Kárpáti Igaz Szó, 1998. október-december (79. évfolyam, 147-196. szám)

1998-10-01 / 147. szám

Vissza... a földhöz 4. oldal Zűr a fuvarlevelek körül 4. oldal Értékesítési gondok 5. oldal Bajnokesélyesek rossz napja 7. oldal 1998. OKTÓBER 1., CSÜTÖRTÖK KÖZÉLETI LAP 147. (15 690.) szám Ára: 30 kopijka A megyei tanács ülésszakán A megyei tanács tegnapi har­madik ülésszakán elsőként azt vitat­ták meg, hogy mi a helyzet a bérek, nyugdíjak és más szociális ki­fizetések terén fennálló adósság tör­lesztését illetően. Oleksziandr Ovsz­­janyikov, a megyei közigazgatás elnökhelyettese tartott tájékoztatót, majd Szerhij Usztics, a megyei közi­gazgatás elnöke azt mondta el, mi­lyen intézkedéseket fogana­tosítanak a helyzet javítása érde­kében. Lapzártáig csak e­ h a kérdést vitatták meg és fogadtak el ha­tározatot vele kapcsolóban. A részletes beszámolót lapunk következő számában közöljük. B. L. Távol maradnak a befektetők A komoly pénzügyi kockázat és a gyakran változó gazdasági tör­vények tartják vissza leginkább a nyugati befektetőket attól, hogy Ukrajnában próbálják elhelyezni pénzüket — hangzott el az ukrán értékpapírpiac fejlődéséről rende­zett krími konferencián­­a hét végén. Az üzletemberek körében elvég­zett felmérés szerint a­őkebeáram­lást gátló harmadik és negyedik tényező az értékpapírp­ac alacsony likviditása, továbbá az, hogy az ál­lam túlságosan beavatkozik a vállal­kozói tevékenységbe. Ezeket a taszító jelenségeket még tetézi az orosz, illetve a világméretű értékpia­ci és hitelválság. Megfigyelők a választáson A vasárnap lezajlott ungvári polgármester-választá­­s tisztaságá­ra többek között az Ukrajnai Vá­lasztók Bizottságának 80 megfi­gyelője is vigyázott. A bizottság ve­zetői hétfőn az újságírószövetség megyei szervezete közreműködésé­­vel sajtótájékoztató­t tartottak, melynek kettős célja volt: a testü­let és annak tevéken­yégének be­mutatása, a választások lefolyá­sának elemzése. A sajtótájékoztatót tartó Olekszij Licskovah, az Ukrajnai Választók Bi­zottságának regionális koordináto­ra, Andrij Jacimirszkij, Olekszandr Csemenko, a Tocska Zoru országos lap főszerkesztő-helyettese és Irina Kozoriz újságíró, a biz­ottság kárpát­aljai csoportjának vezetője többek között elmondta, hogy a szervezet 1994-ben alakult, s az akkori válasz­tások során már több mint 4 ezer megfigyelője tevékenykedett or­szágszerte, akik több mint 100 olyan szabálysértésre derítettek fényt, melyek ügyében később a Legfelső Bíróság járt el. A szervezet megfi­gyelői nem csupán Ukrajnában te­vékenykednek, ott voltak többek között a lengyelországi, a svédor­szági, a moldovai, az egyesült álla­mokbeli választásokon is. 1998-ban a választások során 110 aktivistájuk tevékenykedett Kárpátalján. A mostani polgármest­er-választáson pedig 80-an őrködtek a törvényes­ség betartásán. (Befejező: a 3. oldalon.) Október 1. az idősek világnapja Mikor lesz nyugdíjaspárti a szociális politika? Sok megpróbáltatás jutott osztályrészül a mai 60—70 éveseknek, megérdemelnék hát, hogy nyugodt öreg­koruk legyen. Ám ahelyett, hogy pihennének, uno­káikkal foglalkoznának, éjt nappallá téve dolgoznak. Ki a kertben, vagy a mezőn görnyed órákon át, aztán siet a piacra a megtermelt áruval, hogy legyen miből kenyeret vennie, ki gyermekfelügyeletet vállal, ki meg takarítást egy magánkávézóban. Akinek nincs lehe­tősége, vagy ereje, hogy dolgozzon, s hozzátartozói­tól sem várhat segítséget, az nyomorog, hacsak nem szánja rá magát arra, hogy kéregessen. Mert a nyug­díjból nem lehet megélni. Még a maximálisnak mon­dott 59 hrivnya 86 kopijkából sem, nemhogy a 16 hriv­­nya 62 kopijka minimális öregségi nyugdíjból, mely a 20,2 hrivnya célsegéllyel kiegészítve haladja meg csak a 