadásait 31,8 milliárd hrivnyában állapították meg. Az állami költségvetés bevételi részét 19,2 milliárd, kiadási részét 22,9 milliárd hrivnyára, míg deficitjét a GDP 0,6 százalékára teszi a tervezet. Csökken a jövedéki adó Szeptember 29-én írta alá az Ukrán Miniszteri Kabinet azt a határozatot, amelyben elrendeli a szeszes italokért járó jövedéki adó csökkentését —jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség. Valerij Pusztovojtenko miniszterelnök-helyettes már korábban tájékoztatta az újságírókat a változásokról. Szavai szerint ez a határozat csak az egyike azoknak a válságkezelő intézkedéseknek, amelyeken a kormány folyamatosan dolgozik. A gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint az egy liter szeszes ital utáni 7 ECU jövedéki adót 3,5 ECU-re csökkentették. Augusztus elején a Miniszteri Kabinet egy liter tiszta szeszre átszámítva háromról hét ECU-re emelte a likőrkészítmények és vodkafélék adóját. A malátasör adóját szintén emelték 0,04 ECU-ről 0,11 ECU-re, a borokét 0,4 ECU-re.