Kárpáti Igaz Szó, 2000. július-szeptember (81. évfolyam, 90-140. szám)

2000-07-18 / 100. szám

11 let Fél év az utakon 4. oldal Óránként ötezer palack 5. oldalKap km Szó Nehéz kenyér 5. oldal Múzsák száraz kenyéren 6. oldal 2000. JÚLIUS 18., KEDD KÖZÉLETI LAP 100. (16 034.) szám SZABADÁRAS Méltatták a jeles napot Az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat közzétételének 10. évfordulója alkalmából virágot helyeztek el jeles ukrán személyiségek — Leonyid Kucsma elnök, Ivan Pljuscs házelnök, Jurij Jehanurov, a miniszterelnök első helyettese és más hivatalos személyek — Tarasz Sevcsenko és Mihajlo Hrusevszkij sírjára. Az ünnepi ceremónián részt vettek úgyszintén a kijevi városi és megyei állami közigazgatások elnökei, a társadalom képviselői. Újságírókkal beszélgetve az államfő megjegyezte: az USZSZK Legfelső Tanácsa képviselőinek többsége által elfogadott fontos dokumentum — az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat — közzétételében a nép függetlenségi törekvése fejeződött ki. Leonyid Kucsma hangsúlyozta, hogy a jeles napon azok között a népképviselők között volt, akik megszavazták a Nyilatkozatot. A kormányfő a Hoverlán Az Ukrajna állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának 10. évfordulója alkalmából több mint kétezren »hódították meg« a Kárpátok legmagasabb hegycsúcsát, a 2061 méter magas Hoverlát, amely vasárnap felhőbe burkolózott. A hegymászók között volt a kedvezőtlen időjárás ellenére Viktor Juscsenko miniszterelnök is, aki minden hivatali kötelezettsége mellett hódolt és hódol az alpinizmusnak. A kormányfő a Kárpátokba a lengyelországi Zamost városából érkezett, ahol szombaton részt vett Ukrajna és Lengyelország regionális állami közigazgatási szervek vezetőinek konferenciáján. Szabadságon az elnök Július 17-től Leonyid Kucsma elnök szabadságon van és tervei szerint a Krímen fog pihenni. Kivette szabadságát Ivan Pljuscs, az Ukrán Legfelső Tanács elnöke is. Leonyid Kucsma elnök újságírókkal találkozva hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Ukrajna idejében és veszteség nélkül betakarítja a termést. Az elnök szavai szerint az állam megfelelő mechanizmusokat vezet be annak érdekében, hogy az ügyeskedők ne vihessék ki az országból potom áron a búzatonnák millióit, ahogyan az tavaly volt. Tizenegyedszer a Turul-emlékműnél • • Ünnep az esőben Július 16-án délelőtt őszt idéző, zuhogó esőben gyülekeztek Tiszaújlak központjában a Turul-emlékmű 1989-es újraavatása óta immár tizenegyedik alkalommal sorra kerülő emlékünnepség résztvevői. Dicséretükre — és a szervezők dicséretére — legyen mondva: még az igencsak komisz időjárás sem tudta őket eltántorítani attól, hogy megjelenjenek a kárpátaljai magyarság e nagy seregszemléjén, így szép számú ünneplő közönség hallgathatta végig az ünnepség bevezető akkordjait, a Beregszászi Fúvószenekar, majd az ungvári Credo együttes fellépését. Ezt követően, a rendezvény első részét levezető Vári Fábián László felkérésére, Kilb József, Tiszaújlak polgármestere, majd Fábián Balázs, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke lépett a mikrofonhoz, köszöntve az egybegyűlteket. Őket Szalontai Csaba, a Rákóczi Szövetség kárpátaljai referense követte a felszólalók sorában, felolvasva Halzl Józsefnek, a szövetség elnökének az ünnepség résztvevőihez intézett üzenetét. — Ebben az évben a szokásosnál nagyobb az ünnepségek száma, s mindannyiunk örömére, a megszokottnál is többen vesznek részt rajtuk. Olyan eseményekre és személyiségekre emlékezünk, melyek, illetve akik nélkül mi sem lehetnénk ma itt, hogy magyarokként, magyarul