37 hrivnyát. Ésszel fel nem fogható, hogyan lehet ilyen nyugdí­jakat megállapítani! Nonszensz, hogy a maximális öreg­ségi nyugdíj, amihez a nőknek 20, a férfiaknak 25 évi munkaviszonnyal kell rendelkezni, alacsonyabb a lét­minimum szintjénél. Márpedig az is elég alacsony: 73,7 hrivnya. Nonszensz, hogy olyan nyugdíjemelést hajtanak végre (lásd a márciusit), melynek során a legtöbb nyug­díjasnak egyáltalán nem, vagy legfeljebb néhány ko­pejkával, netán 1—2 hrivnyával számfejtenek többet, sőt: némelyikük az »emelés« után kevesebbre jogo­sult az addig kapott összegnél! Nonszensz, hogy évti­zedeken át összekuporgatott pénzük a takarékban ve­szett, hogy évente 48 hrivnya kompenzációt kapnak érte, de azt is csak a 80 éven felüliek. És még ők sem valamennyien, mert akárcsak tavaly, ebben az évben sincs elég pénz arra, hogy minden érintettet kifizesse­nek. És a valósággá lett képtelenségek felsorolását még hosszasan folytathatnám. Évek óta szó van a nyugdíjreformról, a nyugellátás rendszerének átszervezése helyett azonban látszatin­tézkedések történnek. Mire volt jó, hogy napokra be­zárták, majd polgárvédelmi gyakorlatra rendelték azok­nak a vállalatoknak az igazgatóit, melyek tartoznak a Nyugdíjalapnak? Hogy lefoglalták gépkocsijukat, s a vállalat más vagyontárgyait? Az eredmény alig több a nullánál. Egyrészt, mert a nyugdíjbiztosítási összeg, amivel adósak, jóval kevesebb, mint amivel az állam tartozik a nyugdíjasoknak (augusztus 1-je megyei vi­szonylatban ez 6 millió 279,6 ezer hrivnya volt, a nyug­díjak terén összegyűlt adósság viszont meghaladta az 50 millió hrivnyát), tehát még ha az utolsó kopiskáig be is hajtják a kintlevőséget, a helyzeten ez akkor sem javít érdemben. Másrészt: számos vállalattól nem is lehet behajtani az adósságot. Mit kezdjen például a Nyugdíjalap azzal a traktorral, amit az elmaradt bizto­sítási díj fejében foglaltak le számára az egyik tönkre­ment hegyvidéki kolhozban? Menjenek vele szántani a munkatársai a nyugdíjasoknak, vagy vigyék ki a piac­ra? Egyiket sem tehetik. És nemcsak azért, mert ez nem az ő dolguk, hanem, mert a traktornak jóformán már csak a váza van meg, így legfeljebb ócskavasként érté­kesíthető. Nem a nyugdíjasokról való gondoskodás bizonyí­téka az sem, hogy felszólították a közalkalmazotta­kat: utalják át egyhavi fizetésük 50 %-át a Nyugdíjalap­nak. Ez — a többi intézkedéssel együtt — kétségbe­esett próbálkozás arra, hogy enyhítsék a feszültsé­get a társadalomban. Ám ez legfeljebb csak ideig­­óráig sikerül, az ilyen tűzoltómunka ugyanis nem old meg semmit. Nemhogy hosszú távon, még röviden sem. (Befejezés a 3. oldalon.) Ukrajna nem kér a szövetségből Vihart kavart kétnapos hivatalos ukrajnai látoga­tásával az orosz parlament alsóházának küldöttsége, élén Gennagyij Szeleznyov elnökkel, aki minden tő­le telhetőt megtett azért, hogy meggyőzze az ukrán vezetést és a parlamentet az orosz—belarusz államközi szövetséghez történő csatlakozás előnyeiről és a NATO-hoz való ukrán közeledés hátrányairól, ám igye­kezete nem járt sikerrel. Elvbarátai, az ukrán kommu­nisták ugyan viharos tapssal fejezték ki egyetértésü­ket a parlamentben Szeleznyovnak a három szláv ál­lam­i szilárd szövetségéről« felvázolt víziójával kap­csolatosan, amelyben a duma elnöke szerint »nem lennének határok, vámok s egyazon törvény szerint élnének, dolgoznának és tanulnának az emberek, akik nem tekintenék egymást külföldi állampolgároknak«, beszédét azonban mégsem tudta befejezni. A Leg­felső Tanács jobboldali érzelmű képviselői, közöttük is elsősorban az Ukrán Népi Mozgalom (RUH) frak­ciójának tagjai, hangos bekiabálásokkal egyszerűen belefojtották a szót a házelnökbe, akit provokátor­nak neveztek, majd tiltakozásuk kifejezéseként kivo­nultak az ülésteremből. Nem találtak megértésre Szeleznyov törekvései Leonyid Kucsmánál sem, hiszen az államfő egyértel­művé tette, hogy »kategorikusan ellene van« a három állam szövetségének, ami őt a »szövetségbe forrt sza­bad köztársaságok« formációjára emlékeztetné. Le­szögezte: Oroszország és Belarusz államszövetsége is azt mutatja, hogy az ezzel kapcsolatos elképzelések sem váltak valóra, mint ahogyan nem valósultak meg a FÁK néhány tagja által létrehozott vámunióval kap­csolatos remények sem. Ezzel együtt az államfő kifej­tette, hogy támogatja a három ország jelenleginél sok­kal szorosabb gazdasági együttműködését, a kétolda­lú megállapodásokba, mint például Ukrajna és Oroszország közötti szabad kereskedelmi szerződésbe foglaltak gyakorlati megvalósítását. Elítélően nyilatkozott Szeleznyov agitációjáról Leo­nyid Kravcsuk exállamfő is, aki szerint a duma elnöke a nemzetközi jog szempontjából nézve is durván be­leavatkozott Ukrajna belügyeibe, s mindazt, ami tör­tént, csakis egyféleképpen lehet minősíteni: a parla­ment megalázásának. A sajnálatos a dologban első­sorban az, hogy ehhez a megaláztatáshoz jelentős mér­tékben hozzájárultak a Legfelső Tanács egyes veze­tői is. Sz. G. Ukrajnának Európában a helye Ukrajna gazdasági integrációja az Európai Unióba nem könnyű folya­mat, ám Kijev bizonyos abban, hogy az ország jövője Európában van —jelentette ki Anton Butejko külügyminiszter-helyettes azon a szemináriumon, melynek témája »Ukrajna—NATO: Ukrajna európai gazdasági integrálódása és gazda­sági biztonsága.­ Butejko kifejtette azt a vélemé­nyét, hogy Ukrajna EU-integrálódá­­sa a gazdasági kapcsolatok kiépíté­sével, az ukrán törvények EU-jog­­szabályokhoz való adaptálásával és szoros ipari együttműködéssel ér­hető el. Ugyanakkor a miniszterhelyettes megjegyezte: Románia, Lengyelor­szág, Csehország és Magyarország belépése az Európai Unióba, vala­mint a NATO keleti irányú bővülé­se negatívan befolyásolhatja Ukraj­nát, minthogy a vízumkényszer be­vezetése az egyes országokban az ukrán polgárok életszínvonalának további eséséhez vezet._________ ­­tdolgozzák a költségvetés­tervezetet Az Ukrán Legfelső Tanács szer­dán további csiszolás végett visz­­szaadta az 1999. évre szóló állami költségvetésről szóló törvényterve­zetet. A kormány által szeptember 15- én beterjesztett tervezetet nem fo­gadták el a képviselők. Ihor Mityu­kov pénzügyminiszter a parlament plenáris ülésén elmondta, hogy a jö­vő évre 112 milliárd hrivnya összeg­ben tervezték a GDP-t, a népgazda­sági jövedelemegyenleget pedig 2,4 milliárd hrivnyára értékelték. Az ösz­­szevont büdzsé tervezett bevételét 31,1 milliárd hrivnyában, míg kiadá­sait 31,8 milliárd hrivnyában állapí­tották meg. Az állami költségvetés bevételi részét 19,2 milliárd, kiadási részét 22,9 milliárd hrivnyára, míg deficitjét a GDP 0,6 százalékára teszi a tervezet. Csökken a jövedéki adó Szeptember 29-én írta alá az Uk­rán Miniszteri Kabinet azt a határo­zatot, amelyben elrendeli a szeszes italokért járó jövedéki adó csökken­tését —jelentette az Interfax-Ukrai­­na hírügynökség. Valerij Pusztovojtenko miniszter­elnök-helyettes már korábban tá­jékoztatta az újságírókat a változá­sokról. Szavai szerint ez a határozat csak az egyike azoknak a válságke­zelő intézkedéseknek, amelyeken a kormány folyamatosan dolgozik. A gazdasági minisztérium tájékoztatá­sa szerint az egy liter szeszes ital utá­ni 7 ECU jövedéki adót 3,5 ECU-re csökkentették. Augusztus elején a Miniszteri Ka­binet egy liter tiszta szeszre átszá­mítva háromról hét ECU-re emelte a likőrkészítmények és vodkafélék adóját. A malátasör adóját szintén emelték 0,04 ECU-ről 0,11 ECU-re, a borokét 0,4 ECU-re.

Next