emlékezzünk történelmünkre — állt az üzenetben. Majd Esze Tamásnak a tiszaújlaki sóházat védő császári katonák elleni győztes rohama és II. Rákóczi Ferenc diadalmas tiszai átkelése kapcsán kitért arra, milyen fontos számunkra a győzelmeinkről való megemlékezés, hogy ezáltal is csökkenjen össznemzeti pesszimizmusunk... Az ünnepség első részének zárásaként Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Szervezetének elnöke és Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője megkoszorúzta a hajdani sóház falán elhelyezett Esze Tamás-emléktáblát. Az ünneplők tömege átvonult a Turul-emlékműhöz, ahol az ukrán, a magyar és a ruszin himnusz elhangzása után Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót a Magyar Köztársaság földművelési és vidékfejlesztési miniszterének, a felmenői révén kárpátaljai kapcsolatokkal is rendelkező dr. Torgyán Józsefnek. — Itt vívta ki első győzelmét II. Rákóczi Ferenc és a hozzá csatlakozott parasztsereg az 1703. június 14. és 16. között lezajlott csata eredményeként — emlékeztetett a szónok az ehhez a helyhez kapcsolódó történelmi eseményekre. — 1906-ban, Rákóczi hamvainak hazaszállításakor, harmincnyolc magyar vármegye földjéből emeltek halmot itt, melyen felállították az első Turul-emlékművet. Az embertelen, totalitárius szovjet diktatúra lerombolta ezt. De ahogy a magyarságot nem lehet eltörölni a Föld színéről, úgy nem lehet megsemmisíteni a jelképeinket sem, mint amilyen a monda szerint Emese álmában megjelenő, a magyarság megszületésének a szimbólumaként felfogható Turul madárt folytatta. Majd továbbfűzve a múltat, a jelent és a megmaradás kérdéseit összekapcsoló gondolatmenetét, felidézte I. István király alakját, aki a kereszténység felvételével Európa elválaszthatatlan részévé tette Magyarországot, biztosítva egyúttal nemzeti függetlenségét. S most elérkeztünk egy új ezredév alapjainak a lefektetéséhez, az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz. — Magyarország talán már 2003. január 1-től az Unió tagja lesz. A schengeni határ áttevődik majd a mi keleti határainkra, de nem engedhetjük meg, hogy újabb vasfüggöny gördüljön le itt — folytatta, elérendő célként jelölve meg a határok átjárhatóvá tételét és a Trianonban széttördelt természetes gazdasági egységeket újból összekovácsoló eurorégiók megszervezését. — A nemzet részének tekintjük a kisebbségi magyarságot is. El kell érnünk, hogy mindenütt jó legyen magyarnak lenni. Az anyanyelvi jogokat minden államnak biztosítani kell, amelyik be akar lépni az Európai Unióba. Az alapvető jogok nem privilégiumok, hanem olyan jogok, melyeket minden országnak tiszteletben kell tartania. Ha pedig nem teszi meg ezt, az Európai Unió tudni fogja, miként hasson egy ilyen államra. (Befejezés a 3. oldalon) Torgyán József ünnepi beszédét tartja Fotó: Tóth László Ukrán—lengyel együttműködés Nincs Európa-ház Ukrajna nélkül Ukrajna és Lengyelország üzleti együttműködése elmélyítése egyik prioritása az ukrán külpolitikának. Erről Viktor Juscsenko beszélt a lengyelországi Zamoszban Ukrajna megyei állami közigazgatásai és Lengyelország vajdaságai elnökeinek konferenciáján. A két ország a saját bőrén tapasztalta a pénzügyi és gazdasági válságok hatásait és most a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok szinten tartására és fejlesztésére törekszik, mondotta a miniszterelnök. Az idén az ukrán—lengyel áruforgalom 43 százalékkal nőtt és 233 millió amerikai dollárt tett ki. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat azonban intenzívebbé kell tenni — hangoztatta az ukrán miniszterelnök —, áttérve az egyszerű kereskedelemről a közös termelőmunkára. Viktor Juscsenko felkérte a vajdaságok vezetőit és a lengyel iparosokat, vállalkozókat az ukrán privatizációban való széles körű részvételre. Ismertetve az ukrán privatizációs kormányprogramot, Viktor Juscsenko megjegyezte, hogy az idén az ipari létesítmények magánosításának terjedelme sokkal jelentősebb lesz, mint az előző háromévi privatizációé együttvéve. Ukrajna olyan reformokat hajt végre, amelyek során számít a lengyel tőkére is — hangsúlyozta a kormányfő. Befektetési robbanás várható a mezőgazdaságban, az energiaiparban, a szolgáltató szférában. Befektetőkre vár úgyszintén a kőolaj- és gáz-, a vegy- és feldolgozóipar. Ezek azok a szférák, amelyekben az ukrán és a lengyel központi, illetve regionális szervek következetes partnerek lehetnek. Azt Viktor Juscsenko minden esetre megjegyezte, hogy az átmeneti gazdasággal és hézagos törvényekkel rendelkező Ukrajnában egyelőre nem lehet maradéktalanul érvényre juttatni a regionális hatalom európai modelljét. De az adminisztrációs reform pontosan ezt szolgálja. A kormányfő meggyőződése, hogy a hétvégi ukrán— lengyel találkozó, a tapasztalatcsere lendületet ad a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai továbbfejlesztésének. Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök az ukrán miniszterelnökkel folytatott tárgyalásait kommentálva újságírók előtt kijelentette, hogy a két ország gazdasági együttműködésének leghatékonyabb és legígéretesebb irányát az energiapiacban látja. Kifejtette: Lengyelország nagymértékben érdekelt az Odessza— Brodi—Gdansk kőolajvezeték megépítésében, s hozzáfűzte, hogy országa tevőlegesen bekapcsolódik e terv megvalósításába. A Jamal— Európa gázvezeték lefektetését illetően Jerzy Buzek megjegyezte, hogy a gáz kérdésében Lengyelország mindenkor szem előtt tartja stratégiai partnere, Ukrajna érdekeit is. Ő a maga részéről osztja szakértőinek véleményét, mely szerint a Belaruszon és Lengyelországon keresztül megépítendő gázvezeték nem válik Ukrajna hátrányára. A lengyel miniszterelnök kijelentette: Lengyelországnak mély meggyőződése, hogy a közös Európa Ház nem építhető fel Ukrajna nélkül, és a közigazgatási elnökök konferenciájának is stratégiai jelentőséget tulajdonított. A lengyel üzletemberek potenciális részvevőkként érdekeltek az Ukrajnában zajló privatizációban, ami közös termelőegységek létrehozásával és ezen az alapon végrehajtandó tőkeösszevonással realizálódhat. Jogi alapokon a bankrendszer Leonyid Kucsma elnök rendeletet írt alá az ukrajnai bankrendszer szilárdítását és a gazdasági átalakulások folyamatában betöltött szerepének növelését célzó intézkedésekről. Amint arra Anatolij Halcsinszkij, az elnök tanácsadója rámutatott, a rendelet a bankrendszer megszilárdítása, a funkcionálásához szükséges jogi és szervezési feltételek javítása érdekében született. Szavai szerint az ország bankrendszere az utóbbi években fejlődésében megtorpant, amire az államfő a bankelnökökkel tartott legutóbbi tanácskozásán is felhívta a figyelmet. A bankrendszer helyzetéért ugyanis az országban senki nem visel felelősséget. A szóban forgó rendelet viszont éppen e felelősséget a tisztségviselő személyekre és bankintézményekre ruházza, a hatályban lévő törvények keretében. Az elnöki dokumentum előirányozza a banktőke koncentrációját, a kilátástalan helyzetbe került bankok restrukturizációja és összevonása révén. (Igaz, az Ukrán Bankszövetség az ilyen fúziók ellen foglalt állást.) Át kell térni a bankok szakosítására, ami lehetővé teszi a banki hitelezés kiszélesítését, hangoztatta az elnöki tanácsadó.